Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Ungvári zsidó tagadja a holokamut!


Izraelt 1/3-ban holotúlélõ alapítátták? Több, mint félmillió "magyar" nem tudjuk kik? Hol van a 600 ezer? Ja, hogy Lepsénynél még megvolt? Ritka egy mocskok, csontsoványan a kemencék mellõl.Link

Hozzaszolasok


#11 | Kore - 2013. October 09. 15:50:30
Imre, rövidebbnek rövidebb, de olyan jellemzõ mondatok szerepelnek benne, hogy ezer egy a lóláb az ájvéktól a fondorlatos nyomulásig...
a-tól s-ig sorjáznak a témák.

Pár sort idéznem is kell:
(a) 1848. március 16 - Egy levélbõl*
/*Hochmuth Ábrahámnak (1816-1889), aki akkor a miskolci zsidó iskola igazgatója, és a
Magyarító egylet választmányi tagja volt./

"(...) Tegnap kivilágították a várost. Polgárok és zsidók válogatás nélkül vonultak õrségre. (...) A rend és nyugalom mintaszerû volt. A várat, az invalídusok
házát és valamennyi királyi épületet kivilágították. Ma reggel nagyon megnyugtató
hírek érkeztek Bécsbõl. A király engedett. (...) Amikor az itteni polgárok a nyugalmat nem látták többé veszélyeztetve Pesten, néhányan ki akarták zárni a
zsidókat a nemzetõrségbõl és az izraeliták egyenlõsítése ellen léptek fel.
A diákok (vajon melyek lehettek?) megneszelték ezt és összegyülekeztek. Felszólították a zsidókat, hogy legyenek bátrak, gyülekezzenek és tegyenek meg mindent, hogy biztosítsák a gyõzelmet. A
polgárság délután tárgyalni kezdett a biztonsági bizottsággal. (..) Ezután rögtön összeült az elöljáróság, és feloszlatta a községi tanácsot. Minek még ezután elöljárók? Kunewalder hivatalát a magisztrátus kezébe helyezte, azzal a
megjegyzéssel, hogy mostantól fogva csak egy hitközséget akarunk alkotni, s ezt
ujjongással és éljenzéssel fogadták. Holnap megy Kunewalder Pozsonyba a küldöttséggel. (..)
Több izraelitát is beválasztottak a Bécsbe induló küldöttségbe. (..)"
***
/b/ A honi izraeliták belügyeit kezelõ választmány k ö r l e v e l e
"Tisztelt honfiak!
(...) Pest és Buda városa átestek békés reformukon. (..) Ezen nagyszerû mozgalomban semmiféle személy-, rang- vagy valláskülönbség nem volt és nem is észrevehetõ; mind a bátor izr. tanuló ifjúság, mind a városok egyéb izraelita lakosai, elsõ pillanattól fogva egybeforradtak az összes népességgel,
és egyesek mint az igazgató népválasztmány tagjai ülnek együtt a városháznál; szintúgy sokan közülök felfegyverkezve a bátorságõrben részt vesznek. Õk magyarok és nem zsidók, mint külön nemzetbeliek, mert õk, és mi mindnyájan csak akkor leszünk külön vallásfelekezet gyanánt tekintendõk, midõn
imaházainkban köszönetünket és legbensõbb hálánkat intézzük a mindenhatóhoz a
hazára és reánk is árasztott kegyelmeért; de az élet minden egyéb viszonyaiban, minden elkülönzésnek, úgy politikai polgári, mint társaséleti tekintetben meg kell szünni és mi csak honfiak, csak magyarok vagyunk, miután hazánk már minket is kebelébe fogad, és egyéb lakosaival egyenlõsít;
lám! amire több mint félszázad elõtt a törvényhozás szava csak kilátást nyitott, íme Istennek hála, valósággá lett; mert Istennek hála! az ország minden lakosára nézve csak egy jog, egy sinormérték leend (..)A zsidó községek ezentúl, úgy, mint a pesti község máris példányával bizonyítja, csupán mint cultus elöljáróságok fognak mûködni, és egyedül arra
lesznek hivatva, hogy e gondolat tiszta értelmét, és helyes felfogását tagjaiknál elõsegítsék.
(...)
Az izr. községeknek továbbá is feladatukban álland, szakadatlanul vallásbeli és közhasznú
intézeteik felõl õrködni, s addig, míg a dolgok ezen újabb állása, törvényes intézkedések által rendezve leend, minden eddig reájok bízott kötelességeket változatlan gondossággal, és legnagyobb rendszeretettel tovább is felelõsség alatt úgy, mint eddig, teljesíteni. (...)
Pesten 1848. martius 17-kén.
A kezelõ választmány:
Kunewalder Jónás, mint elnök"
***

(c) 1848. március 19 - Pozsony
Pesti Hírlap, 8, no. 8 (1848. március 24), p. 251 (címlap)
Pozsony, márt. 21-én.
"A zsidók ellen már két estén s éjen át, de különösen tegnap este sajnálatos demonstratiók kezdtek napirenden lenni. Csõcselék (?) nép tartotta ostrom alatt a várhegyalját (zsigettó) s azon utcákat, hol zsidók laknak és rendre beveré az ablakokat, nem
kímélvén természetesen az ott lakó keresztyéneket sem. Csak nagy bajjal sikerült a most keletkezõ s még nem rendezett nemzeti õrségnek a nagyobb kicsapongásokat gátolni, s a tömegeket eloszlatni. A csõcselék féktelensége, fájdalom, támaszt és
felbátorítást talált
azon keserû ellenszenvben, mellyel a városi polgárság nagy része a zsidók ellen viseltetik."
Ugyanez idõben a pozsonyi lakosság a Lövölde termében gyûlést tartott és az alábbiakról határozott:
"1. Neustadt izraelita, a helybeli lap szerkesztõje, a szerkesztést azonnal tegye le.
2. A városi serházban lévõ izraelita felügyelõ (Werkführer) hasonlóképp hagyja el e hivatalát. Tehát gondoskodtak az igen bölcs és igen liberális urak, mind a szellemi, mind az anyagi világról, hogy
olyan emberek lehelletével ne fertõztessék, kiknek fejére születésök után vizet nem öntöttek.
3. A városban lakó izraeliták kiûzessenek, s régi lakhelyeikre, a várhegyaljára, szoríttassanak.
4. A házalás többé meg ne engedtessék. - S a két
elsõ pont alatt említett egyének csakugyan el is távoztak, ügyesen s becsületesen
betöltött helyeikrõl. - És e határozatok hozatalában emberek hõsködtek, kik hamis csõd miatt criminális kereset alatt állanak!"

(...)"
***

(d) 1848. március 19:
Jókai Mór (1825-1904),
"Nyílt szavak honunk fiatalságához", Életképek, (1848. március 19), p. 381

" ... Ellenségeink tehát, kik a véres lázadásra izgatnak; kik a helyett, hogy a nép választmánya által adja tudtára akaratát az igazgató választmánynak: tömegestül "via facti" akarják azt a síkra vezetni.
Kik a hon lakosai bármely osztályának a nemzetõrségbõl leendõ kirekesztésére
munkálódnak. Kik a zsidók ellen, mely osztály a forradalom leghevesebb percében erõsen részt vett a tett mezején, - a polgárok között izgatnak, és viszont; kimondtuk az egyenlõség elvét, különbséget ember és ember között csak a jellem és becsület tisztasága tesz; (...) mikor egymásnak minden ellenszenvet, minden eddigi botlást és sérelmet meg kell bocsátanunk; ezen idõ az, melyben a régi fogalmak halomba vannak döntve s új évszak kezdõdik, mely a múlt vétkeinek sírja fölött emeli az emberiség nevében oltárát.
(...)"
***
Gondolom a márcziusi ifjak 'leghevesebb tettére' négy nappal korábbról ill. akkori vegyesfelvágott voltára emlékezik vissza itt Jókai...
***

(e) 1848. március 20: Pozsony
Einhorn Ignác (Horn Ede): A forradalom és a zsidók Magyarországon (Europica Varietas)
(Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Román Filológiai Tanszék, 2000), pp.
91-92 (Fenyõ István fordítása)

"(..) Az elsõ gyõzelem által bátorítva a pozsonyi polgárság a számára oly könnyen elért diadalt tovább kívánta fejleszteni, és hogy a zsidó párialét
fenntartását a lehetõ legrikítóbban szemléltesse, a zsidókat nem csupán a jogokból, hanem az állampolgári kötelességekbõl is ki akarta zárni.
(...) az országgyûlés fõlovászmestere nem tudott
hamarabb lecsendesíteni, amíg csak szóban, késõbb plakátokon keresztül biztosítékot nem adott arról, hogy "az izraeliták felvétele a nemzetõrségbe, míg a törvény másképpen nem intézkedik, megszûnik".
"Hogy a magyarországi polgár az új szabadság reggelét nem "Hozsanná"-val, hanem "Hep-hep"-pel üdvözölte, mindenesetre elszomorító volt, ..."
***
Mégis mit vártak? - kérdezem.


(f) 1848. március 20:
Petõfi Sándor (1823-1849), "A német polgárok és a zsidók (Pest, március 20, 1848)",
in: Lapok Petõfi Sándor naplójából (Pest: Landerer és
Heckenast, 1848), p. 7

Ezt a szöveget inkább olvassátok el egyedül...
***

(g) 1848. március 21:
Kossuth Lajos felszólalása az országgyûlésben
Pesti Hírlap, * (1848. március 24), p. 25

"(..) Pozsonyban sajnálatos jelenetek történtek, melyekben szóló (mármint Kossuth!)
meggyõzõdése szerint Pozsony értelmes polgárságának része nincs; de más részrõl
Pest küldöttség által kéri a teljes vallásegyenlõséget, s ha itt ingerültséget okozna a szerkezet, másutt ismét ingerültséget okozhatna az ellenkezõ. (stb.)"

/Megjegyzés:
Ilyen törvényjavaslat nem került tárgyalásra ezen az országgyûlésen. Az 1848:XX. tc. csak
a "törvényesen bevett minden vallás felekezetek" egyenlõségét mondta ki s ilyennek a
korábbiak mellett az unitárius vallást ismerte el.
A zsidók jogállása nem került rendezésre ezen az országgyûlésen. A zsidók egyenjogúsításáról a szegedi országgyûlés hozott törvényt 1849 nyarán./
***

(h) 1848. március 22: Kunewalder Jónás röplapja
"Moses vallású magyarokhoz - Tisztelt testvérek!
A honi izraeliták belügyeit kezelõ választmány nevében f. hó 17-kén hozzátok intézett körlevélnél fogva, szerencsés vagyok azon örvendetes tudósítást adhatni, miként az összes magyar nemzet forrón óhajtott kívánatai teljesedésbe mentek, s édes hazánk azon a közszeretet és bizalomtól környezett férfiakban, kiket felséges királyunk bölcs határozata hazánk kormányzatával megbízott, legerõsebb
biztosítékát találja annak, miként a törvények az igazi haladás szellemében, az összes nemzet szeretete - és testvériségének szellemében alkattatni és végrehajtatni fognak (...)"
***
Ennek lépesmézes ecsetelése mellett óvatosságra is inti hitsorsosait, nehogy túl vehemensen követelõzzenek, s idõ elõtt kimutassák foguk sárgáját, stb. stb...
Nyugalom! Amúgy is minden testületben ugrásra kész embereik várakoznak, lapulnak...

Folyt.köv.
#12 | Kore - 2013. October 09. 18:47:36
(i) 1848. március - április:
Törvénytervezet a zsidók polgári egyenlõségérõl az
országgyûlés elõtt


(i/1) 1848. március 24:
"Törvénycikkely. A vallásbeli különbözõ felekezetûek polgári egyenlõségérõl", (törvényjavaslat)
Pesti Hírlap, (1848. március 24), p. 252.

(i/2) 1848. március 31:
Kossuth Lajos az országgyûlési vitában,
Pozsony. Pesti Hírlap, * (1848. április 7), p. 305.

(..) Kossuth L. a jelen országgyûlés missiójához számítván mindazon lépések megtételét, melyek által a rend s béke fenntartása az országban biztosíttassék, két rövid törvénycikket indítványoz a mindkét hitvallású protestánsok, az óhitû görögök megnyugtatására, melyek egyikében az unitáriusok is bevétetnek."

Schnée L.: Megpendíté ezúttal a zsidó emancipátiót is. /hmm./

Kossuth L. erre megjegyzé, hogy a jelen körülmények közt éppen azoknak, kik baráti az emancipátiónak, kívánni kell, hogy e percben ne történjék semmi e részben; mert vannak akadályok,
mikkel bizonyos percekben istenek sem küzdhetnek meg; most a zsidókra nézve rendelkezni annyi volna, mint e népfaj közül tömérdeket áldozatul vetni
ellenségeik dühének."stb.
***

(i/3) 1848. április 1:
Tudósítás Kossuth beszédérõl, Budapesti Híradó, * (1848. április 1), p. 314
***

(j) 1848. április 8: Löw Lipót, "Az Isten újat teremtett"/b]. [Beszéd]
Pápán a zsinagógában,
1848. ápril hó 8-án, az országgyûlés bezártakor.
Blajer Ignác, Olvasókönyv (Pápa: *, 1848), pp. 68–70
***

[b](k)
1848. április 19: Pest,
"Az ellenségesség tevõleges kitörése"
***

(k1) Einhorn Ignác (Horn Ede), A forradalom és a zsidók Magyarországon (Europica Varietas)
(Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Román Filológiai Tanszék, 2000), pp.
102-107 (Fenyõ István fordítása)
***
(k/2) Degré Alajos (1819-1896), Visszaemlékezéseim.
Az 1848-49. év elõtti, alatti és utáni idõkbõl (1883)
***

(l) 1848. április 23: Pozsony, "Egy csapatnyi suhanc a nép söpredékébõl"
***

(m) 1848. május 13 és 20: Vörösmarty Mihály (1800-1855), "Zsidóügy",
Pesti Divatlap, 1848. elsõ félévi foly. no.22-23 (Buda: Egyetemi Nyomda, 1848. május 13 és május 20), pp. 585-588, 617-620

"(...) De ha kárhoztatom a keresztény közönséget a zsidók iránti gyûlöletért, nem menthetem a zsidóságot azon hanyagság- és könnyelmûségeért, hogy a testvériség jogait oly mohón követelte, mielõtt maga a testvériség érdekében csak egy lépéssel
is elõbbre jött volna. Európa egyetemes gyûlölete sokkal hangosabban kiált,
hogysem ezt okoskodással elnyomni lehessen.
A szabadság minden keblet megnyitott, csak a zsidó maradt meg sötét, gyanús zárkózottságában, külön szertartásaival, ünnepeivel, mesterségesen tanult dialectusa- s kiváltságos
ebédeivel.
A legmakacsabb faj, mely valaha a világon létezett, szoros összetartása által éppen oly sértõ, mint veszélyes; minden állapot engedett az átalakulásnak, a zsidó nem sietett megragadni e kedvezõ pillanatot, hogy magát az ezredévek
szennyébõl és nyomorából egy nagyszerû határozat által örökre kiemelje.

És zsidók-e ezek? /-teszi fel a jogos kérdést!/

Zsidóul talán minden századik tud: tehát nem nemzetiségüket féltik. Õk vallási szertartásaikat féltik. Mit ad nekik ez? Talán magasabb erkölcsiséget? Nem, mert az egész világ által az ellenkezõrõl vádoltatnak.
Talán nagyobb szabadságot és függetlenséget? Ellenkezõleg van. A vallás nekik
szolgaságot ad s a népek gyûlöletét,
, s kárpótlásul pénzt, mellyel a függetlenséget
megvesztegetés által továbbra is megvásárolhatni reményök van. (..)"
***

(n) 1848. július 24: Magyarország s hozzá kapcsolt tartományokbeli izraelita lakosok megbízottai,
"Beadvány az országgyûléshez"
/oppá!/
***

(o) 1848. július 21:
Löw Lipót a zsidó honvédek eskütételérõl,
Kossuth Hírlapja,
no. 26 (1848. július 30)

"Sellye, július 21-kén.

Ma reggel történt néhány nemzetõrnek a nemzetõri zászlóhozi felesküdtetése.
Ez alkalommal az auditor elmulasztotta az izraelita nemzetõröket figyelmeztetni, [b]hogy az esküforma keresztyéni részénél, mely a törvényben: "stb" betûk által megjelelve van, kezeiket leeresszék, s csak annak végeztével folytassák az esküt.

Eléggé tudva van, miképp mi izraeliták a szentháromság dogmáját nem hisszük: fel
nem tehetik tehát rólunk, hogy mi ezen dogmát esküvésünkbe berekesszük.

Az auditor urak erre figyelni méltóztassanak."
Löw Lipót, pápai fõrabbi.
***

(p) Ignaz Einhorn (Horn Ede!),
Zsidók a szabadságharcban

"(..) A zsidó mindenekelõtt mint a magyar érzület hordozója jön számításba a nem magyar országrészeken. (..)
Kevésbé feltûnõnek fogjuk ezt találni, ha
meggondoljuk, hogy a magyar nép a zsidókat majdnem mindenütt barátságosan fogadta körébe,
hogy magasabb képviselõi, az országgyûlés és a kormány csak a mulasztás bûnével voltak terhelhetõk, miközben más néptörzsek valójában durva
ellenségességgel viseltettek a zsidók iránt. Fõként a városok német polgárai voltak azok, akik zavargásokat támasztottak ellenük, vagy legalábbis kiûzték õket a nemzetõrségbõl. Északon a szlovákok a legnagyobb mértékben kifosztották a
zsidókat. A szerbek és a rácok kegyetlen üldözésük céltáblájává tették õket, hol azért, mert német nyelve miatt német elemet láttak benne, hol azért, mert régóta magyar érzületûeknek ismerték õket.;
(..) Sokan igen sokan mint magyar hazafiak, de a legtöbben vitathatatlanul mint menekülést keresõ zsidók.
(..) Azt is tekintetbe kell venni, hogy a zsidók megélhetési módja /s_*_kukk/ oly nagyon korlátozott volt, a keresztényeknél sokkal nagyobb számban akadtak köztük olyan emberek, akik meghatározott megélhetés nélkül, csak a véletlen /s_*_kukk/ jövedelembõl éltek, s ennélfogva könnyebb volt a nem megalapozott egzisztenciát felajánlani, azt
a hadiszerencsére bízni...
Innen az a jelentõs részvétel, amellyel a magyar zsidóság a nemzeti hadseregben kitûnt.
(..)
Jelentõs volt az a részvétel is, amelyet a zsidók a nemzeti harc közvetett támogatásában vállaltak; a háborús szükségletek elõteremtésére gondolunk. Az
egyenruhabizottmányban igen sok zsidó kézmûves dolgozott; ennek, miként a fegyvergyártásnak és másnak is az ellátását fõleg zsidó kereskedõk biztosították.

1848 nyarán, amikor a béke még látszólag fennállt, harci készülõdésrõl csak a rácoknál és a szerbeknél [helyesen: horvátoknál és szerbeknél] volt szó, ennélfogva nyilvánosan és legálisan gyakorolták ezt a tevékenységet, a keresztény kereskedõ és kézmûves mindenesetre versenyzett a zsidóval. (..)"
***

(q) 1848. december 21: A zsidó község közigazgatási (politicai) állása a Pest városi
közgyûlés elõtt


(q/1) Hírlapi tudósítás, Pestvárosi Tudósítások, (1848. december 21), p. 3

Rottenbiller Elnök (Pest polgármestere):
"Az izraelita község az iránt folyamodott a hatósághoz, hogy miután az 1833.
évben felsõbb helyen megerõsített alapszabályai értelmében a község szükségeinek fedezésére - milyenek az iskola, templom, kórház sat. költségei, -joga volna a koscher húsnak minden fontjától egy váltó krajcár díjt szedni, ami évenkint 20.000 forinton felüli jövedelmet adott, ... történt azonban, hogy a zsidóknak míveltebb és gazdagabb része a húst nem izraelita, hanem egyéb mészárszékekbõl hozatván, a teher alól egészen kibujtak, s a teher a szegényebbekre nehezedett; - hogy tehát a terhet minden izraelita aránylag viselje, s az ellenõrséget is gyakorolni lehessen, a község abban állapodott meg, hogy e terhet vagyonaránylag kívánja tagjai közt
kivetni oly móddal, hogy a ..."

Szilágyi: azt látja innen, hogy a zsidók emancipátiót akarnak, s mégis a hatóságban hatóságot akarnak képezni. A város kebelében egy más hatóságot elismerni nem lehet, akinek baja van, keressen a rendes hatóságnál orvoslást.

Mráz: Ha a zsidók akarják az emancipátiót, ne separálgassák magukat, hanem ismerjék el polgári tekintetben azon bírót, kit a keresztények s így maguk fogják magukat emancipálni.

Graefl: Az eddigi privilégiumokat az 1848-diki törvény /1848:xxiii. tc., 2. §./ mind eltörölte, hogy a
zsidók kivétetnének, arról szó nincsen. Azért bátran kimondhatjuk, hogy az
izraelita község mint politica administrationalis testület többé nem létezik, s e szerint az árva pénztár a városi pénztárba általteendõ, a tartozások pedig a városi
határában létezõ személyek és javak kiváltságaik különbsége nélkül s e szerint a pesti izraeliták is alávetve lennének; ennélfogva a helybeli izraelita község közigazgatási (politicai) testület minõségében többé nem tûrhetvén, mint ilyen
ezennel megszüntetnek kijelentetik s egyedül csak vallásos községképpen fennállani engedtetik; mi felõl õt tudósító bizottmány e határozatnak foganatba
vétele mellett értesíteni s egyszersmind az eszközlöttekrõl jelentést ide bemutatni
fogja."

***
(q/2) Határozatok
***

(r) 1849. február 11:
Hg. Windischgrätz Alfréd, Proclamatio
(Buda, február 11, 1849)

"(...) Végtére még a Budai és Pesti s kiváltképpen az Ó-Budai zsidókat intem, hogy minden akármi néven nevezendõ a fölségsértõ Kosuth-tal s az úgynevezett
honvédelmi bizottmánnyal és a pártütõ országgyûlésseli egyetértéstõl õrizkedjenek,
mert bizonyos tudomásomra esett, hogy a pártütõk által többnyire éppen az izraeliták használtatják magokat kémekül és szállítókul, valamint a hamis és
balhíreket terjeszteni is igen igyekeznek, hogy ez által félelmet, bizalmatlanságot gerjesszenek. Azért minden izraelitáért, aki a fentemlített vétkek miatt hadi- és rögtönítélet által elítéltetik, azon zsidó község, melyhez tartozik, 20.000 p. frt.
bírsággal fog büntettetni."

***

(s) 1849. április 14: Az óbudai zsidó község határozata Windischgrätz felhívása felõl:

"... Tisztelt gyülekezet!
Mai egybehívatásunk alapjául következõ szomorú és
mindnyájunkat lesújtó ok szolgál. Stb."
"Uraim! Szent vallásunk parancsolja: "Féld az istent és királyt." A Talmud mondja: "A felség földi fénye - homálya az isteni felségnek."
De szent vallásunk továbbá azt is parancsolja, hogy ne kíméltessék a bûnös. Irtsd ki a gonoszt
körödbõl" - mondja az írás. "Egyesüljünk és fürkésszünk ki minden rejtekzugot,
hova a bûn elbúvik, mely törvényes királyunk ellen valamit merészel."
A történet tanítja, hogy a zsidó általában soha sem vett részt fondorlatok- és népfelkelésekben;
és valamint a két földsark örökké kerülik egymást és a víz irtózik a tûztõl: mi is kiválasztandjuk és kizárandjuk körünkbõl mindazokat, akik az említett vétségek részesei lesznek."
***
Képzelem a továbbiakat...

Vége!
s_*_nyugi

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték