Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Nagy lehetõséghez jutott Kína a Hormuzi-szorosban


Ez többet is jelent, mint amirõl a hír szól.
Kína átvette a délnyugat-pakisztáni Gvadar kikötõ üzemeltetését. A lépéssel stratégiai fontosságú kijárathoz jut a Hormuzi-szoros felé, biztonságosabbá teheti tengeri olajszállítmányainak útvonalát, egyben logisztikai alternatívához is jutott.

Kína importolaj-szállítmányainak 80 százaléka az Indiai-óceán és a Csendes-óceán közötti Malaka-szoroson keresztül halad át, és Peking számára megnyugtató egy új lehetõség. Szakértõk szerint az Afrikából és a Közel-Keletrõl származó olaj és gáz Kínába szállításának útja Gvadar jóvoltából ezer kilométerekkel rövidülhet le.

A kikötõ építésének 250 millió dolláros költségeihez Kína 75 százalékban járult hozzá, de 2007-ben a szingapúri Port of Singapore Authority (PSA) kapta meg 40 évre a kikötõt. Feltételezések szerint Pervez Musarraf akkori pakisztáni elnök nem akarta Washington neheztelését kiváltani azzal, hogy a kínaiaknak adja a kezelési jogot.

A PSA és partnerei azonban a sajtóban nem részletezett okokból nem tudták teljesíteni szerzõdésben vállalt kötelezettségeiket, köztük további több százmillió dolláros beruházásra tett vállalásukat. A kikötõ mûködtetéséhez, illetve szolgáltatásainak biztosításához még jelentõs infrastrukturális fejlesztésekre van szükség. Jelentések szerint lényegében nincs is használatban, állítólag tavaly november óta nem látogatta hajó.

Az üzemeltetésre korábban szerzõdött PSA és a Chinese Overseas Port Holdings Ltd. közötti megállapodás ünnepélyes szentesítésén hétfõn jelen volt Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök is. A kínai külügyminisztérium szóvivõje kedden kérdésre válaszolva annyit jegyzett meg, hogy Kína és Pakisztán együttmûködése elõsegíti a térségi stabilitást és fejlõdést.

A szerzõdés szerint a kínai vállalat teljes felelõsséggel tartozik a kikötõ mûködtetéséért, de az Pakisztán tulajdona marad. A hasznon osztoznak. Kína a most folyó 12. ötéves programjában már arra készült, hogy felgyorsítja a vasúti- és az autópálya összeköttetés megépítését Gvadar és az északnyugat-kínai Hszincsiang Kasi (Kasgár) városa között.

A vasútvonal építésének ötlete még Pervez Musarraf elnöksége idején vetõdött fel 2008-ban egy olajvezeték kiépítésével együtt. Úgy tudni, a beruházások elõkészületei már megkezdõdtek.

A kikötõ átvételérõl szóló bejelentésre különbözõképpen reagáltak Pakisztán szomszédjai, míg például Újdelhi aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Peking úgymond "az Arab-tengeren potenciális haditengerészeti bázishoz jutott", Teherán kommentálás helyett bejelentette, a kikötõtõl harminc kilométerre nyugatra, a maga területén, új tengerészeti bázist épít.

Liu Csien Kína iszlámábádi nagykövete igyekezett megnyugtatni a nemzetközi közvéleményt, és azt hangoztatta, hogy egyetlen országnak sem kell fenntartásokkal kezelnie a kikötõ átvételét, egyben alaptalannak nevezte a feltételezést, miszerint Kína katonai célokra szeretné használni a Gvadart.

Megfigyelõk mindazonáltal arra hívják fel a figyelmet, valószínû, hogy Kína a pakisztáni haditengerészet számára fejleszti majd a kikötõt, és hosszabb távon - potenciálisan - maga is számol vele. Pakisztán és Kína között olyan fokú a politikai bizalom, hogy erre reális lehetõség mutatkozik.
Link

Hozzaszolasok


#1 | Balu - 2013. September 25. 09:44:46
Imi,

ez a cikk már februári, akkoriban szerintem meg is beszéltük.

Gvadar most azért van benne a hírekben, mert tökvéletlenül pont ott volt pusztító földrengés. Ezek a modern földrengések az utóbbi idõben igencsak pontosan céloznak - rendszerint kínai vagy orosz érdekeltségeket. Ugye volt Bam Iránban, aztán ott volt Fukusima, a nagy kínai földrengés (ahol állítólag klf. munícióval megrakott hatalmas bunkerrendszerek voltak).

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték