Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Sólyom végveszélyben
Szakmai és morális válságban a Köztársasági Õrezred 2007. május 24., csütörtök 12:51 |
Mivel saját parancsnokai nem méltatták válaszra, egyenesen miniszterelnöknek küldött levélben hívta fel a figyelmet a Köztársasági Õrezred – a közjogi méltóságok védelmét is érintõ – morális válságára a szervezet szakpszichológusa. A kiemelt rendõri egységnél a bûncselekmény gyanúját felvetõ visszaélések, az In-Kal Securityvel való túlzott és biztonsági kockázatként értékelt kényszerû együttmûködés, a kiképzés elhanyagolása, a felszerelés elégtelensége és szakmailag megkérdõjelezhetõ beszerzése visszatérõ beszédtémái az állománynak.
"Védett vezetõvel kampányra utaztunk konvojban, és fenn a rezidencia elõtt lerobbant a vezetõ gépkocsi. [...] parancsnok mondta, hogy menjenek be, hozzanak másikat, de az erre kijelölt kocsi nem volt a garázsban, tudomásom szerint az Õrezred egyik vezetõje használta. Ennek eredményeként megemelkedett a biztonsági kockázat a munkánk során” – mondta tanúvallomásában egy õrezredes tiszthelyettes, akinek ugyan pontos beosztása nem derül ki a jegyzõkönyvbõl, de szavaiból nem nehéz kitalálni, hogy a miniszterelnököt védõ csapatban dolgozik. Úgy véli: „[...] az Õrezred egy igen nagy szakmai és morális válságban van. Szakmailag korántsem felel meg a jelen kor szakmai kihívásainak.”
A vallomást a Köztársasági Õrezrednél (KÕ) a testület szakpszichológusa ellen folytatott fegyelmi eljárásban rögzítették, de tekintve, hogy a vizsgálat a pszichológus, Posta Imre elbocsátásával ért véget, aligha értékelték túl sokra.
Levél Gyurcsánynak
Posta Imre elõbb az õrezred parancsnokának, Szabó Ferenc dandártábornoknak írt feljegyzésekben jelezte, hogy az állomány körében rendkívül rossz a hangulat, ezt a belsõ megelégedettségi vizsgálat is alátámasztja. Mindennaposak a szóbeszédek visszaélésekrõl, a vezetõk alkalmatlanságáról, korrupció gyanúját felvetõ beszerzésekrõl, a kiképzés teljes elhanyagolásáról, és arról, hogy a szakmai szempontok helyett a mutyizás érvényesül a kiválasztásnál.
Sólyom László 2005. október 23-ai hatállyal rendõr vezérõrnaggyá lépteti elõ Szabó Ferencet
Azt, hogy a részben bûncselekmények – szolgálati visszaélés – gyanúját is felvetõ visszaélésekrõl szóló híresztelések megalapozottak-e vagy sem, a pszichológus nem vizsgálta, pusztán azt hangsúlyozta, önmagában az, hogy az állomány napi szinten ilyen esetekrõl beszél, súlyos morális problémát jelent – és ez természetesen kihat a szakmai teljesítményre is.
Ahogy korábbi jelentéseire, a tavaly júniusban írt újabb hosszabb feljegyzésére sem kapott a KÕ vezetésétõl választ. A pszichológus ezek után a parancsnoknak írt levelet augusztusban elküldte a miniszterelnöknek is. Ennek eredményeként elõbb egy háromnapos belsõ vizsgálatban az õrezred vezetõje tisztázta, hogy a pszichológus állításai közül semmi sem igaz, majd miután hiába próbáltak valamiféle megegyezésre jutni vele, fegyelmivel kirúgták állásából.
A belsõ vizsgálatokat, illetve azok hiányát, a Posta Imre ellen indult fegyelmi vizsgálat és az ezután indított munkaügyi per részleteit cikksorozatunk második részében mutatjuk be, most nézzük, hogyan jellemzik a védett vezetõk biztonságát szavatolni hivatott munkahelyüket a KÕ-nek azok a munkatársai, akiket a fegyelmi vizsgálatban hallgattak meg.
Ki védi és kitõl a miniszterelnököt?
A már idézett - valószínûleg a miniszterelnök személyi védelmi csapatába tartozó - kormányõr említést tesz egy magán-biztonságicégrõl, amelynek emberei magas rangú állami vezetõk biztosításakor az úgynevezett nullzónában, azaz a védett vezetõk közvetlen közelében is ott lehetnek. Szerinte ez nemzetközileg is példátlan, „ezek az emberek nemzetbiztonságilag átvilágítatlanok, ami alapvetõ feltétel azoknál, akik a védett vezetõk körében tartózkodnak”.
Itthon viszont nem példátlan az eset, ezt jelzi, hogy a KÕ egy alezredesi rangban szolgáló középvezetõje már az In-Kal Securityt megnevezve fakadt ki jegyzõkönyvbe mondott tanúvallomásában. „Tudomásom van arról, hogy a biztosítási feladatokba rendszeresen bevonásra kerül az In-Kal Security olyan szinten, ami már véleményem szerint a szolgálati titok megõrzésének lehetõségét veszélyezteti... Tapasztaltam már, hogy az In-Kal tulajdonosai egyes alkalmakkor biztonsági gépkocsiban ülnek konvojban, így lehetõségük nyílik arra, hogy az Õrezred belsõ kommunikációját figyelemmel kísérhessék... Elvtelennek és az állomány morálját súlyosan rombolónak tartom ezt a gyakorlatot.”
Egy volt õrezredes tiszt az Indexnek azt mondta, szakmailag elfogadhatatlan, komoly biztonsági kockázatot jelent az In-kallal való ilyen szintû együttmûködés – egyes helyszíneken elõfordult, hogy a védett vezetõ közvetlen környezetét szinte kizárólag a biztonsági cég emberei õrizték, mivel az erre hivatott rendõröket parancsnokuk a külsõ körbe vezényelte. Ennek okai alighanem túlnyúlnak a KÕ-n.
A volt vezetõ beosztású tiszt meglátása szerint az In-Kalnak remek politikai kapcsolatai vannak, szinte valamennyi szocialista kampányrendezvényen õk látták el a biztonsági feladatokat, rendszeresen kapnak megbízásokat a kancelláriától. Bizonyos fokú együttmûködés nyilván szükséges is az õrezred és bármely olyan biztonsági cég között, amelyik olyan rendezvényt, épületet biztosít, melybe védett vezetõ látogat – ismerte el, ahogy azt is, hogy egy tömegrendezvényen kifejezetten van szerepe, feladata egy magán biztonsági cégnek.
Ugyanakkor az In-Kal – a volt tiszt szerint – a megengedhetõnél komolyabb feladatokat lát el úgy, hogy adott esetben az õrezredes testõröket terelik el egy adott körzetbõl, amit azok – tartva egy, a vezetõikhez intézett telefontól – adott esetben el is tûrnek.
Belsõ kör – külsõ kör
A telefontól márpedig tartani kell. Posta Imréhez, mint az Indexnek elmondta, októberig, amíg dolgozott, rendszeresen érkeztek olyan típusú panaszok, amelyek szerint az állomány egy jelentõs része nem is meri - adott esetben kifejezetten biztonsági, szakmai kérdésekben felmerült - véleményét a vezetõinek elõadni. Elõfordult ugyanis, hogy a végén a jóhiszemû panaszost érte retorzió. Ez persze sokszor nem érhetõ tetten, de az emberek értenek azokból a jelzésekbõl, hogy kiket, hova vezényelnek hirtelen át, esetleg ki marad ki egy jutalmazási, elõléptetési körbõl, mondta Posta Imre.
A fegyelmi tárgyaláson a szakpszichológus véleményét szinte mindenben osztó, középvezetõként dolgozó alezredes minderrõl azt mondta: „Véleményem szerint ennél a testületnél kettõs mérce mûködik. Akik »belsõ körökhöz« tartoznak, az õ esetleges fegyelemsértéseik elbírálása másabb szempontok alapján történik... a Köztársasági Õrezred... erkölcsi romlása véleményem szerint egyértelmû.”
Stiklikkel a belsõ körbe
A vallomásban arról is szó esik, hogy szakmai kvalitások mellett vagy helyett mivel lehet elérni a jóindulatot, a belsõ körbe kerülést az alezredes szerint. „Több esetben érkezik hozzánk kérés, hogy intézzünk belépési engedélyeket rendezvényekre, szerezzünk belépõjegyeket térítésmentesen... intézzünk el parkolási bírságokat. Személyesen tapasztaltam, hogy szolgálati eszközöket, szolgálati idõben használtak fel magáncélú ügyek intézésére... Kialakul az érintetteknek egy érdekszövetsége, akik kölcsönösen támogatják egymást, sokszor úgy, hogy a szolgálati feladatok teljesen háttérbe szorulnak” – folytatódik a vallomás; az alezredesi rangban szolgáló vezetõ konkrét példákat is hoz.
Elmondása szerint a megelõzõ-védelmi osztály vezetõje az osztály gépkocsivezetõjének közremûködését igénybe véve füstölt kolbásszal üzletel. A delegációs és rendezvénybiztosító osztály vezetõje a tanúskodó alezredes beosztottját arra akarta rávenni, hogy szerezzen jegyeket feleségének és barátnõjének a Phill Collins-koncertre.
Gyurcsány Ferenc testõri támogatással
Az alezredes egy másik munkatársa, beosztottja utasítást kapott arra, hogy „a parancsnok úr lányának tiltott helyen való parkolásáért kirótt büntetését intézze el”. Az alezredes a vallomásában kijelentette: „Tudomásom van arról, hogy [...] úr, az objektumvédelmi fõosztály vezetõje az Adria Gyöngy c. filmsorozat 1-6. részét rendelte megszerezni a médiát tartó felderítõ tiszten keresztül. Tudomásom van arról, hogy a kötelékbõl távozó [...] r. törm. szolgálati igazolványát, úgymond, elvesztette, [...] úr közbenjárására ellene nem indult fegyelmi eljárás. Tudomásom szerint a személyügyi szolgálat vezetõjének gyermekét néhány héttel azt követõen vették fel a céghez, hogy a testületbõl 20 embert elbocsátottak... És tudomásom van arról, hogy ezek a dolgok és még azok, amirõl még nem is tudok, odavezettek, hogy a Köztársasági Õrezred morálisan széthullott. Javaslom, hogy hallgassanak meg még 100 embert, mondják el õk is, mit tapasztalnak... Ezek csak az általam közelmúltban tapasztaltak...”
Formán kívül
Miközben a fenti jelenségek miatt a szakpszichológus szerint az állomány valóban morális csõd szélén áll, sokan megkérdõjelezik a testület szakmai színvonalát is. Rendszeresek panaszok a kiképzések, továbbképzések hiányára, és arra is, hogy az állomány jelentõs részének még az is nehézséget okoz, hogy saját erejébõl fenntartsa fizikai kondícióját. Az õrezred bázisán levõ edzõterem egyszerre mindössze néhány fõt tud befogadni, nem csoda, hogy a már idézett alezredes azt állítja: „Fizikai felkészítés ugyan van, de egyeseknek lehetõségük van a felmérések alól kibújni, így fordulhat elõ az, hogy bár pontos számadatot nem ismerek, de véleményem szerint a testület jelentõs része nem felelne meg a fizikai elvárásoknak egy valós felmérésen.”
Elavult technika
Az Õrezred technikai felszerelését is sokan elégtelennek tartják, és – ez talán még rosszabb – alappal vagy alaptalanul, de beszerzések körüli korrupcióról szóló pletykák keringenek a beosztottak körében. A már idézett, a miniszterelnököt védõ csapathoz tartozó testõr szerint „a jelenleg használatban lévõ lövedékálló mellények nem felelnek meg a követelményeknek, nem a személyhez és nem a munka jellegének megfelelõk”. Más kérdés – ebben a vonatkozásban a vezetõk szakmai hanyagságát vagy hozzá nem értését emelte ki a rendõr –, hogy a parancsnokok nem is követeleik meg a mellények használatát.
Az autópark állapota is tényleges biztonsági probléma: „a biztonsági utánfutó gépkocsik sokkal kisebb teljesítményûek, mint a vezetõi autók, rosszabb a mûszaki felszereltségük is” – olvasható a miniszterelnök testõrének vallomásában. A KÕ-tõl már leszerelt, korábban idézett volt tiszt az Indexnek azt mondta, hogy a védett vezetõk elleni támadás esetén ez egyértelmûen növeli a veszélyt, a biztonsági kísérõ kocsiknak voltaképpen nagyobb teljesítményûeknek kellene lenniük, mint a védett személyt szállító jármûnek. Csak ebben az esetben lehet ugyanis biztosítani, hogy adott helyzetben a kocsik hátulról másodpercek alatt közrefogják a védett személyt szállító jármûvet, és biztosítsák védelmét.
A lõmellényekrõl szólva ugyanakkor azt emelte ki, hogy azok kétségtelenül nem felelnek meg ugyan az õrezredes munkára, de használatuk mellõzésének közvetve maguk a védett személyek is okai. Meglehetõsen prózai okokból: korábban többször érkezett – természetesen nem hivatalos – jelzés, hogy a mellényt viselõ õrezredesek néhány órás szolgálat után már zavaróan izzadtak, büdösek, a rendszeresített mellények ugyanis ruha alatt viselve nem szellõznek megfelelõen. Így általános gyakorlattá vált, hogy a parancsnokok ahelyett, hogy kifejezetten ösztönöznék, egyáltalán nem törõdnek a mellény viselésével. Ez pedig – megint nem nehéz belátni – a védett személyre is plusz kockázat, támadás esetén ugyanis könnyebben esik ki testõr a védelembõl.
Fegyveres támadáskor más gond is akadna: mint minden hasonló biztonsági szerepet betöltõ szervezetnél, az Õrezrednél is vannak géppisztolyok. A miniszterelnök védelmi csapatához tartozó, már idézett testõr ezekrõl azt mondta: „Az MP5-ös szolgálati géppisztolyok beszerzése: Tudomásom szerint közel száz darabot rendeltek belõle, amit egy kezemen megtudom számolni, hányszor használtunk. Elképzelhetõ, valakinek nagyon megérte, hogy ezeket megvegye, vagy pedig a beszerzésük teljes szakmai alkalmatlanságról tesz tanúbizonyságot.”
De mi is a gond a fegyverekkel? Az Indexnek név nélkül nyilatkozó volt õrezredes vezetõ elismerte: az MP5-ös típust számos hasonló szolgálatnál használják, de a KÕ-nek beszerzettek nem válltámaszosak, hanem nyakszíjasak, ezért célzott rövid sorozatok leadására sokkal kevésbé alkalmas. Igaz, mint a testõr vallomásából is kiderül, lõgyakorlatok sem igazán vannak.
A mundérbecsület mindenkinek fontos
Bár nem került még rá sor, ezeknek az embereknek elvileg mérlegelés, hezitálás nélkül képesnek kell lenniük arra, hogy adott esetben – ahogy a filmeken – lövésektõl védjék saját testükkel az állami vezetõket – mondta az Indexnek Posta Imre. A csak a politikai eseményeket figyelõ laikusnak sem nehéz belátnia, hogy az elmúlt évben a védett vezetõk biztonsági kockázata jelentõsen megnõtt, azaz ma nagyobb szükség van egy tökéletesen mûködõ õrezrede, mint talán bármikor korábban.
Díszõrjárat a Sándor-palota elõtt
Eközben, bár az állomány döntõ része képes, vagy képes lenne feladata magas szintû teljesítésére, ez aligha várható el tõlük. A kiképzések, lõgyakorlatok hiánya rontja a fizikai felkészültséget. A megalapozottságuktól függetlenül napi témává vált visszaélések, vezetõi hiányosságok és a megkérdõjelezett minõségû technikai eszközök szellemileg, lelkileg viselik meg a dolgozók többségét, hangsúlyozta Posta Imre.
Panasznak nem csak azért nincs helye, mert mint egy objektumõr vallomásában szerepel, „van olyan kollegám, aki beadott bizonyos üggyel kapcsolatban szolgálati panaszt, akit utána behívattak az adott osztályra, és nyomatékosan közölték vele, hogy vonja vissza panaszát, mert különben komoly hátrányai keletkezhetnek”. Az õrezredesek döntõ része élethivatásnak tekinti a munkáját, és bár rendre csalódnia kell, kifelé példás a szervezet iránti lojalitása is, emeli ki a pszichológus.
Posta Imre szerint bár vezetõinek, majd a miniszterelnöknek küldött jelzéseinek, figyelmeztetéseinek egyelõre õ maga és hétéves, korábban soha meg nem kérdõjelezett munkája látszik áldozatául esni, annyit mégis elért, hogy a hozzá eljutó visszajelzések alapján – persze a belsõ vizsgálat mindent rendben találó eredménye ellenére – az állomány szép lassan tapasztal némi változást, az utóbbi hónapokban elsõsorban a kiképzések, továbbképzések terén.
Link
Mivel saját parancsnokai nem méltatták válaszra, egyenesen miniszterelnöknek küldött levélben hívta fel a figyelmet a Köztársasági Õrezred – a közjogi méltóságok védelmét is érintõ – morális válságára a szervezet szakpszichológusa. A kiemelt rendõri egységnél a bûncselekmény gyanúját felvetõ visszaélések, az In-Kal Securityvel való túlzott és biztonsági kockázatként értékelt kényszerû együttmûködés, a kiképzés elhanyagolása, a felszerelés elégtelensége és szakmailag megkérdõjelezhetõ beszerzése visszatérõ beszédtémái az állománynak.
"Védett vezetõvel kampányra utaztunk konvojban, és fenn a rezidencia elõtt lerobbant a vezetõ gépkocsi. [...] parancsnok mondta, hogy menjenek be, hozzanak másikat, de az erre kijelölt kocsi nem volt a garázsban, tudomásom szerint az Õrezred egyik vezetõje használta. Ennek eredményeként megemelkedett a biztonsági kockázat a munkánk során” – mondta tanúvallomásában egy õrezredes tiszthelyettes, akinek ugyan pontos beosztása nem derül ki a jegyzõkönyvbõl, de szavaiból nem nehéz kitalálni, hogy a miniszterelnököt védõ csapatban dolgozik. Úgy véli: „[...] az Õrezred egy igen nagy szakmai és morális válságban van. Szakmailag korántsem felel meg a jelen kor szakmai kihívásainak.”
A vallomást a Köztársasági Õrezrednél (KÕ) a testület szakpszichológusa ellen folytatott fegyelmi eljárásban rögzítették, de tekintve, hogy a vizsgálat a pszichológus, Posta Imre elbocsátásával ért véget, aligha értékelték túl sokra.
Levél Gyurcsánynak
Posta Imre elõbb az õrezred parancsnokának, Szabó Ferenc dandártábornoknak írt feljegyzésekben jelezte, hogy az állomány körében rendkívül rossz a hangulat, ezt a belsõ megelégedettségi vizsgálat is alátámasztja. Mindennaposak a szóbeszédek visszaélésekrõl, a vezetõk alkalmatlanságáról, korrupció gyanúját felvetõ beszerzésekrõl, a kiképzés teljes elhanyagolásáról, és arról, hogy a szakmai szempontok helyett a mutyizás érvényesül a kiválasztásnál.
Sólyom László 2005. október 23-ai hatállyal rendõr vezérõrnaggyá lépteti elõ Szabó Ferencet
Azt, hogy a részben bûncselekmények – szolgálati visszaélés – gyanúját is felvetõ visszaélésekrõl szóló híresztelések megalapozottak-e vagy sem, a pszichológus nem vizsgálta, pusztán azt hangsúlyozta, önmagában az, hogy az állomány napi szinten ilyen esetekrõl beszél, súlyos morális problémát jelent – és ez természetesen kihat a szakmai teljesítményre is.
Ahogy korábbi jelentéseire, a tavaly júniusban írt újabb hosszabb feljegyzésére sem kapott a KÕ vezetésétõl választ. A pszichológus ezek után a parancsnoknak írt levelet augusztusban elküldte a miniszterelnöknek is. Ennek eredményeként elõbb egy háromnapos belsõ vizsgálatban az õrezred vezetõje tisztázta, hogy a pszichológus állításai közül semmi sem igaz, majd miután hiába próbáltak valamiféle megegyezésre jutni vele, fegyelmivel kirúgták állásából.
A belsõ vizsgálatokat, illetve azok hiányát, a Posta Imre ellen indult fegyelmi vizsgálat és az ezután indított munkaügyi per részleteit cikksorozatunk második részében mutatjuk be, most nézzük, hogyan jellemzik a védett vezetõk biztonságát szavatolni hivatott munkahelyüket a KÕ-nek azok a munkatársai, akiket a fegyelmi vizsgálatban hallgattak meg.
Ki védi és kitõl a miniszterelnököt?
A már idézett - valószínûleg a miniszterelnök személyi védelmi csapatába tartozó - kormányõr említést tesz egy magán-biztonságicégrõl, amelynek emberei magas rangú állami vezetõk biztosításakor az úgynevezett nullzónában, azaz a védett vezetõk közvetlen közelében is ott lehetnek. Szerinte ez nemzetközileg is példátlan, „ezek az emberek nemzetbiztonságilag átvilágítatlanok, ami alapvetõ feltétel azoknál, akik a védett vezetõk körében tartózkodnak”.
Itthon viszont nem példátlan az eset, ezt jelzi, hogy a KÕ egy alezredesi rangban szolgáló középvezetõje már az In-Kal Securityt megnevezve fakadt ki jegyzõkönyvbe mondott tanúvallomásában. „Tudomásom van arról, hogy a biztosítási feladatokba rendszeresen bevonásra kerül az In-Kal Security olyan szinten, ami már véleményem szerint a szolgálati titok megõrzésének lehetõségét veszélyezteti... Tapasztaltam már, hogy az In-Kal tulajdonosai egyes alkalmakkor biztonsági gépkocsiban ülnek konvojban, így lehetõségük nyílik arra, hogy az Õrezred belsõ kommunikációját figyelemmel kísérhessék... Elvtelennek és az állomány morálját súlyosan rombolónak tartom ezt a gyakorlatot.”
Egy volt õrezredes tiszt az Indexnek azt mondta, szakmailag elfogadhatatlan, komoly biztonsági kockázatot jelent az In-kallal való ilyen szintû együttmûködés – egyes helyszíneken elõfordult, hogy a védett vezetõ közvetlen környezetét szinte kizárólag a biztonsági cég emberei õrizték, mivel az erre hivatott rendõröket parancsnokuk a külsõ körbe vezényelte. Ennek okai alighanem túlnyúlnak a KÕ-n.
A volt vezetõ beosztású tiszt meglátása szerint az In-Kalnak remek politikai kapcsolatai vannak, szinte valamennyi szocialista kampányrendezvényen õk látták el a biztonsági feladatokat, rendszeresen kapnak megbízásokat a kancelláriától. Bizonyos fokú együttmûködés nyilván szükséges is az õrezred és bármely olyan biztonsági cég között, amelyik olyan rendezvényt, épületet biztosít, melybe védett vezetõ látogat – ismerte el, ahogy azt is, hogy egy tömegrendezvényen kifejezetten van szerepe, feladata egy magán biztonsági cégnek.
Ugyanakkor az In-Kal – a volt tiszt szerint – a megengedhetõnél komolyabb feladatokat lát el úgy, hogy adott esetben az õrezredes testõröket terelik el egy adott körzetbõl, amit azok – tartva egy, a vezetõikhez intézett telefontól – adott esetben el is tûrnek.
Belsõ kör – külsõ kör
A telefontól márpedig tartani kell. Posta Imréhez, mint az Indexnek elmondta, októberig, amíg dolgozott, rendszeresen érkeztek olyan típusú panaszok, amelyek szerint az állomány egy jelentõs része nem is meri - adott esetben kifejezetten biztonsági, szakmai kérdésekben felmerült - véleményét a vezetõinek elõadni. Elõfordult ugyanis, hogy a végén a jóhiszemû panaszost érte retorzió. Ez persze sokszor nem érhetõ tetten, de az emberek értenek azokból a jelzésekbõl, hogy kiket, hova vezényelnek hirtelen át, esetleg ki marad ki egy jutalmazási, elõléptetési körbõl, mondta Posta Imre.
A fegyelmi tárgyaláson a szakpszichológus véleményét szinte mindenben osztó, középvezetõként dolgozó alezredes minderrõl azt mondta: „Véleményem szerint ennél a testületnél kettõs mérce mûködik. Akik »belsõ körökhöz« tartoznak, az õ esetleges fegyelemsértéseik elbírálása másabb szempontok alapján történik... a Köztársasági Õrezred... erkölcsi romlása véleményem szerint egyértelmû.”
Stiklikkel a belsõ körbe
A vallomásban arról is szó esik, hogy szakmai kvalitások mellett vagy helyett mivel lehet elérni a jóindulatot, a belsõ körbe kerülést az alezredes szerint. „Több esetben érkezik hozzánk kérés, hogy intézzünk belépési engedélyeket rendezvényekre, szerezzünk belépõjegyeket térítésmentesen... intézzünk el parkolási bírságokat. Személyesen tapasztaltam, hogy szolgálati eszközöket, szolgálati idõben használtak fel magáncélú ügyek intézésére... Kialakul az érintetteknek egy érdekszövetsége, akik kölcsönösen támogatják egymást, sokszor úgy, hogy a szolgálati feladatok teljesen háttérbe szorulnak” – folytatódik a vallomás; az alezredesi rangban szolgáló vezetõ konkrét példákat is hoz.
Elmondása szerint a megelõzõ-védelmi osztály vezetõje az osztály gépkocsivezetõjének közremûködését igénybe véve füstölt kolbásszal üzletel. A delegációs és rendezvénybiztosító osztály vezetõje a tanúskodó alezredes beosztottját arra akarta rávenni, hogy szerezzen jegyeket feleségének és barátnõjének a Phill Collins-koncertre.
Gyurcsány Ferenc testõri támogatással
Az alezredes egy másik munkatársa, beosztottja utasítást kapott arra, hogy „a parancsnok úr lányának tiltott helyen való parkolásáért kirótt büntetését intézze el”. Az alezredes a vallomásában kijelentette: „Tudomásom van arról, hogy [...] úr, az objektumvédelmi fõosztály vezetõje az Adria Gyöngy c. filmsorozat 1-6. részét rendelte megszerezni a médiát tartó felderítõ tiszten keresztül. Tudomásom van arról, hogy a kötelékbõl távozó [...] r. törm. szolgálati igazolványát, úgymond, elvesztette, [...] úr közbenjárására ellene nem indult fegyelmi eljárás. Tudomásom szerint a személyügyi szolgálat vezetõjének gyermekét néhány héttel azt követõen vették fel a céghez, hogy a testületbõl 20 embert elbocsátottak... És tudomásom van arról, hogy ezek a dolgok és még azok, amirõl még nem is tudok, odavezettek, hogy a Köztársasági Õrezred morálisan széthullott. Javaslom, hogy hallgassanak meg még 100 embert, mondják el õk is, mit tapasztalnak... Ezek csak az általam közelmúltban tapasztaltak...”
Formán kívül
Miközben a fenti jelenségek miatt a szakpszichológus szerint az állomány valóban morális csõd szélén áll, sokan megkérdõjelezik a testület szakmai színvonalát is. Rendszeresek panaszok a kiképzések, továbbképzések hiányára, és arra is, hogy az állomány jelentõs részének még az is nehézséget okoz, hogy saját erejébõl fenntartsa fizikai kondícióját. Az õrezred bázisán levõ edzõterem egyszerre mindössze néhány fõt tud befogadni, nem csoda, hogy a már idézett alezredes azt állítja: „Fizikai felkészítés ugyan van, de egyeseknek lehetõségük van a felmérések alól kibújni, így fordulhat elõ az, hogy bár pontos számadatot nem ismerek, de véleményem szerint a testület jelentõs része nem felelne meg a fizikai elvárásoknak egy valós felmérésen.”
Elavult technika
Az Õrezred technikai felszerelését is sokan elégtelennek tartják, és – ez talán még rosszabb – alappal vagy alaptalanul, de beszerzések körüli korrupcióról szóló pletykák keringenek a beosztottak körében. A már idézett, a miniszterelnököt védõ csapathoz tartozó testõr szerint „a jelenleg használatban lévõ lövedékálló mellények nem felelnek meg a követelményeknek, nem a személyhez és nem a munka jellegének megfelelõk”. Más kérdés – ebben a vonatkozásban a vezetõk szakmai hanyagságát vagy hozzá nem értését emelte ki a rendõr –, hogy a parancsnokok nem is követeleik meg a mellények használatát.
Az autópark állapota is tényleges biztonsági probléma: „a biztonsági utánfutó gépkocsik sokkal kisebb teljesítményûek, mint a vezetõi autók, rosszabb a mûszaki felszereltségük is” – olvasható a miniszterelnök testõrének vallomásában. A KÕ-tõl már leszerelt, korábban idézett volt tiszt az Indexnek azt mondta, hogy a védett vezetõk elleni támadás esetén ez egyértelmûen növeli a veszélyt, a biztonsági kísérõ kocsiknak voltaképpen nagyobb teljesítményûeknek kellene lenniük, mint a védett személyt szállító jármûnek. Csak ebben az esetben lehet ugyanis biztosítani, hogy adott helyzetben a kocsik hátulról másodpercek alatt közrefogják a védett személyt szállító jármûvet, és biztosítsák védelmét.
A lõmellényekrõl szólva ugyanakkor azt emelte ki, hogy azok kétségtelenül nem felelnek meg ugyan az õrezredes munkára, de használatuk mellõzésének közvetve maguk a védett személyek is okai. Meglehetõsen prózai okokból: korábban többször érkezett – természetesen nem hivatalos – jelzés, hogy a mellényt viselõ õrezredesek néhány órás szolgálat után már zavaróan izzadtak, büdösek, a rendszeresített mellények ugyanis ruha alatt viselve nem szellõznek megfelelõen. Így általános gyakorlattá vált, hogy a parancsnokok ahelyett, hogy kifejezetten ösztönöznék, egyáltalán nem törõdnek a mellény viselésével. Ez pedig – megint nem nehéz belátni – a védett személyre is plusz kockázat, támadás esetén ugyanis könnyebben esik ki testõr a védelembõl.
Fegyveres támadáskor más gond is akadna: mint minden hasonló biztonsági szerepet betöltõ szervezetnél, az Õrezrednél is vannak géppisztolyok. A miniszterelnök védelmi csapatához tartozó, már idézett testõr ezekrõl azt mondta: „Az MP5-ös szolgálati géppisztolyok beszerzése: Tudomásom szerint közel száz darabot rendeltek belõle, amit egy kezemen megtudom számolni, hányszor használtunk. Elképzelhetõ, valakinek nagyon megérte, hogy ezeket megvegye, vagy pedig a beszerzésük teljes szakmai alkalmatlanságról tesz tanúbizonyságot.”
De mi is a gond a fegyverekkel? Az Indexnek név nélkül nyilatkozó volt õrezredes vezetõ elismerte: az MP5-ös típust számos hasonló szolgálatnál használják, de a KÕ-nek beszerzettek nem válltámaszosak, hanem nyakszíjasak, ezért célzott rövid sorozatok leadására sokkal kevésbé alkalmas. Igaz, mint a testõr vallomásából is kiderül, lõgyakorlatok sem igazán vannak.
A mundérbecsület mindenkinek fontos
Bár nem került még rá sor, ezeknek az embereknek elvileg mérlegelés, hezitálás nélkül képesnek kell lenniük arra, hogy adott esetben – ahogy a filmeken – lövésektõl védjék saját testükkel az állami vezetõket – mondta az Indexnek Posta Imre. A csak a politikai eseményeket figyelõ laikusnak sem nehéz belátnia, hogy az elmúlt évben a védett vezetõk biztonsági kockázata jelentõsen megnõtt, azaz ma nagyobb szükség van egy tökéletesen mûködõ õrezrede, mint talán bármikor korábban.
Díszõrjárat a Sándor-palota elõtt
Eközben, bár az állomány döntõ része képes, vagy képes lenne feladata magas szintû teljesítésére, ez aligha várható el tõlük. A kiképzések, lõgyakorlatok hiánya rontja a fizikai felkészültséget. A megalapozottságuktól függetlenül napi témává vált visszaélések, vezetõi hiányosságok és a megkérdõjelezett minõségû technikai eszközök szellemileg, lelkileg viselik meg a dolgozók többségét, hangsúlyozta Posta Imre.
Panasznak nem csak azért nincs helye, mert mint egy objektumõr vallomásában szerepel, „van olyan kollegám, aki beadott bizonyos üggyel kapcsolatban szolgálati panaszt, akit utána behívattak az adott osztályra, és nyomatékosan közölték vele, hogy vonja vissza panaszát, mert különben komoly hátrányai keletkezhetnek”. Az õrezredesek döntõ része élethivatásnak tekinti a munkáját, és bár rendre csalódnia kell, kifelé példás a szervezet iránti lojalitása is, emeli ki a pszichológus.
Posta Imre szerint bár vezetõinek, majd a miniszterelnöknek küldött jelzéseinek, figyelmeztetéseinek egyelõre õ maga és hétéves, korábban soha meg nem kérdõjelezett munkája látszik áldozatául esni, annyit mégis elért, hogy a hozzá eljutó visszajelzések alapján – persze a belsõ vizsgálat mindent rendben találó eredménye ellenére – az állomány szép lassan tapasztal némi változást, az utóbbi hónapokban elsõsorban a kiképzések, továbbképzések terén.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2013. September 27. 19:26:25
#2 |
postaimre
- 2013. September 27. 19:49:55
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.