Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A Bilderberg-mítosz - az elitcsoport, amirõl a CNN sem tudósít
Nocak, nocak!
„Adják vissza az országunkat!”, „Elég volt a 0,001% uralmából!”, „1954 óta szervezik a bankárok a világkormányt” – ilyen és ehhez hasonló táblákkal tüntetett több száz ember egy festõi környezetben fekvõ erdei szálloda közelében az amerikai Virginia állambeli Chantilly településen. Itt gyûlt össze ugyanis június elsõ hétvégéjén a fejlett világ mintegy 150 gazdasági, pénzügyi, politikai és médiavezetõje, hogy három napon át kötetlen megbeszéléseket folytasson egymással. A csúcstalálkozót 1954 óta minden évben megtartják, a CNN és más globális hírtelevíziók mégsem küldtek soha tudósítót a konferenciára. Sokáig még a rendezvények helyszíne is titkos volt, ám az Occupy mozgalom idén elõször online csatornákon nemzetközi tüntetést szervezett a helyszínre.
* Twitter
* Facebook
* Tumblr
* Startlap
* Betkicsinye
* Betnagya
* E-mail kde
* Nyomtat
r e k l á m
E.L. James: A szürke ötven árnyalata - A könyv, amirõl mindenki beszél! -20%
A Bilderberg-csoport elsõsorban ennek a titkolózásnak köszönheti azt, hogy évtizedek óta bérelt helye van az összeesküvés-elméletek toplistáján. Jim Marrs, a téma egyik ismert amerikai kutatója a Rule by Secrecy (A titok általi uralom) címû konspirációs dokumentumkönyvében a Bilderberg-csoportot a modern titkos társaságok három legfontosabb szervezete közé sorolja, a Külkapcsolatok Tanácsa (Council of Foreign Relations, CFR) és a Háromoldalú Bizottság (Trilateral Commission) mellett.
A fõáramú média hallgatása miatt nem meglepõ, hogy a szervezetet felkapták a különbözõ periférikus híroldalak és blogok. A tengerentúlon elsõsorban az ultrakonzervatív, elitellenes fórumokon és rádiós talkshow-mûsorokban foglalkoznak a Bilderberg-csoporttal, míg Európában inkább a szélsõbal- és szélsõjobboldali internetes oldalakon taglalják a szervezet tevékenységét. Ez utóbbi körök nem bonyolítják túl a dolgot: természetesen a „zsidóvilágösszeesküvés” újabb bizonyítékaként írnak a csoportról. Pedig a Bilderberg-konferenciák eredete egészen máshova nyúlik vissza: az alapító, Bernhard holland herceg a náci párt és az SA egykori tagja volt, aki idõben átállt a szövetségesek oldalára, így elkerülhette a háború utáni felelõsségre vonást, sõt az új európai egységtörekvések egyik úttörõje lett.
Náci múlt
Annejet Van der Zijl holland történész 2010-ben megjelent könyvében dokumentumokkal igazolja, hogy Bernhard herceg, a jelenlegi holland királynõ, Beatrix apja formálisan is a náci párt tagja volt. A német születésû herceg Berlinben, a Humboldt Egyetemen tanult, ahol elõbb a nemzetiszocialista diákszervezet, a Deutsche Studentenschaft tagja volt, majd jelentkezett a náci pártba (NSDAP), és annak paramilitáris szárnyába, az SA-ba is. Bernhard 1934-ben kilépett ezekbõl a szervezetekbõl, amikor befejezte az egyetemet. (Ugyanakkor a herceg a 2004-ben, 93 évesen bekövetkezett haláláig tagadta, hogy valaha is náci lett volna.)
Bernhard herceg, a Bilderberg-csopot alapítója. Sötét foltok.
Bernhard a diploma megszerzése után a német IG Farben alkalmazottja lett, egészen Julianna holland koronaherceg-nõvel (késõbbi királynõvel) való házasságkötéséig. Az esküvõ után 1937-ben bemutatkozó látogatást tettek a német államfõnél, Adolf Hitlernél. A náci vezér a Bernharddal való találkozót az Asztali beszélgetések címû memoárjában is megemlíti.
A herceg nem nézte jó szemmel Hitler villámháborúját Nyugat-Európa ellen, ezért a háború kitörése után felajánlotta szolgálatait a brit titkosszolgálatnak, de õk nem bíztak benne. Pilótaként azonban felvették a brit légierõbe, ahol harcolt Hollandia felszabadítása során.
Tüntetõk fogadták a Bilderberg-konferencia vendégeit. A szállodát egy hétre lefoglalták, és egy kilométeres körben védõzónát állítottak fel köré.
A látszat ellenére azonban a Bilderberg-csoportról mára elég sok hiteles információ érhetõ el, sõt idén elõször maga a szervezet is óvatos lépést tett a nyilvánosság felé, és közzétette a konferencia résztvevõinek listáját.
A nyilvánosság teljes kizárása
Amit biztosan tudni lehet, hogy a Bilderberg-csoport 1954-ben tartotta elsõ találkozóját abban a hollandiai szállodában, amelyrõl a nevüket is kapták. A Hotel de Bilderbergben 61 észak-amerikai és nyugat-európai prominens vendég gyûlt össze azzal a hivatalos céllal, hogy erõsítsék az atlanti kapcsolatokat, amelyeket a hidegháború idején a Szovjetunió által gerjesztett marxista propaganda igyekezett sötét színekben feltüntetni – nemcsak a vasfüggöny mögött, hanem Nyugaton is.
A hollandiai Hotel de Bilderberg, ahol elõször rendezték az elittalálkozót.
Hollandia nemcsak helyszínt biztosított a konferenciához, hanem ötletgazda is volt: Bernhard herceg mellett a holland multicég, az Unilever elnöke, Paul Rijkens kezdeményezte a találkozót, Paul Van Zeeland belga miniszterelnökkel együtt. Az elképzelést az Egyesült Államokban az Eisenhower-kormányzat és a CIA kulcsemberei is támogatták.
Már az elsõ találkozón kialakultak azok a játékszabályok, amelyek a mai napig érvényesek: a résztvevõk a nyilvánosság teljes kizárásával, kötetlen formában tárgyalnak egymással. Az elhangzottakról senki nem nyilatkozhat a sajtónak, a részt vevõ médiacégek és világlapok vezetõi sem. A Bilderberg-csoport ülésein nem szavaznak, és nem hoznak határozatokat, de a résztvevõk igyekeznek konszenzusra jutni a napirenden szereplõ kérdésekben, amelyek egyébként szintén titkosak.
Voltak már magyar vendégek is
Ekkor rögzült az évente egyszer megrendezett találkozókra meghívottak aránya is: a résztvevõk egyharmad részben Észak-Amerikából, kétharmad részben pedig Európából érkeztek, és az összlétszám a késõbbiekben 120-150 fõ között alakult. Az egyes konferenciák résztvevõi nem feltétlenül a Bilderberg-csoport tagjai, hiszen a szervezõk az egyes témákhoz is hívhatnak egyedi vendégeket, akár más régiókból is. Idén például részt vett az ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanács külügyi vezetõje, Bassma Kodmani, vagy a Facebook legnagyobb stratégiai befektetõje, Peter Thiel is.
Az elmúlt években idõnként magyar vendégek is megfordultak a Bilderberg-konferenciákon. Nem hivatalos források a korábbi évekbõl többek között Martonyi János, Bokros Lajos, Kádár Béla, Surányi György és Járai Zsigmond nevét említik. Idén a hivatalos névsorban nincs magyar szereplõ, ahogy nem volt magyar meghívottja a sok szempontból hasonló, csak éppen a média reflektorfényében szervezett davosi csúcstalálkozónak sem.
A csoport vezetõ testülete a Kormányzó Bizottság, amely 36 tagból áll. Ennek elsõ elnöke Bernhard herceg volt, aki 1954-tõl 1976-ig vezette a Bilderberg-csoportot. A Kormányzó Bizottság – amelynek névsora nyilvános – feladata a konferenciameghívottak kiválasztása és értesítése. A testületet jelenleg Henri de Castries, az AXA csoport elnök-vezérigazgatója vezeti, és tagjai között van számos globális óriásbank és multicég vezetõje, többek között a Deutsche Bank, a Barclays, az Airbus, a Microsoft, a Royal Dutch Shell elnökei vagy igazgatói.
Úton a világkormány felé
A Kormányzó Bizottság tagfelvételi tanácsadó csoportját – a konspirációs teóriák híveinek nagy örömére – David Rockefeller, a bankárdinasztia rangidõs tagja vezeti. (Rockefeller az 1991-es badeni Bilderberg-konferencián állítólag köszönetet mondott a Washington Post, a New York Times, a Time és más világlapok vezetõinek az évtizedes diszkréciójukért, amelynek köszönhetõen „a világ sokkal nyitottabb lett a világkormány gondolata felé, mert az intellektuális elit és a banki vezetõk szupranacionális egysége sokkal kedvezõbb az elmúlt évszázadokban gyakorolt nemzeti önrendelkezésnél”.)
A világ prominens vezetõi állítólag a május végi, június eleji hétvégéiket rendszeresen szabadon hagyják, hogy akár az utolsó pillanatban is eleget tudjanak tenni a Bilderberg-bizottság meghívásának. A konferenciák állandó vendége a veterán Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó, aki idén is ott volt a találkozón.
A Bilderberg-csoport programjában kezdettõl fogva kiemelt helyen szerepel az európai egységgondolat támogatása. George McGhee, volt nyugat-berlini amerikai nagykövet egy interjúban elismerte, hogy „az (Európai) Közös Piacot megteremtõ Római Szerzõdés a Bilderberg-csoport találkozóin folytatott beszélgetéseken kezdett körvonalazódni”. A szervezet másik kedvenc projektje a közös európai pénz megteremtése. Jack Sheinkman amerikai bankvezetõ 1996-ban azt mondta, hogy a találkozókon „az euró gondolata már sok évvel korábban beszédtéma volt, mielõtt hivatalos politikává vált volna”.
George McGhee volt amerikai nagykövet. Elszólta magát.
Védik az eurót
Nem csoda, hogy idén, amikor minden korábbinál nagyobb veszély fenyegeti a közös valutát, a hivatalos meghívottak között volt az Európai Bizottság egyik biztosa, Joaquin Almunia is. A konferenciáról a nagy lapok közül egyedül tudósító brit Guardian értesülése szerint a nem hivatalos vendégek között szerepelt Hermann Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke. A válságforgatókönyvek között szerepelhetett az a – nyilvánosság elõtt ritkán emlegetett – verzió is, amely szerint ha a görögök a drachmára cserélik az eurót, ennek nyertesei és nem vesztesei lesznek.
„Bár ma Görögország az eurózóna páriája, a kilépés után olyan gazdasági növekedésnek indulhatnak, ami más országokat is az euró feladására késztethet” – írta a Financial Timesban május 14-én megjelent cikkében Arvind Subramanian brit közgazdász. Emiatt sokan úgy gondolják, hogy az Európai Unió – Németországgal az élen – inkább újabb mentõövet dob Görögországnak, csak ne derüljön ki, hogy a király – jelen esetben az euró – mezítelen, és az élet akár könnyebb is lehet nélküle.
A találkozók visszatérõ témája az amerikai elnökválasztás is: 1991-ben Bill Clinton mutatkozott be a Bilderberg-konferencia résztvevõinek, 1994-ben pedig John Edwards mondott olyan jól sikerült beszédet, ami meggyõzte a rendszeres résztvevõnek számító John Kerryt, hogy alelnökjelöltjének válassza a kampányban. 2008-ban, amikor ugyanebben a szállodában tartották a Bilderberg-konferenciát, állítólag találkozott Barack Obama és Hillary Clinton. Tény, hogy három nappal késõbb Clinton bejelentette, hogy befejezi a kampányát. Idén a híresztelések szerint Mitt Romney alelnökjelöltje lehetett az egyik téma. Az esélyes a Guardian szerint Mario Rubio floriadai szenátor lehet – legalábbis, ha a döntés tényleg a Bilderberg-konferencián született meg. Hamarosan ez is kiderül.
Link
„Adják vissza az országunkat!”, „Elég volt a 0,001% uralmából!”, „1954 óta szervezik a bankárok a világkormányt” – ilyen és ehhez hasonló táblákkal tüntetett több száz ember egy festõi környezetben fekvõ erdei szálloda közelében az amerikai Virginia állambeli Chantilly településen. Itt gyûlt össze ugyanis június elsõ hétvégéjén a fejlett világ mintegy 150 gazdasági, pénzügyi, politikai és médiavezetõje, hogy három napon át kötetlen megbeszéléseket folytasson egymással. A csúcstalálkozót 1954 óta minden évben megtartják, a CNN és más globális hírtelevíziók mégsem küldtek soha tudósítót a konferenciára. Sokáig még a rendezvények helyszíne is titkos volt, ám az Occupy mozgalom idén elõször online csatornákon nemzetközi tüntetést szervezett a helyszínre.
* Tumblr
* Startlap
* Betkicsinye
* Betnagya
* E-mail kde
* Nyomtat
r e k l á m
E.L. James: A szürke ötven árnyalata - A könyv, amirõl mindenki beszél! -20%
A Bilderberg-csoport elsõsorban ennek a titkolózásnak köszönheti azt, hogy évtizedek óta bérelt helye van az összeesküvés-elméletek toplistáján. Jim Marrs, a téma egyik ismert amerikai kutatója a Rule by Secrecy (A titok általi uralom) címû konspirációs dokumentumkönyvében a Bilderberg-csoportot a modern titkos társaságok három legfontosabb szervezete közé sorolja, a Külkapcsolatok Tanácsa (Council of Foreign Relations, CFR) és a Háromoldalú Bizottság (Trilateral Commission) mellett.
A fõáramú média hallgatása miatt nem meglepõ, hogy a szervezetet felkapták a különbözõ periférikus híroldalak és blogok. A tengerentúlon elsõsorban az ultrakonzervatív, elitellenes fórumokon és rádiós talkshow-mûsorokban foglalkoznak a Bilderberg-csoporttal, míg Európában inkább a szélsõbal- és szélsõjobboldali internetes oldalakon taglalják a szervezet tevékenységét. Ez utóbbi körök nem bonyolítják túl a dolgot: természetesen a „zsidóvilágösszeesküvés” újabb bizonyítékaként írnak a csoportról. Pedig a Bilderberg-konferenciák eredete egészen máshova nyúlik vissza: az alapító, Bernhard holland herceg a náci párt és az SA egykori tagja volt, aki idõben átállt a szövetségesek oldalára, így elkerülhette a háború utáni felelõsségre vonást, sõt az új európai egységtörekvések egyik úttörõje lett.
Náci múlt
Annejet Van der Zijl holland történész 2010-ben megjelent könyvében dokumentumokkal igazolja, hogy Bernhard herceg, a jelenlegi holland királynõ, Beatrix apja formálisan is a náci párt tagja volt. A német születésû herceg Berlinben, a Humboldt Egyetemen tanult, ahol elõbb a nemzetiszocialista diákszervezet, a Deutsche Studentenschaft tagja volt, majd jelentkezett a náci pártba (NSDAP), és annak paramilitáris szárnyába, az SA-ba is. Bernhard 1934-ben kilépett ezekbõl a szervezetekbõl, amikor befejezte az egyetemet. (Ugyanakkor a herceg a 2004-ben, 93 évesen bekövetkezett haláláig tagadta, hogy valaha is náci lett volna.)
Bernhard herceg, a Bilderberg-csopot alapítója. Sötét foltok.
Bernhard a diploma megszerzése után a német IG Farben alkalmazottja lett, egészen Julianna holland koronaherceg-nõvel (késõbbi királynõvel) való házasságkötéséig. Az esküvõ után 1937-ben bemutatkozó látogatást tettek a német államfõnél, Adolf Hitlernél. A náci vezér a Bernharddal való találkozót az Asztali beszélgetések címû memoárjában is megemlíti.
A herceg nem nézte jó szemmel Hitler villámháborúját Nyugat-Európa ellen, ezért a háború kitörése után felajánlotta szolgálatait a brit titkosszolgálatnak, de õk nem bíztak benne. Pilótaként azonban felvették a brit légierõbe, ahol harcolt Hollandia felszabadítása során.
Tüntetõk fogadták a Bilderberg-konferencia vendégeit. A szállodát egy hétre lefoglalták, és egy kilométeres körben védõzónát állítottak fel köré.
A látszat ellenére azonban a Bilderberg-csoportról mára elég sok hiteles információ érhetõ el, sõt idén elõször maga a szervezet is óvatos lépést tett a nyilvánosság felé, és közzétette a konferencia résztvevõinek listáját.
A nyilvánosság teljes kizárása
Amit biztosan tudni lehet, hogy a Bilderberg-csoport 1954-ben tartotta elsõ találkozóját abban a hollandiai szállodában, amelyrõl a nevüket is kapták. A Hotel de Bilderbergben 61 észak-amerikai és nyugat-európai prominens vendég gyûlt össze azzal a hivatalos céllal, hogy erõsítsék az atlanti kapcsolatokat, amelyeket a hidegháború idején a Szovjetunió által gerjesztett marxista propaganda igyekezett sötét színekben feltüntetni – nemcsak a vasfüggöny mögött, hanem Nyugaton is.
A hollandiai Hotel de Bilderberg, ahol elõször rendezték az elittalálkozót.
Hollandia nemcsak helyszínt biztosított a konferenciához, hanem ötletgazda is volt: Bernhard herceg mellett a holland multicég, az Unilever elnöke, Paul Rijkens kezdeményezte a találkozót, Paul Van Zeeland belga miniszterelnökkel együtt. Az elképzelést az Egyesült Államokban az Eisenhower-kormányzat és a CIA kulcsemberei is támogatták.
Már az elsõ találkozón kialakultak azok a játékszabályok, amelyek a mai napig érvényesek: a résztvevõk a nyilvánosság teljes kizárásával, kötetlen formában tárgyalnak egymással. Az elhangzottakról senki nem nyilatkozhat a sajtónak, a részt vevõ médiacégek és világlapok vezetõi sem. A Bilderberg-csoport ülésein nem szavaznak, és nem hoznak határozatokat, de a résztvevõk igyekeznek konszenzusra jutni a napirenden szereplõ kérdésekben, amelyek egyébként szintén titkosak.
Voltak már magyar vendégek is
Ekkor rögzült az évente egyszer megrendezett találkozókra meghívottak aránya is: a résztvevõk egyharmad részben Észak-Amerikából, kétharmad részben pedig Európából érkeztek, és az összlétszám a késõbbiekben 120-150 fõ között alakult. Az egyes konferenciák résztvevõi nem feltétlenül a Bilderberg-csoport tagjai, hiszen a szervezõk az egyes témákhoz is hívhatnak egyedi vendégeket, akár más régiókból is. Idén például részt vett az ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanács külügyi vezetõje, Bassma Kodmani, vagy a Facebook legnagyobb stratégiai befektetõje, Peter Thiel is.
Az elmúlt években idõnként magyar vendégek is megfordultak a Bilderberg-konferenciákon. Nem hivatalos források a korábbi évekbõl többek között Martonyi János, Bokros Lajos, Kádár Béla, Surányi György és Járai Zsigmond nevét említik. Idén a hivatalos névsorban nincs magyar szereplõ, ahogy nem volt magyar meghívottja a sok szempontból hasonló, csak éppen a média reflektorfényében szervezett davosi csúcstalálkozónak sem.
A csoport vezetõ testülete a Kormányzó Bizottság, amely 36 tagból áll. Ennek elsõ elnöke Bernhard herceg volt, aki 1954-tõl 1976-ig vezette a Bilderberg-csoportot. A Kormányzó Bizottság – amelynek névsora nyilvános – feladata a konferenciameghívottak kiválasztása és értesítése. A testületet jelenleg Henri de Castries, az AXA csoport elnök-vezérigazgatója vezeti, és tagjai között van számos globális óriásbank és multicég vezetõje, többek között a Deutsche Bank, a Barclays, az Airbus, a Microsoft, a Royal Dutch Shell elnökei vagy igazgatói.
Úton a világkormány felé
A Kormányzó Bizottság tagfelvételi tanácsadó csoportját – a konspirációs teóriák híveinek nagy örömére – David Rockefeller, a bankárdinasztia rangidõs tagja vezeti. (Rockefeller az 1991-es badeni Bilderberg-konferencián állítólag köszönetet mondott a Washington Post, a New York Times, a Time és más világlapok vezetõinek az évtizedes diszkréciójukért, amelynek köszönhetõen „a világ sokkal nyitottabb lett a világkormány gondolata felé, mert az intellektuális elit és a banki vezetõk szupranacionális egysége sokkal kedvezõbb az elmúlt évszázadokban gyakorolt nemzeti önrendelkezésnél”.)
A világ prominens vezetõi állítólag a május végi, június eleji hétvégéiket rendszeresen szabadon hagyják, hogy akár az utolsó pillanatban is eleget tudjanak tenni a Bilderberg-bizottság meghívásának. A konferenciák állandó vendége a veterán Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó, aki idén is ott volt a találkozón.
A Bilderberg-csoport programjában kezdettõl fogva kiemelt helyen szerepel az európai egységgondolat támogatása. George McGhee, volt nyugat-berlini amerikai nagykövet egy interjúban elismerte, hogy „az (Európai) Közös Piacot megteremtõ Római Szerzõdés a Bilderberg-csoport találkozóin folytatott beszélgetéseken kezdett körvonalazódni”. A szervezet másik kedvenc projektje a közös európai pénz megteremtése. Jack Sheinkman amerikai bankvezetõ 1996-ban azt mondta, hogy a találkozókon „az euró gondolata már sok évvel korábban beszédtéma volt, mielõtt hivatalos politikává vált volna”.
George McGhee volt amerikai nagykövet. Elszólta magát.
Védik az eurót
Nem csoda, hogy idén, amikor minden korábbinál nagyobb veszély fenyegeti a közös valutát, a hivatalos meghívottak között volt az Európai Bizottság egyik biztosa, Joaquin Almunia is. A konferenciáról a nagy lapok közül egyedül tudósító brit Guardian értesülése szerint a nem hivatalos vendégek között szerepelt Hermann Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke. A válságforgatókönyvek között szerepelhetett az a – nyilvánosság elõtt ritkán emlegetett – verzió is, amely szerint ha a görögök a drachmára cserélik az eurót, ennek nyertesei és nem vesztesei lesznek.
„Bár ma Görögország az eurózóna páriája, a kilépés után olyan gazdasági növekedésnek indulhatnak, ami más országokat is az euró feladására késztethet” – írta a Financial Timesban május 14-én megjelent cikkében Arvind Subramanian brit közgazdász. Emiatt sokan úgy gondolják, hogy az Európai Unió – Németországgal az élen – inkább újabb mentõövet dob Görögországnak, csak ne derüljön ki, hogy a király – jelen esetben az euró – mezítelen, és az élet akár könnyebb is lehet nélküle.
A találkozók visszatérõ témája az amerikai elnökválasztás is: 1991-ben Bill Clinton mutatkozott be a Bilderberg-konferencia résztvevõinek, 1994-ben pedig John Edwards mondott olyan jól sikerült beszédet, ami meggyõzte a rendszeres résztvevõnek számító John Kerryt, hogy alelnökjelöltjének válassza a kampányban. 2008-ban, amikor ugyanebben a szállodában tartották a Bilderberg-konferenciát, állítólag találkozott Barack Obama és Hillary Clinton. Tény, hogy három nappal késõbb Clinton bejelentette, hogy befejezi a kampányát. Idén a híresztelések szerint Mitt Romney alelnökjelöltje lehetett az egyik téma. Az esélyes a Guardian szerint Mario Rubio floriadai szenátor lehet – legalábbis, ha a döntés tényleg a Bilderberg-konferencián született meg. Hamarosan ez is kiderül.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
gladiator07
- 2012. June 10. 17:33:22
#2 |
torokgyik
- 2012. June 10. 17:59:38
#3 |
mormota1968
- 2012. June 10. 22:37:06
#4 |
Balu
- 2012. June 11. 05:47:53
#5 |
Perje
- 2012. June 16. 13:13:24
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.