Átírja a vatikåni alkotmånyt Ferenc påpa nyolc bíborosból ålló tanåcsadói testßlete, amely múlt csßtÜrtÜkÜn fejezte be elsþ megbeszÊlÊseit. Ezt azonban tovåbbiak kÜvetik majd, januårban, majd februårban is egyeztetnek az egyhåzfþvel.

Ferenc pĂĄpa mĂşlt hĂŠtfĂľi, sajĂĄt kezĂŠvel Ă­rt kĂśzlemĂŠnyĂŠvel, szakszĂłval kirogrĂĄfiĂĄjĂĄval rendelkezett hivatalosan is a bĂ­borosi tanĂĄcs lĂŠtrehozĂĄsĂĄrĂłl. Mint fogalmazott, a testĂźlet feladata az lesz, hogy "segĂ­tsen engem az egyetemes EgyhĂĄz kormĂĄnyzĂĄsĂĄban ĂŠs tanulmĂĄnyozza a RĂłmai KĂşriĂĄra vonatkozĂł Pastor bonus apostoli konstitĂşciĂł felĂźlvizsgĂĄlĂĄsĂĄnak a tervĂŠt."

ValĂłjĂĄban mĂĄr VI. PĂĄl 1963 szeptemberĂŠben, hĂĄrom hĂłnappal pĂĄpĂĄvĂĄ vĂĄlasztĂĄsa utĂĄn felvetette a bĂ­borosi tanĂĄcs lĂŠtrehozĂĄsĂĄnak ĂśtletĂŠt. Ez akkor idĂľszerĂť gondolat volt, hiszen ne feledjĂźk, mĂŠg nem zĂĄrult le a II. vatikĂĄni zsinat, s Ăşgy vĂŠlhette, felgyorsĂ­tanĂĄ a dĂśntĂŠshozatalt egy tanĂĄcsadĂłi testĂźlet lĂŠtrehozĂĄsa.
A bĂ­borosi tanĂĄcs elsĂľ, mĂşlt csĂźtĂśrtĂśkĂśn zĂĄrult "csĂşcstalĂĄlkozĂłja" eredmĂŠnyekĂŠnt igen fontos vĂĄltozĂĄsok vĂĄrhatĂłak az egyhĂĄzban. ElsĂľkĂŠnt a VatikĂĄn eddigi felĂŠpĂ­tĂŠse vĂĄltozik meg. Amint Federico Lombardi, a SzentszĂŠk sajtĂłszĂłvivĂľje is megerĂľsĂ­tette, nem csak kozmetikĂĄzĂĄsrĂłl lesz szĂł, hanem teljesen ĂĄtĂ­rjĂĄk a SzentszĂŠk "alkotmĂĄnyĂĄt", a Pastor Bonus apostoli konstitĂşciĂłt, amelyet 1988. jĂşnius 28-ĂĄn hagyott jĂłvĂĄ II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa. Ezt egy Ăşj charta vĂĄltja majd fel. A cĂŠl az, hogy a KĂşria segĂ­tse, szolgĂĄlja a helyi egyhĂĄzakat, s megszĂťnjĂśn a "a rĂłmai kĂśzpontosĂ­tĂĄs" - fogalmazott Lombardi.

A jÜvþben nagyobb szerepet szånnak a vilågiaknak. Átalakítjåk a II. vatikåni zsinat åltal lÊtrehozott pßspÜki szinódus munkåjåt, amelyet Ferenc påpa mår egy júniusi beszÊdÊben is elþrevetített. Ezzel a pßspÜkÜk Ês a Vatikån kÜzÜtti egyßttmÝkÜdÊst kívånjåk javítani, vagyis ugyancsak a pårbeszÊdet szolgålja. Az ållamtitkårsågot, ahogy Lombardi fogalmazott, "påpai titkårsåggå" alakítjåk åt. LÊtrehozzåk a "Kúria moderåtora" tisztsÊget, amelyre mÊg a konklåvÊt megelþzþ bíborosi tanåcskozås idejÊn tettek javaslatot a fþpapok. Feladata az lesz, hogy Üsszhangba hozza az egyes vatikåni rÊszlegek munkåjåt.

TĂśbb ĂśsszevonĂĄs vĂĄrhatĂł, mert sok esetben az egyes rĂŠszlegek ugyanazokkal a kĂŠrdĂŠsekkel foglalkoznak. A megbeszĂŠlĂŠsek sorĂĄn felmerĂźlt az is, hogy a VatikĂĄn tĂşlsĂĄgosan sok kĂźlsĂľ szakĂŠrtĂľt alkalmaz. EzĂŠrt alaposan felĂźlvizsgĂĄljĂĄk, mire mennyi pĂŠnz ment el. (A Vatileaks tavaly kiszivĂĄrgott dokumentumainak egyik mondanivalĂłja ĂŠppen az volt, hogy sok esetben feleslegesen dobnak ki pĂŠnzt az ablakon.) Ferenc pĂĄpa meglehetĂľsen erĂŠlyesen fogalmazott azon fĂľpapokkal kapcsolatban, akik csak a karrier ĂŠrdekĂŠben kĂśltĂśztek a VatikĂĄnba. Mint mondta, jobban teszik, ha Ăľk azonnal elhagyjĂĄk a KĂşriĂĄt. (Ez egybecseng a La RepubblicĂĄnak adott interjĂşjĂĄban elhangzott mondatĂĄval, amely szerint a KĂşria a pĂĄpasĂĄg leprĂĄja".)

Egyelõre kérdéses, hogy mikor születik meg az új apostoli konstitúció. Óscar Rodríguez Maradiaga hondurasi bíboros, a nyolcak tanácsának koordinátora úgy vélte, az alapos munkához idõ kell, ezért - mint mondta - nem szabad azonnali változásokat várni. Ferenc pápa elõzõleg javaslatot tett arra is, gyorsítsák fel a pedofíliával vádolt papok elleni pereket. Ezért elképzelhetõnek tartja nemzeti és regionális egyházi bíróságok felállítását.

ElĂŠgedettek a fiatalok

A 18-29 év közötti olasz fiatalok 83,6 százaléka tartja meggyõzõnek Ferenc pápa nyelvezetét - derül ki a Toniolo intézet felmérésébõl. Úgy vélik, hogy az egyházfõ kijelentései nemcsak megfelelnek a kor elvárásainak, hanem képesek megszólítani az embereket. 85,2 százalékuk úgy véli Ferenc pápa közel áll az emberekhez, 85,5 százalék szerint pedig segíteni próbál a szenvedõknek. A fiatalok 91,5 százaléka tartja rokonszenvesnek az argentin származású egyházfõt. A fiatalok elégedettek ökumenikus törekvéseivel is, nyolcvan százalék úgy látja, hogy a más egyházakkal is kiváló kapcsolatokat ápol. Mindössze 13,3 százalék fogalmazott úgy, hogy nem tett semmit e tekintetben. A fiatalok 84,2 százaléka szerint igen fontos a pápa számára a világbéke. A felmérés során 928 fiatalt kérdeztek meg.

Az elrabolt jezsuitĂĄval talĂĄlkozott az egyhĂĄzfĂľ

Jálics Ferenc jezsuita szerzetessel találkozott Ferenc pápa. A magyar származású, 1927-ben született szerzetes 1984 óta visszavonultan él egy németországi kolostorban. 1976-ban hurcolta el az argentin haditengerészet a katonai diktatúra idején. Ferenc pápát megválasztásakor bírálatokkal illették, hogy akkoriban a jezsuita rend generálisaként nem tett meg mindent Jálicsért és társáért, Orlando Yorioért. Azért hurcolták el õket, mert a junta azt gyanította, baloldali gerillákkal állnak kapcsolatban. Jálics Jorge Mario Bergoglio pápává választása után, március 15-én közleményt adott ki, amelyben azt írta, "megbékéltem az akkori eseményekkel, részemrõl az ügy le van zárva. Az Úr segítse útján Ferenc pápát". Öt nappal késõbb ezt újabb nyilatkozattal egészítette ki, amelyben felmentette a vádak alól Ferenc pápát: "Téves azt állítani, hogy elfogatásunk Pater Bergoglio kezdeményezésére történt". - írta. A Szentszék nem részletezte, szombaton mirõl beszélgetett egymással Ferenc pápa és Jálics Ferenc.
Link