Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Elszabadult a pokol a devizahiteles perek körül - Óriási a tét
Négy, devizahitelekkel kapcsolatos bírósági ítélet is napvilágot látott a múlt héten, többnyire a kamatemelések jogszerûtlenségével kapcsolatban. A Portfolio.hu becslései szerint közel 339 milliárd, vagyis fejenként 674 ezer forint járna vissza a devizahiteleseknek, ha kiderülne, jogtalanul változtatgatják hiteleik kamatát a bankok. A jövõben pedig évi 81 milliárddal, vagyis átlagosan havi több mint 13 ezer forinttal kisebb lenne a törlesztõrészlet a mostaninál. Nagyon kicsi azonban az esélye, hogy ez így lesz: mindössze néhány esetben mondta ki eddig bíróság az egyoldalú szerzõdésmódosítások tisztességtelenségét, ráadásul anélkül, hogy konkrét összeget visszafizettettek volna az adós számára. Kérdéses, hogy a készülõ devizahiteles csomag megszünteti-e az egyre nagyobb pénzügyi káoszt okozó jogi bizonytalanságot.
Tudomásunk szerint négy devizahiteles ügyben derült ki a múlt héten, hogy valamiképp az adós javára döntött a bíróság a közelmúltban. Az esetekben közös, hogy a bíróság az egyoldalú szerzõdésmódosításokba, azon belül is a kamatok megváltoztatásába kötött bele. Többnyire nem az egész szerzõdést, hanem a kamatok megváltoztatásával kapcsolatos szerzõdési feltételt semmisítik meg ilyenkor.
Ítéletek
1. A Szegedi Ítélõtábla nem jogerõs szeptember 4-ei ítélete szerint a kamat Raiffeisen általi egyoldalú módosításának nem átlátható feltételrendszere volt. Ezért, szól az ítélet, az errõl szóló rendelkezés érvénytelen. Viszont az egész pert újra kell kezdeni elsõ fokon, mivel a kezelési költséggel kapcsolatos problémákat nem bizonyította elég meggyõzõen a felperes - számolt be az Index.
2. A Fõvárosi Törvényszék nem jogerõs ítélete szerint egy fõvárosi devizahiteles pert nyert az Axa ellen - számolt be az mno.hu anélkül, hogy az ügy tartalmi részleteit bemutatta volna.
3. Ismét semmissé nyilvánította az elsõfokú bíróság azt a devizahitel szerzõdést, amibe a Kúria nyáron belenyúlt, és ezzel érvényessé tette - írta pénteken az azenpenzem.hu. A várakozással szemben nem arról döntött a Pesti Központi Kerületi Bíróság az OTP hitele esetében, hogy a Kúria szerint jogszerûtlenül tágított árfolyamréssel kapcsolatban hogyan kell elszámolni a feleknek, hanem elsõ fokon érvénytelennek nyilvánította a hitelszerzõdést, mivel szerinte nem elég részletes a hiteldíj megváltoztathatóságának feltételrendszere.
4. A négy ítélet közül egy jogerõs csak: a másodfokon eljáró Pécsi Ítélõtábláé, amely érvénytelennek nyilvánította a kamat és kezelési költség egyoldalú megváltoztathatóságát az OTP által nyújtott egyik devizahitel esetében.
A Pécsi Ítélõtábla jogerõs ítéletének indoklása dióhéjban
Az adós 2007-ben lakáscélú kölcsönszerzõdést kötött, amely az OTP érvelésével ellentétben a bíróság szerint fogyasztói szerzõdésnek minõsül. Az OTP hivatkozott arra, hogy egy késõbbi, 275/2010 (XII. 15) számú kormányrendelet lehetõvé teszi az egyoldalú szerzõdésmódosítást az OTP által is alapul vett esetekben (pl. forrásköltség, hitelezési kockázatok növekedése), ezért azok nem lehetnek tisztességtelenek, emellett igaz, hogy a Hpt. 210. paragrafusa alapján sem tisztességtelen önmagában a szerzõdés egyoldalú módosítása. A bíróság szerint azonban más jogszabályok (Ptk. 209. paragrafusa, 18/1999. kormányrendelet 2. paragrafusa) alapján vizsgálható a tisztességtelenség. Bár a hitelszerzõdés tartalmazta, mely esetekben emelhet kamatot az OTP, a bíróság szerint ez nem lett átlátható módon megállapítva. "A szerzõdési feltétel akkor minõsül átláthatónak (transzparensnek), ha rendelkezései rögzítik, a kikötéssel élõ fél milyen feltételek esetén és milyen mértékben háríthat át további terheket a fogyasztóra. Ez közvetlenül a Ptk. 209. paragrafusán nyugszik: "a jóhiszemûség és a tisztesség követelménye megkívánja, hogy a feltétel alkalmazója ne követeljen a maga számára a módosításra megfelelõ korlátok nélkül okot adó felhatalmazást." Az egyoldalú szerzõdésmódosítás adott formája az adóst a bíróság szerint "teljes bizonytalanságban, egyúttal kiszolgáltatottságban" hagyja, és felette "kontroll nélküli egyoldalú hatalmasságot biztosít.", ráadásul a szerzõdésmódosítási oklista kedvezõ környezeti változás esetén nem kötelezte a bankot az adós számára kedvezõ feltételmódosításra. A bíróság kimondta a szerzõdési feltétel semmisségét.
A bankok általában a hitelszerzõdésben lefektetett oklista alapján változtatták meg a hitelek kamatát a kezdeti kamathoz képest. A Pécsi Ítéletõtábla jogerõs ítélete alapján azonban (értelmezésünk szerint) úgy kellett volna megtenniük ezt, hogy részletesen lefektetik, az egyes feltételek (pl. banki forrásköltségek, hitelezési kockázatok) milyen mértékû és irányú megváltoztatása milyen mértékû és irányú kamatváltozást tesz szükségessé/lehetõvé a bank számára. Valószínûnek tûnik, hogy ezt a devizahitel-szerzõdések többségében nem határozták meg pontosan a felek, például referenciakamatozású devizahitelek sem nagyon léteztek. Mégsem számíthatunk arra, hogy az összes devizahitel esetében ripsz-ropsz helyreáll majd az eredeti kamatszint szerinti törlesztés, vagyis csak a jogilag kevésbé kifogásolható árfolyamveszteséget kell majd állniuk az ügyfeleknek. Ugyanis:
Bizonytalanságok
1.A Pécsi Ítélõtábla jogerõs döntése után várhatóan a Kúriához fordul felülvizsgálatért az OTP, ezért még bármilyen végkimenetele lehet e konkrét ügynek is.
2. A bíróság a perköltségek, eljárási illetékek megfizetésére kötelezte a feleket, de nem kötelezte az OTP-t a jogtalanul beszedett kamat visszafizetésére. Kérdés, a visszajáró összeget egy újabb bírósági eljárás, vagy egy bank-adós megegyezés fogja-e meghatározni.
3. A Kúria idõvel sok, egymásnak ellentmondó ítéletet látva hozhat jogegységi döntést, de nincs precedensjog Magyarországon.
4. Bekerülhet az ügy a Bírósági Határozatok Tárába. Bár ennek komoly súlya van a bírósági ítéleteknél, nem kötelezõ érvényû.
5. Indulhat közérdekû kereset is a devizahitelek (egy részének) egyoldalú szerzõdésmódosításai ügyében, de az ez alapján indított eljárás évekig is eltarthat.
6. Ráadásul valószínûleg messze nem minden devizahiteles érintett, hiszen a szerzõdéses feltételek meghatározása bankonként, idõszakonként és ügyfélcsoportonként jelentõsen eltérhetett.
A fentiek ellenére az alábbiakban mégis elõreszaladunk, hogy lássuk, mekkora is a tét. Megvizsgáljuk egy gondolatkísérlet erejéig, mi lenne, ha kiderülne, hogy az összes kamatváltoztatás miatti törlesztõrészlet-változás visszajár. A kamatcsökkenésbõl fakadó törlesztõrészlet-változás a banknak, a kamatemelkedésbõl származó pedig a jelzáloghiteles adósnak (a válság miatt ez utóbbi sokkal jellemzõbb). Emellett azt is megnézzük, mekkorát bukna ezen túl a bankszektor az adósok javára, ha csak az eredeti kamatot kérhetné a jövõben is a jelzáloghitelesektõl.
Egy példa
A devizahitelek törlesztõrészlete jellemzõen két okból: a kamatváltozások és az árfolyamváltozások miatt csökkent vagy emelkedett a folyósítást követõen. Egy átlagos kamatozású (és 1,5%-os rendszeres költséggel rendelkezõ), 2007 szeptemberében felvett 10 millió forintos frankhitel tényleges és kamatváltozások nélküli törlesztõrészletét mutatja az alábbi ábra. Látható, hogy a devizaárfolyamváltozás miatt így is jelentõsen megnõtt a törlesztõrészlet. Ha azonban nem lett volna a kamatnövekedés, akkor ma nem 82%-kal, hanem "csak" 58%-kal lenne magasabb a törlesztõrészlet az eredetinél. Csak a kamatváltozások miatt eddig összesen (nominálisan) 922 ezer forinttal nagyobb törlesztõrészletet fizetett az ügyfél, mint ahogy az a kezdeti kamatból következett volna.
Márpedig a devizaalapú jelzáloghitelek döntõ többsége esetében jelentõsen megemelték a bankok a kamatot a folyósítás óta. Az MNB adatai szerint 2005 januárja óta a lakáshitelek esetében 2,16, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében pedig 2,53 százalékpontos volt a kamatemelkedés. Ennek egy nagyobb (válság kitörése) és egy kisebb (végtörlesztés + európai adósságválság) hulláma volt.
Megvizsgáltuk, nemzetgazdasági szinten mekkora lehetett a negatív és pozitív kamatváltozásokból fakadó törlesztõrészletváltozás, és ma mennyivel nagyobb a bankok kamatbevétele annál, mintha minden egyes hitelnél a folyósításkori átlagszinten maradt volna a kamat. Figyelembe vettük, mikor milyen összegben folyósítottak devizaalapú jelzáloghitelt a bankok, azóta milyen árfolyamváltozások következtek be, és eszerint súlyoztuk a folyósítás óta bekövetkezett kamatváltozások hatását. Az árfolyamváltozások a tõkeösszeg mellett természetesen a hitelek kamatösszegét is növelték, vagyis a kamatnövekedések törlesztõrészlet-növelõ hatása felerõsödve jelentkezett.
Feltételezéseink számításaink során
1. A jelzálogfedezetû frankhitelek jellemzõivel számolunk (arányuk 88%), majd ezt vetítjük a teljes jelzálogfedezetû devizahitel-állományra.
2. A jelzálogfedezetû frankhitelek átlagos kamatszintje a lakáscélú és szabad felhasználású hitelek állományarányos átlagkamatának átlaga
3. A devizahitelesek mindvégig az MNB adatai szerinti átlagkamat felett 1,5 százalékpontos rendszeres költséget fizetnek.
4. A jövõben is a jelenlegivel egyezõ ügyleti kamatot és költséget számolnának fel a bankok az ügyfeleknek.
5. A devizaalapú jelzáloghitelek teljes futamideje egységesen 18 év.
6. Minden devizahitel annuitásos (nem ismerjük a pontos arányt, de a döntõ többség ide tartozik).
7. A 2011-2012-ben kedvezményesen végtörlesztett ügyfelek aránya 24%, õket levonjuk a számokból.
8. Mivel az MNB statisztikáiban csak a 2005 eleje óta felvett devizahitelek szerepelnek, a korábban felvett (kis részt képviselõ) hitelekkel nem számolunk. Feltételezzük, hogy ez utóbbiak összege nagyjából megegyezik a már lejárt és elõtörlesztett hitelek összegével, így a kettõ úgyis kioltaná egymást.
Eredmények
Számításaink szerint idén összesen 81,4 milliárd forinttal alacsonyabb lenne a hitelesek törlesztõrészlete (és kisebb a bankok bevétele), ha mindenki a kezdeti kamatszint alapján fizetné a hitelét. Ez fejenként átlagosan közel 13 500 forintot jelent havonta. 2005 eleje óta (az azóta végtörlesztõket nem számítva) becsléseink szerint 339,0 milliárd forinttal nagyobb összegû törlesztõrészletet fizetett a magyar lakosság annál, mintha a kezdetinek megfelelõ maradt volna a kamatszint. Vagyis ha a kamatváltozások jogszerûtlenek lettek volna, és az összeg vissza is járna, átlagosan 674 ezer forintot kapna vissza egy devizahiteles. E számokat egy 10 millió forint összegû, más tekintetben átlagos lakáshitel esetében az alábbi ábra mutatja a hitelfelvétel idõpontjának függvényében.
A folyósításkori kamatviszonyok teljes helyreállításával a bankszektor azonnal 339 milliárdot, majd évi 81,4 milliárd forintot bukna a devizaalapú jelzáloghitelek esetében - derül ki közelítõ számításainkból. A kamatváltozásoknak természetesen számos jogszerû oka is lehetett, és még egy bíróság sem mondta ki, hogy a szerzõdések eredeti állapotát vissza kellene állítani, így a fenti számok messzemenõen hipotetikusak.
Forrás: www.portfolio.hu
Tudomásunk szerint négy devizahiteles ügyben derült ki a múlt héten, hogy valamiképp az adós javára döntött a bíróság a közelmúltban. Az esetekben közös, hogy a bíróság az egyoldalú szerzõdésmódosításokba, azon belül is a kamatok megváltoztatásába kötött bele. Többnyire nem az egész szerzõdést, hanem a kamatok megváltoztatásával kapcsolatos szerzõdési feltételt semmisítik meg ilyenkor.
Ítéletek
1. A Szegedi Ítélõtábla nem jogerõs szeptember 4-ei ítélete szerint a kamat Raiffeisen általi egyoldalú módosításának nem átlátható feltételrendszere volt. Ezért, szól az ítélet, az errõl szóló rendelkezés érvénytelen. Viszont az egész pert újra kell kezdeni elsõ fokon, mivel a kezelési költséggel kapcsolatos problémákat nem bizonyította elég meggyõzõen a felperes - számolt be az Index.
2. A Fõvárosi Törvényszék nem jogerõs ítélete szerint egy fõvárosi devizahiteles pert nyert az Axa ellen - számolt be az mno.hu anélkül, hogy az ügy tartalmi részleteit bemutatta volna.
3. Ismét semmissé nyilvánította az elsõfokú bíróság azt a devizahitel szerzõdést, amibe a Kúria nyáron belenyúlt, és ezzel érvényessé tette - írta pénteken az azenpenzem.hu. A várakozással szemben nem arról döntött a Pesti Központi Kerületi Bíróság az OTP hitele esetében, hogy a Kúria szerint jogszerûtlenül tágított árfolyamréssel kapcsolatban hogyan kell elszámolni a feleknek, hanem elsõ fokon érvénytelennek nyilvánította a hitelszerzõdést, mivel szerinte nem elég részletes a hiteldíj megváltoztathatóságának feltételrendszere.
4. A négy ítélet közül egy jogerõs csak: a másodfokon eljáró Pécsi Ítélõtábláé, amely érvénytelennek nyilvánította a kamat és kezelési költség egyoldalú megváltoztathatóságát az OTP által nyújtott egyik devizahitel esetében.
A Pécsi Ítélõtábla jogerõs ítéletének indoklása dióhéjban
Az adós 2007-ben lakáscélú kölcsönszerzõdést kötött, amely az OTP érvelésével ellentétben a bíróság szerint fogyasztói szerzõdésnek minõsül. Az OTP hivatkozott arra, hogy egy késõbbi, 275/2010 (XII. 15) számú kormányrendelet lehetõvé teszi az egyoldalú szerzõdésmódosítást az OTP által is alapul vett esetekben (pl. forrásköltség, hitelezési kockázatok növekedése), ezért azok nem lehetnek tisztességtelenek, emellett igaz, hogy a Hpt. 210. paragrafusa alapján sem tisztességtelen önmagában a szerzõdés egyoldalú módosítása. A bíróság szerint azonban más jogszabályok (Ptk. 209. paragrafusa, 18/1999. kormányrendelet 2. paragrafusa) alapján vizsgálható a tisztességtelenség. Bár a hitelszerzõdés tartalmazta, mely esetekben emelhet kamatot az OTP, a bíróság szerint ez nem lett átlátható módon megállapítva. "A szerzõdési feltétel akkor minõsül átláthatónak (transzparensnek), ha rendelkezései rögzítik, a kikötéssel élõ fél milyen feltételek esetén és milyen mértékben háríthat át további terheket a fogyasztóra. Ez közvetlenül a Ptk. 209. paragrafusán nyugszik: "a jóhiszemûség és a tisztesség követelménye megkívánja, hogy a feltétel alkalmazója ne követeljen a maga számára a módosításra megfelelõ korlátok nélkül okot adó felhatalmazást." Az egyoldalú szerzõdésmódosítás adott formája az adóst a bíróság szerint "teljes bizonytalanságban, egyúttal kiszolgáltatottságban" hagyja, és felette "kontroll nélküli egyoldalú hatalmasságot biztosít.", ráadásul a szerzõdésmódosítási oklista kedvezõ környezeti változás esetén nem kötelezte a bankot az adós számára kedvezõ feltételmódosításra. A bíróság kimondta a szerzõdési feltétel semmisségét.
A bankok általában a hitelszerzõdésben lefektetett oklista alapján változtatták meg a hitelek kamatát a kezdeti kamathoz képest. A Pécsi Ítéletõtábla jogerõs ítélete alapján azonban (értelmezésünk szerint) úgy kellett volna megtenniük ezt, hogy részletesen lefektetik, az egyes feltételek (pl. banki forrásköltségek, hitelezési kockázatok) milyen mértékû és irányú megváltoztatása milyen mértékû és irányú kamatváltozást tesz szükségessé/lehetõvé a bank számára. Valószínûnek tûnik, hogy ezt a devizahitel-szerzõdések többségében nem határozták meg pontosan a felek, például referenciakamatozású devizahitelek sem nagyon léteztek. Mégsem számíthatunk arra, hogy az összes devizahitel esetében ripsz-ropsz helyreáll majd az eredeti kamatszint szerinti törlesztés, vagyis csak a jogilag kevésbé kifogásolható árfolyamveszteséget kell majd állniuk az ügyfeleknek. Ugyanis:
Bizonytalanságok
1.A Pécsi Ítélõtábla jogerõs döntése után várhatóan a Kúriához fordul felülvizsgálatért az OTP, ezért még bármilyen végkimenetele lehet e konkrét ügynek is.
2. A bíróság a perköltségek, eljárási illetékek megfizetésére kötelezte a feleket, de nem kötelezte az OTP-t a jogtalanul beszedett kamat visszafizetésére. Kérdés, a visszajáró összeget egy újabb bírósági eljárás, vagy egy bank-adós megegyezés fogja-e meghatározni.
3. A Kúria idõvel sok, egymásnak ellentmondó ítéletet látva hozhat jogegységi döntést, de nincs precedensjog Magyarországon.
4. Bekerülhet az ügy a Bírósági Határozatok Tárába. Bár ennek komoly súlya van a bírósági ítéleteknél, nem kötelezõ érvényû.
5. Indulhat közérdekû kereset is a devizahitelek (egy részének) egyoldalú szerzõdésmódosításai ügyében, de az ez alapján indított eljárás évekig is eltarthat.
6. Ráadásul valószínûleg messze nem minden devizahiteles érintett, hiszen a szerzõdéses feltételek meghatározása bankonként, idõszakonként és ügyfélcsoportonként jelentõsen eltérhetett.
A fentiek ellenére az alábbiakban mégis elõreszaladunk, hogy lássuk, mekkora is a tét. Megvizsgáljuk egy gondolatkísérlet erejéig, mi lenne, ha kiderülne, hogy az összes kamatváltoztatás miatti törlesztõrészlet-változás visszajár. A kamatcsökkenésbõl fakadó törlesztõrészlet-változás a banknak, a kamatemelkedésbõl származó pedig a jelzáloghiteles adósnak (a válság miatt ez utóbbi sokkal jellemzõbb). Emellett azt is megnézzük, mekkorát bukna ezen túl a bankszektor az adósok javára, ha csak az eredeti kamatot kérhetné a jövõben is a jelzáloghitelesektõl.
Egy példa
A devizahitelek törlesztõrészlete jellemzõen két okból: a kamatváltozások és az árfolyamváltozások miatt csökkent vagy emelkedett a folyósítást követõen. Egy átlagos kamatozású (és 1,5%-os rendszeres költséggel rendelkezõ), 2007 szeptemberében felvett 10 millió forintos frankhitel tényleges és kamatváltozások nélküli törlesztõrészletét mutatja az alábbi ábra. Látható, hogy a devizaárfolyamváltozás miatt így is jelentõsen megnõtt a törlesztõrészlet. Ha azonban nem lett volna a kamatnövekedés, akkor ma nem 82%-kal, hanem "csak" 58%-kal lenne magasabb a törlesztõrészlet az eredetinél. Csak a kamatváltozások miatt eddig összesen (nominálisan) 922 ezer forinttal nagyobb törlesztõrészletet fizetett az ügyfél, mint ahogy az a kezdeti kamatból következett volna.
Márpedig a devizaalapú jelzáloghitelek döntõ többsége esetében jelentõsen megemelték a bankok a kamatot a folyósítás óta. Az MNB adatai szerint 2005 januárja óta a lakáshitelek esetében 2,16, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében pedig 2,53 százalékpontos volt a kamatemelkedés. Ennek egy nagyobb (válság kitörése) és egy kisebb (végtörlesztés + európai adósságválság) hulláma volt.
Megvizsgáltuk, nemzetgazdasági szinten mekkora lehetett a negatív és pozitív kamatváltozásokból fakadó törlesztõrészletváltozás, és ma mennyivel nagyobb a bankok kamatbevétele annál, mintha minden egyes hitelnél a folyósításkori átlagszinten maradt volna a kamat. Figyelembe vettük, mikor milyen összegben folyósítottak devizaalapú jelzáloghitelt a bankok, azóta milyen árfolyamváltozások következtek be, és eszerint súlyoztuk a folyósítás óta bekövetkezett kamatváltozások hatását. Az árfolyamváltozások a tõkeösszeg mellett természetesen a hitelek kamatösszegét is növelték, vagyis a kamatnövekedések törlesztõrészlet-növelõ hatása felerõsödve jelentkezett.
Feltételezéseink számításaink során
1. A jelzálogfedezetû frankhitelek jellemzõivel számolunk (arányuk 88%), majd ezt vetítjük a teljes jelzálogfedezetû devizahitel-állományra.
2. A jelzálogfedezetû frankhitelek átlagos kamatszintje a lakáscélú és szabad felhasználású hitelek állományarányos átlagkamatának átlaga
3. A devizahitelesek mindvégig az MNB adatai szerinti átlagkamat felett 1,5 százalékpontos rendszeres költséget fizetnek.
4. A jövõben is a jelenlegivel egyezõ ügyleti kamatot és költséget számolnának fel a bankok az ügyfeleknek.
5. A devizaalapú jelzáloghitelek teljes futamideje egységesen 18 év.
6. Minden devizahitel annuitásos (nem ismerjük a pontos arányt, de a döntõ többség ide tartozik).
7. A 2011-2012-ben kedvezményesen végtörlesztett ügyfelek aránya 24%, õket levonjuk a számokból.
8. Mivel az MNB statisztikáiban csak a 2005 eleje óta felvett devizahitelek szerepelnek, a korábban felvett (kis részt képviselõ) hitelekkel nem számolunk. Feltételezzük, hogy ez utóbbiak összege nagyjából megegyezik a már lejárt és elõtörlesztett hitelek összegével, így a kettõ úgyis kioltaná egymást.
Eredmények
Számításaink szerint idén összesen 81,4 milliárd forinttal alacsonyabb lenne a hitelesek törlesztõrészlete (és kisebb a bankok bevétele), ha mindenki a kezdeti kamatszint alapján fizetné a hitelét. Ez fejenként átlagosan közel 13 500 forintot jelent havonta. 2005 eleje óta (az azóta végtörlesztõket nem számítva) becsléseink szerint 339,0 milliárd forinttal nagyobb összegû törlesztõrészletet fizetett a magyar lakosság annál, mintha a kezdetinek megfelelõ maradt volna a kamatszint. Vagyis ha a kamatváltozások jogszerûtlenek lettek volna, és az összeg vissza is járna, átlagosan 674 ezer forintot kapna vissza egy devizahiteles. E számokat egy 10 millió forint összegû, más tekintetben átlagos lakáshitel esetében az alábbi ábra mutatja a hitelfelvétel idõpontjának függvényében.
A folyósításkori kamatviszonyok teljes helyreállításával a bankszektor azonnal 339 milliárdot, majd évi 81,4 milliárd forintot bukna a devizaalapú jelzáloghitelek esetében - derül ki közelítõ számításainkból. A kamatváltozásoknak természetesen számos jogszerû oka is lehetett, és még egy bíróság sem mondta ki, hogy a szerzõdések eredeti állapotát vissza kellene állítani, így a fenti számok messzemenõen hipotetikusak.
Forrás: www.portfolio.hu
Hozzaszolasok
#1 |
1 hazafele
- 2013. October 14. 07:49:06
#2 |
kolpeny
- 2013. October 14. 08:28:47
#3 |
postaimre
- 2013. October 14. 08:42:42
#4 |
kontroll88
- 2013. October 14. 13:27:32
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.