Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A Prism-ügy csak a kezdet?
Napjainkban számos megfigyelési projekt zajlik vagy van tervezési szakaszban. Amennyiben ezek valósággá válnak, úgy érdekes következõ tíz év elé nézünk.
Hirdetés
Peter Glaser újságíró csokorba foglalta, hogy milyen is lehet a szuperellenõrzések évtizede. 2014-re gyorsan elmúlik az Edward Snowden által kirobbantott Prism-ügy miatti felháborodás. Az emberek kettõs állapotban vannak: beletörõdtek a megváltoztathatatlanba és lenyûgözi õket az internet varázsa. Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) játszi könnyedséggel kerüli meg a Prism-ügy után hozott intézkedéseket. Miután az 1974-es Privacy Act tiltja az amerikai hivataloknak, hogy olyan adatokat gyûjtsenek, amelyek nem kötõdnek közvetlenül a munkájukhoz, ezért a megbízásokat specializált cégek, például a ChoicePoint kapják. Ezek a vállalkozások a kért információmennyiséget eladják a titkosszolgálatoknak. Az adatgyûjtést és az adatkereskedelmet egyaránt megtehetik, ugyanis rájuk a Privacy Act korlátozásai nem vonatkoznak. A cél minden olyan hardver, szoftver és technológia felkutatása, majd megvásárlása, ami bármely területen hasznos lehet.
2015-ben világszerte már több százmillió térfigyelõ kamera mûködik, ezeket a biztonsági hivatalok üzemeltetik. A DARPA amerikai ügynökség már 2003-ban elindította a Combat Zones That See (CTS) nevû projektet, amelynek lényege, hogy kamerák segítségével minden lényeges dolog megfigyelhetõ ami a városokban zajlik. A mesterséges intelligencia felismeri a rendszámokat és élõben elemzi a videókat. Az algoritmusok képesek különbséget tenni a normális és a szokatlan emberi viselkedések között; összefüggéseket találni az egyes helyek, személyek és tevékenységek végzésének idõpontjai között; továbbá úgy értékelni a rendelkezésre álló adatokat, hogy azokból következtetni lehessen a jövõbeli cselekedetekre és helyzetekre.
Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett szoftvert immár polgári területen is használják, így például a nagyvárosok rendõrségeinek Valós Idejû Bûncselekmény Központjaiban. A program képes az elkövetett bûncselekményeket idõjárási jelentésekkel, gazdasági eseményekkel, bejelentett rendezvényekkel kapcsolatos információkkal összekötni, kimutatni a jövõbeli lehetséges bûncselekmény-mintákat, amelyekbõl kiderül, hol és mikor lehetnek problémák. A szoftvert 2005 óta alkalmazzák Memphisben eredményesen: a bûnözési arány 30 százalékkal csökkent.
2016-ra a magánszféra sznobizmus lesz és a hagyományos merevlemezekkel együtt "kimegy a divatból". Az emberek egyre gátlástalanabbak lesznek és azt az elvet követik, hogy: "nincs mit titkolnom". 2017-ben a tengerentúli és az európai titkosszolgálatok képesek teljes kapcsolati profilt létrehozni mindenkirõl, a titkosítás és a névtelenséget biztosító szolgáltatások az ismerõsi megosztások miatt teljesen hatástalannak bizonyulnak. Új védelmi mechanizmusok kerülnek elõtérbe, a felhasználók komplett hamis virtuális ént hoznak létre. Ez a munka több hónapon át tart. Marc Feldman pszichiáter a szindrómát - amely már ma is létezik - "Münchhausen By Internet“ (MBI) névvel illette.
2018-ban a társadalmat a közösségi exhibicionizmus jellemzi, 2019-re pedig a megfigyelések, amelyek eddig passzív módon zajlottak (ellenõrzés, elemzés stb.), aktív formába váltanak át, vagyis a titkosszolgálatok igyekeznek irányítani az életünket, és beavatkoznak, ha szükségesnek látják. 2020-ban a problémás kerületekben lévõ épületek intelligensekké válnak és többek között képesek arra, hogy a kisebb zavargásokat felismerjék, ellenõrzés alá vonják, elszigeteljék, például a hangadók és a vezetõk elzárásával (liftekbe, irodákba), vagy nyugtató anyagok légkörbe juttatásával csitítsák le a lázongókat.
2021-re a folyamatosan öregedõ lakosság miatt új típusú megfigyelésre van szükség. A zavarodott vagy eltévedõ betegeket fel kell deríteni, eljuttatni õket a megfelelõ helyekre, a padló méri a rajta állók súlyát, a szenzorok jelzik a gyógyszerek bevételének idejét. 2022-ben megjelenik az ellenõrizhetetlen mozgalom, amelynek tagjai barátságokat ápolnak, titkosítják vagy elrejtik online kapcsolataikat, levelezéseiket és chatbeszélgetéseiket. Megtanulják elrejteni a mozgásukat, hogy félrevezessék a térfigyelõ rendszereket. Úgy viselkednek, mint egykor a disszidensek. Fikciója szerint 2023-ban a titkosszolgálatok krízisbe kerülnek. Egyre gyakrabban merül fel ugyanis a kérdés, hogy miért kell hatalmas összegeket az ellenõrzésekre kifizetni, miközben ezek az intézkedések semmilyen haszonnal sem járnak. A terrorizmus elleni védekezésre való hivatkozás már nem használ, az esetleges merényleteket hagyományos munkával derítik fel. Repedések mutatkoznak a hatalmas szervezetek falán.
http://www.sg.hu/...k_a_kezdet
Hirdetés
Peter Glaser újságíró csokorba foglalta, hogy milyen is lehet a szuperellenõrzések évtizede. 2014-re gyorsan elmúlik az Edward Snowden által kirobbantott Prism-ügy miatti felháborodás. Az emberek kettõs állapotban vannak: beletörõdtek a megváltoztathatatlanba és lenyûgözi õket az internet varázsa. Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) játszi könnyedséggel kerüli meg a Prism-ügy után hozott intézkedéseket. Miután az 1974-es Privacy Act tiltja az amerikai hivataloknak, hogy olyan adatokat gyûjtsenek, amelyek nem kötõdnek közvetlenül a munkájukhoz, ezért a megbízásokat specializált cégek, például a ChoicePoint kapják. Ezek a vállalkozások a kért információmennyiséget eladják a titkosszolgálatoknak. Az adatgyûjtést és az adatkereskedelmet egyaránt megtehetik, ugyanis rájuk a Privacy Act korlátozásai nem vonatkoznak. A cél minden olyan hardver, szoftver és technológia felkutatása, majd megvásárlása, ami bármely területen hasznos lehet.
2015-ben világszerte már több százmillió térfigyelõ kamera mûködik, ezeket a biztonsági hivatalok üzemeltetik. A DARPA amerikai ügynökség már 2003-ban elindította a Combat Zones That See (CTS) nevû projektet, amelynek lényege, hogy kamerák segítségével minden lényeges dolog megfigyelhetõ ami a városokban zajlik. A mesterséges intelligencia felismeri a rendszámokat és élõben elemzi a videókat. Az algoritmusok képesek különbséget tenni a normális és a szokatlan emberi viselkedések között; összefüggéseket találni az egyes helyek, személyek és tevékenységek végzésének idõpontjai között; továbbá úgy értékelni a rendelkezésre álló adatokat, hogy azokból következtetni lehessen a jövõbeli cselekedetekre és helyzetekre.
Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett szoftvert immár polgári területen is használják, így például a nagyvárosok rendõrségeinek Valós Idejû Bûncselekmény Központjaiban. A program képes az elkövetett bûncselekményeket idõjárási jelentésekkel, gazdasági eseményekkel, bejelentett rendezvényekkel kapcsolatos információkkal összekötni, kimutatni a jövõbeli lehetséges bûncselekmény-mintákat, amelyekbõl kiderül, hol és mikor lehetnek problémák. A szoftvert 2005 óta alkalmazzák Memphisben eredményesen: a bûnözési arány 30 százalékkal csökkent.
2016-ra a magánszféra sznobizmus lesz és a hagyományos merevlemezekkel együtt "kimegy a divatból". Az emberek egyre gátlástalanabbak lesznek és azt az elvet követik, hogy: "nincs mit titkolnom". 2017-ben a tengerentúli és az európai titkosszolgálatok képesek teljes kapcsolati profilt létrehozni mindenkirõl, a titkosítás és a névtelenséget biztosító szolgáltatások az ismerõsi megosztások miatt teljesen hatástalannak bizonyulnak. Új védelmi mechanizmusok kerülnek elõtérbe, a felhasználók komplett hamis virtuális ént hoznak létre. Ez a munka több hónapon át tart. Marc Feldman pszichiáter a szindrómát - amely már ma is létezik - "Münchhausen By Internet“ (MBI) névvel illette.
2018-ban a társadalmat a közösségi exhibicionizmus jellemzi, 2019-re pedig a megfigyelések, amelyek eddig passzív módon zajlottak (ellenõrzés, elemzés stb.), aktív formába váltanak át, vagyis a titkosszolgálatok igyekeznek irányítani az életünket, és beavatkoznak, ha szükségesnek látják. 2020-ban a problémás kerületekben lévõ épületek intelligensekké válnak és többek között képesek arra, hogy a kisebb zavargásokat felismerjék, ellenõrzés alá vonják, elszigeteljék, például a hangadók és a vezetõk elzárásával (liftekbe, irodákba), vagy nyugtató anyagok légkörbe juttatásával csitítsák le a lázongókat.
2021-re a folyamatosan öregedõ lakosság miatt új típusú megfigyelésre van szükség. A zavarodott vagy eltévedõ betegeket fel kell deríteni, eljuttatni õket a megfelelõ helyekre, a padló méri a rajta állók súlyát, a szenzorok jelzik a gyógyszerek bevételének idejét. 2022-ben megjelenik az ellenõrizhetetlen mozgalom, amelynek tagjai barátságokat ápolnak, titkosítják vagy elrejtik online kapcsolataikat, levelezéseiket és chatbeszélgetéseiket. Megtanulják elrejteni a mozgásukat, hogy félrevezessék a térfigyelõ rendszereket. Úgy viselkednek, mint egykor a disszidensek. Fikciója szerint 2023-ban a titkosszolgálatok krízisbe kerülnek. Egyre gyakrabban merül fel ugyanis a kérdés, hogy miért kell hatalmas összegeket az ellenõrzésekre kifizetni, miközben ezek az intézkedések semmilyen haszonnal sem járnak. A terrorizmus elleni védekezésre való hivatkozás már nem használ, az esetleges merényleteket hagyományos munkával derítik fel. Repedések mutatkoznak a hatalmas szervezetek falán.
http://www.sg.hu/...k_a_kezdet
Hozzaszolasok
#1 |
No Shadow Government
- 2013. October 13. 14:27:19
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.