Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Tényleg van 3000 milliárd MNB-forrás a devizaadósok mentésére?
Egy pénteki hír szerint az MNB Monetáris Tanácsának egyik tagja azt mondta, hogy másfélszeres szorzó van a jegybanki tartalékok és az éven belül lejáró adósság között. Így van némi mozgástere a jegybanknak, hogy az újabb mentõcsomag mellé álljon. Utánaszámoltunk, a publikus adatok szerint nagyon kicsi ez a mozgástér.
Az MTI szerint pénteken Pleschinger Gyula, a jegybank Monetáris Tanácsának tagja a Dow Jones hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy jelenleg a devizatartalékok másfélszer magasabbak az ország egy éven belül kifutó külsõ adósságánál. A két állomány összehasonlítása annál a kérdésnél merült fel, hogy a jegybank mennyire nyúlhat hozzá a devizatartalékaihoz a devizahitelesek újabb megmentése érdekében. Pleschinger kijelentette, az MNB mindenféleképpen meg akar felelni az úgynevezett Guidotti-Greenspan-szabálynak, vagyis legalább olyan mértékû devizatartalékot akar tartani, amekkora az ország (tehát nemcsak az állam, hanem valamennyi belföldi szereplõ) éven belüli lejáró, külföld felé fennálló (külsõ) adóssága. "Jelenleg másfélszeres ez a mutató, azaz van bizonyos mozgásterünk", idézte az MTI, majd a következõ mondatban arra emlékeztetett, hogy a jegybank devizatartaléka augusztus végén 30,55 milliárd euró volt. Vagyis a fentiek alapján egy olyan olvasó, aki el tud osztani két számot egymással, gyorsan kiszámíthatta, hogy a rövid külsõ adósság 20 (30,55 / 1,5), a mozgástér pedig így 10 milliárd euró, vagyis hozzávetõlegesen 3 000 milliárd forint. Ez pedig hatalmas összeg, hiszen augusztus végén a háztartások teljes devizahitel-állománya "szõröstõl-bõröstõl" (vagyis gépjármûhitel, szabad felhasználású hitel, személyi hitel és persze lakáscélú hitel) 3874 milliárd forint (12,9 milliárd euró) volt. Éppen ezért megpróbáltunk utánajárni, hogy tényleg ekkora-e a mozgástér.
Hogyan segíthet az MNB-tartalék?
Az MNB tartalékaira azért van szükség a devizahitelek forintosítása során, hogy a devizahitelek visszafizetéséhez szükséges devizát ne a piacon kelljen a bankoknak megvásárolnia. Ez ugyanis hatalmas keresletet generálna, ami beszakítaná a forint árfolyamát. Így nem csoda, hogy az MNB már a probléma felvetése idején deklarálta, hasonlóan a 2011-es végtörlesztéshez, a devizatartalékok terhére hajlandó devizát eladni a bankoknak. Így a forint piacát mentesíteni lehetne a forintosítás során.
Más kérdés, abban nem igazán tudnak megállapodni a felek, hogy a jegybank piac árfolyamon, vagy bekerülési értéken (kb. 275 forint) adja az eurót. Elõbbi az MNB, utóbbi értelemszerûen a kereskedelmi bankok eredményére lenne jó hatással.
Sajnos rossz hírünk van, az mfor.hu számításai szerint messze nincs ilyen mozgástér, mégpedig azért, mert a rövid külsõ adósságunk sokkal közelebb van a 30, mint a 20 milliárdhoz. Legalábbis a számításaink szerint, hiszen publikus jegybanki statisztika az éven belüli külsõ adósságról csak 2012 év végével érhetõ el a stabilitási jelentésben. Azonban a jegybank által közölt egyéb statisztikák alapján viszonylag könnyû kiszámolni az aktuális értékeket. 2013 elsõ félévének végére ráadásul egészen pontos számot lehet mondani, hiszen a folyó fizetési statisztikákból tudjuk, hogy az ország eredetileg rövid adóssága - vagyis amely eleve úgy lett kibocsátva, hogy éven belül lejár - 17,76 milliárd euró volt. Ehhez kell hozzáadni azt a 10,47 milliárd eurót, amely eredetileg éven túli adósságként lett kibocsátva, DE az idõ múlásával lejárata éven belülre került. A kettõ összege tehát 2013 elsõ félévének végén 28,23 milliárd euró volt. Ekkor a jegybank nemzetközi tartaléka 34,3 milliárd eurót tett ki, vagyis a tartalékok mértéke "mindössze" 21,5 százalékkal haladta meg az éven belüli külsõ adósság nagyságát - az említett "másfélszer" helyett.
Lépjen elõre, legyen jobb vezetõ! Tíz alkalomból álló tréningsorozatot indítunk középvezetõknek és vállalkozóknak - Jelentkezzen most!
Azóta persze mind a kormány, mind a jegybank elõtörlesztette a 2008-as IMF mentõcsomagból még hátralévõ részt, összesen 2,86 (2,139+0,721) milliárd euró értékben. Mivel ennek döntõ része (7 millió euró kivételével) éven belül esedékes tartozás volt, így a rövid külsõ adósság valóban lényegesen csökkenhetett. Vagyis az elsõ félév végén fennálló 28,23 milliárd az IMF-elõtörlesztések miatt – más tényezõk változatlanságát feltételezve - 25,37 milliárd euróra zsugorodhatott. Ez azonban hasonló mértékben apasztotta az MNB tartalékait is, a július végi 34,3 milliárd eurós szintrõl 30,55 milliárdra. Tehát a másfélszeres szorzót az IMF-elõtörlesztés sem „teremthette elõ”.
Hasonlóan nem növeli a mozgásteret a jegybank Növekedési Hitelprogramjának második, illetve harmadik pillére, amely ugyan elsõsorban (harmadik pillér) a bankok éven belüli lejáró adósságát apasztja, de annak forrása szintén az MNB-tartalék.
A táblázatban az eredetileg rövid adósság a 2013.06.30-i szint
Ráadásul ha egy pillantást vetünk az ország külsõ, hosszú adósságának lejárati szerkezetére, akkor azt láthatjuk, hogy a következõ években a mostaninál sokkal nagyobb értékben fognak hosszú adósságok lejárni. Az idei elsõ féléves adatot az IMF–végtörlesztéssel korrigálva ugyanis 7,6 milliárd euró adódik, de ez az összeg jövõ év elejére 12,8 milliárd euróra nõ vissza. Ehhez kell ugye hozzáadni az eredetileg is rövid – éven belüli - futamidejû adósság állományát, amely, mint fentebb írtuk, június végén 17,76 milliárd volt.
Igaz ugyan, hogy ennek a szintje is folyamatosan csökken, és a 2011 harmadik negyedévi 24,95 milliárd eurós csúcsnál már 7 milliárddal kevesebb. De ahhoz, hogy a Pleschinger által jelzett másfélszeres különbség legyen, vagyis a teljes külsõ adósság 20 milliárd eurót tegyen ki, három hónap alatt még további 5,36 milliárddal kellett volna 12,4 milliárd euróra (12,4+7,6=20) csökkennie, ami elképzelhetetlen.
Azonfelül, ahogy fentebb rámutattunk, a lejáró hosszú adósság 2014 elejére visszanõ 12,8 milliárdra, vagyis a teljes éven belül lejáró adósság szintje akár még a 30 milliárd eurót is elérheti. Így nem igazán van komolyabb mozgástér.
Ráadásul a lakossági devizahitelek - szemben a végtörlesztett IMF-hitellel - döntõ része éven túli lejáratú, így azok forintosítása érdemben nem csökkenti a rövid külsõ adósságot, ugyanakkor a teljes állomány átváltása 12,9 milliárd euróval apasztaná a devizatartalékot. Így pedig csúnyán elhasalnánk a Guidotti-Greenspan-szabályon.
Link
Az MTI szerint pénteken Pleschinger Gyula, a jegybank Monetáris Tanácsának tagja a Dow Jones hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy jelenleg a devizatartalékok másfélszer magasabbak az ország egy éven belül kifutó külsõ adósságánál. A két állomány összehasonlítása annál a kérdésnél merült fel, hogy a jegybank mennyire nyúlhat hozzá a devizatartalékaihoz a devizahitelesek újabb megmentése érdekében. Pleschinger kijelentette, az MNB mindenféleképpen meg akar felelni az úgynevezett Guidotti-Greenspan-szabálynak, vagyis legalább olyan mértékû devizatartalékot akar tartani, amekkora az ország (tehát nemcsak az állam, hanem valamennyi belföldi szereplõ) éven belüli lejáró, külföld felé fennálló (külsõ) adóssága. "Jelenleg másfélszeres ez a mutató, azaz van bizonyos mozgásterünk", idézte az MTI, majd a következõ mondatban arra emlékeztetett, hogy a jegybank devizatartaléka augusztus végén 30,55 milliárd euró volt. Vagyis a fentiek alapján egy olyan olvasó, aki el tud osztani két számot egymással, gyorsan kiszámíthatta, hogy a rövid külsõ adósság 20 (30,55 / 1,5), a mozgástér pedig így 10 milliárd euró, vagyis hozzávetõlegesen 3 000 milliárd forint. Ez pedig hatalmas összeg, hiszen augusztus végén a háztartások teljes devizahitel-állománya "szõröstõl-bõröstõl" (vagyis gépjármûhitel, szabad felhasználású hitel, személyi hitel és persze lakáscélú hitel) 3874 milliárd forint (12,9 milliárd euró) volt. Éppen ezért megpróbáltunk utánajárni, hogy tényleg ekkora-e a mozgástér.
Hogyan segíthet az MNB-tartalék?
Az MNB tartalékaira azért van szükség a devizahitelek forintosítása során, hogy a devizahitelek visszafizetéséhez szükséges devizát ne a piacon kelljen a bankoknak megvásárolnia. Ez ugyanis hatalmas keresletet generálna, ami beszakítaná a forint árfolyamát. Így nem csoda, hogy az MNB már a probléma felvetése idején deklarálta, hasonlóan a 2011-es végtörlesztéshez, a devizatartalékok terhére hajlandó devizát eladni a bankoknak. Így a forint piacát mentesíteni lehetne a forintosítás során.
Más kérdés, abban nem igazán tudnak megállapodni a felek, hogy a jegybank piac árfolyamon, vagy bekerülési értéken (kb. 275 forint) adja az eurót. Elõbbi az MNB, utóbbi értelemszerûen a kereskedelmi bankok eredményére lenne jó hatással.
Sajnos rossz hírünk van, az mfor.hu számításai szerint messze nincs ilyen mozgástér, mégpedig azért, mert a rövid külsõ adósságunk sokkal közelebb van a 30, mint a 20 milliárdhoz. Legalábbis a számításaink szerint, hiszen publikus jegybanki statisztika az éven belüli külsõ adósságról csak 2012 év végével érhetõ el a stabilitási jelentésben. Azonban a jegybank által közölt egyéb statisztikák alapján viszonylag könnyû kiszámolni az aktuális értékeket. 2013 elsõ félévének végére ráadásul egészen pontos számot lehet mondani, hiszen a folyó fizetési statisztikákból tudjuk, hogy az ország eredetileg rövid adóssága - vagyis amely eleve úgy lett kibocsátva, hogy éven belül lejár - 17,76 milliárd euró volt. Ehhez kell hozzáadni azt a 10,47 milliárd eurót, amely eredetileg éven túli adósságként lett kibocsátva, DE az idõ múlásával lejárata éven belülre került. A kettõ összege tehát 2013 elsõ félévének végén 28,23 milliárd euró volt. Ekkor a jegybank nemzetközi tartaléka 34,3 milliárd eurót tett ki, vagyis a tartalékok mértéke "mindössze" 21,5 százalékkal haladta meg az éven belüli külsõ adósság nagyságát - az említett "másfélszer" helyett.
Lépjen elõre, legyen jobb vezetõ! Tíz alkalomból álló tréningsorozatot indítunk középvezetõknek és vállalkozóknak - Jelentkezzen most!
Azóta persze mind a kormány, mind a jegybank elõtörlesztette a 2008-as IMF mentõcsomagból még hátralévõ részt, összesen 2,86 (2,139+0,721) milliárd euró értékben. Mivel ennek döntõ része (7 millió euró kivételével) éven belül esedékes tartozás volt, így a rövid külsõ adósság valóban lényegesen csökkenhetett. Vagyis az elsõ félév végén fennálló 28,23 milliárd az IMF-elõtörlesztések miatt – más tényezõk változatlanságát feltételezve - 25,37 milliárd euróra zsugorodhatott. Ez azonban hasonló mértékben apasztotta az MNB tartalékait is, a július végi 34,3 milliárd eurós szintrõl 30,55 milliárdra. Tehát a másfélszeres szorzót az IMF-elõtörlesztés sem „teremthette elõ”.
Hasonlóan nem növeli a mozgásteret a jegybank Növekedési Hitelprogramjának második, illetve harmadik pillére, amely ugyan elsõsorban (harmadik pillér) a bankok éven belüli lejáró adósságát apasztja, de annak forrása szintén az MNB-tartalék.
A táblázatban az eredetileg rövid adósság a 2013.06.30-i szint
Ráadásul ha egy pillantást vetünk az ország külsõ, hosszú adósságának lejárati szerkezetére, akkor azt láthatjuk, hogy a következõ években a mostaninál sokkal nagyobb értékben fognak hosszú adósságok lejárni. Az idei elsõ féléves adatot az IMF–végtörlesztéssel korrigálva ugyanis 7,6 milliárd euró adódik, de ez az összeg jövõ év elejére 12,8 milliárd euróra nõ vissza. Ehhez kell ugye hozzáadni az eredetileg is rövid – éven belüli - futamidejû adósság állományát, amely, mint fentebb írtuk, június végén 17,76 milliárd volt.
Igaz ugyan, hogy ennek a szintje is folyamatosan csökken, és a 2011 harmadik negyedévi 24,95 milliárd eurós csúcsnál már 7 milliárddal kevesebb. De ahhoz, hogy a Pleschinger által jelzett másfélszeres különbség legyen, vagyis a teljes külsõ adósság 20 milliárd eurót tegyen ki, három hónap alatt még további 5,36 milliárddal kellett volna 12,4 milliárd euróra (12,4+7,6=20) csökkennie, ami elképzelhetetlen.
Azonfelül, ahogy fentebb rámutattunk, a lejáró hosszú adósság 2014 elejére visszanõ 12,8 milliárdra, vagyis a teljes éven belül lejáró adósság szintje akár még a 30 milliárd eurót is elérheti. Így nem igazán van komolyabb mozgástér.
Ráadásul a lakossági devizahitelek - szemben a végtörlesztett IMF-hitellel - döntõ része éven túli lejáratú, így azok forintosítása érdemben nem csökkenti a rövid külsõ adósságot, ugyanakkor a teljes állomány átváltása 12,9 milliárd euróval apasztaná a devizatartalékot. Így pedig csúnyán elhasalnánk a Guidotti-Greenspan-szabályon.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kontroll88
- 2013. October 07. 15:05:38
#2 |
Kore
- 2013. October 07. 17:06:30
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.