Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
CIA-jelentés: a nemi erõszak mint az etnikai tisztogatás egyik formája
Milyen véletlen, hogy akkor hozakaodnak ezzel is elõ, amikor Skrabski kijön a filmjével. Link
Mintegy 20-60 ezer nõt erõszakoltak meg 1993 tavaszáig a délszláv háborúkban a CIA különféle forrásokon alapuló becslései szerint. Ezek a számok az amerikai Központi HÃrszerzõ Ãœgynökség (CIA) egyik korabeli jelentésében szerepelnek, amelyet több mint 300 másikkal együtt a közelmúltban oldottak fel a titkosÃtás alól.
A dokumentumokat nagy terjedelemben ismertetik ezekben a napokban a délszláv országok, köztük Szerbia tömegtájékoztató eszközei.
Egyedül Boszniában 34 olyan létesÃtményt azonosÃtottak, amelyekben nõket tartottak fogva és erõszakoltak meg hosszabb idõn keresztül. Az 1993. április 2-ai keltezésû CIA-irat szerint a nemi erõszak áldozatainak vallomásai arra utalnak, hogy a szerb vezetés legalább hallgatólagosan beleegyezett ezekbe a támadásokba. Belgrád tisztában volt azzal, hogy volt ilyen erõszak, de a szerb vezetõk nem léptek fel ellene kellõ erõvel.
A CIA jelentése szerint a nemi erõszak és más támadások brutális természete azzal erõsÃtette az etnikai tisztogatást, hogy a muszlimok nagy része ezek következtében inkább elmenekült, végül pedig inkább elhagyta az országot, és nem várt egy lehetséges békekötésre, hogy visszatérhessen az otthonába.
A feltételezések szerint a 34 létesÃtményt – kettõ kivételével - szerbek irányÃtották, de egy muszlim és egy horvát "tábort" is felfedeztek a hÃrszerzõk. A jelentés szerint erõszakot leggyakrabban a szerbek vezette táborokból jelentettek, ahol nõket és férfiakat is tartottak fogva. Rendszeres szexuális bántalmazásra általában a kisebb táborokban került sor, ahol kevesebb mint száz nõ volt. Voltak olyan táborok is, amelyek a szerb katonák számára "bordélyként" szolgáltak.
A bizonyÃtékok alapján a hÃrszerzõk arra az álláspontra jutottak, hogy az erõszakot a férfiak általában csoportosan követték el hosszabb idõn (heteken vagy hónapokon) keresztül. A leggyakrabban a 15-35 éves nõket választották ki.
A sajtó arról számolt be, hogy a teherbe esett nõket elkülönÃtették, hogy ne tudják elvetetni az erõszak során fogant gyereküket. Az áldozatok arról is beszámoltak, hogy idõnként orvosi vizsgálatot végeztek rajtuk, hogy kiderüljön, szednek-e valamilyen fogamzásgátlót. Az erõszak során gyakran az áldozat családját, szomszédját, barátait arra kényszerÃtették, hogy nézzék végig a megbecstelenÃtést.
A boszniai szekularizált muszlim társadalom is kiközösösÃtette az erõszak áldozatait, ezért a család inkább eltitkolta ezt a tényt, nehogy a lány rangon alul menjen férjhez. A késõbbi vizsgálatok során a horvát orvosok arról számoltak be, hogy a kirekesztéstõl való félelem miatt azok a nõk is letagadták, hogy megerõszakolták õket, akiken látszottak a bántalmazás fizikai nyomai. Az adott helyzetben azonban - áll a CIA jelentésében -, a muszlim nõk elleni erõszak egyben a közösség elleni támadásként is értelmezhetõ volt.
Egyes jelentések szerint a férfi foglyokat is bántalmazták szexuálisan. Egy brckói táborban például a jelentések szerint a 20-30 éves horvát és muszlim férfiakat kényszerÃtették arra, hogy egymással közösüljenek.
A CIA azt állapÃtotta meg, hogy a nemi erõszak a távozásra kényszerÃtés egyik formája volt. A boszniai szerbek valószÃnûleg arra a következtetésre jutottak, hogy a nemi erõszak és a kényszerterhesség a hagyományos boszniai muszlim normák megsértése miatt elidegenÃti majd a nõket családjuktól és a társadalomtól, Ãgy végül az etnikai tisztogatás egyik formájává válhat. A boszniai szerb vezetõk folyamatosan tagadták ezt.
Radovan Karadzic boszniai szerb elnök mindennek kapcsán azt hangoztatta: "Nincs bizonyÃték arra, hogy nõket erõszakoltak meg. Az erõszak nemcsak a háborúk idején jelenik meg, hanem akkor is, amikor minden normális. Katonai vezetõink nagyon érzékenyek az erkölcsi kérdésekben, mindegyik tábornokunk a régi kommunista iskolát követi. […] Az etnikai tisztogatás soha nem volt a politikánk része."
Slobodan Milosevic szerb elnök pedig azt mondta, hogy "egyes személyek mindkét oldalon követtek el hasonló dolgokat. A bizonyÃtékaink alapján nagyon kevés szerb tehetõ ezért felelõssé (…), erõszakot mindkét oldalon láttunk."Link
Mintegy 20-60 ezer nõt erõszakoltak meg 1993 tavaszáig a délszláv háborúkban a CIA különféle forrásokon alapuló becslései szerint. Ezek a számok az amerikai Központi HÃrszerzõ Ãœgynökség (CIA) egyik korabeli jelentésében szerepelnek, amelyet több mint 300 másikkal együtt a közelmúltban oldottak fel a titkosÃtás alól.
A dokumentumokat nagy terjedelemben ismertetik ezekben a napokban a délszláv országok, köztük Szerbia tömegtájékoztató eszközei.
Egyedül Boszniában 34 olyan létesÃtményt azonosÃtottak, amelyekben nõket tartottak fogva és erõszakoltak meg hosszabb idõn keresztül. Az 1993. április 2-ai keltezésû CIA-irat szerint a nemi erõszak áldozatainak vallomásai arra utalnak, hogy a szerb vezetés legalább hallgatólagosan beleegyezett ezekbe a támadásokba. Belgrád tisztában volt azzal, hogy volt ilyen erõszak, de a szerb vezetõk nem léptek fel ellene kellõ erõvel.
A CIA jelentése szerint a nemi erõszak és más támadások brutális természete azzal erõsÃtette az etnikai tisztogatást, hogy a muszlimok nagy része ezek következtében inkább elmenekült, végül pedig inkább elhagyta az országot, és nem várt egy lehetséges békekötésre, hogy visszatérhessen az otthonába.
A feltételezések szerint a 34 létesÃtményt – kettõ kivételével - szerbek irányÃtották, de egy muszlim és egy horvát "tábort" is felfedeztek a hÃrszerzõk. A jelentés szerint erõszakot leggyakrabban a szerbek vezette táborokból jelentettek, ahol nõket és férfiakat is tartottak fogva. Rendszeres szexuális bántalmazásra általában a kisebb táborokban került sor, ahol kevesebb mint száz nõ volt. Voltak olyan táborok is, amelyek a szerb katonák számára "bordélyként" szolgáltak.
A bizonyÃtékok alapján a hÃrszerzõk arra az álláspontra jutottak, hogy az erõszakot a férfiak általában csoportosan követték el hosszabb idõn (heteken vagy hónapokon) keresztül. A leggyakrabban a 15-35 éves nõket választották ki.
A sajtó arról számolt be, hogy a teherbe esett nõket elkülönÃtették, hogy ne tudják elvetetni az erõszak során fogant gyereküket. Az áldozatok arról is beszámoltak, hogy idõnként orvosi vizsgálatot végeztek rajtuk, hogy kiderüljön, szednek-e valamilyen fogamzásgátlót. Az erõszak során gyakran az áldozat családját, szomszédját, barátait arra kényszerÃtették, hogy nézzék végig a megbecstelenÃtést.
A boszniai szekularizált muszlim társadalom is kiközösösÃtette az erõszak áldozatait, ezért a család inkább eltitkolta ezt a tényt, nehogy a lány rangon alul menjen férjhez. A késõbbi vizsgálatok során a horvát orvosok arról számoltak be, hogy a kirekesztéstõl való félelem miatt azok a nõk is letagadták, hogy megerõszakolták õket, akiken látszottak a bántalmazás fizikai nyomai. Az adott helyzetben azonban - áll a CIA jelentésében -, a muszlim nõk elleni erõszak egyben a közösség elleni támadásként is értelmezhetõ volt.
Egyes jelentések szerint a férfi foglyokat is bántalmazták szexuálisan. Egy brckói táborban például a jelentések szerint a 20-30 éves horvát és muszlim férfiakat kényszerÃtették arra, hogy egymással közösüljenek.
A CIA azt állapÃtotta meg, hogy a nemi erõszak a távozásra kényszerÃtés egyik formája volt. A boszniai szerbek valószÃnûleg arra a következtetésre jutottak, hogy a nemi erõszak és a kényszerterhesség a hagyományos boszniai muszlim normák megsértése miatt elidegenÃti majd a nõket családjuktól és a társadalomtól, Ãgy végül az etnikai tisztogatás egyik formájává válhat. A boszniai szerb vezetõk folyamatosan tagadták ezt.
Radovan Karadzic boszniai szerb elnök mindennek kapcsán azt hangoztatta: "Nincs bizonyÃték arra, hogy nõket erõszakoltak meg. Az erõszak nemcsak a háborúk idején jelenik meg, hanem akkor is, amikor minden normális. Katonai vezetõink nagyon érzékenyek az erkölcsi kérdésekben, mindegyik tábornokunk a régi kommunista iskolát követi. […] Az etnikai tisztogatás soha nem volt a politikánk része."
Slobodan Milosevic szerb elnök pedig azt mondta, hogy "egyes személyek mindkét oldalon követtek el hasonló dolgokat. A bizonyÃtékaink alapján nagyon kevés szerb tehetõ ezért felelõssé (…), erõszakot mindkét oldalon láttunk."Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. October 04. 20:09:32
#2 |
Perje
- 2013. October 04. 20:37:21
#3 |
Perje
- 2013. October 04. 20:50:30
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték