Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Orosz nagykövet: közös érdek a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztése
Tolkacs is nagyon aktív, nem csak a telavivi mór. Oroszország budapesti nagykövete szerint a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztése, a partnerségi viszony elmélyítése a kölcsönösség jegyében mindkét ország közös érdeke. Alekszandr Tolkacs errõl a Lakiteleki Népfõiskolán beszélt, a Keleti Nyitás-, a Varga Domokos Nagycsaládos-, valamint a Wesselényi Miklós Kollégium több száz hallgatója elõtt szombaton tartott elõadásában.
A Magyarországon 2009 óta nagykövetként tevékenykedõ diplomata hangsúlyozta: öröm, hogy a magyar-orosz kapcsolatok pragmatikusan, üzleti alapon fejlõdnek. Emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök januári moszkvai találkozójára, ahol megegyeztek a stratégiai partnerségi viszony fejlesztésében.
Alekszandr Tolkacs sikeresnek ítélte a magyar-orosz kormányközi gazdasági bizottság mûködését, hozzátette azonban, hogy a két ország közötti gazdasági együttmûködés töredékét használja ki a két fél. Kiemelte, hogy az orosz piacról Magyarország vonult ki 1990 után, a visszatérés azonban sokkal hosszadalmasabb folyamat.
A nagykövet az aradi vértanúkra is kitért elõadásában, visszaidézve az osztrák császár és az orosz cár közötti egyezséget, amely a világosi fegyverletételhez vezetett 1849-ben. Emlékeztetett a történelmi tényre, amely szerint a cári csapatok parancsnoka azt kérte az osztrák tábornoktól, ne legyen megtorlás a magyar szabadságharcban részt vevõk számára. Az osztrákok ezt megígérték, de nem tartották be a szavukat – fûzte hozzá Alekszandr Tolkacs.
"Önök elõtt az orosz nagykövet áll, de belorusz vagyok" – mondta a nagykövet, akinek felesége sem orosz származású, a gyerekeik azonban már orosznak vallják magukat, amit a nagykövet természetesnek nevezett.
Alekszandr Tolkacs, aki magyarországi megbízatása elõtt Romániában képviselte Oroszországot, utalt arra, hogy a magyaroknak is törekvésük a határokon túl élõ honfitársaikkal történõ nemzetegyesítés. Õk is törekszenek arra, hogy a rokon orosz népek kölcsönös és önkéntes alapon szorosan együttmûködjenek, egyesüljenek - tette hozzá.
A nagykövet ismertette Oroszország külpolitikai törekvéseit, a legfontosabb lépésnek az egykori FÁK országokkal történõ kapcsolatok elmélyítését nevezte. Országa gazdasági kapcsolatai közül kiemelte, hogy az Euroázsiai Unióban vesz részt, amelynek gazdasági alapját az Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán által alkotott vámunió képezi. Hozzátette: minden államot üdvözölnek, amely önkéntes alapon csatlakozni akar ehhez az unióhoz.
Ez azonban nem úgy mûködik, mint az Európai Unió, ahol "a magyaroknak már ahhoz is engedélyt kell kérniük, hogy a mellékhelyiségbe kimehessenek" – fogalmazott. Alekszandr Tolkacs kiemelte, hogy Oroszország nem akar konfrontálódni az Európai Unióval, arra törekszik, hogy két egyenrangú fél együttmûködése legyen.
Lezsák Sándor, az Országgyûlés alelnöke szerint, amikor keleti nyitásról beszélünk, akkor nemcsak a gazdasági kapcsolatok fejlesztésérõl, hanem az orosz és a magyar nép közötti kapcsolatok erkölcsi megújulásról is beszélünk. Továbbá mindazon kulturális környezetrõl, amely a két nép együttmûködését kell, hogy megerõsítse – fûzte hozzá Lezsák Sándor.
A Lakiteleki Népfõiskola szervezésében mûködõ, a kormányzati politikát tükrözõ Keleti Nyitás Kollégiumának hallgatói különbözõ elõadásokat hallgatnak a témakörben, beszélgetéseket folytatnak, kutatási eredményeket ismernek meg, ezáltal a civil szférában is népszerûsítve a keleti nyitás politikáját.
A 2013 márciusában indult kollégium két és fél évig tart, évente négy-öt hétvégén tartanak elõadásokat.
Link
A Magyarországon 2009 óta nagykövetként tevékenykedõ diplomata hangsúlyozta: öröm, hogy a magyar-orosz kapcsolatok pragmatikusan, üzleti alapon fejlõdnek. Emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök januári moszkvai találkozójára, ahol megegyeztek a stratégiai partnerségi viszony fejlesztésében.
Alekszandr Tolkacs sikeresnek ítélte a magyar-orosz kormányközi gazdasági bizottság mûködését, hozzátette azonban, hogy a két ország közötti gazdasági együttmûködés töredékét használja ki a két fél. Kiemelte, hogy az orosz piacról Magyarország vonult ki 1990 után, a visszatérés azonban sokkal hosszadalmasabb folyamat.
A nagykövet az aradi vértanúkra is kitért elõadásában, visszaidézve az osztrák császár és az orosz cár közötti egyezséget, amely a világosi fegyverletételhez vezetett 1849-ben. Emlékeztetett a történelmi tényre, amely szerint a cári csapatok parancsnoka azt kérte az osztrák tábornoktól, ne legyen megtorlás a magyar szabadságharcban részt vevõk számára. Az osztrákok ezt megígérték, de nem tartották be a szavukat – fûzte hozzá Alekszandr Tolkacs.
"Önök elõtt az orosz nagykövet áll, de belorusz vagyok" – mondta a nagykövet, akinek felesége sem orosz származású, a gyerekeik azonban már orosznak vallják magukat, amit a nagykövet természetesnek nevezett.
Alekszandr Tolkacs, aki magyarországi megbízatása elõtt Romániában képviselte Oroszországot, utalt arra, hogy a magyaroknak is törekvésük a határokon túl élõ honfitársaikkal történõ nemzetegyesítés. Õk is törekszenek arra, hogy a rokon orosz népek kölcsönös és önkéntes alapon szorosan együttmûködjenek, egyesüljenek - tette hozzá.
A nagykövet ismertette Oroszország külpolitikai törekvéseit, a legfontosabb lépésnek az egykori FÁK országokkal történõ kapcsolatok elmélyítését nevezte. Országa gazdasági kapcsolatai közül kiemelte, hogy az Euroázsiai Unióban vesz részt, amelynek gazdasági alapját az Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán által alkotott vámunió képezi. Hozzátette: minden államot üdvözölnek, amely önkéntes alapon csatlakozni akar ehhez az unióhoz.
Ez azonban nem úgy mûködik, mint az Európai Unió, ahol "a magyaroknak már ahhoz is engedélyt kell kérniük, hogy a mellékhelyiségbe kimehessenek" – fogalmazott. Alekszandr Tolkacs kiemelte, hogy Oroszország nem akar konfrontálódni az Európai Unióval, arra törekszik, hogy két egyenrangú fél együttmûködése legyen.
Lezsák Sándor, az Országgyûlés alelnöke szerint, amikor keleti nyitásról beszélünk, akkor nemcsak a gazdasági kapcsolatok fejlesztésérõl, hanem az orosz és a magyar nép közötti kapcsolatok erkölcsi megújulásról is beszélünk. Továbbá mindazon kulturális környezetrõl, amely a két nép együttmûködését kell, hogy megerõsítse – fûzte hozzá Lezsák Sándor.
A Lakiteleki Népfõiskola szervezésében mûködõ, a kormányzati politikát tükrözõ Keleti Nyitás Kollégiumának hallgatói különbözõ elõadásokat hallgatnak a témakörben, beszélgetéseket folytatnak, kutatási eredményeket ismernek meg, ezáltal a civil szférában is népszerûsítve a keleti nyitás politikáját.
A 2013 márciusában indult kollégium két és fél évig tart, évente négy-öt hétvégén tartanak elõadásokat.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
keepfargo
- 2013. October 07. 08:09:31
#2 |
talpi
- 2013. October 07. 16:23:36
#3 |
keepfargo
- 2013. October 07. 17:47:27
#4 |
talpi
- 2013. October 07. 19:03:21
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.