Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Színjáték a parlamentben - a feltétel nélküli alapjövedelem vitá
Színjáték a parlamentben - a feltétel nélküli alapjövedelem vitája
A hétfõn kezdte meg a Szociális Bizottság a Szili Katalin által az országgyûlés elé terjesztett, feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) kérdésének általános vitáját. Egy demokráciában úgy illik, hogy a civil szakértõket is bevonják az általuk kezdeményezett kérdés boncolgatásába, a döntésük megkönnyítéséhez. A mi parlamenti képviselõink azonban nem hajlandóak komolyan venni a kérdést, és nem kíváncsiak a civil szakértõk véleményére.
A szociális bizottság ülésnapján a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését kezdeményezõ civil szervezetek részérõl az EKO Mozgalom és az FNA Egyesület képviselõi jelentek meg, hozzászólásaikat írásban, kimutatásokkal, grafikonokkal is alátámasztva. Ám a bizottság nem volt kíváncsi sem a véleményükre, sem kutatási anyagaikra. A bizottság tagjai közül csupán ketten szavaztak igen-nel arra az elnöki kérdésre: meghallgassák-e a civil oldalról érkezõ szakértõket az FNA tervezett bevezetésének általános vitájában. Ez pedig azt jelenti: egyrészt súlyos mértékben sérült a demokrácia hazánkban, másrészt biztosra vehetõ, az is, hogy az FNA bevezetésének kérdését nem veszik komolyan, és nem fognak lehetõséget adni annak, hogy törvényben bevezetésre kerülhessen.
Miért merem ezt magabiztosan kijelenteni? Talán az elhallgatott képviselõi véleményekbõl, melyek egyöntetûen arról szóltak, hogy a képviselõk azt gondolják, ha az FNA bevezetésre kerül, akkor senki sem fog akarni majd dolgozni. Már ebbõl a képviselõk között általánossá vált feltételezésbõl is látható, nem igazán van fogalmuk arról, mit is jelent a társadalomra és a gazdaságra nézve a feltétel nélküli alapjövedelem és annak bevezetése. Bár nem jártasak a témában, viszont arra sem hajlandóak, hogy meghallgassák a téma szakavatott ismerõit, és egy jogalkotótól joggal elvárható minimális érdeklõdést mutassanak a téma iránt, segítséget remélve ehhez a téma szakértõinek számító civilektõl.
Egyébként a civilek mindössze 3 percet kapnak a felszólalásaikra a bizottsági üléseken – már, ha szót kapnak egyáltalán. Két civil kétszer három percben, érdemi rövidségben mutatta volna be a feltétel nélküli alapjövedelem részleteit, támasztotta volna alá annak szükségességét. Nem engedték ezt meg nekik.
Illyés Melinda arról beszélt volna, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Elmondta volna, hogy mindenki számára nyilvánvaló, hogy az emberek nem képesek, magukról, másokról, a jövõ nemzedékérõl felelõsen gondolkodni, gondoskodni, ha nem õrizhetik meg emberi méltóságukat. Az emberi méltóság akkor biztosítható és garantálható, akkor teljesedik ki és akkor õrizhetõ meg, ha mindenkor, politikai akarattól függetlenül, alkotmányosan biztosított az a minimális anyagi fedezet, amely biztosítja a társadalomban való részvételt minden ember számára. Civil szervezetek egyhangú állásfoglalásáról is beszélt volna, mely szerint nem nézhetik tétlenül, hogy embertársaink nagy részének, a puszta fizikai létezése sem biztosított.
Jelezni szerette volna azt is, hogy a rendszerváltás után folyamatosan megszûnt a teljes foglalkoztatottság, az állam is kényszerûen kihátrált abból a pozícióból, hogy mindenki számára munkát biztosítson. A képzés kiszélesítésével, mininél tovább az iskolapadban tartással próbálta pótolni, hogy nem tud széles tömegek számára munkát biztosítani. Hatalmas ûr tátong, az alapértékek, a munka becsülete, az emberi méltóság, a társadalmi felelõsségvállalás értelmezésével kapcsolatban. Hogy valami kell az biztos, lehet errõl vitatkozni, de sürgetõ a kényszer. A Feltétel nélküli alapjövedelem egy olyan megoldás, amely megfelelõje, a szolidaritás elvén mûködõ társadalombiztosítás. A különbözõ átöröklött segélyezési rendszerek áttekinthetetlen, örökké vita tárgyát képezõ, hatalmas költségekkel mûködõ mechanizmusát váltaná fel egy csapásra a feltétel nélküli alapjövedelem. Utolsó sorban, de legfontosabb szempontként említette volna meg földünk teherbíró képességét, és jelezte volna, hogy paradigmaváltásra van szükség.
Szabó József beszélt volna az országgyûlés által életre hívott Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Tanácsról, és annak – elméleti – feladatairól, valamint a tanács által elkészített Jelentésrõl, mely a Jövõkeresõ címet viseli. Elmondta volna, hogy az Emberközpontú Országért Mozgalom azért jött létre, hogy ismertté tegye a Jelentés megállapításait és segítsen a megoldás megtalálásában, kidolgozásában. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem elképzelése nagyon sok problémára megoldást nyújt, mely a Jelentésben is szerepel. Hiszen itt az idõ és az alkalom arra, hogy õszintén szembe nézzünk országunk és a magyar társadalom helyzetével és lehetõségeivel.
Beszélt volna arról is, hogy csak akkor van lehetõségünk megoldani a problémáinkat, ha megismerjük tételesen azok jellemzõit és forrásukat. Ez a hatalmas feladat elkerülhetetlen. Mozgalmuk a megismerést a szolid eszközeivel elkezdte, készített az elmúlt év végén egy összeállítást Jelenkép címmel. A megismerés önmagában azonban kevés, a társadalom széles rétegeit is be kell vonni a megoldás kidolgozásába. Ha nem látják a változtatás szükségességét és a megoldást nem érzik sajátjukénak, akkor eleve kudarcra van ítélve ez a hatalmas vállalkozás.
Elmondta volna, hogy jelenleg egy torz társadalmi-gazdasági rendszerben élünk, mely arra készteti mind a lakosságot, mind a vállalkozókat, mind magát az államot is, hogy kijátssza a fennálló rendszert. A rendszer kijátszása egyrészt önbecsapás, másrészt rettentõen káros mind az egyénre, mind a közösségre nézve. Néhány jól ismert példa: fekete munka, kényszer vállalkozások, munkanélküliség, adó elkerülés, a lakosság eladósodása, görgetett és egyre növekvõ államadósság, a GDP hatalmas növekedése nem a szegények felzárkózását hozta, hanem az adósság növekedését, a gazdasági növekedés hajszolása már veszélyezteti a jövõ generációit, félõ, hogy egy kizsigerelt földet hagyunk rájuk. A változtatás igénye egész Európában jelen van. Ezt mutatja az Európai Polgári Kezdeményezés. Hazánk most egy igen döntéssel Európa élére ugorhat, az elsõ országok közé tartozhat, mely vállalkozik õszinte párbeszédre és együttmûködésre. Nincs sok idõnk. Nem mindegy hogy mi irányítjuk a válságot, vagy a válság fog irányítani minket.
Nem érthetõ, miért nem engedték az általános vitában az általánosságban megfogalmazott ismertetõket elmondani. Veszélyesnek érzik talán a saját, nekik feltétel nélkül járó jövedelmükre nézve? Hiszen a parlamenti képviselõk akkor is megkapják a havi jövedelmeiket, ha nem tesznek érte konkrétan semmit. Hiszen sem eredményességi kimutatást, sem hasznossági jelentést nem kell készíteniük munkájukról, mondhatni, az õ havi fizetésük feltétel nélkül jár nekik, azaz: feltétel nélküli alapjövedelem juttatásban õk már eleve részesülnek. A többi állampolgártól miért fogják megvonni ugyanezt a lehetõséget? Ahogyan az elsõ vitanapon hozzáálltak a kérdéshez, feltételezhetõ, hogy nem fogják megszavazni az FNA-ról szóló határozati javaslatot. Ezt a kijelentést bizonyítja az a tény is, hogy a képviselõk nagy hányada meg sem jelent az ominózus bizottsági ülésen, de még csak a helyettesítésérõl sem gondoskodott. Ennek ellenére az adott napra is megkaphatják a saját maguk által megszavazott fizetésüket. Ugyanez a lehetõség a rájuk szavazó állampolgároknak nem jár, hiszen, ha nem megy be a munkahelyére, arra a napra nem kaphat fizetést. … Mint ahogyan akkor sem kaphat semmiféle juttatást, ha elhelyezkedni nem tud, munkanélküliként már több hónapja regisztrálva van, és senki sem kérdezi meg tõle azt: mibõl eszik õ, és mibõl eteti, vagy iskoláztatja gyermekét. …
Szili Katalin igyekezett megvédeni a bizottsági ülésen a feltétel nélküli alapjövedelmet, és bevezetését. Véleményével viszont majdhogynem egyedül volt. Beszélt a bevezetés szükségességérõl, az emberi méltósághoz való jogról, melyrõl úgy az Alaptörvényünk, mint az Európai Unió törvényei rendelkeznek. A feltétel nélküli alapjövedelem egy garantált állami normarendszer, egy társadalmi szabadság kezdete volna. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltáskor hazánkban a szabadságra szavaztak, ám ez jelenleg az emberek számára nem biztosított. Az elszegényedõ társadalom lassan – anyagi lehetõségek hiányában – már munkát sem tud keresni, hiszen ezeket a költségeket létfenntartásuk veszélyeztetése nélkül már nem tudják biztosítani, így az emberek a társadalmi részvételbõl lassan kiszorulnak. Szili Katalin kérte képviselõtársait arra, hogy vizsgálják meg annak kérdését, hogy a jelenleg bevezetett minimálbér és az FNA közül a magyar állam számára melyik volna a gazdaságosabb megoldás, melyik biztosítaná leginkább a szegénység és a rejtett szegénység megszüntetését, melyik enyhítené a társadalmi megosztottságot. Köszönetet nyilvánított a civil szakértõknek a témában végzett munkájukért és feltáró tevékenységükért, kérve a képviselõk támogatását a határozati javaslat törvénybe foglalásához.
Ezzel szemben a többi képviselõ bár elismerte, hogy 4 millió szegény ember országa vagyunk, elképzelhetetlennek tartotta azt is, hogy e szegénységi ráta felszámolásához az országgyûlés anyagi fedezetet biztosítson. Volt olyan vélemény, amely egyenesen kijelentette azt, hogy az FNA bevezetésével „még azokat is leszoktatnánk a munkáról, akik jelenleg még dolgoznak”. A véleményt hangoztató képviselõ tulajdonképpen arról beszélt, hogy az emberek már bármit elvállalnak a munkához jutás érdekében, függetlenül a végzettségüktõl, hagyni kell õket megdolgozni a pénzükért. Tulajdonképpen a régi mondást hangoztatta: aki nem dolgozik, ne is egyék. Ez a képviselõ szûklátókörûségét bizonyítja, hiszen tulajdonképpen azt jelentette ki, hogy fogalma nincs arról, országunkban milyen a munkanélküliségi helyzet, milyenek az elhelyezkedés konkrét és reális esélyei, hogyan segíthetné elõ a változást az FNA bevezetése. Mint ahogyan arról sincs fogalma, hány gyermek éhezik annak okán, hogy a szülei nem tudnak elhelyezkedni, nem tudnak – anyagi lehetõség hiányában – munkát keresni, és nem részesülhetnek semmiféle állami támogatásban ahhoz, hogy az elhelyezkedésüket elõsegíthessék. Csakúgy arról sem rendelkezik információval, hogy a szegénységi küszöb alatt élõ emberek és családok mely országrészekben élnek, ezekben az országrészekben hány vállalkozással szemben milyen mértékû felszámolási eljárás indult csak az idei évben, és ez vezetõ ok abban, hogy az embereknek nincs lehetõségük elhelyezkedésre.
Mindezekrõl fogalmuk nincs tehát, de a civil szakértõket nem hallgatják meg mégsem. A szavazásnál 4 tartózkodás volt, és csak 2 igen. A tartózkodás nem érthetõ, hiszen hihetetlen, hogy nem tudják eldönteni, felkészültek-e megfelelõen a témában, vagy nem, ezáltal meg kell-e hallgatni a szakértõket, vagy nem.
Szili Katalin fel is háborodott a képviselõi vélemények és a civilek elutasítása után. A hangfelvételen a fent leírtak, és a képviselõ asszony felháborodása teljes terjedelmében meghallgatható:
Doody
Utoljára frissítve: 2013-09-25 07:56:04
A hétfõn kezdte meg a Szociális Bizottság a Szili Katalin által az országgyûlés elé terjesztett, feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) kérdésének általános vitáját. Egy demokráciában úgy illik, hogy a civil szakértõket is bevonják az általuk kezdeményezett kérdés boncolgatásába, a döntésük megkönnyítéséhez. A mi parlamenti képviselõink azonban nem hajlandóak komolyan venni a kérdést, és nem kíváncsiak a civil szakértõk véleményére.
A szociális bizottság ülésnapján a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését kezdeményezõ civil szervezetek részérõl az EKO Mozgalom és az FNA Egyesület képviselõi jelentek meg, hozzászólásaikat írásban, kimutatásokkal, grafikonokkal is alátámasztva. Ám a bizottság nem volt kíváncsi sem a véleményükre, sem kutatási anyagaikra. A bizottság tagjai közül csupán ketten szavaztak igen-nel arra az elnöki kérdésre: meghallgassák-e a civil oldalról érkezõ szakértõket az FNA tervezett bevezetésének általános vitájában. Ez pedig azt jelenti: egyrészt súlyos mértékben sérült a demokrácia hazánkban, másrészt biztosra vehetõ, az is, hogy az FNA bevezetésének kérdését nem veszik komolyan, és nem fognak lehetõséget adni annak, hogy törvényben bevezetésre kerülhessen.
Miért merem ezt magabiztosan kijelenteni? Talán az elhallgatott képviselõi véleményekbõl, melyek egyöntetûen arról szóltak, hogy a képviselõk azt gondolják, ha az FNA bevezetésre kerül, akkor senki sem fog akarni majd dolgozni. Már ebbõl a képviselõk között általánossá vált feltételezésbõl is látható, nem igazán van fogalmuk arról, mit is jelent a társadalomra és a gazdaságra nézve a feltétel nélküli alapjövedelem és annak bevezetése. Bár nem jártasak a témában, viszont arra sem hajlandóak, hogy meghallgassák a téma szakavatott ismerõit, és egy jogalkotótól joggal elvárható minimális érdeklõdést mutassanak a téma iránt, segítséget remélve ehhez a téma szakértõinek számító civilektõl.
Egyébként a civilek mindössze 3 percet kapnak a felszólalásaikra a bizottsági üléseken – már, ha szót kapnak egyáltalán. Két civil kétszer három percben, érdemi rövidségben mutatta volna be a feltétel nélküli alapjövedelem részleteit, támasztotta volna alá annak szükségességét. Nem engedték ezt meg nekik.
Illyés Melinda arról beszélt volna, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Elmondta volna, hogy mindenki számára nyilvánvaló, hogy az emberek nem képesek, magukról, másokról, a jövõ nemzedékérõl felelõsen gondolkodni, gondoskodni, ha nem õrizhetik meg emberi méltóságukat. Az emberi méltóság akkor biztosítható és garantálható, akkor teljesedik ki és akkor õrizhetõ meg, ha mindenkor, politikai akarattól függetlenül, alkotmányosan biztosított az a minimális anyagi fedezet, amely biztosítja a társadalomban való részvételt minden ember számára. Civil szervezetek egyhangú állásfoglalásáról is beszélt volna, mely szerint nem nézhetik tétlenül, hogy embertársaink nagy részének, a puszta fizikai létezése sem biztosított.
Jelezni szerette volna azt is, hogy a rendszerváltás után folyamatosan megszûnt a teljes foglalkoztatottság, az állam is kényszerûen kihátrált abból a pozícióból, hogy mindenki számára munkát biztosítson. A képzés kiszélesítésével, mininél tovább az iskolapadban tartással próbálta pótolni, hogy nem tud széles tömegek számára munkát biztosítani. Hatalmas ûr tátong, az alapértékek, a munka becsülete, az emberi méltóság, a társadalmi felelõsségvállalás értelmezésével kapcsolatban. Hogy valami kell az biztos, lehet errõl vitatkozni, de sürgetõ a kényszer. A Feltétel nélküli alapjövedelem egy olyan megoldás, amely megfelelõje, a szolidaritás elvén mûködõ társadalombiztosítás. A különbözõ átöröklött segélyezési rendszerek áttekinthetetlen, örökké vita tárgyát képezõ, hatalmas költségekkel mûködõ mechanizmusát váltaná fel egy csapásra a feltétel nélküli alapjövedelem. Utolsó sorban, de legfontosabb szempontként említette volna meg földünk teherbíró képességét, és jelezte volna, hogy paradigmaváltásra van szükség.
Szabó József beszélt volna az országgyûlés által életre hívott Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Tanácsról, és annak – elméleti – feladatairól, valamint a tanács által elkészített Jelentésrõl, mely a Jövõkeresõ címet viseli. Elmondta volna, hogy az Emberközpontú Országért Mozgalom azért jött létre, hogy ismertté tegye a Jelentés megállapításait és segítsen a megoldás megtalálásában, kidolgozásában. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem elképzelése nagyon sok problémára megoldást nyújt, mely a Jelentésben is szerepel. Hiszen itt az idõ és az alkalom arra, hogy õszintén szembe nézzünk országunk és a magyar társadalom helyzetével és lehetõségeivel.
Beszélt volna arról is, hogy csak akkor van lehetõségünk megoldani a problémáinkat, ha megismerjük tételesen azok jellemzõit és forrásukat. Ez a hatalmas feladat elkerülhetetlen. Mozgalmuk a megismerést a szolid eszközeivel elkezdte, készített az elmúlt év végén egy összeállítást Jelenkép címmel. A megismerés önmagában azonban kevés, a társadalom széles rétegeit is be kell vonni a megoldás kidolgozásába. Ha nem látják a változtatás szükségességét és a megoldást nem érzik sajátjukénak, akkor eleve kudarcra van ítélve ez a hatalmas vállalkozás.
Elmondta volna, hogy jelenleg egy torz társadalmi-gazdasági rendszerben élünk, mely arra készteti mind a lakosságot, mind a vállalkozókat, mind magát az államot is, hogy kijátssza a fennálló rendszert. A rendszer kijátszása egyrészt önbecsapás, másrészt rettentõen káros mind az egyénre, mind a közösségre nézve. Néhány jól ismert példa: fekete munka, kényszer vállalkozások, munkanélküliség, adó elkerülés, a lakosság eladósodása, görgetett és egyre növekvõ államadósság, a GDP hatalmas növekedése nem a szegények felzárkózását hozta, hanem az adósság növekedését, a gazdasági növekedés hajszolása már veszélyezteti a jövõ generációit, félõ, hogy egy kizsigerelt földet hagyunk rájuk. A változtatás igénye egész Európában jelen van. Ezt mutatja az Európai Polgári Kezdeményezés. Hazánk most egy igen döntéssel Európa élére ugorhat, az elsõ országok közé tartozhat, mely vállalkozik õszinte párbeszédre és együttmûködésre. Nincs sok idõnk. Nem mindegy hogy mi irányítjuk a válságot, vagy a válság fog irányítani minket.
Nem érthetõ, miért nem engedték az általános vitában az általánosságban megfogalmazott ismertetõket elmondani. Veszélyesnek érzik talán a saját, nekik feltétel nélkül járó jövedelmükre nézve? Hiszen a parlamenti képviselõk akkor is megkapják a havi jövedelmeiket, ha nem tesznek érte konkrétan semmit. Hiszen sem eredményességi kimutatást, sem hasznossági jelentést nem kell készíteniük munkájukról, mondhatni, az õ havi fizetésük feltétel nélkül jár nekik, azaz: feltétel nélküli alapjövedelem juttatásban õk már eleve részesülnek. A többi állampolgártól miért fogják megvonni ugyanezt a lehetõséget? Ahogyan az elsõ vitanapon hozzáálltak a kérdéshez, feltételezhetõ, hogy nem fogják megszavazni az FNA-ról szóló határozati javaslatot. Ezt a kijelentést bizonyítja az a tény is, hogy a képviselõk nagy hányada meg sem jelent az ominózus bizottsági ülésen, de még csak a helyettesítésérõl sem gondoskodott. Ennek ellenére az adott napra is megkaphatják a saját maguk által megszavazott fizetésüket. Ugyanez a lehetõség a rájuk szavazó állampolgároknak nem jár, hiszen, ha nem megy be a munkahelyére, arra a napra nem kaphat fizetést. … Mint ahogyan akkor sem kaphat semmiféle juttatást, ha elhelyezkedni nem tud, munkanélküliként már több hónapja regisztrálva van, és senki sem kérdezi meg tõle azt: mibõl eszik õ, és mibõl eteti, vagy iskoláztatja gyermekét. …
Szili Katalin igyekezett megvédeni a bizottsági ülésen a feltétel nélküli alapjövedelmet, és bevezetését. Véleményével viszont majdhogynem egyedül volt. Beszélt a bevezetés szükségességérõl, az emberi méltósághoz való jogról, melyrõl úgy az Alaptörvényünk, mint az Európai Unió törvényei rendelkeznek. A feltétel nélküli alapjövedelem egy garantált állami normarendszer, egy társadalmi szabadság kezdete volna. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltáskor hazánkban a szabadságra szavaztak, ám ez jelenleg az emberek számára nem biztosított. Az elszegényedõ társadalom lassan – anyagi lehetõségek hiányában – már munkát sem tud keresni, hiszen ezeket a költségeket létfenntartásuk veszélyeztetése nélkül már nem tudják biztosítani, így az emberek a társadalmi részvételbõl lassan kiszorulnak. Szili Katalin kérte képviselõtársait arra, hogy vizsgálják meg annak kérdését, hogy a jelenleg bevezetett minimálbér és az FNA közül a magyar állam számára melyik volna a gazdaságosabb megoldás, melyik biztosítaná leginkább a szegénység és a rejtett szegénység megszüntetését, melyik enyhítené a társadalmi megosztottságot. Köszönetet nyilvánított a civil szakértõknek a témában végzett munkájukért és feltáró tevékenységükért, kérve a képviselõk támogatását a határozati javaslat törvénybe foglalásához.
Ezzel szemben a többi képviselõ bár elismerte, hogy 4 millió szegény ember országa vagyunk, elképzelhetetlennek tartotta azt is, hogy e szegénységi ráta felszámolásához az országgyûlés anyagi fedezetet biztosítson. Volt olyan vélemény, amely egyenesen kijelentette azt, hogy az FNA bevezetésével „még azokat is leszoktatnánk a munkáról, akik jelenleg még dolgoznak”. A véleményt hangoztató képviselõ tulajdonképpen arról beszélt, hogy az emberek már bármit elvállalnak a munkához jutás érdekében, függetlenül a végzettségüktõl, hagyni kell õket megdolgozni a pénzükért. Tulajdonképpen a régi mondást hangoztatta: aki nem dolgozik, ne is egyék. Ez a képviselõ szûklátókörûségét bizonyítja, hiszen tulajdonképpen azt jelentette ki, hogy fogalma nincs arról, országunkban milyen a munkanélküliségi helyzet, milyenek az elhelyezkedés konkrét és reális esélyei, hogyan segíthetné elõ a változást az FNA bevezetése. Mint ahogyan arról sincs fogalma, hány gyermek éhezik annak okán, hogy a szülei nem tudnak elhelyezkedni, nem tudnak – anyagi lehetõség hiányában – munkát keresni, és nem részesülhetnek semmiféle állami támogatásban ahhoz, hogy az elhelyezkedésüket elõsegíthessék. Csakúgy arról sem rendelkezik információval, hogy a szegénységi küszöb alatt élõ emberek és családok mely országrészekben élnek, ezekben az országrészekben hány vállalkozással szemben milyen mértékû felszámolási eljárás indult csak az idei évben, és ez vezetõ ok abban, hogy az embereknek nincs lehetõségük elhelyezkedésre.
Mindezekrõl fogalmuk nincs tehát, de a civil szakértõket nem hallgatják meg mégsem. A szavazásnál 4 tartózkodás volt, és csak 2 igen. A tartózkodás nem érthetõ, hiszen hihetetlen, hogy nem tudják eldönteni, felkészültek-e megfelelõen a témában, vagy nem, ezáltal meg kell-e hallgatni a szakértõket, vagy nem.
Szili Katalin fel is háborodott a képviselõi vélemények és a civilek elutasítása után. A hangfelvételen a fent leírtak, és a képviselõ asszony felháborodása teljes terjedelmében meghallgatható:
Doody
Utoljára frissítve: 2013-09-25 07:56:04
Hozzaszolasok
#1 |
spartakusz
- 2013. September 27. 00:57:53
#2 |
igric
- 2013. September 27. 15:19:07
#3 |
kontroll88
- 2013. September 27. 18:01:26
#4 |
Perje
- 2013. September 27. 18:52:03
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.