Az EgyesĂźlt Államok koszovĂłi beavatkozĂĄsa 1999-ben – ideĂŠrtve a bombĂĄzĂĄst is, amelyet nem hagyott jĂłvĂĄ az ENSZ BiztonsĂĄgi TanĂĄcsa – a nemzetkĂśzi joggal ellentĂŠtes, de helyes lĂŠpĂŠs volt – mondta Madeleine Albright volt amerikai kĂźlĂźgyminiszter egy rĂĄdiĂłinterjĂşban, amelyet a szerb tĂśmegtĂĄjĂŠkoztatĂĄs ismertetett hĂŠtfĂľn.
A B92 nevĂť szerbiai rĂĄdiĂł ĂŠs televĂ­ziĂł a honlapjĂĄn azt Ă­rta, hogy Albright egy rĂĄdiĂłmĂťsorban pĂĄrhuzamot vont a szĂ­riai helyzet ĂŠs a 14 ĂŠvvel ezelĂľtti koszovĂłi helyzet kĂśzĂśtt. A volt kĂźlĂźgyminiszter azt mondta, hogy szĂĄmtalan mĂłdon tudna az USA hadserege beavatkozni SzĂ­riĂĄban az ENSZ BiztonsĂĄgi TanĂĄcsĂĄnak jĂłvĂĄhagyĂĄsa nĂŠlkĂźl is.

„Szerintem tĂśbbfĂŠlekĂŠppen is meg lehet ezt csinĂĄlni. Ha azt kĂŠrdezik, hogy tĂśrvĂŠnyes-e, akkor ĂľszintĂŠn szĂłlva, KoszovĂłra kell visszatĂŠrnem, a rendszer vĂŠgĂźl is kimondta, hogy amit ott tettĂźnk, az nem volt legĂĄlis, de helyes volt” – mondta Albright.

„Mindig is hittem abban, hogy jobb, ha valamit mĂĄsokkal egyĂźtt teszĂźnk, mintha csak egyoldalĂşan. Ezt azonban mĂĄshogyan is lehet ĂŠrtelmezni, ĂŠs ki lehet kerĂźlni az ENSZ BT zsĂĄkutcĂĄjĂĄbĂłl” – tette hozzĂĄ a politikus.

JugoszlĂĄviĂĄt 1999. mĂĄrcius 24-ĂŠn kezdte bombĂĄzni a NATO, a 78 napig tartĂł bombĂĄzĂĄsban kĂźlĂśnbĂśzĂľ becslĂŠsek szerint Ăśsszesen 1200-3500 civil, katona ĂŠs rendĂľr halt meg, az orszĂĄg gazdasĂĄga pedig mintegy 30 milliĂĄrd dollĂĄros kĂĄrt szenvedett. A NATO 19 tagorszĂĄga azt kĂśvetĂľen tĂĄmadta meg JugoszlĂĄviĂĄt, hogy kudarcba fulladtak a franciaorszĂĄgi Rambouillet-ben, valamint PĂĄrizsban folyĂł tĂĄrgyalĂĄsok KoszovĂłval kapcsolatban. A tĂĄmadĂĄssal vetettek vĂŠget Slobodan Milosevic elnĂśk koszovĂłi erĂľszakkampĂĄnyĂĄnak, Ă­rja az MTI.
Link