Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A magyar fiatalok befordultak és lapÃtanak
Új csendes generációnak nevezték el a most 15-29 éves fiatalokat a nagyszabású Ifjúság 2012 kutatás készÃtõi. A szüleik értékrendjét nem kérdõjelezik meg, a lázadás távol áll tõlük. A legszÃvesebben otthon ülnek, passzÃvan kivonják magukat a körülöttük zajló ügyekbõl. Kiábrándultak, és nagyjából fogalmuk sincs, mit hoz a jövõ.
A mai fiatalok érzékelik a saját generációjuk problémáit, de nem tesznek semmit a változásért, egyre nõ bennük a kilátástalanság érzése - Ãgy foglalta össze a Kutatópont által szervezett Magyar Ifjúság 2012 szerkesztõje, Székely Levente, hogy milyenek is ma a 15-29 éves fiatalok. A róluk szóló tanulmánykötetet (innen le is lehet tölteni) szerdán mutatták be, az alapját képezõ felmérés a legnagyobb szabású és a legtöbb témát érintõ vizsgálat a magyar fiatalokról, ráadásul nem csak pillanatképet ad: ugyanezt a vizsgálatot ugyanis elvégezték már 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is, vagyis a fiatalok életében és gondolkodásában bekövetkezõ változásokat is mérni lehet most már (például azt, hogy a mai fiatalok sokkal szebbnek tartják magukat, mint korábban).
hirdetés
Az eredmények alapján "új csendes generációnak" nevezték el a mostani 15-29 éveseket. Azt sokan tudják, hogy a világháború utáni generációkat Ratkó-gyerekeknek vagy baby boomereknek, az õket követõket X, Y majd Z generációnak szokás nevezni, de a szociológusok a két világháború között születetteknek is adtak egy összefoglaló nevet: õk a csendes generáció. Ezt a generációt stabil értékÃtélet, tradicionális gondolkodás, a kemény munkába vetett hit jellemezte. A világrendet, általában a világot nem igazán akarták megváltoztatni, inkább elfogadták olyannak, amilyen.
Székely Levente szerint leginkább rájuk hasonlÃtanak a mai fiatalok: simulékonyan alkalmazkodnak a fennálló rendszerhez (a jó állampolgárt például dolgozó, adót fizetõ emberként képzelik el), különösebb kritika nélkül elfogadják a szüleik értékrendjét: 46 százalékuk megfelelõnek tartja a szülei életeszményét, és csak tÃz százalékuk utasÃtja el, vagyis a lázadás nem jellemzõ rájuk. Igaz, az adatokból kiderül az is, hogy a budapesti fiatalok jóval lázadóbbak (29 százalék fogadja el a szülei értékrendjét), mint a vidéki városokban (47 százalék) vagy falukban (52 százalék) élõk.
A fiatalok passzÃvak, szervezetekbe alig lépnek be, a politika nem nagyon érdekli õket, a véleménynyilvánÃtástól tartózkodnak. Székely Levente szerint "a politikai értékválasztásukat a semlegességre törekvés és a kimaradás" jellemzi. A közéleti-politikai témákkal kapcsolatos kérdésekre minden korábbinál kevesebben válaszoltak: részben azért, mert nem tudtak válaszolni a kérdésekre, részben azért, mert annyira bizalmatlanok, hogy nem akartak. Kétharmaduk egyszerûen nem válaszolt arra a kérdésre, hogy melyik pártra szavazna, csak 30 százalékuk mondta azt, hogy a következõ választáson részt akar venni, és csak 19 százalékuk tekinthetõ biztos szavazónak. Abban is biztosak a fiatalok, hogy tesznek rájuk a politikusok: 78 százalékuk szerint a politikusokat szinte egyáltalán nem érdekli a fiatalok véleménye.
A fiatalok társadalmi intézményekbe vetett bizalma rendkÃvül alacsony (ebben különböznek a két világháború között születettektõl). Nemcsak a kormányban, az Országgyûlésben és a bankokban nem bÃznak, hanem - újdonságként - a köztársasági elnökben és az AlkotmánybÃróságban sem, pedig ez utóbbi a legnépszerûbb intézmények között volt a rendszerváltás óta. A fiatalok ma annyira nem hisznek a rendszerben, hogy a demokráciát csak 40 százalékuk tartja a legjobb lehetséges rendszernek, viszont - bár akkor még alig éltek - a többségük nosztalgiával gondol a Kádár-rendszerre (arról, hogy Kádár János és a korszak emléke mennyire beleégett a magyarok agyába, és ez mennyire bénÃtja meg még ma is õket, itt olvashat). Ezzel szemben a jelen legnagyobb problémájának a bizonytalan jövõt és a munkanélküliséget tartják.
A fiatalok a szabadidejüket is passzÃvan töltik el, jórészt otthon ülnek, akkor is többnyire valamilyen képernyõ - tévé, számÃtógép - elõtt. Alig sportolnak, mert csak a harmaduk válaszolta azt, hogy iskolán kÃvül legalább hetente egyszer mozog valamit. Otthonról elmozdulni pedig nem akarnak vagy nem tudnak: a 15-29 évesek 71 százaléka lakik még mindig a szüleinél (2008-ban ez az arány még 68 százalék volt, 2004-ben pedig 65).
Elég bizonytalanok, nem igazán tudják, mihez kezdjenek az életükkel: nehezen határozzák el magukat a házasságra, a gyerekvállalásra, de még egy párkapcsolatra is. Kimutathatóan nem csak a házasok (10 százalék), hanem a kapcsolatban élõk aránya is csökkent, viszont többen lettek (10 százaléknyira nõttek) azok a fiatalok, akik soha nem akarnak gyereket, és nõtt az egyedül élõk aránya is. A 15-29 évesek mindössze 15 százalékának van már gyereke.
A bizonytalanságuk ellenére viszont törekszenek a rendezett életre, többnyire értéknek tartják a családot, a gyerekeket, a hazát. Bár a házasodásra a jelek szerint nehezen szánják el magukat, 63 százalékuk mégis házasként képzeli el a jövõjét.
A jövõt elég pesszimistán látják: a munkában kevés jövõt látnak, holott 40 százalékuk dolgozik. A munkanélküliek aránya magas (25 százalék) a körükben, aktÃvan viszont csak 14 százalékuk keres munkát. A gazdasági válságnak nagyon is a tudatában vannak, és egyelõre nem látják a végét (utoljára 1994-ben látták a magyar fiatalok ennyire sötétnek a gazdasági helyzetet). "A céltalanság érzése erõsödött 2008-hoz képest" - hasonlÃtotta össze az elõzõ nagy kutatás adatait a frissekkel Székely Levente.
http://www.origo....talok.html
A mai fiatalok érzékelik a saját generációjuk problémáit, de nem tesznek semmit a változásért, egyre nõ bennük a kilátástalanság érzése - Ãgy foglalta össze a Kutatópont által szervezett Magyar Ifjúság 2012 szerkesztõje, Székely Levente, hogy milyenek is ma a 15-29 éves fiatalok. A róluk szóló tanulmánykötetet (innen le is lehet tölteni) szerdán mutatták be, az alapját képezõ felmérés a legnagyobb szabású és a legtöbb témát érintõ vizsgálat a magyar fiatalokról, ráadásul nem csak pillanatképet ad: ugyanezt a vizsgálatot ugyanis elvégezték már 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is, vagyis a fiatalok életében és gondolkodásában bekövetkezõ változásokat is mérni lehet most már (például azt, hogy a mai fiatalok sokkal szebbnek tartják magukat, mint korábban).
hirdetés
Az eredmények alapján "új csendes generációnak" nevezték el a mostani 15-29 éveseket. Azt sokan tudják, hogy a világháború utáni generációkat Ratkó-gyerekeknek vagy baby boomereknek, az õket követõket X, Y majd Z generációnak szokás nevezni, de a szociológusok a két világháború között születetteknek is adtak egy összefoglaló nevet: õk a csendes generáció. Ezt a generációt stabil értékÃtélet, tradicionális gondolkodás, a kemény munkába vetett hit jellemezte. A világrendet, általában a világot nem igazán akarták megváltoztatni, inkább elfogadták olyannak, amilyen.
Székely Levente szerint leginkább rájuk hasonlÃtanak a mai fiatalok: simulékonyan alkalmazkodnak a fennálló rendszerhez (a jó állampolgárt például dolgozó, adót fizetõ emberként képzelik el), különösebb kritika nélkül elfogadják a szüleik értékrendjét: 46 százalékuk megfelelõnek tartja a szülei életeszményét, és csak tÃz százalékuk utasÃtja el, vagyis a lázadás nem jellemzõ rájuk. Igaz, az adatokból kiderül az is, hogy a budapesti fiatalok jóval lázadóbbak (29 százalék fogadja el a szülei értékrendjét), mint a vidéki városokban (47 százalék) vagy falukban (52 százalék) élõk.
A fiatalok passzÃvak, szervezetekbe alig lépnek be, a politika nem nagyon érdekli õket, a véleménynyilvánÃtástól tartózkodnak. Székely Levente szerint "a politikai értékválasztásukat a semlegességre törekvés és a kimaradás" jellemzi. A közéleti-politikai témákkal kapcsolatos kérdésekre minden korábbinál kevesebben válaszoltak: részben azért, mert nem tudtak válaszolni a kérdésekre, részben azért, mert annyira bizalmatlanok, hogy nem akartak. Kétharmaduk egyszerûen nem válaszolt arra a kérdésre, hogy melyik pártra szavazna, csak 30 százalékuk mondta azt, hogy a következõ választáson részt akar venni, és csak 19 százalékuk tekinthetõ biztos szavazónak. Abban is biztosak a fiatalok, hogy tesznek rájuk a politikusok: 78 százalékuk szerint a politikusokat szinte egyáltalán nem érdekli a fiatalok véleménye.
A fiatalok társadalmi intézményekbe vetett bizalma rendkÃvül alacsony (ebben különböznek a két világháború között születettektõl). Nemcsak a kormányban, az Országgyûlésben és a bankokban nem bÃznak, hanem - újdonságként - a köztársasági elnökben és az AlkotmánybÃróságban sem, pedig ez utóbbi a legnépszerûbb intézmények között volt a rendszerváltás óta. A fiatalok ma annyira nem hisznek a rendszerben, hogy a demokráciát csak 40 százalékuk tartja a legjobb lehetséges rendszernek, viszont - bár akkor még alig éltek - a többségük nosztalgiával gondol a Kádár-rendszerre (arról, hogy Kádár János és a korszak emléke mennyire beleégett a magyarok agyába, és ez mennyire bénÃtja meg még ma is õket, itt olvashat). Ezzel szemben a jelen legnagyobb problémájának a bizonytalan jövõt és a munkanélküliséget tartják.
A fiatalok a szabadidejüket is passzÃvan töltik el, jórészt otthon ülnek, akkor is többnyire valamilyen képernyõ - tévé, számÃtógép - elõtt. Alig sportolnak, mert csak a harmaduk válaszolta azt, hogy iskolán kÃvül legalább hetente egyszer mozog valamit. Otthonról elmozdulni pedig nem akarnak vagy nem tudnak: a 15-29 évesek 71 százaléka lakik még mindig a szüleinél (2008-ban ez az arány még 68 százalék volt, 2004-ben pedig 65).
Elég bizonytalanok, nem igazán tudják, mihez kezdjenek az életükkel: nehezen határozzák el magukat a házasságra, a gyerekvállalásra, de még egy párkapcsolatra is. Kimutathatóan nem csak a házasok (10 százalék), hanem a kapcsolatban élõk aránya is csökkent, viszont többen lettek (10 százaléknyira nõttek) azok a fiatalok, akik soha nem akarnak gyereket, és nõtt az egyedül élõk aránya is. A 15-29 évesek mindössze 15 százalékának van már gyereke.
A bizonytalanságuk ellenére viszont törekszenek a rendezett életre, többnyire értéknek tartják a családot, a gyerekeket, a hazát. Bár a házasodásra a jelek szerint nehezen szánják el magukat, 63 százalékuk mégis házasként képzeli el a jövõjét.
A jövõt elég pesszimistán látják: a munkában kevés jövõt látnak, holott 40 százalékuk dolgozik. A munkanélküliek aránya magas (25 százalék) a körükben, aktÃvan viszont csak 14 százalékuk keres munkát. A gazdasági válságnak nagyon is a tudatában vannak, és egyelõre nem látják a végét (utoljára 1994-ben látták a magyar fiatalok ennyire sötétnek a gazdasági helyzetet). "A céltalanság érzése erõsödött 2008-hoz képest" - hasonlÃtotta össze az elõzõ nagy kutatás adatait a frissekkel Székely Levente.
http://www.origo....talok.html
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
mormota1968
- 2013. September 26. 18:09:20
#12 |
No Shadow Government
- 2013. September 26. 18:37:26
#13 |
postaimre
- 2013. September 26. 18:50:15
#14 |
monguzking
- 2013. September 26. 19:07:05
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték