Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kibõl lesz terrorista Magyarországon?
Mint pélyaválasztási tancsadó, javaslom, hogy szakmásítsuk. Igény lenne rá és legalább a rendõrsegg se tévedhet, mert ha valakinek hivatalos papírja lesz róla, akkor nem kell magyarázniuk a hülyeséget. Jó kis játék ez a tetükkel.
Ha túszként tartja fogva a saját anyját, az nem szép dolog, és törvénybe is ütközik. De ha mellé egy kis ennivalót is akar a rendõrségtõl, akkor ön már terrorista. Bejelenthet bombariadót, fenyegetõzhet azzal, hogy betöri egy bank kirakatát, csak ne követeljen semmit, mert egyik pillanatról a másikra az öngyilkos robbantó fanatikusokkal kerülhet egy polcra!
Ha nem állítják le a hitelkárosultak elleni végrehajtásokat, porrá zúzza egy bank kirakatát – ezzel fenyegette meg Orbán Viktort egy férfi. Póka László biztosra ment: videoüzenetet és levelet is küldött a miniszterelnöknek. A férfi egyike azoknak a devizahitel-károsultaknak, akik az utóbbi hónapokban egyre aktívabban hallatták a hangjukat a nyilvánosság elõtt. Bár mások is fenyegetõztek a bankok felrobbantásával, vagy a miniszterelnök házához vezetõ út eltorlaszolásával, Póka László ügye mégis különbözik ezektõl: õt a kirakatbetörés kilátásba helyezése miatt terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetéssel gyanúsítják.
hirdetés
A férfi ügyvédje, Szentmiklósi-Tóth Tamás úgy véli, a terrorizmussal való gyanúsítással a hatóságok túlreagálták a helyzetet. "Ez a fajta fenyegetés, hogy betörik egy kirakat üvegét, nem alkalmas arra, hogy egy állami szervezetet bármire is kényszerítsen" – mondta az ügyvéd, aki szerint így akár nap mint nap elõforduló eseményekre is rá lehetne húzni a terrorizmus címkéjét. "Amikor például be nem jelentett demonstrációkkal zavarják meg a közüzemet, a tiltakozó tömeg miatt nem tud járni a villamos, vagy ha a tiltakozó gazdák kiborítanak egy halom trágyát az útra – ezek ennyi erõvel mind ebbe a körbe eshetnének."
Szimulált túszejtés, ahol ENSZ-dolgozóknak oktatják, hogyan viselkedjenek hasonló helyzetben.
Forrás: AFP/Jeff Pachoud
Kérni kell valamit az államtól
Az idegen szavak és kifejezések szótára szerint a terrorista egy erõszakoskodó, zsarnokoskodó, a megfélemlítés eszközeivel élõ személy, aki vagy politikai célokból követ el rémtetteket, vagy szimplán csak a terrorizmus híve. Valószínû, hogy ha a magyar közbeszédben terroristákról esik szó, akkor a többségnek nem a Pókához hasonló figurák jutnak eszébe. Szentmiklósi-Tóth Tamás szerint sem egy kirakat betörésével azonosítja az átlagember a terrorizmust.
Pedig Magyarországon a terrorcselekményeket nem úgy követik el, hogy fanatikus alakok valamilyen õrült ideológia hatására saját magukat, másokat vagy esetleg épületeket robbantanak fel. Gellér Balázs büntetõjogász, egyetemi tanár szerint nálunk a leggyakoribb a túszejtéssel elkövetett terrorcselekmény. Például, amikor valaki túszul ejti a saját anyját, a szabadon engedéséért pedig valamit követel az államtól - magyarázta.
Azt, hogy mit kell terrorcselekménynek minõsíteni, az Európai Unió egy 2002-es kerethatározata írta elõ a tagállamoknak. Gellér Balázs büntetõjogász szerint viszont a magyar szabályozás jóval túlszaladt azon, amit az unió kért, ezért is történhet meg, hogy nálunk egy egyszerû rongálás is - mint például a kirakatüveg betörése - terrorcselekménynek számít, miközben az unió sokkal tágabban, megengedõbben értelmezte a rongálást. A kerethatározatban ugyanis ahhoz, hogy terrorcselekménnyé váljon, a rongálásnak olyan mértékûnek kell lennie, ami veszélyezteti mások életét, vagy jelentõs gazdasági kárt okoz.
A magyarországi büntetõ törvénykönyv a közbiztonság elleni bûncselekmények között említi a terrorcselekményt. A sima közveszéllyel való fenyegetéstõl vagy a személyi szabadság megsértésétõl az különbözteti meg, hogy az elkövetõ a hatalmába kerített dolgok/személyek sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétõl teszi függõvé.
Adjanak enni, és elengedem
A túszejtés módszerét választotta 2008 tavaszán egy Baranya megyei férfi is, aki az anyja elengedéséért cserébe élelmiszereket, egy személyautót és a gyerekei, valamint a volt felesége láthatását kérte. De szintén ettõl remélte két férfi, hogy az adóhatóság kifizet nekik 150 millió forint adó-visszatérítést, és a szegedi börtön három elítéltje is a börtönparancsnok fogva tartására készült, így próbáltak megszökni. Ami közös a három ügyben: terrorcselekmény miatt indult eljárás.
hirdetés
A szeptember 11-ei, Egyesült Államok elleni terrorcselekmények utáni években leginkább csak az elméleti vita szintjén volt szó a terrorizmusról Magyarországon. A téma 2004-ben a madridi, majd 2005-ben a londoni robbantások után is leginkább csak akkor került elõ, amikor a honvédelmi miniszter megnyugtatta a lakosokat: nem kell félni közvetlen terrorcselekménytõl.
Volt azonban az elmúlt tíz évben jó néhány eset, amikor terrorcselekmények miatt állítottak bíróság elé embereket, a bûnügyi kronológiát végigböngészve azonban ezek a nemzetközi hírekbõl ismert terrorcselekményekhez képest enyhén szólva pitiáner ügyek voltak. A túszejtés mellett a bombával, robbantással fenyegetés a másik jellemzõ bûncselekmény, aminek a vége a terrorista cselekménnyel való gyanúsítás lehet.
Egy miskolci férfi közintézmények, egészségügyi intézmények felrobbantásával fenyegetõzött, és 90 millió forintot kért a kormánytól. Elõször 2007-ben, elektronikus levélben fenyegette meg a kormányt, majd egy évvel késõbb egy gyújtóbombát helyezett el egy Miskolchoz közeli gázátemelõ állomás mellett.
Tavaly egy hejõszalontai férfi telefonon jelentette be, hogy bombát helyezett el a Parlamentben, és amennyiben nem helyezik szabadlábra börtönben ülõ három társát, akkor megnyomja a távirányítón a gombot, és a levegõbe repíti a politikusokat. Õt is terrorcselekmény megalapozott gyanúja miatt vették õrizetbe. A büntetõjogász Gellér szerint azonban valószínûleg tévesen, mivel valójában nem volt bomba az épületben, ezért nem terrorizmus, hanem közveszéllyel fenyegetés miatt kellett volna eljárni.
Budaházy a kivétel
Az egyetlen ellenpélda az ismert szélsõjobboldali aktivista, Budaházy György és társainak végeláthatatlan büntetõpere, pontosabban az ügyészség által megfogalmazott vád.
Budaházy György az ellene indított egyik per tárgyalásán
Forrás: MTI/Kovács Tamás
Budaházy ellen 2010-ben emeltek vádat, mert az ügyészség szerint 2007 elején az általa vezetett Hunnia Mozgalom tagjai fegyveresen és Molotov-koktéllal támadták meg Hiller István és Kóka János országgyûlési képviselõk házait. Több - vidéki képviselõk háza elleni - támadást is a számlájukra írtak, valamint, hogy egy miskolci, egy szigetvári és egy adonyi országgyûlési képviselõ házánál is futball-labdába rejtett pokolgépeket akartak elhelyezni.
Link
Ha túszként tartja fogva a saját anyját, az nem szép dolog, és törvénybe is ütközik. De ha mellé egy kis ennivalót is akar a rendõrségtõl, akkor ön már terrorista. Bejelenthet bombariadót, fenyegetõzhet azzal, hogy betöri egy bank kirakatát, csak ne követeljen semmit, mert egyik pillanatról a másikra az öngyilkos robbantó fanatikusokkal kerülhet egy polcra!
Ha nem állítják le a hitelkárosultak elleni végrehajtásokat, porrá zúzza egy bank kirakatát – ezzel fenyegette meg Orbán Viktort egy férfi. Póka László biztosra ment: videoüzenetet és levelet is küldött a miniszterelnöknek. A férfi egyike azoknak a devizahitel-károsultaknak, akik az utóbbi hónapokban egyre aktívabban hallatták a hangjukat a nyilvánosság elõtt. Bár mások is fenyegetõztek a bankok felrobbantásával, vagy a miniszterelnök házához vezetõ út eltorlaszolásával, Póka László ügye mégis különbözik ezektõl: õt a kirakatbetörés kilátásba helyezése miatt terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetéssel gyanúsítják.
hirdetés
A férfi ügyvédje, Szentmiklósi-Tóth Tamás úgy véli, a terrorizmussal való gyanúsítással a hatóságok túlreagálták a helyzetet. "Ez a fajta fenyegetés, hogy betörik egy kirakat üvegét, nem alkalmas arra, hogy egy állami szervezetet bármire is kényszerítsen" – mondta az ügyvéd, aki szerint így akár nap mint nap elõforduló eseményekre is rá lehetne húzni a terrorizmus címkéjét. "Amikor például be nem jelentett demonstrációkkal zavarják meg a közüzemet, a tiltakozó tömeg miatt nem tud járni a villamos, vagy ha a tiltakozó gazdák kiborítanak egy halom trágyát az útra – ezek ennyi erõvel mind ebbe a körbe eshetnének."
Szimulált túszejtés, ahol ENSZ-dolgozóknak oktatják, hogyan viselkedjenek hasonló helyzetben.
Forrás: AFP/Jeff Pachoud
Kérni kell valamit az államtól
Az idegen szavak és kifejezések szótára szerint a terrorista egy erõszakoskodó, zsarnokoskodó, a megfélemlítés eszközeivel élõ személy, aki vagy politikai célokból követ el rémtetteket, vagy szimplán csak a terrorizmus híve. Valószínû, hogy ha a magyar közbeszédben terroristákról esik szó, akkor a többségnek nem a Pókához hasonló figurák jutnak eszébe. Szentmiklósi-Tóth Tamás szerint sem egy kirakat betörésével azonosítja az átlagember a terrorizmust.
Pedig Magyarországon a terrorcselekményeket nem úgy követik el, hogy fanatikus alakok valamilyen õrült ideológia hatására saját magukat, másokat vagy esetleg épületeket robbantanak fel. Gellér Balázs büntetõjogász, egyetemi tanár szerint nálunk a leggyakoribb a túszejtéssel elkövetett terrorcselekmény. Például, amikor valaki túszul ejti a saját anyját, a szabadon engedéséért pedig valamit követel az államtól - magyarázta.
Azt, hogy mit kell terrorcselekménynek minõsíteni, az Európai Unió egy 2002-es kerethatározata írta elõ a tagállamoknak. Gellér Balázs büntetõjogász szerint viszont a magyar szabályozás jóval túlszaladt azon, amit az unió kért, ezért is történhet meg, hogy nálunk egy egyszerû rongálás is - mint például a kirakatüveg betörése - terrorcselekménynek számít, miközben az unió sokkal tágabban, megengedõbben értelmezte a rongálást. A kerethatározatban ugyanis ahhoz, hogy terrorcselekménnyé váljon, a rongálásnak olyan mértékûnek kell lennie, ami veszélyezteti mások életét, vagy jelentõs gazdasági kárt okoz.
A magyarországi büntetõ törvénykönyv a közbiztonság elleni bûncselekmények között említi a terrorcselekményt. A sima közveszéllyel való fenyegetéstõl vagy a személyi szabadság megsértésétõl az különbözteti meg, hogy az elkövetõ a hatalmába kerített dolgok/személyek sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétõl teszi függõvé.
Adjanak enni, és elengedem
A túszejtés módszerét választotta 2008 tavaszán egy Baranya megyei férfi is, aki az anyja elengedéséért cserébe élelmiszereket, egy személyautót és a gyerekei, valamint a volt felesége láthatását kérte. De szintén ettõl remélte két férfi, hogy az adóhatóság kifizet nekik 150 millió forint adó-visszatérítést, és a szegedi börtön három elítéltje is a börtönparancsnok fogva tartására készült, így próbáltak megszökni. Ami közös a három ügyben: terrorcselekmény miatt indult eljárás.
hirdetés
A szeptember 11-ei, Egyesült Államok elleni terrorcselekmények utáni években leginkább csak az elméleti vita szintjén volt szó a terrorizmusról Magyarországon. A téma 2004-ben a madridi, majd 2005-ben a londoni robbantások után is leginkább csak akkor került elõ, amikor a honvédelmi miniszter megnyugtatta a lakosokat: nem kell félni közvetlen terrorcselekménytõl.
Volt azonban az elmúlt tíz évben jó néhány eset, amikor terrorcselekmények miatt állítottak bíróság elé embereket, a bûnügyi kronológiát végigböngészve azonban ezek a nemzetközi hírekbõl ismert terrorcselekményekhez képest enyhén szólva pitiáner ügyek voltak. A túszejtés mellett a bombával, robbantással fenyegetés a másik jellemzõ bûncselekmény, aminek a vége a terrorista cselekménnyel való gyanúsítás lehet.
Egy miskolci férfi közintézmények, egészségügyi intézmények felrobbantásával fenyegetõzött, és 90 millió forintot kért a kormánytól. Elõször 2007-ben, elektronikus levélben fenyegette meg a kormányt, majd egy évvel késõbb egy gyújtóbombát helyezett el egy Miskolchoz közeli gázátemelõ állomás mellett.
Tavaly egy hejõszalontai férfi telefonon jelentette be, hogy bombát helyezett el a Parlamentben, és amennyiben nem helyezik szabadlábra börtönben ülõ három társát, akkor megnyomja a távirányítón a gombot, és a levegõbe repíti a politikusokat. Õt is terrorcselekmény megalapozott gyanúja miatt vették õrizetbe. A büntetõjogász Gellér szerint azonban valószínûleg tévesen, mivel valójában nem volt bomba az épületben, ezért nem terrorizmus, hanem közveszéllyel fenyegetés miatt kellett volna eljárni.
Budaházy a kivétel
Az egyetlen ellenpélda az ismert szélsõjobboldali aktivista, Budaházy György és társainak végeláthatatlan büntetõpere, pontosabban az ügyészség által megfogalmazott vád.
Budaházy György az ellene indított egyik per tárgyalásán
Forrás: MTI/Kovács Tamás
Budaházy ellen 2010-ben emeltek vádat, mert az ügyészség szerint 2007 elején az általa vezetett Hunnia Mozgalom tagjai fegyveresen és Molotov-koktéllal támadták meg Hiller István és Kóka János országgyûlési képviselõk házait. Több - vidéki képviselõk háza elleni - támadást is a számlájukra írtak, valamint, hogy egy miskolci, egy szigetvári és egy adonyi országgyûlési képviselõ házánál is futball-labdába rejtett pokolgépeket akartak elhelyezni.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Bulcsu
- 2013. September 24. 17:56:02
#2 |
No Shadow Government
- 2013. September 24. 17:58:16
#3 |
Bulcsu
- 2013. September 24. 18:13:48
#4 |
Gutai Zub
- 2013. September 24. 18:27:11
#5 |
No Shadow Government
- 2013. September 24. 18:47:41
#6 |
monguzking
- 2013. September 24. 18:54:47
#7 |
No Shadow Government
- 2013. September 24. 20:30:47
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.