Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Melyik az ország 'bûnös városa'? Itt a rangsor
Azért pedzik már a "rendõrségi csalást" és akkor még finoman fogalmaztam.
Melyik a legbiztonságosabb megyeszékhely, hol számíthat nagyobb eséllyel arra, hogy meglopják, kizsebelik, esetleg feltörik az autóját? A legfrissebb statisztikai adatok és rendõrkapitányok beszámolói alapján a hvg.hu elkészítette a "bûnös megyeszékhelyek" rangsorát. Feltéve persze, hogy a statisztikák külön-külön a valós helyzetet mutatják.
Máig nem került a helyi közgyûlés elé a legrosszabb bûnügyi statisztikai adatokkal rendelkezõ Székesfehérvár rendõrkapitányának beszámolója a tavalyi évi munkájukról. A legtöbb megyeszékhelyen már tavasszal, illetve a nyár elején túlestek ezen, a Fejér Megyei Rendõr-fõkapitányság azonban még azt sem volt hajlandó elárulni a hvg.hu-nak, hogy a megyei rendõrfõkapitány mikor áll jelentésével a közgyûlés elé.
Pedig a megyei és országos adatokat átböngészve valószínûleg minden rendõri vezetõnek lenne mirõl beszélnie. A Legfõbb Ügyészség szeptember 17-én közzétett tájékoztatójából például az derült ki, hogy a rendszerváltás óta soha nem zártak le annyi nyomozást eredménytelenül, mint tavaly. A növekedés jelentõs: míg 2011-ben 245 ezer ilyen eset volt, tavaly már 274 ezer. Abból a szempontból persze nem meglepõ ez az adat, hogy az ország számos régiójában romlott a bûnügyi helyzet, különösen a vagyon elleni, illetve a garázda jellegû bûncselekmények száma ugrott meg.
Rendõr Székesfehérváron.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Székesfehérvárról a beszámoló híján olyan kapitányságok jelentéseibõl kellett következtetéseket levonni, ahol szerepelnek összehasonlítható nagyvárosi adatok. Ez alapján a listavezetõ városban tavaly 18 449 bûncselekmény jutott a rendõrök tudomására, vagyis százezer lakosra kiemelkedõen sok, 18 135 bûnügy jutott (a második helyen álló Kecskeméten ennek kevesebb, mint a fele). Ennek okát a Fejér Megyei Rendõr-fõkapitányság részérõl azzal magyarázták a hvg.hu-nak, hogy a székesfehérvári kapitányságon egy 2010-ben megkezdett nyomozást tavaly fejeztek be.
Az ügyben egy szabálysértési értékre üzletszerûen elkövetett, 12 303 rendbeli csalás-sorozatot derítettek fel eredményesen. Ez a 2012-ben regisztrált bûncselekmények 37,4 százalékát tette ki. A bûncselekmény elkövetõi újsághirdetést adtak fel otthon végezhetõ munkalehetõségrõl, melyhez pár ezer forintos regisztrációs díjat szedtek be, azonban munkát nem biztosítottak a sértetteknek. A 100 000 lakosra jutó regisztrált bûncselekmények száma e nélkül a Székesfehérvári Rendõrkapitányság illetékességi területén elkövetett bûncselekményekre vonatkozóan 4 544,6, az egész megyére vonatkoztatva pedig 4 847,5 lenne, amely a jelenleginél 61,3 százalékkal alacsonyabb értéket jelent – tették hozzá.
megyeszékhely bûncselekmények száma százezer lakosra jutó bûncselekmény
1. Székesfehérvár
18 449
18 136,6
2. Kecskemét
10 049
8 797,4
3. Salgótarján
2 816
7 576,8
4. Szolnok
5 154
6 932,9
5. Miskolc
11 626
6 930,3
6. Budapest
118 600
6 815,9
7. Eger
3 647
6 451,4
8. Gyõr
8 151
6 195,4
9. Szeged
9 727
5 720,0
10. Nyíregyháza
6 115
5 197,2
11. Kaposvár
3 475
5 111,8
12. Debrecen
10 550
5 082,0
13. Pécs
7 959
5 075,8
14. Tatabánya
3 391
5 004,9
15. Zalaegerszeg
2 846
4 783,2
16. Szekszárd
1 568
4 571,9
17. Szombathely
3 545
4 571,4
18 Békéscsaba
2 814
4 413,9
19. Veszprém
2 244
3 635,7
Székesfehérvár már 2011-ben is elsõ volt a megyei jogú városok rangsorában, akkor 11 341 bûncselekményt követtek el. A feltûnõen magas bûnügyi indexet a megyei kapitányság szóvivõje, Németh-Kész Mónika õrnagy egy éve azzal magyarázta a HVG hetilapnak, hogy két nagyszabású csalássorozatra is fény derült a városban. Az egyik eset egymagában 2669 ügyet tette ki - akkor valótlan álláshirdetésekkel csaltak ki kisebb összegeket a sértettektõl, akiknek emelt díjas telefonszámon kellett jelentkezniük.
A sorozat-bûncselekmények valóban torzíthatják a statisztikát. Így került például 2011-ben a lista élére Hajdú-Bihar megye és Debrecen, ahol egyetlen eljárásban több mint tízezer, gazdasági jellegû bûncselekményt derített fel a rendõrség.
Az aktuális lista második helyén Kecskemét áll: Bács-Kiskun megye székhelyén több mint tízezer bûncselekményt regisztráltak, vagyis 8 797 jutott százezer emberre. A városi rendõrkapitány tavalyi évre vonatkozó beszámolójából kiderül, hogy mi lehet ennek az oka: 35 százalékkal nõtt a vagyon elleni bûncselekmények száma. A Bács-Kiskun Megyei Rendõr-fõkapitányság a statisztikára vonatkozóan a hvg.hu-val azt közölte, hogy a kapitányság területén tavaly a regisztrált bûncselekmények emelkedésében alapvetõen a közrend elleni, a vagyon elleni és a gazdasági bûncselekmények számának növekedése volt a meghatározó. Hangsúlyozták, hogy az egyes bûntetteket vizsgálva megállapítható, hogy az úgynevezett járulékos bûncselekmények száma a korábbi évekhez képest 2012-ben jelentõsen megnövekedett, elsõsorban a gépkocsi feltörések miatt.
Helyszínelõ rendõrök Kecskeméten.
Fotó: MTI / Donka Ferenc
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy gépkocsi feltörése esetén, amennyiben a jármûbõl az elkövetõ ellopta valaki otthagyott táskáját, akkor annyi rendbeli közokirattal visszaélés és készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel visszaélést is regisztrálnak, ahány okirat (igazolvány, lakcímkártya stb.) és bankkártya volt a táskában. Azaz: egyetlen gépkocsi feltörés további, akár 8-10 járulékos bûncselekményt is eredményezett. A kecskeméti regisztrált bûncselekmények több mint egyharmada ilyen járulékos bûncselekmény volt. A Kecskeméti Rendõrkapitányság illetékességi területén regisztrált bûncselekmények száma 2013. év elsõ félévében csökkenést mutat, 100 000 lakosra vetítve 2 018,6.
Módszertan
Bár nem nagyságrendi eltérésrõl van szó, van némi különbség a kapitányságok saját beszámolóinak számai, illetve a békéscsabai kapitány összehasonlító, minden megyeszékhely adatait tartalmazó adatai közt. Ez valószínûleg abból fakad, hogy nem mindig esik egybe a város közigazgatási területe és a kapitányság illetékességi köre. Az összehasonlíthatóság kedvéért cikkünkben következetesen a békéscsabai rendõrkapitány által megadott adatokat használjuk, amikor a bûncselekmények számáról írunk.
A harmadik helyre került Salgótarján, ahol tavaly 7576 bûncselekmény jutott százezer lakosra (a regisztrált bûnügyek abszolút száma 2816 volt). A rendõrkapitány jelentése alapján a bûncselekmények száma kismértékben csökkent 2011-hez képest – az összes ügy majdnem fele vagyon elleni bûncselekmény –, nõtt viszont a személy elleni támadások száma. A lopások számának 17,9 százalékos növekedése repítette a negyedik helyre Szolnokot, ahol 6932 bûncselekmény jutott százezer lakosra.
Az ötödik helyen álló Miskolc (ahol tavaly 6930 bûncselekmény jutott százezer fõre) több szempontból is érdekes. Már többször írt a hvg.hu a miskolci rendõrkapitány jelzésérõl, miszerint a gyerekkorúak fiatalkorúként útonállásszerû bûncselekményeket hajtanak végre. Ezt alátámasztja a Legfõbb Ügyészség statisztikája is, amely szerint legtöbb gyermekkorú tettest (483 fõ) Borsodban regisztrálták. A miskolci kapitányság vezetõje kiemelte annak a fiúnak az esetét, aki kihasználta, hogy nem büntethetõ, és 2012-ben több mint tíz rablást hajtott végre. A rendõröknek egészen addig fájt a fejük miatta, amíg el nem tudták helyezni az aszódi zárt intézetben.
Mi van a számok mögött?
Nem függ össze a rendõrségi-ügyészségi bûnügyi statisztika a közbiztonsággal, mert az adatok csak azt mutatják, hogy a testület ügyforgalma mekkora volt egy adott évben, mennyi esetben jártak el. Ez azonban nem azonos az elkövetett bûncselekmények számával – mondta a hvg.hu-nak Kó József szociológus, közgazdász, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) Bûnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának munkatársa. Nyugat-Európában a bûnügyi adatokat ezért összevetik a lakosság körében elvégzett úgynevezett viktimológiai felméréssel. Magyarországon ilyen jellegû vizsgálat eddig egy volt, az OKRI készítette el 2003-ban.
Salgótarján - forró nyomon
Fotó: MTI / Komka Péter
„Ezekre a felmérésekre azért lenne szükség, mert vannak olyan bûncselekmények, amelyeknél nincs áldozat (mint például egy adócsalásnál), illetve a kisebb értékû lopások vagy a nemi erõszak esetében magas a látencia.” A kutató szerint sem jó hozzáállás a rendõrök, fõleg a parancsnokok részérõl, hogy az eredményességüket ezzel az ügyforgalmi statisztikával próbálják igazolni. „Tíz éve mondogatom a rendõröknek, hogy rosszul értelmezik a statisztikát, mégsem változtatnak a szemléletükön” – mondta Kó József. Az sem szerencsés, hogy a bûnügyi statisztikákat éppen azok készítik, akikre vonatkozik – vélte a szakember.
Egy volt rendõri vezetõ szerint az 1976 óta használt bûnügyi statisztikákat rosszul használják, nem vizsgálják a hosszabb távú, öt-tíz éves tendenciákat. Az egykori parancsnok szerint nemcsak a Kó József által emlegetett viktimológiai felmérésekre lenne szükség, hanem a testület tagjainak teljesítményét is mérni kellene, de – mint hangsúlyozta – nem a bûnügyi statisztikával.
Pintér megmondta elõre
A bûnügyi statisztikák romlása elvileg egybevág Pintér Sándor belügyminiszternek a kormányváltás idején tett nyilatkozatával: õ akkor azt jósolta, hogy "látszólag romlani fognak a bûnügyi statisztikák", ami szerinte annak a jele, hogy "jobban dolgozik majd a rendõrség". A 2012. évi bûnözésrõl szóló beszámolókból azonban kiderül, hogy nem egyszeri, átmeneti emelkedésrõl van szó: a bûncselekmények száma három éve folyamatosan nõ. 2012-ben például 472 ezer bûnügy jutott a hatóságok tudomására, ami 1999 óta a legmagasabb szám.
A számok annak ellenére emelkedtek, hogy 2012. április 15-én hatályba lépett az új szabálysértési törvény, így az 50 ezer forintnál kisebb értékû lopások kikerültek a bûnügyi statisztikából. 2007-ben, amikor legutóbb felemelték (20 ezer forintra) ezt az értékhatárt, hirtelen esett regisztrált bûncselekmények száma. Ehhez képest tavaly a 2011-es 183 ezerrõl 186 ezerre nõtt a lopások száma. Több lett a betörés is: tavaly 46 857 ilyen bûncselekményt regisztráltak, mintegy 1500-zal többet, mint 2011-ben. Ráadásul az értékhatár emelésével a szabálysértési értékre elkövetett lopások száma is nõtt, a 2011-es 43 951-rõl 69 402-re.
Amit szépen kozmetikáztak is a parancsnokok, hogy igazolják az eredményességüket – említette meg Kó József. „A rendszerváltástól 2003-ig mintegy 18 vezetõt függesztettek fel azért, mert manipulálta a bûnügyi adatokat. Könnyû volt másolt CD-kel több ezres felderítést kreálni. Aztán az is rendszeres, hogy a lopásoknál az okozott kárt a szabálysértési érték alatt állapítják meg, és abból nem lesz nyomozás, nem kerül be a statisztikába” – sorolta az OKRI munkatársa.
A viktimológiai felmérést az USA-ban – tette hozzá – 1972 óta minden évben elvégzik egy százezres mintán. „Mivel nálunk egy készült, ezért az inkább egy pillanatfelvételt mutatott. Azt többek között, hogy a bejelentések és a tényleges elkövetés különbözik. Másfélszer-kétszer több lehet a valós ügyszám” – mondta Kó József. Szerinte a viktimológiai vizsgálatokat nemcsak rendszeresen végre kellene hajtani, hanem ki is kellene terjeszteni a jogi személyek felé, hiszen a bûncselekmények negyven százalékát cégek sérelmére követik el.
Egyszer bûn volt, már nem az?
Csak a statisztikát alapul venni azért sem jó tehát, mert – mint arról többször írt a hvg.hu – több eljárás is indult amiatt, hogy manipulálták a bûnügyi adatokat. Így például két évvel ezelõtt az országos rendõrfõkapitány statisztika-hamisítás miatt tett feljelentést az ügyészségen az Óbudai és a Gödöllõi kapitányság illetékesei ellen. A Pest megyei város rendõrkapitánya egyébként a vizsgált idõszakban Mihály István volt, aki jelenleg épp a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság vezetõje.
A késedelmes vagy a hibás statisztikai adatszolgáltatás jelenleg közigazgatási bírsággal sújtható. A kormányhivatalok által kiszabható bírság természetes személy esetében 200 ezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetnél 200 ezertõl kétmillió forintig terjedhet.
A büntetõeljárások indításának oka az volt, hogy a Legfõbb Ügyészség akkori országos vizsgálata tízezres nagyságrendben tárt fel hibákat, hiányosságokat és szándékos torzításokat a statisztikákban. Ezért az akkori legfõbb ügyész, Kovács Tamás levélben kérte Pintér Sándor belügyminisztert, tegye világossá munkatársai elõtt, hogy a hamis statisztikai adatszolgáltatás miatt a büntetõjogi felelõsségre vonás elkerülhetetlen.
Pintér Sándor - jó munkát végeztek?
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Arról is írtunk, hogy egy rendõr a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságon 2010 áprilisában arról számolt be, hogy nem létezõ bûntény beismerésére akart egy gyanúsítottat rávenni a felettese, majd ugyancsak fiktív bûnesetekkel akarta a kapitányság statisztikáját javítani. Az adatok „buherálásánál” számos trükköt lehet alkalmazni. A hvg.hu-nak névtelenül nyilatkozó rendõr szerint például egy ügyszámra tesznek két olyan ügyet, amelyekben sikeres felderítés nem várható. Amennyiben nehéznek ígérkezik a felderítés, a rendõr inkább bejelentést javasol feljelentés helyett, mert az nem kerül be a bûnügyi statisztikába. Ezzel szemben bekerül a bûnügyi adatok közé, ha az eljárást érdemi nyomozati cselekmény nélkül felfüggesztik, de nem számít bele sem az eredményes, sem az eredménytelen ügyek közé.
Ma már nem kell attól tartaniuk a rendõri vezetõknek, hogy az adatvariálások miatt „megüthetik a bokájukat.” Idén február 1-jével ugyanis kikerült a Büntetõ törvénykönyvbõl a hamis statisztikai adatszolgáltatás. Jelenleg az, aki azt nem a valóságnak megfelelõen végzi, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelõ felvilágosítást ad, szabálysértést követ el. Errõl azonban már nincs szó akkor, ha azt vezetõ beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy követi el. Úgy tudjuk, hogy magas beosztású vezetõk részvételével tartott értekezleten „viccelõdtek” is ezzel a jogszabály-módosítással, hogy milyen jól jött ez a parancsnokok számára.
A korábbi országos rendõrfõkapitány, Hatala József feljelentésének sem lett nagy következménye. A Gödöllõi Rendõrkapitányság ügyében vizsgálódó Pestvidéki Nyomozó Ügyészségen valamennyi gyanúsítottal szemben megszüntették az eljárást - közölte a megyei fõügyészség szóvivõje. Gyugyi Csilla tájékoztatása szerint a megszüntetés oka az volt, hogy a gödöllõi kapitányság rendõrei téves gyakorlatot folytattak és a gépkocsifeltörések során az elvitt személyi okmányokkal kapcsolatban nem minden esetben állítottak ki statisztikai adatlapot közokirattal való visszaélés miatt. Vagyis kevesebb bûnügyet rögzítettek a rendszerben, s ezekben az ügyekben nem is nyomoztak. A szóvivõ elmondta, a gyanúsítottak azzal védekeztek a büntetõeljárás során, hogy a "helytelen hiányosságot és a téves gyakorlat folytatását az okozta, hogy a rendõri vezetõk közül az eljárást senki nem kifogásolta és kérdõjelezte meg."
Link
Melyik a legbiztonságosabb megyeszékhely, hol számíthat nagyobb eséllyel arra, hogy meglopják, kizsebelik, esetleg feltörik az autóját? A legfrissebb statisztikai adatok és rendõrkapitányok beszámolói alapján a hvg.hu elkészítette a "bûnös megyeszékhelyek" rangsorát. Feltéve persze, hogy a statisztikák külön-külön a valós helyzetet mutatják.
Máig nem került a helyi közgyûlés elé a legrosszabb bûnügyi statisztikai adatokkal rendelkezõ Székesfehérvár rendõrkapitányának beszámolója a tavalyi évi munkájukról. A legtöbb megyeszékhelyen már tavasszal, illetve a nyár elején túlestek ezen, a Fejér Megyei Rendõr-fõkapitányság azonban még azt sem volt hajlandó elárulni a hvg.hu-nak, hogy a megyei rendõrfõkapitány mikor áll jelentésével a közgyûlés elé.
Pedig a megyei és országos adatokat átböngészve valószínûleg minden rendõri vezetõnek lenne mirõl beszélnie. A Legfõbb Ügyészség szeptember 17-én közzétett tájékoztatójából például az derült ki, hogy a rendszerváltás óta soha nem zártak le annyi nyomozást eredménytelenül, mint tavaly. A növekedés jelentõs: míg 2011-ben 245 ezer ilyen eset volt, tavaly már 274 ezer. Abból a szempontból persze nem meglepõ ez az adat, hogy az ország számos régiójában romlott a bûnügyi helyzet, különösen a vagyon elleni, illetve a garázda jellegû bûncselekmények száma ugrott meg.
Rendõr Székesfehérváron.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Székesfehérvárról a beszámoló híján olyan kapitányságok jelentéseibõl kellett következtetéseket levonni, ahol szerepelnek összehasonlítható nagyvárosi adatok. Ez alapján a listavezetõ városban tavaly 18 449 bûncselekmény jutott a rendõrök tudomására, vagyis százezer lakosra kiemelkedõen sok, 18 135 bûnügy jutott (a második helyen álló Kecskeméten ennek kevesebb, mint a fele). Ennek okát a Fejér Megyei Rendõr-fõkapitányság részérõl azzal magyarázták a hvg.hu-nak, hogy a székesfehérvári kapitányságon egy 2010-ben megkezdett nyomozást tavaly fejeztek be.
Az ügyben egy szabálysértési értékre üzletszerûen elkövetett, 12 303 rendbeli csalás-sorozatot derítettek fel eredményesen. Ez a 2012-ben regisztrált bûncselekmények 37,4 százalékát tette ki. A bûncselekmény elkövetõi újsághirdetést adtak fel otthon végezhetõ munkalehetõségrõl, melyhez pár ezer forintos regisztrációs díjat szedtek be, azonban munkát nem biztosítottak a sértetteknek. A 100 000 lakosra jutó regisztrált bûncselekmények száma e nélkül a Székesfehérvári Rendõrkapitányság illetékességi területén elkövetett bûncselekményekre vonatkozóan 4 544,6, az egész megyére vonatkoztatva pedig 4 847,5 lenne, amely a jelenleginél 61,3 százalékkal alacsonyabb értéket jelent – tették hozzá.
megyeszékhely bûncselekmények száma százezer lakosra jutó bûncselekmény
1. Székesfehérvár
18 449
18 136,6
2. Kecskemét
10 049
8 797,4
3. Salgótarján
2 816
7 576,8
4. Szolnok
5 154
6 932,9
5. Miskolc
11 626
6 930,3
6. Budapest
118 600
6 815,9
7. Eger
3 647
6 451,4
8. Gyõr
8 151
6 195,4
9. Szeged
9 727
5 720,0
10. Nyíregyháza
6 115
5 197,2
11. Kaposvár
3 475
5 111,8
12. Debrecen
10 550
5 082,0
13. Pécs
7 959
5 075,8
14. Tatabánya
3 391
5 004,9
15. Zalaegerszeg
2 846
4 783,2
16. Szekszárd
1 568
4 571,9
17. Szombathely
3 545
4 571,4
18 Békéscsaba
2 814
4 413,9
19. Veszprém
2 244
3 635,7
Székesfehérvár már 2011-ben is elsõ volt a megyei jogú városok rangsorában, akkor 11 341 bûncselekményt követtek el. A feltûnõen magas bûnügyi indexet a megyei kapitányság szóvivõje, Németh-Kész Mónika õrnagy egy éve azzal magyarázta a HVG hetilapnak, hogy két nagyszabású csalássorozatra is fény derült a városban. Az egyik eset egymagában 2669 ügyet tette ki - akkor valótlan álláshirdetésekkel csaltak ki kisebb összegeket a sértettektõl, akiknek emelt díjas telefonszámon kellett jelentkezniük.
A sorozat-bûncselekmények valóban torzíthatják a statisztikát. Így került például 2011-ben a lista élére Hajdú-Bihar megye és Debrecen, ahol egyetlen eljárásban több mint tízezer, gazdasági jellegû bûncselekményt derített fel a rendõrség.
Az aktuális lista második helyén Kecskemét áll: Bács-Kiskun megye székhelyén több mint tízezer bûncselekményt regisztráltak, vagyis 8 797 jutott százezer emberre. A városi rendõrkapitány tavalyi évre vonatkozó beszámolójából kiderül, hogy mi lehet ennek az oka: 35 százalékkal nõtt a vagyon elleni bûncselekmények száma. A Bács-Kiskun Megyei Rendõr-fõkapitányság a statisztikára vonatkozóan a hvg.hu-val azt közölte, hogy a kapitányság területén tavaly a regisztrált bûncselekmények emelkedésében alapvetõen a közrend elleni, a vagyon elleni és a gazdasági bûncselekmények számának növekedése volt a meghatározó. Hangsúlyozták, hogy az egyes bûntetteket vizsgálva megállapítható, hogy az úgynevezett járulékos bûncselekmények száma a korábbi évekhez képest 2012-ben jelentõsen megnövekedett, elsõsorban a gépkocsi feltörések miatt.
Helyszínelõ rendõrök Kecskeméten.
Fotó: MTI / Donka Ferenc
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy gépkocsi feltörése esetén, amennyiben a jármûbõl az elkövetõ ellopta valaki otthagyott táskáját, akkor annyi rendbeli közokirattal visszaélés és készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel visszaélést is regisztrálnak, ahány okirat (igazolvány, lakcímkártya stb.) és bankkártya volt a táskában. Azaz: egyetlen gépkocsi feltörés további, akár 8-10 járulékos bûncselekményt is eredményezett. A kecskeméti regisztrált bûncselekmények több mint egyharmada ilyen járulékos bûncselekmény volt. A Kecskeméti Rendõrkapitányság illetékességi területén regisztrált bûncselekmények száma 2013. év elsõ félévében csökkenést mutat, 100 000 lakosra vetítve 2 018,6.
Módszertan
Bár nem nagyságrendi eltérésrõl van szó, van némi különbség a kapitányságok saját beszámolóinak számai, illetve a békéscsabai kapitány összehasonlító, minden megyeszékhely adatait tartalmazó adatai közt. Ez valószínûleg abból fakad, hogy nem mindig esik egybe a város közigazgatási területe és a kapitányság illetékességi köre. Az összehasonlíthatóság kedvéért cikkünkben következetesen a békéscsabai rendõrkapitány által megadott adatokat használjuk, amikor a bûncselekmények számáról írunk.
A harmadik helyre került Salgótarján, ahol tavaly 7576 bûncselekmény jutott százezer lakosra (a regisztrált bûnügyek abszolút száma 2816 volt). A rendõrkapitány jelentése alapján a bûncselekmények száma kismértékben csökkent 2011-hez képest – az összes ügy majdnem fele vagyon elleni bûncselekmény –, nõtt viszont a személy elleni támadások száma. A lopások számának 17,9 százalékos növekedése repítette a negyedik helyre Szolnokot, ahol 6932 bûncselekmény jutott százezer lakosra.
Az ötödik helyen álló Miskolc (ahol tavaly 6930 bûncselekmény jutott százezer fõre) több szempontból is érdekes. Már többször írt a hvg.hu a miskolci rendõrkapitány jelzésérõl, miszerint a gyerekkorúak fiatalkorúként útonállásszerû bûncselekményeket hajtanak végre. Ezt alátámasztja a Legfõbb Ügyészség statisztikája is, amely szerint legtöbb gyermekkorú tettest (483 fõ) Borsodban regisztrálták. A miskolci kapitányság vezetõje kiemelte annak a fiúnak az esetét, aki kihasználta, hogy nem büntethetõ, és 2012-ben több mint tíz rablást hajtott végre. A rendõröknek egészen addig fájt a fejük miatta, amíg el nem tudták helyezni az aszódi zárt intézetben.
Mi van a számok mögött?
Nem függ össze a rendõrségi-ügyészségi bûnügyi statisztika a közbiztonsággal, mert az adatok csak azt mutatják, hogy a testület ügyforgalma mekkora volt egy adott évben, mennyi esetben jártak el. Ez azonban nem azonos az elkövetett bûncselekmények számával – mondta a hvg.hu-nak Kó József szociológus, közgazdász, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) Bûnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának munkatársa. Nyugat-Európában a bûnügyi adatokat ezért összevetik a lakosság körében elvégzett úgynevezett viktimológiai felméréssel. Magyarországon ilyen jellegû vizsgálat eddig egy volt, az OKRI készítette el 2003-ban.
Salgótarján - forró nyomon
Fotó: MTI / Komka Péter
„Ezekre a felmérésekre azért lenne szükség, mert vannak olyan bûncselekmények, amelyeknél nincs áldozat (mint például egy adócsalásnál), illetve a kisebb értékû lopások vagy a nemi erõszak esetében magas a látencia.” A kutató szerint sem jó hozzáállás a rendõrök, fõleg a parancsnokok részérõl, hogy az eredményességüket ezzel az ügyforgalmi statisztikával próbálják igazolni. „Tíz éve mondogatom a rendõröknek, hogy rosszul értelmezik a statisztikát, mégsem változtatnak a szemléletükön” – mondta Kó József. Az sem szerencsés, hogy a bûnügyi statisztikákat éppen azok készítik, akikre vonatkozik – vélte a szakember.
Egy volt rendõri vezetõ szerint az 1976 óta használt bûnügyi statisztikákat rosszul használják, nem vizsgálják a hosszabb távú, öt-tíz éves tendenciákat. Az egykori parancsnok szerint nemcsak a Kó József által emlegetett viktimológiai felmérésekre lenne szükség, hanem a testület tagjainak teljesítményét is mérni kellene, de – mint hangsúlyozta – nem a bûnügyi statisztikával.
Pintér megmondta elõre
A bûnügyi statisztikák romlása elvileg egybevág Pintér Sándor belügyminiszternek a kormányváltás idején tett nyilatkozatával: õ akkor azt jósolta, hogy "látszólag romlani fognak a bûnügyi statisztikák", ami szerinte annak a jele, hogy "jobban dolgozik majd a rendõrség". A 2012. évi bûnözésrõl szóló beszámolókból azonban kiderül, hogy nem egyszeri, átmeneti emelkedésrõl van szó: a bûncselekmények száma három éve folyamatosan nõ. 2012-ben például 472 ezer bûnügy jutott a hatóságok tudomására, ami 1999 óta a legmagasabb szám.
A számok annak ellenére emelkedtek, hogy 2012. április 15-én hatályba lépett az új szabálysértési törvény, így az 50 ezer forintnál kisebb értékû lopások kikerültek a bûnügyi statisztikából. 2007-ben, amikor legutóbb felemelték (20 ezer forintra) ezt az értékhatárt, hirtelen esett regisztrált bûncselekmények száma. Ehhez képest tavaly a 2011-es 183 ezerrõl 186 ezerre nõtt a lopások száma. Több lett a betörés is: tavaly 46 857 ilyen bûncselekményt regisztráltak, mintegy 1500-zal többet, mint 2011-ben. Ráadásul az értékhatár emelésével a szabálysértési értékre elkövetett lopások száma is nõtt, a 2011-es 43 951-rõl 69 402-re.
Amit szépen kozmetikáztak is a parancsnokok, hogy igazolják az eredményességüket – említette meg Kó József. „A rendszerváltástól 2003-ig mintegy 18 vezetõt függesztettek fel azért, mert manipulálta a bûnügyi adatokat. Könnyû volt másolt CD-kel több ezres felderítést kreálni. Aztán az is rendszeres, hogy a lopásoknál az okozott kárt a szabálysértési érték alatt állapítják meg, és abból nem lesz nyomozás, nem kerül be a statisztikába” – sorolta az OKRI munkatársa.
A viktimológiai felmérést az USA-ban – tette hozzá – 1972 óta minden évben elvégzik egy százezres mintán. „Mivel nálunk egy készült, ezért az inkább egy pillanatfelvételt mutatott. Azt többek között, hogy a bejelentések és a tényleges elkövetés különbözik. Másfélszer-kétszer több lehet a valós ügyszám” – mondta Kó József. Szerinte a viktimológiai vizsgálatokat nemcsak rendszeresen végre kellene hajtani, hanem ki is kellene terjeszteni a jogi személyek felé, hiszen a bûncselekmények negyven százalékát cégek sérelmére követik el.
Egyszer bûn volt, már nem az?
Csak a statisztikát alapul venni azért sem jó tehát, mert – mint arról többször írt a hvg.hu – több eljárás is indult amiatt, hogy manipulálták a bûnügyi adatokat. Így például két évvel ezelõtt az országos rendõrfõkapitány statisztika-hamisítás miatt tett feljelentést az ügyészségen az Óbudai és a Gödöllõi kapitányság illetékesei ellen. A Pest megyei város rendõrkapitánya egyébként a vizsgált idõszakban Mihály István volt, aki jelenleg épp a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság vezetõje.
A késedelmes vagy a hibás statisztikai adatszolgáltatás jelenleg közigazgatási bírsággal sújtható. A kormányhivatalok által kiszabható bírság természetes személy esetében 200 ezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetnél 200 ezertõl kétmillió forintig terjedhet.
A büntetõeljárások indításának oka az volt, hogy a Legfõbb Ügyészség akkori országos vizsgálata tízezres nagyságrendben tárt fel hibákat, hiányosságokat és szándékos torzításokat a statisztikákban. Ezért az akkori legfõbb ügyész, Kovács Tamás levélben kérte Pintér Sándor belügyminisztert, tegye világossá munkatársai elõtt, hogy a hamis statisztikai adatszolgáltatás miatt a büntetõjogi felelõsségre vonás elkerülhetetlen.
Pintér Sándor - jó munkát végeztek?
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Arról is írtunk, hogy egy rendõr a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságon 2010 áprilisában arról számolt be, hogy nem létezõ bûntény beismerésére akart egy gyanúsítottat rávenni a felettese, majd ugyancsak fiktív bûnesetekkel akarta a kapitányság statisztikáját javítani. Az adatok „buherálásánál” számos trükköt lehet alkalmazni. A hvg.hu-nak névtelenül nyilatkozó rendõr szerint például egy ügyszámra tesznek két olyan ügyet, amelyekben sikeres felderítés nem várható. Amennyiben nehéznek ígérkezik a felderítés, a rendõr inkább bejelentést javasol feljelentés helyett, mert az nem kerül be a bûnügyi statisztikába. Ezzel szemben bekerül a bûnügyi adatok közé, ha az eljárást érdemi nyomozati cselekmény nélkül felfüggesztik, de nem számít bele sem az eredményes, sem az eredménytelen ügyek közé.
Ma már nem kell attól tartaniuk a rendõri vezetõknek, hogy az adatvariálások miatt „megüthetik a bokájukat.” Idén február 1-jével ugyanis kikerült a Büntetõ törvénykönyvbõl a hamis statisztikai adatszolgáltatás. Jelenleg az, aki azt nem a valóságnak megfelelõen végzi, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelõ felvilágosítást ad, szabálysértést követ el. Errõl azonban már nincs szó akkor, ha azt vezetõ beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy követi el. Úgy tudjuk, hogy magas beosztású vezetõk részvételével tartott értekezleten „viccelõdtek” is ezzel a jogszabály-módosítással, hogy milyen jól jött ez a parancsnokok számára.
A korábbi országos rendõrfõkapitány, Hatala József feljelentésének sem lett nagy következménye. A Gödöllõi Rendõrkapitányság ügyében vizsgálódó Pestvidéki Nyomozó Ügyészségen valamennyi gyanúsítottal szemben megszüntették az eljárást - közölte a megyei fõügyészség szóvivõje. Gyugyi Csilla tájékoztatása szerint a megszüntetés oka az volt, hogy a gödöllõi kapitányság rendõrei téves gyakorlatot folytattak és a gépkocsifeltörések során az elvitt személyi okmányokkal kapcsolatban nem minden esetben állítottak ki statisztikai adatlapot közokirattal való visszaélés miatt. Vagyis kevesebb bûnügyet rögzítettek a rendszerben, s ezekben az ügyekben nem is nyomoztak. A szóvivõ elmondta, a gyanúsítottak azzal védekeztek a büntetõeljárás során, hogy a "helytelen hiányosságot és a téves gyakorlat folytatását az okozta, hogy a rendõri vezetõk közül az eljárást senki nem kifogásolta és kérdõjelezte meg."
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kontroll88
- 2013. September 29. 08:27:36
#2 |
mezesmozes
- 2013. September 29. 09:25:02
#3 |
Perje
- 2013. September 29. 17:41:37
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.