Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Oroszország durván ráijeszt a Greenpeace-re
Szokatlan keménységgel léptek fel az orosz hatóságok a Greenpeace ellen, amelynek tagjai a Gazprom olajfúrótornyához kötözték magukat a Pecsora-tengeren. A tüntetõk akár 15 évet is kaphatnak, bár elemzõk szerint Moszkva csak ráijeszt az aktivistákra, hogy elejét vegye a tiltakozásoknak. A világ földgázkészletének harmadát, kõolajának 13 százalékát rejtõ északi sarkvidék kincsei ugyanis egyre elérhetõbbé válnak, így a kitermelés a következõ évtizedekben hatalmas méreteket ölthet.
Kalózkodásért akár 15 évre is rács mögé kerülhet az a 30 Greenpeace-aktivista, akik vasárnap kerülnek a murmanszki bíróság elé a Gazprom tengeri olajfúrótornyánál múlt héten tartott tiltakozó akciójuk miatt. A környezetvédõ világszervezet szombatra tüntetéseket szervez világszerte, a letartóztatottak szabadon engedése érdekében.
A 22 letartóztatott 18 országból származik. A négy orosz állampolgár között ott van egy újságíró is, aki csupán fotóriporterként követte az eseményeket. (Nyolc további személy szabadlábon védekezhet.) A hatóságok példátlan határozottsággal léptek fel a környezetvédõk ellen: nem csak a csónakkal érkezett tüntetõket tartották fel, de kommandósokkal elfoglalták a Greenpeace holland zászló alatt futó hajóját is.
Zöld kalózok
„A vád teljességgel abszurd: a kalózkodás feltétele, hogy az akció erõszakkal történjék, a megtámadott objektum feletti irányítás megszerzésének céljával. Ilyenrõl természetesen szó sem volt a Greenpeace esetében” – mondta az Indexnek Mihail Krejndlin a szeptember 18-i tiltakozásról. A szervezet munkatársa szerint az orosz tengeri határõrség is jól láthatta, hogy az aktivisták fegyvertelenül közelítették meg csónakjaikkal a fúrótornyot, ahová két aktivista kikötözte magát.
000 ARP3655914
Fotó: Denis Sinyakov
„Ennek ellenére a határõrök elfogták és a fedélzetre kényszerítették õket, egy napra „vendégekként” maguknál tartva az aktivistákat” – idézte fel a történteket a szakember, hozzátéve, hogy ez már önmagában is jogi kérdéseket vet fel a határõrök eljárásával szemben.
Kié a tenger?
Egy nappal késõbb aztán a határõrség úgy döntött, hogy magát a hajót is elfoglalja, ahonnan az aktivisták csónakjaikkal útnak indultak. „Kommandósok jöttek helikopterrel, fegyverrel kényszerítették a személyzetet a megadásra. Ezután a hajót Murmanszkba vontatták” – mesélte Krejndlin, felhívva a figyelmet, hogy a hajó önmagában nem sértett meg semmiféle törvényt. „Sõt, még az olajfúrótorony körüli, szerintünk jogtalanul kijelölt biztonsági zónába sem ment be az Arctic Sea” – mondta a jogász.
A Gazprom százhúszezer tonnás, 140 méter magas, 200 fõs személyzettel mûködtethetõ olajfúrótornya a Pecsora-tengerben áll, Oroszország kizárólagos gazdasági övezetében. A nemzetközi tengeri jog szerint a partoktól számítva az elsõ 12 tengeri mérföld (összesen kb. 36 kilométer) minõsül felségvíznek, újabb 36 kilométer gazdasági övezetnek. Ezen túl húzódik mintegy 300 kilométer szélességben a kizárólagos gazdasági övezet.
K AP20130924034
A Greenpeace nemzetközi környezetvédõ szervezet Arctic Sunrise nevû hajóját Murmanszkba vontatták.Fotó: Efrem Lukackij
A zónában az adott országnak kitermelési, halászati joga van, de a területen bárki áthaladhat, a Greenpeace hajóját tehát vitatható jogalappal foglalták el a járõrök. „Ha orvhalászattal foglalkoztunk volna, akkor megtehették volna, ám a vizsgálatban elismerték, hogy a hajó ilyen tevékenységen nem folytatott” – mondta Krejndlin.
„Térden áll a személyzet, fegyvert szegeznek ránk. A kabin ajtaját épp most törik be. Félelmetes" – állt a szervezet egyik aktivistájának Twitter üzenetében, jelezve, hogy a hatósági fellépés keményebb volt a vártnál.
Putyin csitított
A Nyomozati hatóság (SZK) azonban már a héten jelezte, hogy a kalózkodásra vonatkozó cikkely nem az egyetlen lehetõség, elképzelhetõ, hogy más címen vonják majd az aktivistákat felelõsségre. A nyilatkozat jelzi, hogy a kemény fellépés inkább figyelmeztetés lehet a Greenpeace-nek, hogy ne próbálja meg akcióival megakadályozni a Sarkkörön túli vidék ásványi kincseinek kiaknázását, hiszen ebben a században minden bizonnyal ez lesz a legnagyobb gazdasági haszonnal kecsegtetõ projekt, különösen, ha a globális éghajlatváltozás miatt csökken a jéggel fedett terület.
„Nyilvánvaló, hogy nem kalózkodtak" – jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin az Arktiszról szóló oroszországi gazdasági fórumon. Az orosz elnök azonban hozzátette, hogy a határõrök helyesen jártak el, hiszen nem tudhatták, hogy a Greenpeace színeiben valójában kik is akarták elfoglalni a fúrótornyot. Putyin szóvivõje, Dmitrij Peszkov azonban az elnöki nyilatkozat nyomán gyorsan közölte: az elnök csupán személyes véleményét közölte, álláspontja nem lehet hatással a per menetére, hiszen Oroszországban a bíróságok függetlenek.
K EPA20130925042
Vlagyimir Putyin felszólal az Északi-sarkvidék - A párbeszéd területe címmel folyó nemzetközi környezetvédelmi konferencián az Északi-sarkvidék közeli Szalehardban 2013. szeptember 25-én. Fotó: Alekszej Druginyin
Orosz szakemberek szerint a történtek jogi megítélése nem egyértelmû. A Kommerszantnak nyilatkozva Konsztantyin Baranovszkij ügyvéd elmondta: ha az orosz büntetõ törvénykönyv kalózkodásról szóló cikkelyét szó szerint veszik, akkor valóban értelmezhetõ a Greenpeace akciója úgy, mint a tengeri objektum megtámadása.
Aki tudósít, az bûnt követ el
Más a helyzet az eseményt fotóriporterként követõ Gyenyisz Szinyakovval. „Eddig példa nélküli, hogy egy újságírót ugyanolyan elbírálás alá vessenek, mint annak az eseménynek a résztvevõit, amelyrõl tudósít" – mondta Krejndlin. Szinyakov egyébként nem csak a Greenpeace-szel együttmûködve készített munkáiról ismert, hanem azért is, mert szoros kapcsolatban áll a provokatív „Vojna" (Háború) mûvészeti csoporttal, amely több Putyin-ellenes „mûvészeti partizánakciót" hajtott végre. Ezek egyike volt a Szentpétervár egyik felnyíló hídjára festett óriási fallosz, amely a híd felnyitása után épp a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) irányába ágaskodott. Szinyjakov kapcsolatban állt a Pussy Riotsszal is. A nõi punkcsapat két tagja jelenleg börtönbüntetését tölti egy performanszért, amelyet a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyházának altemplomában tartottak, a Szûzanyához imádkozva Putyin elûzéséért.
000 ARP3668767
Gyenyisz Szinyakov fotóriporterFotó: Igor Podgorny
Szinyakov és több társa esetében két hónapos elõzetes letartóztatásról döntött a murmanszki bíróság, arra hivatkozva, hogy a városban nincs bejelentett lakcímük, így elszökhetnek és újabb bûncselekményeket követhetnek el.
„Most a legfontosabb a letartóztatottak kiszabadítása, de a Greenpeace nem hagy fel a késõbbiekben sem hasonló akcióival" – közölte Krejndlin.
Pionírok a jégmezõn
A Sarkkör óriási kõolaj és földgáztartalékokat rejthet, stratégiai jelentõsége gyorsan fog növekedni a következõ évtizedekben. Ezért is vált mind aktívabbá a vita az érintett országok – Egyesült Államok, Kanada, Norvégia és Grönland révén Dánia – között arról, hogy meddig tartanak a kontinentális talapzatok, amelyek alapján meghúzhatják a határokat és így meghatározhatják, hogy kit illetnek a természeti kincsek. Becslések szerint a világ földgázkészletének csaknem harmada, kõolajtartalékainak pedig 13 százaléka bújhat meg az Északi Sark körzetében. Természetesen a mélytengeri területek kiaknázása elõtt még számos technikai akadály tornyosul, de a sekélyebb területek feltárása már elérhetõ közelségbe került.
Oroszországnak kevés tapasztalata van a tengeri kitermelésben, ezért is akart külföldi partnereket bevonni a Barents-tengeren lévõ Stokmann gázmezõ kitermeléséhez. Az együttmûködés végül a francia Totallal és a norvég Statoillal jött volna létre, ám a projektet gazdasági okok miatt egyelõre jegelték.
000 ARP3666665
Fotó: Igor Podgorny
Jégmezõ közelében még egyik olajtársaság sem foglalkozik kitermeléssel, bár mind a Shell, mind a Statoil, vagy a Rosznyefttyel közösen az Exxon Mobil tervez hasonlót. (A norvég fúrótornyok a Golf-áramlat közelében fekszenek, így mentesek a jégmezõktõl.) A Greenpeace által most „kipécézett” Gazprom – pontosabban leányválalalta, a Gazpromnyefty – olajfúrótórnya még szintén nem mûködik, a beindítását októberre tervezik, bár nem kizárt, hogy a menetrend végül csúszni fog.
Jég alá szoruló olaj
Bár a Sarkkör a növekvõ stratégiai jelentõség miatt egyre inkább a politika középpontjába kerül, a Greenpeace visszautasította az állítást, hogy politikai játékszere volna a nagyhatalmi játéknak. A szervezet nem csak Oroszországban lép fel, éppúgy tiltakozik a Shell vagy a Statoil tervei ellen is" – jelentette ki Krejndlin. A Greenpeace szentpétervári jogásza szerint nem is tehetnének másképp már csak azért sem, mert a nagy cégek egyre inkább közös projektekben gondolkodnak, így országok szerint nem is igen oszthatók fel a gigászi cégek érdekei.
A Greenpeace szerint a nem szabadna kõolajat és földgázt kitermelni a tartósan jeges területek közelében. Helyettük védett zónákat létrehozva kellene garantálni, hogy a terület érintetlenül megmarad az élõvilág számára.
A kitermelést önmagában is ellenzik, de a legnagyobb veszélyt egy esetleges – és korántsem példátlan – baleset lehetõségében látják. „Nincsen meg annak a technológiája, hogy miként kéne egy olajszivárgás esetén kiemelni az olajat a jégmezõk alól" – mondta egyik ellenérvét Krejndlin.
Hollandia bíróságra megy
A Greenpeace Arctic Sea nevû hajója holland zászló alatt futott, így az ügyben érintett lett Hollandia is, amely jelezte: az orosz hatóságok fellépése miatt a nemzetközi tengeri jogi bírósághoz fog fordulni. „A nemzetközi jogi szabályai szerint a letartóztatottakat annak az országnak kellene átadni, amelyik zászlaja alatt futott a lefoglalt hajó" – magyarázta Krejndlin, mi lehet a jogsértés alapja.
000 ARP3659312
Fotó: Denis Sinyakov
A jogász azonban elismerte, hogy messze nem az orosz határõrök fellépése volt a legkeményebb a Greenpeace történetében: 1985-ben a franciák atomrobbantási kísérleteit figyelõ Raibow Warrior nevû hajóját robbantotta fel a Csendes-óceánon a francia elhárítás. A Greenpeace egy fotográfusa életét vesztette. Az akció végrehajtóit nem sikerült titokban tartani, végül Párizs kénytelen volt elismerni felelõsségét. Lemondott a francia védelmi miniszter, és Franciaország, egy nemzetközi döntõbíróság ítélete alapján 8,1 millió dollárt fizetett a környezetvédõ szervezetnek az elvesztett hajóért.
Link
Kalózkodásért akár 15 évre is rács mögé kerülhet az a 30 Greenpeace-aktivista, akik vasárnap kerülnek a murmanszki bíróság elé a Gazprom tengeri olajfúrótornyánál múlt héten tartott tiltakozó akciójuk miatt. A környezetvédõ világszervezet szombatra tüntetéseket szervez világszerte, a letartóztatottak szabadon engedése érdekében.
A 22 letartóztatott 18 országból származik. A négy orosz állampolgár között ott van egy újságíró is, aki csupán fotóriporterként követte az eseményeket. (Nyolc további személy szabadlábon védekezhet.) A hatóságok példátlan határozottsággal léptek fel a környezetvédõk ellen: nem csak a csónakkal érkezett tüntetõket tartották fel, de kommandósokkal elfoglalták a Greenpeace holland zászló alatt futó hajóját is.
Zöld kalózok
„A vád teljességgel abszurd: a kalózkodás feltétele, hogy az akció erõszakkal történjék, a megtámadott objektum feletti irányítás megszerzésének céljával. Ilyenrõl természetesen szó sem volt a Greenpeace esetében” – mondta az Indexnek Mihail Krejndlin a szeptember 18-i tiltakozásról. A szervezet munkatársa szerint az orosz tengeri határõrség is jól láthatta, hogy az aktivisták fegyvertelenül közelítették meg csónakjaikkal a fúrótornyot, ahová két aktivista kikötözte magát.
000 ARP3655914
Fotó: Denis Sinyakov
„Ennek ellenére a határõrök elfogták és a fedélzetre kényszerítették õket, egy napra „vendégekként” maguknál tartva az aktivistákat” – idézte fel a történteket a szakember, hozzátéve, hogy ez már önmagában is jogi kérdéseket vet fel a határõrök eljárásával szemben.
Kié a tenger?
Egy nappal késõbb aztán a határõrség úgy döntött, hogy magát a hajót is elfoglalja, ahonnan az aktivisták csónakjaikkal útnak indultak. „Kommandósok jöttek helikopterrel, fegyverrel kényszerítették a személyzetet a megadásra. Ezután a hajót Murmanszkba vontatták” – mesélte Krejndlin, felhívva a figyelmet, hogy a hajó önmagában nem sértett meg semmiféle törvényt. „Sõt, még az olajfúrótorony körüli, szerintünk jogtalanul kijelölt biztonsági zónába sem ment be az Arctic Sea” – mondta a jogász.
A Gazprom százhúszezer tonnás, 140 méter magas, 200 fõs személyzettel mûködtethetõ olajfúrótornya a Pecsora-tengerben áll, Oroszország kizárólagos gazdasági övezetében. A nemzetközi tengeri jog szerint a partoktól számítva az elsõ 12 tengeri mérföld (összesen kb. 36 kilométer) minõsül felségvíznek, újabb 36 kilométer gazdasági övezetnek. Ezen túl húzódik mintegy 300 kilométer szélességben a kizárólagos gazdasági övezet.
K AP20130924034
A Greenpeace nemzetközi környezetvédõ szervezet Arctic Sunrise nevû hajóját Murmanszkba vontatták.Fotó: Efrem Lukackij
A zónában az adott országnak kitermelési, halászati joga van, de a területen bárki áthaladhat, a Greenpeace hajóját tehát vitatható jogalappal foglalták el a járõrök. „Ha orvhalászattal foglalkoztunk volna, akkor megtehették volna, ám a vizsgálatban elismerték, hogy a hajó ilyen tevékenységen nem folytatott” – mondta Krejndlin.
„Térden áll a személyzet, fegyvert szegeznek ránk. A kabin ajtaját épp most törik be. Félelmetes" – állt a szervezet egyik aktivistájának Twitter üzenetében, jelezve, hogy a hatósági fellépés keményebb volt a vártnál.
Putyin csitított
A Nyomozati hatóság (SZK) azonban már a héten jelezte, hogy a kalózkodásra vonatkozó cikkely nem az egyetlen lehetõség, elképzelhetõ, hogy más címen vonják majd az aktivistákat felelõsségre. A nyilatkozat jelzi, hogy a kemény fellépés inkább figyelmeztetés lehet a Greenpeace-nek, hogy ne próbálja meg akcióival megakadályozni a Sarkkörön túli vidék ásványi kincseinek kiaknázását, hiszen ebben a században minden bizonnyal ez lesz a legnagyobb gazdasági haszonnal kecsegtetõ projekt, különösen, ha a globális éghajlatváltozás miatt csökken a jéggel fedett terület.
„Nyilvánvaló, hogy nem kalózkodtak" – jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin az Arktiszról szóló oroszországi gazdasági fórumon. Az orosz elnök azonban hozzátette, hogy a határõrök helyesen jártak el, hiszen nem tudhatták, hogy a Greenpeace színeiben valójában kik is akarták elfoglalni a fúrótornyot. Putyin szóvivõje, Dmitrij Peszkov azonban az elnöki nyilatkozat nyomán gyorsan közölte: az elnök csupán személyes véleményét közölte, álláspontja nem lehet hatással a per menetére, hiszen Oroszországban a bíróságok függetlenek.
K EPA20130925042
Vlagyimir Putyin felszólal az Északi-sarkvidék - A párbeszéd területe címmel folyó nemzetközi környezetvédelmi konferencián az Északi-sarkvidék közeli Szalehardban 2013. szeptember 25-én. Fotó: Alekszej Druginyin
Orosz szakemberek szerint a történtek jogi megítélése nem egyértelmû. A Kommerszantnak nyilatkozva Konsztantyin Baranovszkij ügyvéd elmondta: ha az orosz büntetõ törvénykönyv kalózkodásról szóló cikkelyét szó szerint veszik, akkor valóban értelmezhetõ a Greenpeace akciója úgy, mint a tengeri objektum megtámadása.
Aki tudósít, az bûnt követ el
Más a helyzet az eseményt fotóriporterként követõ Gyenyisz Szinyakovval. „Eddig példa nélküli, hogy egy újságírót ugyanolyan elbírálás alá vessenek, mint annak az eseménynek a résztvevõit, amelyrõl tudósít" – mondta Krejndlin. Szinyakov egyébként nem csak a Greenpeace-szel együttmûködve készített munkáiról ismert, hanem azért is, mert szoros kapcsolatban áll a provokatív „Vojna" (Háború) mûvészeti csoporttal, amely több Putyin-ellenes „mûvészeti partizánakciót" hajtott végre. Ezek egyike volt a Szentpétervár egyik felnyíló hídjára festett óriási fallosz, amely a híd felnyitása után épp a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) irányába ágaskodott. Szinyjakov kapcsolatban állt a Pussy Riotsszal is. A nõi punkcsapat két tagja jelenleg börtönbüntetését tölti egy performanszért, amelyet a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyházának altemplomában tartottak, a Szûzanyához imádkozva Putyin elûzéséért.
000 ARP3668767
Gyenyisz Szinyakov fotóriporterFotó: Igor Podgorny
Szinyakov és több társa esetében két hónapos elõzetes letartóztatásról döntött a murmanszki bíróság, arra hivatkozva, hogy a városban nincs bejelentett lakcímük, így elszökhetnek és újabb bûncselekményeket követhetnek el.
„Most a legfontosabb a letartóztatottak kiszabadítása, de a Greenpeace nem hagy fel a késõbbiekben sem hasonló akcióival" – közölte Krejndlin.
Pionírok a jégmezõn
A Sarkkör óriási kõolaj és földgáztartalékokat rejthet, stratégiai jelentõsége gyorsan fog növekedni a következõ évtizedekben. Ezért is vált mind aktívabbá a vita az érintett országok – Egyesült Államok, Kanada, Norvégia és Grönland révén Dánia – között arról, hogy meddig tartanak a kontinentális talapzatok, amelyek alapján meghúzhatják a határokat és így meghatározhatják, hogy kit illetnek a természeti kincsek. Becslések szerint a világ földgázkészletének csaknem harmada, kõolajtartalékainak pedig 13 százaléka bújhat meg az Északi Sark körzetében. Természetesen a mélytengeri területek kiaknázása elõtt még számos technikai akadály tornyosul, de a sekélyebb területek feltárása már elérhetõ közelségbe került.
Oroszországnak kevés tapasztalata van a tengeri kitermelésben, ezért is akart külföldi partnereket bevonni a Barents-tengeren lévõ Stokmann gázmezõ kitermeléséhez. Az együttmûködés végül a francia Totallal és a norvég Statoillal jött volna létre, ám a projektet gazdasági okok miatt egyelõre jegelték.
000 ARP3666665
Fotó: Igor Podgorny
Jégmezõ közelében még egyik olajtársaság sem foglalkozik kitermeléssel, bár mind a Shell, mind a Statoil, vagy a Rosznyefttyel közösen az Exxon Mobil tervez hasonlót. (A norvég fúrótornyok a Golf-áramlat közelében fekszenek, így mentesek a jégmezõktõl.) A Greenpeace által most „kipécézett” Gazprom – pontosabban leányválalalta, a Gazpromnyefty – olajfúrótórnya még szintén nem mûködik, a beindítását októberre tervezik, bár nem kizárt, hogy a menetrend végül csúszni fog.
Jég alá szoruló olaj
Bár a Sarkkör a növekvõ stratégiai jelentõség miatt egyre inkább a politika középpontjába kerül, a Greenpeace visszautasította az állítást, hogy politikai játékszere volna a nagyhatalmi játéknak. A szervezet nem csak Oroszországban lép fel, éppúgy tiltakozik a Shell vagy a Statoil tervei ellen is" – jelentette ki Krejndlin. A Greenpeace szentpétervári jogásza szerint nem is tehetnének másképp már csak azért sem, mert a nagy cégek egyre inkább közös projektekben gondolkodnak, így országok szerint nem is igen oszthatók fel a gigászi cégek érdekei.
A Greenpeace szerint a nem szabadna kõolajat és földgázt kitermelni a tartósan jeges területek közelében. Helyettük védett zónákat létrehozva kellene garantálni, hogy a terület érintetlenül megmarad az élõvilág számára.
A kitermelést önmagában is ellenzik, de a legnagyobb veszélyt egy esetleges – és korántsem példátlan – baleset lehetõségében látják. „Nincsen meg annak a technológiája, hogy miként kéne egy olajszivárgás esetén kiemelni az olajat a jégmezõk alól" – mondta egyik ellenérvét Krejndlin.
Hollandia bíróságra megy
A Greenpeace Arctic Sea nevû hajója holland zászló alatt futott, így az ügyben érintett lett Hollandia is, amely jelezte: az orosz hatóságok fellépése miatt a nemzetközi tengeri jogi bírósághoz fog fordulni. „A nemzetközi jogi szabályai szerint a letartóztatottakat annak az országnak kellene átadni, amelyik zászlaja alatt futott a lefoglalt hajó" – magyarázta Krejndlin, mi lehet a jogsértés alapja.
000 ARP3659312
Fotó: Denis Sinyakov
A jogász azonban elismerte, hogy messze nem az orosz határõrök fellépése volt a legkeményebb a Greenpeace történetében: 1985-ben a franciák atomrobbantási kísérleteit figyelõ Raibow Warrior nevû hajóját robbantotta fel a Csendes-óceánon a francia elhárítás. A Greenpeace egy fotográfusa életét vesztette. Az akció végrehajtóit nem sikerült titokban tartani, végül Párizs kénytelen volt elismerni felelõsségét. Lemondott a francia védelmi miniszter, és Franciaország, egy nemzetközi döntõbíróság ítélete alapján 8,1 millió dollárt fizetett a környezetvédõ szervezetnek az elvesztett hajóért.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.