Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Új figyelmeztetés érkezett - példátlan pusztulás jöhet
Az erdõ- és halállomány csökkenése, a fokozódó édesvíz-felhasználás és a klímaváltozás elleni intézkedések hiánya miatt az emberiség jelenlegi útja fönntarthatatlannak tûnik - figyelmeztetett az ENSZ. Egy másik, a témában publikált tanulmány szerint a nyugati világ felemelkedése párhuzamosan zajlott a szegény nyersanyag-exportáló országok biológiai sokféleségének hanyatlásával.
Visszafordíthatatlan változás felé tart a földi élet - állítja az ENSZ ötödik globális környezetvédelmi kitekintése (GEO/Global Environmental Outlook). Az ENSZ környezetvédelmi programja, az Unep azonnali lépéseket sürget, és arra sarkallja a döntéshozókat, hogy jelöljenek ki szigorú célokat a június 20-22-i Rio+20 csúcson. A találkozóra 20 évvel a riói Föld Csúcsot (Környezet és Fejlõdés Konferenciája), és 40 évvel a legelsõ környezetvédelmi tematikájú ENSZ-találkozó (Stockholm) után kerül sor.
Gazdasági érdek is
Noha a jelentés szerint bizonyos kérdésekben specifikus megállapodásokkal sikerült kedvezõ változásokat elérni, a csúcsot megelõzõ tárgyalások inkább a problémákról szóltak. Az államok olyan konkrét kérdésekben nem voltak képesek dûlõre jutni, mint például a tengeri halászat szigorúbb szabályozása, vagy hogy rákényszerítsék a vállalatokat ökológiai lábnyomuk mérésére. Márpedig sürgõs és döntõ hatású átmenetre lenne szükség az alacsony karbonintenzitású, az erõforrásokat hatékonyan használó, munkahelyteremtõ zöld gazdaság felé - idézte az Unep vezetõjét, Achim Steinert a BBC. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik és nem változtatunk rajta, úgy a kormányok példátlan, eddig nem tapasztalt mértékû pusztulással és környezeti leépüléssel lesznek kénytelenek megküzdeni - fogalmazott. Mindez egyébként gazdasági érdek is, az Unep szerint a légszennyezés és a klímaváltozás a globális gazdaságra is plusz költségeket ró.
Az összkép tehát a több mint 700, a környezeti pusztulás és szegénység elleni küzdelem céljára megalkotott nemzetközi egyezmény dacára nem éppen szívderítõ. A jelentés egyebek mellett megállapítja: a légszennyezés világszerte évente hatmillió idõ elõtti halálesetet okozhat; az üvegházgáz-kibocsátás jelenlegi trendje alapján pedig az évszázad végére mintegy 3 Celsius fokkal emelkedhet meg az átlagos hõmérséklet a Földön.
Az ötévente kiadott globális értékelés, a GEO 90 fontos környezetvédelmi téma területén elért haladást is értékeli. A jelentés szerint ebbõl mindössze négy témában - az üzemanyagok ólommentesítése, az ózónréteg pusztulásának megállítása, a tiszta vízhez való hozzáférhetõség javítása, valamint a tengeri szennyezések kutatásának terén sikerült jelentõsebb elõrelépést elérni. További 40 területen ugyancsak volt némi elõrelépés, ezek között például az erdõírtások lassítása, vagy védett szárazföldi élõhelyek létrehozása említhetõ. Kis, vagy semmilyen fejlõdést nem lehetett tapasztalni viszont 24 fontos kérdésben, mint például a klímaváltozás elleni küzdelemben. Egyértelmûen romlott a helyzet nyolc területen, például a korallzátonyok állapota. A többi ponton a kevés rendelkezésre álló adat miatt nem volt mód egyértelmû konklúzió megállapítására.
Növekvõ jólét - pusztuló természet
A Nature magazin ugyancsak a napokban tett közzé egy hasonló témájú tanulmányt, amely szerint a bioszféra gyors, valószínûleg visszafordíthatatlan változást él meg. A többnyire ausztrál tudósokból álló csapat megállapította, hogy a szárazföld felszínének több mint 40 százalékát emberi szükségletek kielégítésére használják, és miután 2050-re az emberiség várhatóan további 2 milliárd fõvel bõvül, az arány 50 százalék fölé emelkedhet. Az erõforrás-intenzív élelmiszerek, így például a marhahús iránti kereslet bõvülése alapján ez valamikor 2025 körül következhet be; márpedig ha el akarjuk kerülni a legrosszabbat, akkor az 50 százalékos határérték alatt kellene maradnunk - fogalmazott Anthony Barnofsky (Berkeley) kutatásvezetõ.
A kutatás szerint az állatfajokat fenyegetõ tényezõkért jórészt a gazdag országok keresletét kielégítõ világkereskedelem a felelõs. Az ellátási láncok jobb menedzselésével, vagy például a termékek címkézésével a trend megállítható lenne, és alkalmanként az olyan eszközök is eredményre vezethetnek, mint az 1970-es években a delfinek védelme érdekében folytatott kampány, amely képes volt rávenni a nyugati fogyasztókat arra, hogy bojkottálják az ezen szempontot negligáló tonhalhalászokat. A tudósok szerint a kormányoknak kereskedelmi szankciókat kell bevezetniük az ügy érdekében, és a jelenleginél sokkal szigorúbban szabályozni a biodiverzitást veszélyeztetõ kereskedelmi tevékenységet. Vannak persze kedvezõ fejlemények is, mint például a Nestlé döntése, amellyel az élelmiszer-ipari óriás a környezetvédelmi szempontokat erõteljesebben figyelembe vevõ szerzõdésekre törekszik partnereivel, például az õserdõk garantált védelmét szabja feltételül pálmaolaj-szállítóinak.
Pusztító export
A tanulmány a veszélyeztetett állatfajok és a globális áruforgalom összefüggéseit vizsgálva arra a megállapításra jut, hogy a biodiverzitás pusztulásának egyik fõ okozója a szegényebb, többnyire fejlõdõnek nevezett országok felõl a gazdag államok felé tartó áruforgalom. A korábbi tanulmányok már rávilágítottak arra, hogy az olyan árucikkek iránti kereslet, mint a brazil marhahús, az indonéz pálmaolaj, vagy a mexikói kávétermelés és vietnami halászat károsította a természetet. A Nature hasábjain közölt tanulmány azonban elsõ ízben tesz kísérletet a kereskedelem biológiai sokféleségre gyakorolt globális hatásának dokumentálására. A tanulmány a maláj gumiexport, a Fülöp-szigeteki és thaiföldi halászat, a kolumbiai banán- és dohánytermesztés, vagy éppen a ghánai bányaipar hatásait is vizsgálja.
Az Egyesült Államok, Japán és Nyugat-Európa felemelkedése a tanulmány szerint párhuzamosan zajlott a fõ nyersanyag-exportáló országok biológiai sokféleségének hanyatlásával. A fõ természetkárosító importot folytató ország a tanulmány szerint az USA, Japán, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia; míg a vadvilág Indonéziában, Madagaszkáron, Pápua Új-Guineában, a Fülöp-szigeteken és Srí-Lankán károsodott leginkább.
Link
Visszafordíthatatlan változás felé tart a földi élet - állítja az ENSZ ötödik globális környezetvédelmi kitekintése (GEO/Global Environmental Outlook). Az ENSZ környezetvédelmi programja, az Unep azonnali lépéseket sürget, és arra sarkallja a döntéshozókat, hogy jelöljenek ki szigorú célokat a június 20-22-i Rio+20 csúcson. A találkozóra 20 évvel a riói Föld Csúcsot (Környezet és Fejlõdés Konferenciája), és 40 évvel a legelsõ környezetvédelmi tematikájú ENSZ-találkozó (Stockholm) után kerül sor.
Gazdasági érdek is
Noha a jelentés szerint bizonyos kérdésekben specifikus megállapodásokkal sikerült kedvezõ változásokat elérni, a csúcsot megelõzõ tárgyalások inkább a problémákról szóltak. Az államok olyan konkrét kérdésekben nem voltak képesek dûlõre jutni, mint például a tengeri halászat szigorúbb szabályozása, vagy hogy rákényszerítsék a vállalatokat ökológiai lábnyomuk mérésére. Márpedig sürgõs és döntõ hatású átmenetre lenne szükség az alacsony karbonintenzitású, az erõforrásokat hatékonyan használó, munkahelyteremtõ zöld gazdaság felé - idézte az Unep vezetõjét, Achim Steinert a BBC. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik és nem változtatunk rajta, úgy a kormányok példátlan, eddig nem tapasztalt mértékû pusztulással és környezeti leépüléssel lesznek kénytelenek megküzdeni - fogalmazott. Mindez egyébként gazdasági érdek is, az Unep szerint a légszennyezés és a klímaváltozás a globális gazdaságra is plusz költségeket ró.
Az összkép tehát a több mint 700, a környezeti pusztulás és szegénység elleni küzdelem céljára megalkotott nemzetközi egyezmény dacára nem éppen szívderítõ. A jelentés egyebek mellett megállapítja: a légszennyezés világszerte évente hatmillió idõ elõtti halálesetet okozhat; az üvegházgáz-kibocsátás jelenlegi trendje alapján pedig az évszázad végére mintegy 3 Celsius fokkal emelkedhet meg az átlagos hõmérséklet a Földön.
Az ötévente kiadott globális értékelés, a GEO 90 fontos környezetvédelmi téma területén elért haladást is értékeli. A jelentés szerint ebbõl mindössze négy témában - az üzemanyagok ólommentesítése, az ózónréteg pusztulásának megállítása, a tiszta vízhez való hozzáférhetõség javítása, valamint a tengeri szennyezések kutatásának terén sikerült jelentõsebb elõrelépést elérni. További 40 területen ugyancsak volt némi elõrelépés, ezek között például az erdõírtások lassítása, vagy védett szárazföldi élõhelyek létrehozása említhetõ. Kis, vagy semmilyen fejlõdést nem lehetett tapasztalni viszont 24 fontos kérdésben, mint például a klímaváltozás elleni küzdelemben. Egyértelmûen romlott a helyzet nyolc területen, például a korallzátonyok állapota. A többi ponton a kevés rendelkezésre álló adat miatt nem volt mód egyértelmû konklúzió megállapítására.
Növekvõ jólét - pusztuló természet
A Nature magazin ugyancsak a napokban tett közzé egy hasonló témájú tanulmányt, amely szerint a bioszféra gyors, valószínûleg visszafordíthatatlan változást él meg. A többnyire ausztrál tudósokból álló csapat megállapította, hogy a szárazföld felszínének több mint 40 százalékát emberi szükségletek kielégítésére használják, és miután 2050-re az emberiség várhatóan további 2 milliárd fõvel bõvül, az arány 50 százalék fölé emelkedhet. Az erõforrás-intenzív élelmiszerek, így például a marhahús iránti kereslet bõvülése alapján ez valamikor 2025 körül következhet be; márpedig ha el akarjuk kerülni a legrosszabbat, akkor az 50 százalékos határérték alatt kellene maradnunk - fogalmazott Anthony Barnofsky (Berkeley) kutatásvezetõ.
A kutatás szerint az állatfajokat fenyegetõ tényezõkért jórészt a gazdag országok keresletét kielégítõ világkereskedelem a felelõs. Az ellátási láncok jobb menedzselésével, vagy például a termékek címkézésével a trend megállítható lenne, és alkalmanként az olyan eszközök is eredményre vezethetnek, mint az 1970-es években a delfinek védelme érdekében folytatott kampány, amely képes volt rávenni a nyugati fogyasztókat arra, hogy bojkottálják az ezen szempontot negligáló tonhalhalászokat. A tudósok szerint a kormányoknak kereskedelmi szankciókat kell bevezetniük az ügy érdekében, és a jelenleginél sokkal szigorúbban szabályozni a biodiverzitást veszélyeztetõ kereskedelmi tevékenységet. Vannak persze kedvezõ fejlemények is, mint például a Nestlé döntése, amellyel az élelmiszer-ipari óriás a környezetvédelmi szempontokat erõteljesebben figyelembe vevõ szerzõdésekre törekszik partnereivel, például az õserdõk garantált védelmét szabja feltételül pálmaolaj-szállítóinak.
Pusztító export
A tanulmány a veszélyeztetett állatfajok és a globális áruforgalom összefüggéseit vizsgálva arra a megállapításra jut, hogy a biodiverzitás pusztulásának egyik fõ okozója a szegényebb, többnyire fejlõdõnek nevezett országok felõl a gazdag államok felé tartó áruforgalom. A korábbi tanulmányok már rávilágítottak arra, hogy az olyan árucikkek iránti kereslet, mint a brazil marhahús, az indonéz pálmaolaj, vagy a mexikói kávétermelés és vietnami halászat károsította a természetet. A Nature hasábjain közölt tanulmány azonban elsõ ízben tesz kísérletet a kereskedelem biológiai sokféleségre gyakorolt globális hatásának dokumentálására. A tanulmány a maláj gumiexport, a Fülöp-szigeteki és thaiföldi halászat, a kolumbiai banán- és dohánytermesztés, vagy éppen a ghánai bányaipar hatásait is vizsgálja.
Az Egyesült Államok, Japán és Nyugat-Európa felemelkedése a tanulmány szerint párhuzamosan zajlott a fõ nyersanyag-exportáló országok biológiai sokféleségének hanyatlásával. A fõ természetkárosító importot folytató ország a tanulmány szerint az USA, Japán, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia; míg a vadvilág Indonéziában, Madagaszkáron, Pápua Új-Guineában, a Fülöp-szigeteken és Srí-Lankán károsodott leginkább.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Balu
- 2012. June 11. 11:08:49
#2 |
Klotild
- 2012. June 11. 16:44:03
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.