Kezdetnek iránymutaás, hová kell visszanyúlni "politikai" szinten. Ugye rémlik, hogy mennyit Rákóciznak mostanság és ugye vezérlõ fõfejedelembõl is van már nálunk pár... II. Rákóczi Ferenc korának magyar-orosz kapcsolatait elemzõ tanulmánykötet jelent meg Oroszországban, hivatalos bemutatóját hétfõn tartották a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központjában.

A Rákóczi-szabadságharc és I. Péter orosz cár külpolitikája címû kötet a 2011. október végén Moszkvában rendezett tudományos konferencián elhangzott elõadások alapján készült. A szimpóziumot a Szatmári békeszerzõdés 300. évfordulójára idõzítették, és a moszkvai Rákóczi-napok keretében szervezték meg - mondta Seres Attila, a Levéltári Intézet moszkvai képviselõje. A tanulmánykötet a Közép-Európai Tanulmányok címû oroszországi sorozatban jelent meg a Nyesztor-Isztorija orosz kiadó gondozásában.

A Rákóczi-szabadságharc sok mozzanata, annak a francia, török és svéd kapcsolatrendszere ismert volt a történészek elõtt Magyarországon. Azt azonban nem vizsgálták mélyrehatóbban sem Magyarországon, sem Oroszországban, milyen kapcsolat volt Nagy Péter orosz cár és Rákóczi Ferenc politikája között a szabadságharc idején. A fejedelem és az orosz cár 1707-ben együttmûködési megállapodást kötött, amelynek számos részletét a két évvel ezelõtti tanácskozáson tárták fel a kutatók - mondta Seres Attila.

Olga Havanova, a kötet felelõs szerkesztõje, az orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének tudományos munkatársa Megszenvedni Rákóczit - adatok a magyar alattvalók és a központi hatóságok kapcsolattörténetéhez címmel tartott két évvel ezelõtt elõadást, amely szintén olvasható a kiadványban. A szakember elmondta, hogy annak idején orosz kutatói körökben nagyon pozitív volt a téma fogadtatása. A konferencián a Szlavisztikai Intézet mellett az Orosz Történettudományi Intézet, és a Lomonoszov Állami Egyetem kutatói is részt vettek. A legújabb adatokkal igyekeztek ellátni a hallgatóságot. Egy-egy elõadó ugyanazt a témát dolgozta fel más-más megközelítésben, így érdekes volt hallani például elõbb a török-szakértõnek, majd a svéd történelem kutatójának véleményét.

Seres Attila szerint érdemes lenne a kötetet Magyarországon is kiadni, hiszen a magyar tudományosság számára érdekes lehet az orosz kutatók álláspontja.
Link