Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Orbán Londonban: Magyarország egy igazi laboratórium
Mióta mondjuk, hogy "kísérleti telep" vagyunk? A nemembereket itt akarják embernek álcázva "eladni" magyarnak. Igazi kihívás, de remélem belebuktok és irmagotok se marad! Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország ma egy igazi laboratóriumként mûködik: a modern világ kihívásaira a hagyományos értékeken alapuló válaszokat próbál találni. A politikai radikalizmus azonban nem tekinthetõ ilyen hagyományos európai értéknek – jelentette ki londoni látogatásán a magyar kormányfõ.
Orbán Viktor a Királyi Külügyi Intézetben – közkeletû nevén Chatham House – tartott szerdai elõadásában használta ezt a hasonlatot, bemutatva kormánya intézkedéseit, a válságra adott magyar válaszokat, amelyekkel kapcsolatban így fogalmazott: többrõl volt szó, mint egy reformról, az ország megújítása zajlott az elmúlt években. Ezért a magyar kabinet elsõsorban nem is problémaként tekint a válságra, inkább lehetõségként a mélyebb, strukturális átalakítások végrehajtására.
Orbán Viktor álláspontja szerint egyébként a jelenlegi válság nem egy olyasfajta kihívás, amely egyszerû politikai intézkedésekkel legyõzhetõ lenne, „nem élhetünk úgy, ahogyan eddig”, ezért szükséges a nagy rendszerek jelentõs átszervezése, sõt, ezzel egyidejûleg a családokat és a közösségeket is ösztönözni kell életstratégiájuk átalakítására.
A mintegy kétszáz meghívott vendég elõtt a hagyományos értékek jövõbeni európai szerepérõl – angol nyelven – beszélõ kormányfõ az Európai Unióról szólva úgy vélekedett: a korábban erõs, magabiztos, optimista közösség mára ennek éppen az ellenkezõjét mutatja, egy bizonytalan uniót, amelynek nincs világos képe a jövõjérõl.
Az EU-val kapcsolatban megerõsítette azt a véleményét is, amely szerint a tagállamok közötti különbségeket nem lehet elhanyagolni, az eurózónán kívüli országoknak meg kell adni a jogot, hogy megválaszthassák saját gazdaságpolitikájukat. Hiszen nyilvánvaló, hogy ugyanaz a gazdaságpolitika nem felel meg a például az Egyesült Királyságnak, Svédországnak és Magyarországnak – tette hozzá, kijelentve, hogy ezért „az ideológiák és a dogmatizmus helyett” el kell ismerni és el kell fogadni a széles körû sokféleséget. Ha pedig elismerjük e sokszínûséget – folytatta –, el kell ismerni magukat a nemzeteket is, azt, hogy a nemzetek igenis léteznek.
A miniszterelnök a hagyományos értékekrõl szólva a nemzeten túl kiállt a család és a vallás mellett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szerinte ma Európában teljesen nyílt „vörös” és „zöld” támadás zajlik e hagyományos értékek, a vallás, a család és a nemzet ellen, miközben – emelte ki – az európai demokrácia éppen a kereszténységen alapul, a család szerepe pedig döntõ fontosságú a jelenlegi demográfiai problémák megoldásához.
Orbán Viktor megismételte: meggyõzõdése, hogy a jóléti államnak vége, helyette a magyar kormány egy munkaalapú, a kiérdemelt juttatásokra alapuló társadalmat próbál felépíteni.
A kormányfõ emellett ismertette hallgatóságának a magyar lépések közül az egykulcsos, családi adórendszer bevezetését, a társasági adó csökkentését, az új, szavai szerint rugalmasabb munkatörvénykönyv megalkotását, a felsõoktatási rendszer átalakítását, valamint az államadósság-csökkentés, a versenyképesség-növelés politikáját, egyúttal felhívta a figyelmet a magyarországi társadalmi és politikai stabilitás megõrzésére. Elmondta azt is, hogy ma már négymillióan fizetnek adót Magyarországon, a kormányzati célkitûzés az ötmillió elérése.
Az elõadás után a hallgatóság körébõl kérdés hangzott el a politikai radikalizmussal, ennek összefüggésében a Jobbikkal kapcsolatban, felvetve, hogy a hasonló profilú pártokat nem kellene-e betiltani Európában.
Orbán Viktor válaszában a Jobbikot radikális nacionalista pártnak nevezte, kijelentve: a Jobbik létét „általánosságban bizonyítéknak szokás tekinteni” arra, hogy Magyarországon folyamatos veszély a nacionalizmus, az antiszemitizmus, az idegengyûlölet.
A kormányfõ kijelentette ugyanakkor: a jobbközép pártoknak „egyáltalán nem kell megrettenniük” a radikalizmustól, mivel elég erõsek ahhoz, hogy fenntartsák a hagyományos értékeket. A radikális politikai erõk, „hol a kommunisták, hol a radikális jobboldal” Magyarországon történelmi visszatekintésben hozzávetõleg 16 százaléknyi választói támogatást tudhatnak maguk mögött a választásokon, de „a kérdés nem ez a 16 százalék, a kérdés az, hogy mi van a másik 84 százalékkal” – fogalmazott.
A szélsõséges pártok európai betiltásával kapcsolatos kérdésre kifejtette: a politikai radikalizmus problémáját nem lenne helyes nemzetközi szinten kezelni, mindegyik európai országnak megvan a maga alkotmányos jogrendje, amelyen belül a jelenség kezelhetõ.
A politikai radikalizmus Orbán Viktor véleménye szerint nem a gazdasági válság terméke, a fõ ok a vezetés hiánya a jobbközép és a balközép politikai elit részérõl.
A kormányfõ szerint az EU problémája a politikai vezetés szerepének félreértése. A szélesebb értelemben vett Európában is a politikai vezetés jelenlegi koncepciója az intézményesült vezetést jelenti, válság idején azonban ez nem elégséges, ilyenkor „személyekre, személyi vezetésre” van szükség – hangsúlyozta.
Ha nem sikerül megtalálni a megfelelõ egyensúlyt az intézményi és személyi vezetés között, akkor az emberekben az az érzés támad, hogy egyáltalán semmilyen vezetés nincs – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor délután David Cameron brit miniszterelnökkel tárgyal a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban.
Link
Orbán Viktor a Királyi Külügyi Intézetben – közkeletû nevén Chatham House – tartott szerdai elõadásában használta ezt a hasonlatot, bemutatva kormánya intézkedéseit, a válságra adott magyar válaszokat, amelyekkel kapcsolatban így fogalmazott: többrõl volt szó, mint egy reformról, az ország megújítása zajlott az elmúlt években. Ezért a magyar kabinet elsõsorban nem is problémaként tekint a válságra, inkább lehetõségként a mélyebb, strukturális átalakítások végrehajtására.
Orbán Viktor álláspontja szerint egyébként a jelenlegi válság nem egy olyasfajta kihívás, amely egyszerû politikai intézkedésekkel legyõzhetõ lenne, „nem élhetünk úgy, ahogyan eddig”, ezért szükséges a nagy rendszerek jelentõs átszervezése, sõt, ezzel egyidejûleg a családokat és a közösségeket is ösztönözni kell életstratégiájuk átalakítására.
A mintegy kétszáz meghívott vendég elõtt a hagyományos értékek jövõbeni európai szerepérõl – angol nyelven – beszélõ kormányfõ az Európai Unióról szólva úgy vélekedett: a korábban erõs, magabiztos, optimista közösség mára ennek éppen az ellenkezõjét mutatja, egy bizonytalan uniót, amelynek nincs világos képe a jövõjérõl.
Az EU-val kapcsolatban megerõsítette azt a véleményét is, amely szerint a tagállamok közötti különbségeket nem lehet elhanyagolni, az eurózónán kívüli országoknak meg kell adni a jogot, hogy megválaszthassák saját gazdaságpolitikájukat. Hiszen nyilvánvaló, hogy ugyanaz a gazdaságpolitika nem felel meg a például az Egyesült Királyságnak, Svédországnak és Magyarországnak – tette hozzá, kijelentve, hogy ezért „az ideológiák és a dogmatizmus helyett” el kell ismerni és el kell fogadni a széles körû sokféleséget. Ha pedig elismerjük e sokszínûséget – folytatta –, el kell ismerni magukat a nemzeteket is, azt, hogy a nemzetek igenis léteznek.
A miniszterelnök a hagyományos értékekrõl szólva a nemzeten túl kiállt a család és a vallás mellett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szerinte ma Európában teljesen nyílt „vörös” és „zöld” támadás zajlik e hagyományos értékek, a vallás, a család és a nemzet ellen, miközben – emelte ki – az európai demokrácia éppen a kereszténységen alapul, a család szerepe pedig döntõ fontosságú a jelenlegi demográfiai problémák megoldásához.
Orbán Viktor megismételte: meggyõzõdése, hogy a jóléti államnak vége, helyette a magyar kormány egy munkaalapú, a kiérdemelt juttatásokra alapuló társadalmat próbál felépíteni.
A kormányfõ emellett ismertette hallgatóságának a magyar lépések közül az egykulcsos, családi adórendszer bevezetését, a társasági adó csökkentését, az új, szavai szerint rugalmasabb munkatörvénykönyv megalkotását, a felsõoktatási rendszer átalakítását, valamint az államadósság-csökkentés, a versenyképesség-növelés politikáját, egyúttal felhívta a figyelmet a magyarországi társadalmi és politikai stabilitás megõrzésére. Elmondta azt is, hogy ma már négymillióan fizetnek adót Magyarországon, a kormányzati célkitûzés az ötmillió elérése.
Az elõadás után a hallgatóság körébõl kérdés hangzott el a politikai radikalizmussal, ennek összefüggésében a Jobbikkal kapcsolatban, felvetve, hogy a hasonló profilú pártokat nem kellene-e betiltani Európában.
Orbán Viktor válaszában a Jobbikot radikális nacionalista pártnak nevezte, kijelentve: a Jobbik létét „általánosságban bizonyítéknak szokás tekinteni” arra, hogy Magyarországon folyamatos veszély a nacionalizmus, az antiszemitizmus, az idegengyûlölet.
A kormányfõ kijelentette ugyanakkor: a jobbközép pártoknak „egyáltalán nem kell megrettenniük” a radikalizmustól, mivel elég erõsek ahhoz, hogy fenntartsák a hagyományos értékeket. A radikális politikai erõk, „hol a kommunisták, hol a radikális jobboldal” Magyarországon történelmi visszatekintésben hozzávetõleg 16 százaléknyi választói támogatást tudhatnak maguk mögött a választásokon, de „a kérdés nem ez a 16 százalék, a kérdés az, hogy mi van a másik 84 százalékkal” – fogalmazott.
A szélsõséges pártok európai betiltásával kapcsolatos kérdésre kifejtette: a politikai radikalizmus problémáját nem lenne helyes nemzetközi szinten kezelni, mindegyik európai országnak megvan a maga alkotmányos jogrendje, amelyen belül a jelenség kezelhetõ.
A politikai radikalizmus Orbán Viktor véleménye szerint nem a gazdasági válság terméke, a fõ ok a vezetés hiánya a jobbközép és a balközép politikai elit részérõl.
A kormányfõ szerint az EU problémája a politikai vezetés szerepének félreértése. A szélesebb értelemben vett Európában is a politikai vezetés jelenlegi koncepciója az intézményesült vezetést jelenti, válság idején azonban ez nem elégséges, ilyenkor „személyekre, személyi vezetésre” van szükség – hangsúlyozta.
Ha nem sikerül megtalálni a megfelelõ egyensúlyt az intézményi és személyi vezetés között, akkor az emberekben az az érzés támad, hogy egyáltalán semmilyen vezetés nincs – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor délután David Cameron brit miniszterelnökkel tárgyal a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
zsarkocsaba
- 2013. October 10. 06:13:50
#2 |
Perje
- 2013. October 10. 11:26:25
#3 |
zsarkocsaba
- 2013. October 10. 15:13:06
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.