Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Sólyom végveszélyben II. - nyomoz az ügyészség
Hogyan kerül a miniszterelnök a szolgálati útba? 2007. május 25., péntek 13:50 |
A Katonai Ügyészség szerint bûncselekmények gyanúját vetik fel Posta Imre, a Köztársasági Õrezred kirúgott szakpszichológusa elleni fegyelmi eljárásban elhangzottak. A munkaügyi bíróságon ugyanakkor már az elsõ tárgyalási napon megkérdõjelezõdött, hogy törvényes volt-e az elbocsátás. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemcsak az Õrezred morális válságáról, de arról is értesült, hogy az erre az õ figyelmét felhívó szakember ellen fegyelmi eljárás indult, noha egy levél tanúsága szerint a miniszterelnöki titkárságon is látták, sokan a szakpszichológussal egyezõ véleményen vannak.
"A feljelentésbõl és a rendelkezésre álló iratokból megállapítottam, hogy a katonai ügyészség álláspontjával részben ellentétben katonai bûncselekmény, illetve bûncselekmények (így például elöljárói hatalommal való visszaélés vétsége) gyanúja megállapítható. A katonai ügyészség e tekintetben határozatában arra hivatkozott, hogy a rendelkezésre álló adatok csupán olyan általánosságokat tartalmaznak, amelyekbõl a bûncselekmény vagy bûncselekmények gyanújára nem lehet következtetni. A katonai ügyészségnek ez az álláspontja azonban téves. Maga a feljelentés, valamint a beszerzett iratok is tartalmaznak olyan, az általánosság szintjét meghaladó, konkrétnak tekinthetõ történéseket, amelyek fennállását vagy elvetését csak és kizárólag nyomozás során lehet tisztázni, ezért a rendelkezõ részben foglaltak szerint határoztam" - áll a Katonai Fõügyészség idén, április 3-án kelt határozatában, melyben a korábban a feljelentést elutasító Budapesti Katonai Ügyészséget nyomozás lefolytatására kötelezte.
A határozatban hivatkozott dokumentumok egy részét elõzõ cikkünkben ismertettük: ezek azok a vallomások, melyeket a Köztársasági Õrezred különbözõ rangú és beosztásban szolgáló tagjai a Posta Imre elleni fegyelmi eljárásban tettek, melynek eredményeképpen a KÕ szakpszichológusát hét év után elõzmény nélkül kirúgták állásából.
30 tanú van, gyanúsított még nincs
KÖ minõségpolitikai nyilatkozata
Kattintson a nagyításhoz!
A kirúgott pszichológus nemcsak munkaügyi pert indított, hanem feljelentést is tett: a Budapesti Katonai Ügyészség ugyan elõbb megtagadta a nyomozást, a Katonai Fõügyészség fent idézett határozata viszont egyértelmûen állást foglalt arról, hogy bûncselekmény gyanúját vetik fel a történtek, és utasított a nyomozás elindítására. Errõl Hegedûs Antal ezredes, a Budapesti Katonai Ügyészség megbízott vezetõje elmondta: még hónapokig eltarthat a nyomozás, eddig mintegy 30 tanút hallgattak meg. Jelezte: az általános gyakorlatnak felel meg az, hogy egyetlen tényállás, ez esetben a szolgálati visszaélés gyanúja miatt rendelik el hivatalosan a nyomozást, de más bûncselekmény gyanúja is felmerülhet, ahogy már felettes szervük utasításában például az elöljárói hatalommal való visszaélés. Az ügyészi vezetõ elmondta, gyanúsításra eddig nem került sor, és a következõ hetekben ez nem is várható, további bizonyítékok beszerzésén dolgoznak.
Levél Gyurcsánynak
Posta Imre a korábbi években többször is jelezte, az állomány különbözõ problémáit a vezetés felé, válaszokat azonban nem kapott. 2006 nyarán született meg két, június 27-án illetve június 29-én, Szabó Ferencnek, a KÕ parancsnokának írott levél, melyben a testület morális válságát, az állomány körében a vezetõk visszaéléseirõl, korrupcióról szóló híresztelések tényét jelezte, és amelyekre válasz szintén nem érkezett. Miután a korábbi jelzései nyomán sem került sor intézkedésekre, parancsnoki meghallgatásra, de még visszajelzésre sem, Posta Imre augusztus 8-án továbbította a két levelet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilvános email címére.
A két levél egyrészt helyzetkép az õrezred, morális válságnak mondott állapotáról, hangulatáról, másrészt javaslatokat tesz a helyzet javítására. Utóbbiak között általánosságban egyebek között a következõ állítások szerepelnek: "korrupciót beszüntetni, még a látszatától is megszabadulni", illetve "lehessen szolgálati jogorvoslattal élni az elõjárókkal szemben is, és ha köztörvényes vagy egyéb bûncselekményt követnek el, a tiszteknek is felelni kelljen a tetteikért".
Pityókás fõtestõrök
A szakpszichológus tehát általánosságban beszélt bûncselekményekrõl, illetve arról, hogy az állományban a különbözõ, részben vezetõ beosztású tisztek részérõl elkövetett visszaélésekrõl szóló hírek rombolják a morált. Ugyanakkor a késõbb ellene indult fegyelmi eljárásban már konkrét esetek kerültek felszínre, a tanúk tilosban parkolás elintézésérõl, jogosulatlanul igénybe vett biztonsági autóról, maszek üzletelésekrõl beszéltek egyebek között, de az egyik vallomásban az is szerepel: "...nem szondáztam meg még egyetlen elöljárómat sem, de italszagot már többön éreztem szolgálati idõben". Az elõzõ cikkünkben részletesen is idézett vallomásokban ugyanakkor az is szerepel, hogy a jogsértések miatt azért nem szólnak sokan az Õrezreden belül, mert attól tartanak, maguk ütik meg a bokájukat.
Köszönték, de kirúgták
Jenei Zoltán
A még konkrétumok nélküli két levélre a miniszterelnöki titkárság reagált augusztusban, megköszönve a tájékoztatást. A leveleket továbbították az Igazságügyi és Rendészeti minisztériumba, és innen, augusztus 29-én mentek tovább az ORFK-ra. Jenei Zoltán, azóta távozott rendészeti szakállamtitkár a két levelet továbbítva kérte Bene László országos rendõrfõkapitányt, hogy az "a levélben írtak megalapozottságát kivizsgáltatni és a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék". Az IRM egy héten belül szeptember 6-ra kért választ. Bene fõkapitány Szabó Ferencnek, a KÖ parancsnokának továbbította az ügyet, aki szeptember ötödikén arról tájékoztatta: az elõzetes kivizsgálást elvégezte, mely alapján a levélíró, azaz Posta Imre szakpszichológus ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el. Bene szeptember 7-én továbbította az eredményt a minisztériumba, ehhez képest Jenei Zoltán szeptember 15-én még levélben köszönte meg Posta Imrének, hogy "levelével megtisztelt bennünket és megosztotta velünk tapasztalatait", egyúttal jelezte, az ORFK-nak továbbított levél ügyében vizsgálatot kért.
Bûnösbõl áldozat, áldozatból bûnös
A fentiek ellenére a fegyelmi vizsgálat – mely a levében foglaltak ellenére Posta Imre tudomása szerint az egyetlen érdemi vizsgálat volt az ügyben a rendõrségen belül – nem indult meg azonnal. Posta Imrérõl elõször fõnöke, az egészségügyi szolgálat vezetõje készített egy a mentális állapotát megkérdõjelezõ jelentést, majd több utalást is kapott a közös megegyezéssel történõ elválás elõnyei. (Az ügyet megelezõen természetesen soha nem kérdõjelezték meg a négydiplomás pszichológus alkalmasságát és mentális állapotát sem, 2006 õszén hetedik éve dolgozott az Õrezrednél).
Mivel nem állt kötélnek, október 2-án végül megindult ellene a fegyelmi eljárás, köztisztviselõhöz méltatlan magatartás miatt. Az elbocsátással végzõdõ eljárásban hozott határozat indoklása, a fegyelmi eljárásban meghallgatott tanúknak intézett elsõ tartalmi kérdés illetve a fegyelmi elrendelésének indoklása lényegében megegyezik: Posta Imre a miniszterelnöknek küldött két levelében azt állította, hogy "az ORFK Köztársasági Õrezred Állományába tartozó vezetõk, munkatársak következmények nélkül bûncselekményeket, illetve más jogsértéseket követnek el, és az Õrezred erkölcsileg, szakmailag részeire hullott. Posta közalkalmazott tájékoztatásaiban tett állításait – sem a tájékoztatásokban, sem pedig a késõbbiekben tett nyilatkozatában – hitelt érdemlõen nem igazolta, konkrétummal nem támasztotta alá."
Márpedig - szól már az elbocsátó fegyelmi határozat - ezzel a "magatartásával a tisztesség követelményét megszegve járt el, elõidézve az ORFK Köztársasági Õrezrednek és tagjainak helytelen megítélését."
Nem szerették, hogy feljebb szólt
A határozat Posta terhére rója, hogy "hogy nem volt olyan ok, jogosultság, felhatalmazás, ami indokolttá tette volna, hogy Posta közalkalmazott a tájékoztatásait az Magyar Köztársaság Miniszterelnökének megküldje, mely cselekményérõl munkáltatójánál jelzést sem tett".
Katonai bûnök
Szolgálati visszaélés: Btk. 351. § (1) Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetõleg jogtalan elõnyt szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, amennyiben súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) A büntetés bûntett miatt öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekménybõl jelentõs hátrány származik.
Elöljárói hatalommal visszaélés: 359. § Aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét a) fegyelmi fenyítéssel sújtja, b) panaszjogának gyakorlásában korlátozza, c) járandóságában megrövidíti vagy anyagilag megterheli, d) magáncélra igénybe veszi, e) a többiekhez képest elõnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Emlékeztetõül: a Gyurcsány Ferencnek csak továbbított két levelet Posta Imre eredetileg Szabó Ferencnek, az õrezred parancsnokának címezte és küldte el, több mint egy hónappal korábban. A miniszterelnök, illetve titkársága azonban októberben már "élõben követhette a fejleményeket", Posta Imre ugyanis újabb levelekben tájékoztatta a hivatalt az ellene indult eljárásról, majd annak eredményérõl.
Egy, a fegyelmi eljárás alatt, október 27-én írt levelében jelezte, hogy az Õrezred morális és szakmai problémáit a szeptember-októberi események is igazolni látszanak, illetve az ellene indult eljárásról beszámolva kérte, újabb levelét már ne verjék nagydobra, miután az elõzõ vihara egyelõre csak õt érinti. Három nappal késõbb, október 30-án a miniszterelnök személyi titkára így válaszolt: "utolsó mondata kapcsán írok Önnek. Amikor korábbi levelét küldte, éppen szabadságomat töltöttem, és helyettesítõ kollégám járt el, nem igazán körültekintõen. Az Önnel történt dolgok azért is kellemetlenek számomra, mert valamennyire látom, hogy sokan Önnel egyezõ véleményen vannak. Kollégám nevében elnézését kérem! Levelét csak miniszterelnök úrnak fogom odaadni".
Bíróság, ügyészség, nyomozás, tárgyalás
Intézkedés azonban nem történt. Posta Imre munkaügyi pert indított, illetve februárban feljelentést tett az ügyészségen. A feljelentést konkrétumok hiányára hivatkozva kétszer is elutasította az ügyészség, ám végül a katonai fõügyészség utasítására április elején elrendelték, és – egyelõre tanúk meghallgatásával – azóta is folytatják a nyomozást.
A munkaügyi bíróságon az elsõ tárgyalási napon a tanácsvezetõ bíró egyértelmûvé tette: eljárásjogi problémák is felmerülnek a fegyelmivel kapcsolatban, a rendõrségnek bizonyítania kell majd, hogy nem volt mód arra, hogy a fegyelmi tanácsban - Posta Imre közalkalmazott voltára tekintettel - közalkalmazottak vegyenek részt. Ugyanakkor a bíróság már most egyértelmûsítette: a rendõrségnek kell bizonyítania azt is, hogy a szakpszichológus levelében foglaltakat miért kellett volna bármivel alátámassza, és azt is, hogyan sérült akár a szolgálati út, akár a munkáltató becsülete azáltal, ha egy, a közigazgatási hierarchia csúcsán, a rendõrség felett álló személynek továbbította a korábban a parancsnoknak írt levelet az elbocsátott szakember.
Szabó tábornok szerint a vizsgálatok mindent cáfoltak
Több alapos, hosszú belsõ vizsgálat teljes egészében cáfolta a Posta Imre által felvetett problémákat - jelentette ki az Indexnek Szabó Ferenc, a Köztársasági Õrezred parancsnoka. A vezérõrnagy szerint az elsõ, személyesen által folytatott, a vezetõ tiszteket érintõ vizsgálatot már a szakpszichológus júniusban neki címzett levelei után lefolytatta, de ezután elõbb Posta Imre, majd õ maga volt elõre ütemezett szabadságon. Augusztus végén, szeptember elején értem vissza a szabadságról, ekkor szereztem tudomást arról, hogy a nekem címzett levelet szétküldték, azt megismerte a miniszterelnök, a minisztérium és az ORFK is - mondta a tábornok, aki elõbb úgy fogalmazott: ekkor augusztus végén, szeptember elején kezdõdött az az egy hónapig tartó, alapos szakmai vizsgálat, mely egyértelmûen megállapította, hogy nincs szó morális vagy szakmai problémákról az Õrezrednél.
Szabó Ferenc
Felvetésünkre, hogy a birtokunkban levõ, az IRM, Bene László országos rendõrfõkapitány és közte folyt levelezés alapján az tûnik ki, hogy a magas szintet megjárt levél nyomán fentrõl jött utasításra kezdõdött a vizsgálat szeptember elején; és az alig néhány nap után már azzal az eredménnyel is zárult, hogy Posta Imre ellen fegyelmit fognak indítani (erre csak október elején került tényleg sor), úgy reagált: a vizsgálat voltaképpen már korábban folyamatban volt, így errõl tudta tájékoztatni az õt utasító országos rendõrfõkapitányt.
Az Index azon kérdésére, hogy ez esetben a Posta Imre ellen indult fegyelmi eljárásban elhangzott konkrét visszaéléseket mikor, és hogyan vizsgálták, Szabó Ferenc azt mondta: ezek az ügyek azonnal és folyamatosan tisztázódtak. (Ezek, a tegnapi cikkünkben foglalt állítások az ügyészség szerint bûncselekmény gyanúját is megalapozzák.) Tájékoztatása során a fegyelmi eljárásban tanúként meghallgatott, az õrezredes rendõrök egyik, visszaélésre utaló állítása sem igazolódott, ahogy Posta Imre egyetlen állítása sem. Azon felvetésünkre, hogy ez esetben volt-e bármilyen következménye az elhangzottaknak, például annak az állításnak, hogy a miniszterelnök egyik testõre azt állította, hiányzott a miniszterelnöki konvoj egyik autója, amivel megemelkedett a biztonsági kockázat, Szabó tábornok elõbb nemmel felelt, majd azt mondta, az illetõ szóbeli figyelmeztetést kapott parancsnokától.
Szabó tábornok szerint az ügyészség által elrendelt nyomozás azt jelzi, hogy a Posta Imre által elõadottakat ki akarják vizsgálni. Ha ez megtörténik, és várakozásainak megfelelõen bûncselekmény hiányában megszüntetik a nyomozást, jogi lépésekre készül a szerinte az Õrezred tekintélyét alaptalanul sértõ pszichológus ellen.
Link
A Katonai Ügyészség szerint bûncselekmények gyanúját vetik fel Posta Imre, a Köztársasági Õrezred kirúgott szakpszichológusa elleni fegyelmi eljárásban elhangzottak. A munkaügyi bíróságon ugyanakkor már az elsõ tárgyalási napon megkérdõjelezõdött, hogy törvényes volt-e az elbocsátás. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemcsak az Õrezred morális válságáról, de arról is értesült, hogy az erre az õ figyelmét felhívó szakember ellen fegyelmi eljárás indult, noha egy levél tanúsága szerint a miniszterelnöki titkárságon is látták, sokan a szakpszichológussal egyezõ véleményen vannak.
"A feljelentésbõl és a rendelkezésre álló iratokból megállapítottam, hogy a katonai ügyészség álláspontjával részben ellentétben katonai bûncselekmény, illetve bûncselekmények (így például elöljárói hatalommal való visszaélés vétsége) gyanúja megállapítható. A katonai ügyészség e tekintetben határozatában arra hivatkozott, hogy a rendelkezésre álló adatok csupán olyan általánosságokat tartalmaznak, amelyekbõl a bûncselekmény vagy bûncselekmények gyanújára nem lehet következtetni. A katonai ügyészségnek ez az álláspontja azonban téves. Maga a feljelentés, valamint a beszerzett iratok is tartalmaznak olyan, az általánosság szintjét meghaladó, konkrétnak tekinthetõ történéseket, amelyek fennállását vagy elvetését csak és kizárólag nyomozás során lehet tisztázni, ezért a rendelkezõ részben foglaltak szerint határoztam" - áll a Katonai Fõügyészség idén, április 3-án kelt határozatában, melyben a korábban a feljelentést elutasító Budapesti Katonai Ügyészséget nyomozás lefolytatására kötelezte.
A határozatban hivatkozott dokumentumok egy részét elõzõ cikkünkben ismertettük: ezek azok a vallomások, melyeket a Köztársasági Õrezred különbözõ rangú és beosztásban szolgáló tagjai a Posta Imre elleni fegyelmi eljárásban tettek, melynek eredményeképpen a KÕ szakpszichológusát hét év után elõzmény nélkül kirúgták állásából.
30 tanú van, gyanúsított még nincs
KÖ minõségpolitikai nyilatkozata
Kattintson a nagyításhoz!
A kirúgott pszichológus nemcsak munkaügyi pert indított, hanem feljelentést is tett: a Budapesti Katonai Ügyészség ugyan elõbb megtagadta a nyomozást, a Katonai Fõügyészség fent idézett határozata viszont egyértelmûen állást foglalt arról, hogy bûncselekmény gyanúját vetik fel a történtek, és utasított a nyomozás elindítására. Errõl Hegedûs Antal ezredes, a Budapesti Katonai Ügyészség megbízott vezetõje elmondta: még hónapokig eltarthat a nyomozás, eddig mintegy 30 tanút hallgattak meg. Jelezte: az általános gyakorlatnak felel meg az, hogy egyetlen tényállás, ez esetben a szolgálati visszaélés gyanúja miatt rendelik el hivatalosan a nyomozást, de más bûncselekmény gyanúja is felmerülhet, ahogy már felettes szervük utasításában például az elöljárói hatalommal való visszaélés. Az ügyészi vezetõ elmondta, gyanúsításra eddig nem került sor, és a következõ hetekben ez nem is várható, további bizonyítékok beszerzésén dolgoznak.
Levél Gyurcsánynak
Posta Imre a korábbi években többször is jelezte, az állomány különbözõ problémáit a vezetés felé, válaszokat azonban nem kapott. 2006 nyarán született meg két, június 27-án illetve június 29-én, Szabó Ferencnek, a KÕ parancsnokának írott levél, melyben a testület morális válságát, az állomány körében a vezetõk visszaéléseirõl, korrupcióról szóló híresztelések tényét jelezte, és amelyekre válasz szintén nem érkezett. Miután a korábbi jelzései nyomán sem került sor intézkedésekre, parancsnoki meghallgatásra, de még visszajelzésre sem, Posta Imre augusztus 8-án továbbította a két levelet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilvános email címére.
A két levél egyrészt helyzetkép az õrezred, morális válságnak mondott állapotáról, hangulatáról, másrészt javaslatokat tesz a helyzet javítására. Utóbbiak között általánosságban egyebek között a következõ állítások szerepelnek: "korrupciót beszüntetni, még a látszatától is megszabadulni", illetve "lehessen szolgálati jogorvoslattal élni az elõjárókkal szemben is, és ha köztörvényes vagy egyéb bûncselekményt követnek el, a tiszteknek is felelni kelljen a tetteikért".
Pityókás fõtestõrök
A szakpszichológus tehát általánosságban beszélt bûncselekményekrõl, illetve arról, hogy az állományban a különbözõ, részben vezetõ beosztású tisztek részérõl elkövetett visszaélésekrõl szóló hírek rombolják a morált. Ugyanakkor a késõbb ellene indult fegyelmi eljárásban már konkrét esetek kerültek felszínre, a tanúk tilosban parkolás elintézésérõl, jogosulatlanul igénybe vett biztonsági autóról, maszek üzletelésekrõl beszéltek egyebek között, de az egyik vallomásban az is szerepel: "...nem szondáztam meg még egyetlen elöljárómat sem, de italszagot már többön éreztem szolgálati idõben". Az elõzõ cikkünkben részletesen is idézett vallomásokban ugyanakkor az is szerepel, hogy a jogsértések miatt azért nem szólnak sokan az Õrezreden belül, mert attól tartanak, maguk ütik meg a bokájukat.
Köszönték, de kirúgták
Jenei Zoltán
A még konkrétumok nélküli két levélre a miniszterelnöki titkárság reagált augusztusban, megköszönve a tájékoztatást. A leveleket továbbították az Igazságügyi és Rendészeti minisztériumba, és innen, augusztus 29-én mentek tovább az ORFK-ra. Jenei Zoltán, azóta távozott rendészeti szakállamtitkár a két levelet továbbítva kérte Bene László országos rendõrfõkapitányt, hogy az "a levélben írtak megalapozottságát kivizsgáltatni és a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék". Az IRM egy héten belül szeptember 6-ra kért választ. Bene fõkapitány Szabó Ferencnek, a KÖ parancsnokának továbbította az ügyet, aki szeptember ötödikén arról tájékoztatta: az elõzetes kivizsgálást elvégezte, mely alapján a levélíró, azaz Posta Imre szakpszichológus ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el. Bene szeptember 7-én továbbította az eredményt a minisztériumba, ehhez képest Jenei Zoltán szeptember 15-én még levélben köszönte meg Posta Imrének, hogy "levelével megtisztelt bennünket és megosztotta velünk tapasztalatait", egyúttal jelezte, az ORFK-nak továbbított levél ügyében vizsgálatot kért.
Bûnösbõl áldozat, áldozatból bûnös
A fentiek ellenére a fegyelmi vizsgálat – mely a levében foglaltak ellenére Posta Imre tudomása szerint az egyetlen érdemi vizsgálat volt az ügyben a rendõrségen belül – nem indult meg azonnal. Posta Imrérõl elõször fõnöke, az egészségügyi szolgálat vezetõje készített egy a mentális állapotát megkérdõjelezõ jelentést, majd több utalást is kapott a közös megegyezéssel történõ elválás elõnyei. (Az ügyet megelezõen természetesen soha nem kérdõjelezték meg a négydiplomás pszichológus alkalmasságát és mentális állapotát sem, 2006 õszén hetedik éve dolgozott az Õrezrednél).
Mivel nem állt kötélnek, október 2-án végül megindult ellene a fegyelmi eljárás, köztisztviselõhöz méltatlan magatartás miatt. Az elbocsátással végzõdõ eljárásban hozott határozat indoklása, a fegyelmi eljárásban meghallgatott tanúknak intézett elsõ tartalmi kérdés illetve a fegyelmi elrendelésének indoklása lényegében megegyezik: Posta Imre a miniszterelnöknek küldött két levelében azt állította, hogy "az ORFK Köztársasági Õrezred Állományába tartozó vezetõk, munkatársak következmények nélkül bûncselekményeket, illetve más jogsértéseket követnek el, és az Õrezred erkölcsileg, szakmailag részeire hullott. Posta közalkalmazott tájékoztatásaiban tett állításait – sem a tájékoztatásokban, sem pedig a késõbbiekben tett nyilatkozatában – hitelt érdemlõen nem igazolta, konkrétummal nem támasztotta alá."
Márpedig - szól már az elbocsátó fegyelmi határozat - ezzel a "magatartásával a tisztesség követelményét megszegve járt el, elõidézve az ORFK Köztársasági Õrezrednek és tagjainak helytelen megítélését."
Nem szerették, hogy feljebb szólt
A határozat Posta terhére rója, hogy "hogy nem volt olyan ok, jogosultság, felhatalmazás, ami indokolttá tette volna, hogy Posta közalkalmazott a tájékoztatásait az Magyar Köztársaság Miniszterelnökének megküldje, mely cselekményérõl munkáltatójánál jelzést sem tett".
Katonai bûnök
Szolgálati visszaélés: Btk. 351. § (1) Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetõleg jogtalan elõnyt szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, amennyiben súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) A büntetés bûntett miatt öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekménybõl jelentõs hátrány származik.
Elöljárói hatalommal visszaélés: 359. § Aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét a) fegyelmi fenyítéssel sújtja, b) panaszjogának gyakorlásában korlátozza, c) járandóságában megrövidíti vagy anyagilag megterheli, d) magáncélra igénybe veszi, e) a többiekhez képest elõnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Emlékeztetõül: a Gyurcsány Ferencnek csak továbbított két levelet Posta Imre eredetileg Szabó Ferencnek, az õrezred parancsnokának címezte és küldte el, több mint egy hónappal korábban. A miniszterelnök, illetve titkársága azonban októberben már "élõben követhette a fejleményeket", Posta Imre ugyanis újabb levelekben tájékoztatta a hivatalt az ellene indult eljárásról, majd annak eredményérõl.
Egy, a fegyelmi eljárás alatt, október 27-én írt levelében jelezte, hogy az Õrezred morális és szakmai problémáit a szeptember-októberi események is igazolni látszanak, illetve az ellene indult eljárásról beszámolva kérte, újabb levelét már ne verjék nagydobra, miután az elõzõ vihara egyelõre csak õt érinti. Három nappal késõbb, október 30-án a miniszterelnök személyi titkára így válaszolt: "utolsó mondata kapcsán írok Önnek. Amikor korábbi levelét küldte, éppen szabadságomat töltöttem, és helyettesítõ kollégám járt el, nem igazán körültekintõen. Az Önnel történt dolgok azért is kellemetlenek számomra, mert valamennyire látom, hogy sokan Önnel egyezõ véleményen vannak. Kollégám nevében elnézését kérem! Levelét csak miniszterelnök úrnak fogom odaadni".
Bíróság, ügyészség, nyomozás, tárgyalás
Intézkedés azonban nem történt. Posta Imre munkaügyi pert indított, illetve februárban feljelentést tett az ügyészségen. A feljelentést konkrétumok hiányára hivatkozva kétszer is elutasította az ügyészség, ám végül a katonai fõügyészség utasítására április elején elrendelték, és – egyelõre tanúk meghallgatásával – azóta is folytatják a nyomozást.
A munkaügyi bíróságon az elsõ tárgyalási napon a tanácsvezetõ bíró egyértelmûvé tette: eljárásjogi problémák is felmerülnek a fegyelmivel kapcsolatban, a rendõrségnek bizonyítania kell majd, hogy nem volt mód arra, hogy a fegyelmi tanácsban - Posta Imre közalkalmazott voltára tekintettel - közalkalmazottak vegyenek részt. Ugyanakkor a bíróság már most egyértelmûsítette: a rendõrségnek kell bizonyítania azt is, hogy a szakpszichológus levelében foglaltakat miért kellett volna bármivel alátámassza, és azt is, hogyan sérült akár a szolgálati út, akár a munkáltató becsülete azáltal, ha egy, a közigazgatási hierarchia csúcsán, a rendõrség felett álló személynek továbbította a korábban a parancsnoknak írt levelet az elbocsátott szakember.
Szabó tábornok szerint a vizsgálatok mindent cáfoltak
Több alapos, hosszú belsõ vizsgálat teljes egészében cáfolta a Posta Imre által felvetett problémákat - jelentette ki az Indexnek Szabó Ferenc, a Köztársasági Õrezred parancsnoka. A vezérõrnagy szerint az elsõ, személyesen által folytatott, a vezetõ tiszteket érintõ vizsgálatot már a szakpszichológus júniusban neki címzett levelei után lefolytatta, de ezután elõbb Posta Imre, majd õ maga volt elõre ütemezett szabadságon. Augusztus végén, szeptember elején értem vissza a szabadságról, ekkor szereztem tudomást arról, hogy a nekem címzett levelet szétküldték, azt megismerte a miniszterelnök, a minisztérium és az ORFK is - mondta a tábornok, aki elõbb úgy fogalmazott: ekkor augusztus végén, szeptember elején kezdõdött az az egy hónapig tartó, alapos szakmai vizsgálat, mely egyértelmûen megállapította, hogy nincs szó morális vagy szakmai problémákról az Õrezrednél.
Szabó Ferenc
Felvetésünkre, hogy a birtokunkban levõ, az IRM, Bene László országos rendõrfõkapitány és közte folyt levelezés alapján az tûnik ki, hogy a magas szintet megjárt levél nyomán fentrõl jött utasításra kezdõdött a vizsgálat szeptember elején; és az alig néhány nap után már azzal az eredménnyel is zárult, hogy Posta Imre ellen fegyelmit fognak indítani (erre csak október elején került tényleg sor), úgy reagált: a vizsgálat voltaképpen már korábban folyamatban volt, így errõl tudta tájékoztatni az õt utasító országos rendõrfõkapitányt.
Az Index azon kérdésére, hogy ez esetben a Posta Imre ellen indult fegyelmi eljárásban elhangzott konkrét visszaéléseket mikor, és hogyan vizsgálták, Szabó Ferenc azt mondta: ezek az ügyek azonnal és folyamatosan tisztázódtak. (Ezek, a tegnapi cikkünkben foglalt állítások az ügyészség szerint bûncselekmény gyanúját is megalapozzák.) Tájékoztatása során a fegyelmi eljárásban tanúként meghallgatott, az õrezredes rendõrök egyik, visszaélésre utaló állítása sem igazolódott, ahogy Posta Imre egyetlen állítása sem. Azon felvetésünkre, hogy ez esetben volt-e bármilyen következménye az elhangzottaknak, például annak az állításnak, hogy a miniszterelnök egyik testõre azt állította, hiányzott a miniszterelnöki konvoj egyik autója, amivel megemelkedett a biztonsági kockázat, Szabó tábornok elõbb nemmel felelt, majd azt mondta, az illetõ szóbeli figyelmeztetést kapott parancsnokától.
Szabó tábornok szerint az ügyészség által elrendelt nyomozás azt jelzi, hogy a Posta Imre által elõadottakat ki akarják vizsgálni. Ha ez megtörténik, és várakozásainak megfelelõen bûncselekmény hiányában megszüntetik a nyomozást, jogi lépésekre készül a szerinte az Õrezred tekintélyét alaptalanul sértõ pszichológus ellen.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kontroll88
- 2013. September 27. 17:26:36
#2 |
Kore
- 2013. September 27. 18:13:58
#3 |
kontroll88
- 2013. September 28. 03:38:51
#4 |
Kore
- 2013. September 28. 14:39:42
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.