Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Aradi vértanúk - Megemlékezések a határontúlon
Szó sincs itt már magukról a "vértanúkról". Nemzetiségi autonómia és királyság, no meg az államalkotó magyar nemzet finom, de határozott zsidók általi degradálásáról van szó. Méltóságteles megemlékezés az aradi Szabadság-szobornál, a felvidéki magyarság is megemlékezett. Az erdélyi magyarok autonómiát akarnak.
Ezrek emlékeztek vasárnap délben Aradon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 164 évvel ezelõtt kivégzett tábornokaira az emlékükre állÃtott Szabadság-szobor mellett. A megemlékezésen felszólaló Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: "Senki sem lehet szabad, ha a mellette élõ nem szabad". Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta: "nem lesznek kevésbé szabadok a románok, ha a magyar nemzeti közösség jogos szabadságigényét kielégÃtik".
Kelemen Hunor a mai napig érthetetlennek tartotta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) miért nem lehet elfogadni a magyar oktatási részlegek beindÃtását. "Nem értjük, hogy amennyiben a magyar diákok anyanyelvükön tanulnak, az hol csorbÃtja a románok érdekeit, szabadságát, boldogságát? Meg kellene már végre érteni, hogy nem akarunk senkitõl semmit elvenni, csupán azt mondjuk, hogy legyen szabadságunkban eldönteni, milyen nyelven akarunk tanulni, legyen egyenlõ esély mindenki számára" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ elnöke szerint az is érthetetlen, hogy miért irritál még mindig egyeseket a nemzeti, közösségi szimbólumok szabad használata. "Aki ettõl bennünket megfoszt, az semmit sem értett meg a történelembõl. (...) Aki azt gondolja, hogy el lehet bennünk fojtani a szabadság iránti vágyat, el lehet tiporni lelkünkben azt az eszmét és azokat az értékeket, amelyekért küzdünk, az 1849 hóhérainak az utódja, az elnyomók e századi katonája" - fogalmazott Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint a vértanú tábornokok is egy olyan hatalomnak voltak az áldozatai, amely nem nézte jó szemmel a nemzeti önrendelkezési törekvéseket, és nem bÃrta elfogadni a szabadságszeretõ népek óhaját.
Emlékeztetett arra, hogy voltak, akik évekkel ezelõtt a Szabadság-szobor visszaállÃtásától is féltek. Hozzátette, ma is sokakban keltenek félelmet a magyarság jogos kérései. "Ne féljetek, mert amit mi kérünk, azt nem tõletek akarjuk elvenni" - üzente a románságnak az RMDSZ elnöke.
A szabadság egyetemességét állÃtotta beszéde középpontjába a Kelemen Hunor után felszólaló Hende Csaba is. Meg is emlÃtette: a magyar kormány képviselõje és az RMDSZ elnöke akár egymás beszédét is elmondhatta volna Aradon.
"Senki sem lehet szabad, ha a mellette élõ nem szabad. Nem élhetünk szabadon, ha a mellettünk élõ nem használhatja az anyanyelvét, ha nem imádkozhat, nem álmodhat szabadon, nem dönthet a sorsa fölött szabadon" - jelentette ki a magyar honvédelmi miniszter.
Hende Csaba szerint a vértanúkra való emlékezés a magyar-román összefogás egykor elszalasztott lehetõségére is emlékeztet. "A testvérháború lezárása és a kölcsönös bizalmatlanság eloszlatása után csak végzetesen késõn, 1849. július 14-én tudott megegyezni a magyar kormány a románsággal. Akkor a jóakarat elkésett, a hadi helyzet már megfordÃthatatlan volt" - idézte a 164 évvel ezelõtti történéseket.
A miniszter megemlÃtette, hogy az ellentétektõl terhes 20. század után Románia és Magyarország ma szövetségesként dolgozik együtt a NATO-ban. "Románia gyarapodása, fejlõdése és erõsödése magyar nemzeti érdek is" - fogalmazott a miniszter. Hozzátette, ma a két ország közös célja, hogy a határ menti régió két oldala ismét összefonódjon gazdaságilag, kulturálisan. "Szeretnénk Romániát a schengeni övezetben üdvözölni, és autópályán utazni Szegedtõl Aradig" - jelentette ki Hende Csaba.
A miniszter úgy értékelte, hogy az 1848-49-es események során egy új magyar nemzet született, "olyan nemzet, amely a szabadság útján jár, és minden tagja összetartozik". Hozzátette, a közös szabadságban való egység tudatát a katonai erõ sem tudta elvenni. Emlékeztetett arra, hogy az Aradon kivégzett tábornokoknak nagy része volt a nemzet elsõ honvédseregének a felállÃtásában, és hogy ez a "sebtében megszervezett haderõ a világ legjobb hadseregének is méltó ellenfele tudott lenni".
Az aradi Szabadság-szobornál rótta le kegyeletét a vértanú tábornokok elõtt Schmitt Pál volt köztársasági elnök és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is. A megemlékezésen a szélsõségesen nacionalista Noua Dreapta (Új Jobboldal) román szervezet mintegy harminc szimpatizánsa óriás románzászlót feszÃtett ki a téren. A polgármesteri hivatal korábban elutasÃtotta a szervezet térfoglalási kérését.
Az aradi megemlékezések sorában délután ökumenikus gyászszertartás és koszorúzás szerepel a vesztõhelyen felállÃtott obeliszknél.
Berényi: méltóságunkat megõrizve ellen kell állni az elnyomásnak
Szembenézni a kihÃvásokkal és méltóságunkat megõrizve, ellenállni az elnyomásnak, ez az aradi tizenhármak mártÃrhalálának üzenete a felvidéki magyarság számára - hangoztatta Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke vasárnap Hetényben (ChotÃn) a nemzeti gyásznap alkalmából rendezett megemlékezésen.
Az MKP politikusa a révkomáromi járásban lévõ Hetény község emlékparkjában felállÃtott kopjafánál mondott beszédében azt hangoztatta: az aradi vértanúk emelt fõvel, emberi méltóságukból nem veszÃtve viselték el a rájuk kiszabott Ãtéletet. Egyikük sem hátrált meg és nem fordult szembe korábbi tetteinek üzenetével, ami emberi nagyságuk bizonysága - jegyezte meg.
"Az aradi vértanúk tettei azt az üzenetet hordozzák, hogy a felvidéki magyarságnak is méltósággal kell viselnie a sorsát, szembe kell néznie a kihÃvásokkal és megfelelõ lelki erõvel ellent kell állnia az elnyomásnak" - hangsúlyozta Berényi József. Rámutatott: az aradi vértanúk életükkel és mártÃrhalálukkal is egy olyan erkölcsi erõt adtak a nemzetnek, amely annak ellenére, hogy a forradalmat leverték, megtartó erõvé vált a következõ generációk számára.
Pozsonyban az aradi vértanúk tiszteletére tartott megemlékezések hagyományos helyszÃnén a kecskekapui evangélikus temetõben, a vértanúhalált halt báró Jeszenák János és Rázga Pál evangélikus lelkész sÃrjánál idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét vasárnap. "Jogos harc sosincs hiába és a levert forradalom is elõmozdÃtja a történelmet" - hangsúlyozta itt elmondott ünnepi beszédében Kovács László tanár és történész, a rendezvény szónoka. Hozzátette: október hatodika a nemzetre hagyta a dicsõsség örökségét, ugyanakkor annak kötelességét is, hogy megértsük a gyõzelem okain túl a vereség okait is, s mÃg az egyikbõl erõt, a másikból tanulságot kell merÃtenie a magyarságnak.
A nemzeti gyásznapon, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúira emlékezve, Pozsonytól a kelet-szlovákiai Margonyáig tucatnyi településen tartottak és tartanak koszorúzással egybekötött megemlékezéseket a Felvidéken.
Biró Zsolt: ki kell mondani, hogy az erdélyi magyarság autonómiát akar
Eljött az ideje annak, hogy az erdélyi magyarok kimondják: nem a román hatalomnak akarnak megfelelni és behódolni, hanem a saját érdeküket szem elõtt tartva, autonómiát akarnak - jelentette ki Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
A politikus a Hargita megyei Szentegyházán az 1849. október 6-án mártÃrhalált halt aradi vértanúk emlékére szervezett megemlékezésen vett részt és mondott beszédet. Kifejtette: az autonómia jár a romániai magyaroknak, hiszen "nem vagyunk sem kevesebbek, sem alávalóbbak román honfitársainknál vagy Európa más nemzeténél".
Felidézte, hogy tavaly szeptember 11-én, a katalánok nemzeti ünnepén Barcelona utcáin másfélmillió ember követelte a függetlenséget.
"Nem kell õket logisztikailag mozgatni, nem kell szónoki emelvény, ahová csak a kiváltságosak ülnek, ahonnan csak elõzetes egyeztetések során kialakÃtott, avagy kialkudott forgatókönyv szerint szólalnak meg a hatalmasságok, de legfõképpen nem kapkodja a fejét ijedten a lojalista párt politikai felelõse, attól tartva, hogyan számol el Bukarestben mindezzel" - mondta Biró Zsolt, aki szerint "Erdélyben is ezt a forgatókönyvet kell alkalmazni".
Emlékeztetett arra, hogy október 27-én a székelyek "nagy menetelésével" akarnak nyomatékot adni az egységes, önálló, autonóm Székelyföld követelésének. Mint mondta, ezen a megmozduláson mindenkinek ott a helye, mert "gyerekeink jövõje múlik azon, hogy ma hogyan lépünk fel jogainkért" - mondta az MPP elnöke.
Link
Ezrek emlékeztek vasárnap délben Aradon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 164 évvel ezelõtt kivégzett tábornokaira az emlékükre állÃtott Szabadság-szobor mellett. A megemlékezésen felszólaló Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: "Senki sem lehet szabad, ha a mellette élõ nem szabad". Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta: "nem lesznek kevésbé szabadok a románok, ha a magyar nemzeti közösség jogos szabadságigényét kielégÃtik".
Kelemen Hunor a mai napig érthetetlennek tartotta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) miért nem lehet elfogadni a magyar oktatási részlegek beindÃtását. "Nem értjük, hogy amennyiben a magyar diákok anyanyelvükön tanulnak, az hol csorbÃtja a románok érdekeit, szabadságát, boldogságát? Meg kellene már végre érteni, hogy nem akarunk senkitõl semmit elvenni, csupán azt mondjuk, hogy legyen szabadságunkban eldönteni, milyen nyelven akarunk tanulni, legyen egyenlõ esély mindenki számára" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ elnöke szerint az is érthetetlen, hogy miért irritál még mindig egyeseket a nemzeti, közösségi szimbólumok szabad használata. "Aki ettõl bennünket megfoszt, az semmit sem értett meg a történelembõl. (...) Aki azt gondolja, hogy el lehet bennünk fojtani a szabadság iránti vágyat, el lehet tiporni lelkünkben azt az eszmét és azokat az értékeket, amelyekért küzdünk, az 1849 hóhérainak az utódja, az elnyomók e századi katonája" - fogalmazott Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint a vértanú tábornokok is egy olyan hatalomnak voltak az áldozatai, amely nem nézte jó szemmel a nemzeti önrendelkezési törekvéseket, és nem bÃrta elfogadni a szabadságszeretõ népek óhaját.
Emlékeztetett arra, hogy voltak, akik évekkel ezelõtt a Szabadság-szobor visszaállÃtásától is féltek. Hozzátette, ma is sokakban keltenek félelmet a magyarság jogos kérései. "Ne féljetek, mert amit mi kérünk, azt nem tõletek akarjuk elvenni" - üzente a románságnak az RMDSZ elnöke.
A szabadság egyetemességét állÃtotta beszéde középpontjába a Kelemen Hunor után felszólaló Hende Csaba is. Meg is emlÃtette: a magyar kormány képviselõje és az RMDSZ elnöke akár egymás beszédét is elmondhatta volna Aradon.
"Senki sem lehet szabad, ha a mellette élõ nem szabad. Nem élhetünk szabadon, ha a mellettünk élõ nem használhatja az anyanyelvét, ha nem imádkozhat, nem álmodhat szabadon, nem dönthet a sorsa fölött szabadon" - jelentette ki a magyar honvédelmi miniszter.
Hende Csaba szerint a vértanúkra való emlékezés a magyar-román összefogás egykor elszalasztott lehetõségére is emlékeztet. "A testvérháború lezárása és a kölcsönös bizalmatlanság eloszlatása után csak végzetesen késõn, 1849. július 14-én tudott megegyezni a magyar kormány a románsággal. Akkor a jóakarat elkésett, a hadi helyzet már megfordÃthatatlan volt" - idézte a 164 évvel ezelõtti történéseket.
A miniszter megemlÃtette, hogy az ellentétektõl terhes 20. század után Románia és Magyarország ma szövetségesként dolgozik együtt a NATO-ban. "Románia gyarapodása, fejlõdése és erõsödése magyar nemzeti érdek is" - fogalmazott a miniszter. Hozzátette, ma a két ország közös célja, hogy a határ menti régió két oldala ismét összefonódjon gazdaságilag, kulturálisan. "Szeretnénk Romániát a schengeni övezetben üdvözölni, és autópályán utazni Szegedtõl Aradig" - jelentette ki Hende Csaba.
A miniszter úgy értékelte, hogy az 1848-49-es események során egy új magyar nemzet született, "olyan nemzet, amely a szabadság útján jár, és minden tagja összetartozik". Hozzátette, a közös szabadságban való egység tudatát a katonai erõ sem tudta elvenni. Emlékeztetett arra, hogy az Aradon kivégzett tábornokoknak nagy része volt a nemzet elsõ honvédseregének a felállÃtásában, és hogy ez a "sebtében megszervezett haderõ a világ legjobb hadseregének is méltó ellenfele tudott lenni".
Az aradi Szabadság-szobornál rótta le kegyeletét a vértanú tábornokok elõtt Schmitt Pál volt köztársasági elnök és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is. A megemlékezésen a szélsõségesen nacionalista Noua Dreapta (Új Jobboldal) román szervezet mintegy harminc szimpatizánsa óriás románzászlót feszÃtett ki a téren. A polgármesteri hivatal korábban elutasÃtotta a szervezet térfoglalási kérését.
Az aradi megemlékezések sorában délután ökumenikus gyászszertartás és koszorúzás szerepel a vesztõhelyen felállÃtott obeliszknél.
Berényi: méltóságunkat megõrizve ellen kell állni az elnyomásnak
Szembenézni a kihÃvásokkal és méltóságunkat megõrizve, ellenállni az elnyomásnak, ez az aradi tizenhármak mártÃrhalálának üzenete a felvidéki magyarság számára - hangoztatta Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke vasárnap Hetényben (ChotÃn) a nemzeti gyásznap alkalmából rendezett megemlékezésen.
Az MKP politikusa a révkomáromi járásban lévõ Hetény község emlékparkjában felállÃtott kopjafánál mondott beszédében azt hangoztatta: az aradi vértanúk emelt fõvel, emberi méltóságukból nem veszÃtve viselték el a rájuk kiszabott Ãtéletet. Egyikük sem hátrált meg és nem fordult szembe korábbi tetteinek üzenetével, ami emberi nagyságuk bizonysága - jegyezte meg.
"Az aradi vértanúk tettei azt az üzenetet hordozzák, hogy a felvidéki magyarságnak is méltósággal kell viselnie a sorsát, szembe kell néznie a kihÃvásokkal és megfelelõ lelki erõvel ellent kell állnia az elnyomásnak" - hangsúlyozta Berényi József. Rámutatott: az aradi vértanúk életükkel és mártÃrhalálukkal is egy olyan erkölcsi erõt adtak a nemzetnek, amely annak ellenére, hogy a forradalmat leverték, megtartó erõvé vált a következõ generációk számára.
Pozsonyban az aradi vértanúk tiszteletére tartott megemlékezések hagyományos helyszÃnén a kecskekapui evangélikus temetõben, a vértanúhalált halt báró Jeszenák János és Rázga Pál evangélikus lelkész sÃrjánál idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét vasárnap. "Jogos harc sosincs hiába és a levert forradalom is elõmozdÃtja a történelmet" - hangsúlyozta itt elmondott ünnepi beszédében Kovács László tanár és történész, a rendezvény szónoka. Hozzátette: október hatodika a nemzetre hagyta a dicsõsség örökségét, ugyanakkor annak kötelességét is, hogy megértsük a gyõzelem okain túl a vereség okait is, s mÃg az egyikbõl erõt, a másikból tanulságot kell merÃtenie a magyarságnak.
A nemzeti gyásznapon, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúira emlékezve, Pozsonytól a kelet-szlovákiai Margonyáig tucatnyi településen tartottak és tartanak koszorúzással egybekötött megemlékezéseket a Felvidéken.
Biró Zsolt: ki kell mondani, hogy az erdélyi magyarság autonómiát akar
Eljött az ideje annak, hogy az erdélyi magyarok kimondják: nem a román hatalomnak akarnak megfelelni és behódolni, hanem a saját érdeküket szem elõtt tartva, autonómiát akarnak - jelentette ki Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
A politikus a Hargita megyei Szentegyházán az 1849. október 6-án mártÃrhalált halt aradi vértanúk emlékére szervezett megemlékezésen vett részt és mondott beszédet. Kifejtette: az autonómia jár a romániai magyaroknak, hiszen "nem vagyunk sem kevesebbek, sem alávalóbbak román honfitársainknál vagy Európa más nemzeténél".
Felidézte, hogy tavaly szeptember 11-én, a katalánok nemzeti ünnepén Barcelona utcáin másfélmillió ember követelte a függetlenséget.
"Nem kell õket logisztikailag mozgatni, nem kell szónoki emelvény, ahová csak a kiváltságosak ülnek, ahonnan csak elõzetes egyeztetések során kialakÃtott, avagy kialkudott forgatókönyv szerint szólalnak meg a hatalmasságok, de legfõképpen nem kapkodja a fejét ijedten a lojalista párt politikai felelõse, attól tartva, hogyan számol el Bukarestben mindezzel" - mondta Biró Zsolt, aki szerint "Erdélyben is ezt a forgatókönyvet kell alkalmazni".
Emlékeztetett arra, hogy október 27-én a székelyek "nagy menetelésével" akarnak nyomatékot adni az egységes, önálló, autonóm Székelyföld követelésének. Mint mondta, ezen a megmozduláson mindenkinek ott a helye, mert "gyerekeink jövõje múlik azon, hogy ma hogyan lépünk fel jogainkért" - mondta az MPP elnöke.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2013. October 06. 19:05:24
#2 |
postaimre
- 2013. October 06. 19:46:11
#3 |
kincses
- 2013. October 06. 19:54:43
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték