Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Török-kínai együttmûködés miatt aggódik az amerikai kormány
Törökország egy olyan kínai hadiipari vállalatot bíz meg nagy hatótávolságú rakétaelhárító rendszere kiépítésével, amely ellen amerikai szankciók vannak érvényben.
"Tolmácsoltuk a török kormánynak súlyos aggodalmainkat amiatt, hogy Ankara egy amerikai szankciókkal sújtott céggel tárgyal egy olyan rakétavédelmi rendszer kiépítésérõl, amely nem kompatibilis a NATO rendszereivel" - fogalmazott a washingtoni külügyminisztérium szóvivõje, hozzátéve, hogy "folytatódnak az egyeztetések az ügyben".
Ismet Yilmaz török védelmi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kínai CPMIEC (China Precision Machinery Import-Export Corp.) vállalat nyerte a légvédelmi rendszer kiépítésére kiírt, négymilliárd dolláros szerzõdést. Az Egyesült Államok februárban szankciókkal sújtotta a kínai céget, mert az a vádak szerint "illegális kereskedést" folytatott Észak-Koreával, Szíriával és Iránnal.
Washington szerint a cég megsértett több, a tömegpusztító fegyverek fejlesztését és elterjesztését megakadályozni hivatott nemzetközi megállapodást. Peking alaptalannak nevezte a CPMIEC ellen felhozott amerikai vádakat. Bár a török hadsereg a NATO második legnagyobb hadereje az amerikai hadsereg után, az ország nem rendelkezik saját nagy hatótávolságú rakétaelhárító rendszerrel, ezért Ankara kérésére a NATO amerikai Patriot rakétavédelmi ütegeket telepített a török-szíriai határ közelébe.
Nyugati biztonságpolitikai elemzõk szerint meglepõ volt a török döntés, mert mindenki arra számított, hogy Ankara a Patriot ütegeket gyártó Raytheon amerikai hadiipari vállalattal köt szerzõdést. Törökország hosszú idõn át az Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségese volt a Közel-Keleten. Recep Tayyip Erdogan 11 éve tartó miniszterelnöki megbízatása alatt a török hadsereg befolyása fokozatosan visszaszorult, és már nem meghatározó szereplõje a török belpolitikának. Megfigyelõk szerint ennek is szerepe lehet a katonai beszerzésekrõl hozott döntésekben.
Link
"Tolmácsoltuk a török kormánynak súlyos aggodalmainkat amiatt, hogy Ankara egy amerikai szankciókkal sújtott céggel tárgyal egy olyan rakétavédelmi rendszer kiépítésérõl, amely nem kompatibilis a NATO rendszereivel" - fogalmazott a washingtoni külügyminisztérium szóvivõje, hozzátéve, hogy "folytatódnak az egyeztetések az ügyben".
Ismet Yilmaz török védelmi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kínai CPMIEC (China Precision Machinery Import-Export Corp.) vállalat nyerte a légvédelmi rendszer kiépítésére kiírt, négymilliárd dolláros szerzõdést. Az Egyesült Államok februárban szankciókkal sújtotta a kínai céget, mert az a vádak szerint "illegális kereskedést" folytatott Észak-Koreával, Szíriával és Iránnal.
Washington szerint a cég megsértett több, a tömegpusztító fegyverek fejlesztését és elterjesztését megakadályozni hivatott nemzetközi megállapodást. Peking alaptalannak nevezte a CPMIEC ellen felhozott amerikai vádakat. Bár a török hadsereg a NATO második legnagyobb hadereje az amerikai hadsereg után, az ország nem rendelkezik saját nagy hatótávolságú rakétaelhárító rendszerrel, ezért Ankara kérésére a NATO amerikai Patriot rakétavédelmi ütegeket telepített a török-szíriai határ közelébe.
Nyugati biztonságpolitikai elemzõk szerint meglepõ volt a török döntés, mert mindenki arra számított, hogy Ankara a Patriot ütegeket gyártó Raytheon amerikai hadiipari vállalattal köt szerzõdést. Törökország hosszú idõn át az Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségese volt a Közel-Keleten. Recep Tayyip Erdogan 11 éve tartó miniszterelnöki megbízatása alatt a török hadsereg befolyása fokozatosan visszaszorult, és már nem meghatározó szereplõje a török belpolitikának. Megfigyelõk szerint ennek is szerepe lehet a katonai beszerzésekrõl hozott döntésekben.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2013. September 30. 09:01:23
#2 |
No Shadow Government
- 2013. September 30. 12:42:23
#3 |
talpi
- 2013. September 30. 16:34:38
#4 |
rozsola
- 2013. September 30. 21:33:14
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.