Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A Jobbik szabadulni akar a náci kolonctól
Megvan az régi-új SZDSZ, szélsõsegges liberális párterá-piálók, zsidó-cigány, hitgyülés és persze "nemzeti". ma már az se kérdés, hogy nem magyar. Végre azok lehet,nek, akik mindig is voltak és a cigány-zsidó mentõ gittegylet most megmutatja valódi arcát.Elege lett a Jobbiknak a párthoz kapcsolódó bélyegekbõl, nem akarják, hogy az emberek szélsõséges, náci, rasszista vagy antiszemita pártnak könyveljék el õket, mert nem tartják magukat annak. Rájöttek, hogy ha nem sikerül változtatni a Jobbikról kialakult képen, nem lesz több szavazójuk, ezért meg kell szabadulniuk a "tényleg szélsõséges" szimpatizánsoktól. A pártvezetõk úgy vélik, valójában egyedül õk dolgoznak a cigányságért, és ha kiderülne az igazság, akkor mindenki jobbikos lenne.
A Jobbik politikusainak a választásokig az az egyik legfontosabb feladatuk, hogy megváltoztassák azt az elõÃtéletességet, amelyet politikai riválisai mesterségesen keltettek a Jobbikkal szemben - mondta néhány napja a párt elnöke, Vona Gábor egy kõszegi fórumon. Vona nem fejtette ki, hogy milyen elõÃtéletekre gondol, de amikor feltettük a kérdést a párt vezetõ politikusainak, mindannyian kapásból ugyanazokat a cÃmkéket sorolták.
hirdetés
"Nyilván ön is tudja, mirõl van szó: azt mondják, hogy nácik vagyunk, antiszemiták vagyunk, rasszisták vagyunk. Ez nem igaz, kikérjük magunknak" - sorolta például Murányi Levente, a párt alelnöke. Fõleg a média nevezi a Jobbikot szélsõséges, szélsõjobboldali pártnak - mondta Sneider Tamás alelnök is. "Ugyan ilyen esetekben mindig pert indÃtunk, és egyre több pert meg is nyerünk, nehéz az ellenfeleink taktikája ellen küzdeni."
Náci nem lehet, de szélsõjobboldali igen
Az idén két ilyen per is nagy nyilvánosságot kapott. Az egyikben Karsai László történészt perelte be a párt, miután az ATV egyik mûsorában neonácinak nevezte õket. A bÃróság a Jobbiknak adott igazat, a történészt bocsánatkérésre és pénzbüntetés fizetésére kötelezték. A bÃró azzal indokolta a döntést, hogy a történész egy más témájú mûsorban használta a jelzõt, ami "teljesen öncélú és ezért indokolatlan" volt. Mindez "nem azt jelenti, hogy korlátozást szenvedne a tudomány vagy a véleménynyilvánÃtás szabadsága, csupán azt, hogy ha valaki öncélúan és indokolatlanul fogalmaz meg ilyen súlyosan sértõ kijelentést, akkor vállalnia kell annak ódiumát, és viselnie polgári jogi következményeit" - szólt az indoklás.
A Jobbik választási plakátjai 2010-ben
Fotó: Szabó Balázs
Szeptember végén viszont a Jobbik ellen döntött a bÃróság, amikor kimondták, hogy hÃrmûsorokban szabad szélsõjobboldali pártnak nevezni a Jobbikot. A jelzõt az ATV egyik tavalyi hÃradójában használták a Jobbikra utalva, ezért a párt elõször a médiahatósághoz fordult, mondván, a jelzõ negatÃvan befolyásolja a nézõket, mert a Jobbik nem szélsõjobboldali párt. A Nemzeti Média és HÃrközlési Hatóság (NMHH) kétszer is a Jobbiknak adott igazat, mivel szerintük az ATV hÃrolvasója megsértette azt a médiatörvényben foglalt tilalmat, hogy a politikai hÃrekhez a hÃrolvasók nem fûzhetnek véleményt.
Az ATV azonban bÃrósághoz fordult, mert szerintük az, hogy a Jobbik szélsõjobboldali, nem vélemény, hanem a párt közéletben elterjedt megjelölése, és a párt parlamentben elfoglalt helyét jelöli meg. A bÃróság azért döntött az ATV javára, mert szerintük a szélsõjobboldali kifejezést napjainkban nemcsak a szélsõségesen soviniszta irányzatokra szokás használni a napi politikában, hanem szelÃdebb nézeteket valló jobboldali pártokra is.
A Jobbik inkább azt szeretné, ha radikálisnak neveznék õket. "A szélsõséges eszméket hirdetõk szerintem olyasmiket hirdetnek, amik öncélúak, más, becsületes emberek kárára szolgálnak. Mi ezt nem kÃvánjuk" - mondta Sneider Tamás. Dúró Dóra szerint ezzel szemben a radikalizmus azt jelenti, hogy gyökeres, rendszerszintû változásokat tartanak szükségesnek.
Magukban nem látnak hibát
A Jobbik vezetõi szerint nem bennük van a hiba, az Origónak nyilatkozó minden párttag azt bizonygatta, hogy igaztalanul sütik rájuk ezeket a bélyegeket. "Mi vagyunk az egyetlenek, akik felvállaljuk, hogy beszélünk a cigánybûnözésrõl, erre ránk aggatják a jelzõt, hogy cigányellenesek vagyunk. Holott ez nem igaz, ha a cigányságnak felelõs vezetõi lennének, akkor belátnák, hogy egyedül a Jobbik dolgozik értük" - mondta Gyüre Csaba.
hirdetés
A Jobbik évindÃtója 2011-ben
Fotó: Tuba Zoltán - Origo
"Nem az a dolgunk, hogy változtassunk a politikánkon, mert az nem szélsõséges, hanem azoktól kell megszabadulnunk, akik tényleg szélsõségesek" - mondta Sneider Tamás, aki elismeri, hogy vannak ilyen emberek a párt környezetében. "Az ellenfeleink megpróbálnak minket szélsõségesnek beállÃtani, ezért azoknak, akik tényleg hajlanak a szélsõségekre, a Jobbik vonzó lesz. Pedig mi nem akarjuk ezeket a dolgokat felvállalni, nem értünk egyet azzal a tényleg szélsõséges réteggel, akik fõleg különféle internetes oldalak körül szervezõdnek" - mondta Sneider, aki szerint már elindult az a folyamat, hogy "kiszûrjük magunk közül azokat, akik nem közénk valók".
Bár a párt vezetõi a nyilatkozatokban eddig is mindig visszautasÃtották, ha szélsõségesnek nevezték a Jobbikot, a szimpatizánsaikat eddig nem kritizálták ilyen nyÃltan. Az új kommunikáció egyik oka az lehet, hogy felismerték: a jelenlegi imidzsük miatt nem tudják már növelni a szavazóbázisukat.
Elmondják mindenkinek
"Nyilvánvaló hátrány, a növekedési lehetõségeink gátja, hogy a média szélsõséges jelzõket aggat ránk. A kutatásainkból jól látszik, hogy fõleg ott van lemaradásunk, ahol a médiának nagy a hatása: vidéken, a falvakban erõsen megnövekedett a Jobbik támogatottsága, mÃg a nagyobb, 20 ezer fõ feletti városokban inkább stagnál. A kis településeken az emberek jobban beszélgetnek egymással, megosztják egymással a tapasztalataikat, mÃg a városokban inkább a médiára hallgatnak" - magyarázta Sneider.
Jobbik-tüntetés Soroksáron, amelyet egy gyilkosság miatt tartottak
Fotó: Pályi Zsófia - Origo
Vona Gábor Kõszegen azt mondta, hogy a párt a kampányban a programjával fogja cáfolni ezeket az elõÃtéleteket. Mivel a választóknak csak egy töredéke olvas választási programokat, megkérdeztük a párt vezetõit, szerintük hogyan felelhetnének meg a pártelnök elvárásainak. "Úgy tudnunk csak küzdeni, hogy elmondjuk mindenhol, hogy nem vagyunk nácik, rasszisták. Más eszközünk nincs, a média nem fog mellénk állni, mert ha az igazság kiderülne, biztos, hogy mindenki jobbikos lenne" - mondta Murányi Levente.
Az Origónak nyilatkozó pártvezetõk szerint már a parlamenti munkájukkal is sokat javÃtottak a párt megÃtélésén. "Amikor bekerültünk a parlamentbe, mást vártak tõlünk, senki nem gondolt arra, hogy a Jobbik szakmai javaslatokkal, komoly munkával fog elõrukkolni. Azóta sokan látják már, hogy nem azok vagyunk, akiknek 2010 elõtt gondoltak minket, azt az elõÃtéletet már sikerült levetkõzni, hogy mi csak az utcán tudunk politizálni. Lassan talán a többi is lekerül rólunk" - mondta Gyüre Csaba.
Néhány eset, amelyek miatt a Jobbikot szélsõséges pártnak nevezik
- A Jobbik egyik kevésbé ismert országgyûlési képviselõje, Baráth Zsolt tavaly tavasszal egy napirend utáni felszólalásban a tiszaeszlári Solymosi Eszterrõl emlékezett meg, aki 1882 áprilisában tûnt el. A képviselõ a beszédében felidézte a korabeli vádakat, hogy a lányt a helyi zsinagógában látták utoljára, és az ottani zsidóság gyanúsÃtható a meggyilkolásával. Baráth felszólalását a kormány és az ellenzék is elÃtélte, jobbikos képviselõtársai csendben elégedetlenkedtek, mert úgy gondolták, hogy a "zsidózásgyanús beszéd" nem tesz jót a párt megÃtélésének. Vona Gábor hibának nevezte a beszédet, de nem határolódott el a képviselõtõl, és a párton belül nem is lett következménye az ügynek.
- A Jobbik képviselõit a cigányságról szóló felszólalásaik miatt is rendszeresen kritizálják, nemegyszer elõfordult, hogy Orbán Viktor intette õket rendre napirend elõtti felszólalásaik után. "Az a kijelentés, hogy a cigányok, nem egy ember, hanem az összes, csak azért szül gyereket, mert bevételi forrásként tekintenek a gyerekekre, ez merõ rasszizmus, és olyan mélyen keresztényietlen, hogy nem is tudok mit kezdeni vele" - mondta például Dúró Dóra egyik felszólalása után márciusban Orbán.
- A párt többször szervezett már felvonulásokat azzal a felkiáltással, hogy "megálljt parancsoljanak a cigánybûnözésnek". A felvonulásokat olyan településeken tartják, ahol egy súlyos bûncselekményt - sokszor csak feltételezésük szerint - romák követtek el. A településeken a mások mellett Vona Gábor által alapÃtott Magyar Gárda utódszervezeteinek tagjai egyenruhában vonulnak fel a cigányok lakta részeken, amit a romák fenyegetésként élnek meg.
- Tavaly a Jobbik nyÃltan kiállt a háborús bûnökkel vádolt egykori gettóparancsnok, Csatáry László mellett, amikor igaztalan vádak miatt feljelentést tettek Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ igazgatója ellen. Az ügyészség Zuroff feljelentése miatt kezdett nyomozni Csatáry ellen.
Link
A Jobbik politikusainak a választásokig az az egyik legfontosabb feladatuk, hogy megváltoztassák azt az elõÃtéletességet, amelyet politikai riválisai mesterségesen keltettek a Jobbikkal szemben - mondta néhány napja a párt elnöke, Vona Gábor egy kõszegi fórumon. Vona nem fejtette ki, hogy milyen elõÃtéletekre gondol, de amikor feltettük a kérdést a párt vezetõ politikusainak, mindannyian kapásból ugyanazokat a cÃmkéket sorolták.
hirdetés
"Nyilván ön is tudja, mirõl van szó: azt mondják, hogy nácik vagyunk, antiszemiták vagyunk, rasszisták vagyunk. Ez nem igaz, kikérjük magunknak" - sorolta például Murányi Levente, a párt alelnöke. Fõleg a média nevezi a Jobbikot szélsõséges, szélsõjobboldali pártnak - mondta Sneider Tamás alelnök is. "Ugyan ilyen esetekben mindig pert indÃtunk, és egyre több pert meg is nyerünk, nehéz az ellenfeleink taktikája ellen küzdeni."
Náci nem lehet, de szélsõjobboldali igen
Az idén két ilyen per is nagy nyilvánosságot kapott. Az egyikben Karsai László történészt perelte be a párt, miután az ATV egyik mûsorában neonácinak nevezte õket. A bÃróság a Jobbiknak adott igazat, a történészt bocsánatkérésre és pénzbüntetés fizetésére kötelezték. A bÃró azzal indokolta a döntést, hogy a történész egy más témájú mûsorban használta a jelzõt, ami "teljesen öncélú és ezért indokolatlan" volt. Mindez "nem azt jelenti, hogy korlátozást szenvedne a tudomány vagy a véleménynyilvánÃtás szabadsága, csupán azt, hogy ha valaki öncélúan és indokolatlanul fogalmaz meg ilyen súlyosan sértõ kijelentést, akkor vállalnia kell annak ódiumát, és viselnie polgári jogi következményeit" - szólt az indoklás.
A Jobbik választási plakátjai 2010-ben
Fotó: Szabó Balázs
Szeptember végén viszont a Jobbik ellen döntött a bÃróság, amikor kimondták, hogy hÃrmûsorokban szabad szélsõjobboldali pártnak nevezni a Jobbikot. A jelzõt az ATV egyik tavalyi hÃradójában használták a Jobbikra utalva, ezért a párt elõször a médiahatósághoz fordult, mondván, a jelzõ negatÃvan befolyásolja a nézõket, mert a Jobbik nem szélsõjobboldali párt. A Nemzeti Média és HÃrközlési Hatóság (NMHH) kétszer is a Jobbiknak adott igazat, mivel szerintük az ATV hÃrolvasója megsértette azt a médiatörvényben foglalt tilalmat, hogy a politikai hÃrekhez a hÃrolvasók nem fûzhetnek véleményt.
Az ATV azonban bÃrósághoz fordult, mert szerintük az, hogy a Jobbik szélsõjobboldali, nem vélemény, hanem a párt közéletben elterjedt megjelölése, és a párt parlamentben elfoglalt helyét jelöli meg. A bÃróság azért döntött az ATV javára, mert szerintük a szélsõjobboldali kifejezést napjainkban nemcsak a szélsõségesen soviniszta irányzatokra szokás használni a napi politikában, hanem szelÃdebb nézeteket valló jobboldali pártokra is.
A Jobbik inkább azt szeretné, ha radikálisnak neveznék õket. "A szélsõséges eszméket hirdetõk szerintem olyasmiket hirdetnek, amik öncélúak, más, becsületes emberek kárára szolgálnak. Mi ezt nem kÃvánjuk" - mondta Sneider Tamás. Dúró Dóra szerint ezzel szemben a radikalizmus azt jelenti, hogy gyökeres, rendszerszintû változásokat tartanak szükségesnek.
Magukban nem látnak hibát
A Jobbik vezetõi szerint nem bennük van a hiba, az Origónak nyilatkozó minden párttag azt bizonygatta, hogy igaztalanul sütik rájuk ezeket a bélyegeket. "Mi vagyunk az egyetlenek, akik felvállaljuk, hogy beszélünk a cigánybûnözésrõl, erre ránk aggatják a jelzõt, hogy cigányellenesek vagyunk. Holott ez nem igaz, ha a cigányságnak felelõs vezetõi lennének, akkor belátnák, hogy egyedül a Jobbik dolgozik értük" - mondta Gyüre Csaba.
hirdetés
A Jobbik évindÃtója 2011-ben
Fotó: Tuba Zoltán - Origo
"Nem az a dolgunk, hogy változtassunk a politikánkon, mert az nem szélsõséges, hanem azoktól kell megszabadulnunk, akik tényleg szélsõségesek" - mondta Sneider Tamás, aki elismeri, hogy vannak ilyen emberek a párt környezetében. "Az ellenfeleink megpróbálnak minket szélsõségesnek beállÃtani, ezért azoknak, akik tényleg hajlanak a szélsõségekre, a Jobbik vonzó lesz. Pedig mi nem akarjuk ezeket a dolgokat felvállalni, nem értünk egyet azzal a tényleg szélsõséges réteggel, akik fõleg különféle internetes oldalak körül szervezõdnek" - mondta Sneider, aki szerint már elindult az a folyamat, hogy "kiszûrjük magunk közül azokat, akik nem közénk valók".
Bár a párt vezetõi a nyilatkozatokban eddig is mindig visszautasÃtották, ha szélsõségesnek nevezték a Jobbikot, a szimpatizánsaikat eddig nem kritizálták ilyen nyÃltan. Az új kommunikáció egyik oka az lehet, hogy felismerték: a jelenlegi imidzsük miatt nem tudják már növelni a szavazóbázisukat.
Elmondják mindenkinek
"Nyilvánvaló hátrány, a növekedési lehetõségeink gátja, hogy a média szélsõséges jelzõket aggat ránk. A kutatásainkból jól látszik, hogy fõleg ott van lemaradásunk, ahol a médiának nagy a hatása: vidéken, a falvakban erõsen megnövekedett a Jobbik támogatottsága, mÃg a nagyobb, 20 ezer fõ feletti városokban inkább stagnál. A kis településeken az emberek jobban beszélgetnek egymással, megosztják egymással a tapasztalataikat, mÃg a városokban inkább a médiára hallgatnak" - magyarázta Sneider.
Jobbik-tüntetés Soroksáron, amelyet egy gyilkosság miatt tartottak
Fotó: Pályi Zsófia - Origo
Vona Gábor Kõszegen azt mondta, hogy a párt a kampányban a programjával fogja cáfolni ezeket az elõÃtéleteket. Mivel a választóknak csak egy töredéke olvas választási programokat, megkérdeztük a párt vezetõit, szerintük hogyan felelhetnének meg a pártelnök elvárásainak. "Úgy tudnunk csak küzdeni, hogy elmondjuk mindenhol, hogy nem vagyunk nácik, rasszisták. Más eszközünk nincs, a média nem fog mellénk állni, mert ha az igazság kiderülne, biztos, hogy mindenki jobbikos lenne" - mondta Murányi Levente.
Az Origónak nyilatkozó pártvezetõk szerint már a parlamenti munkájukkal is sokat javÃtottak a párt megÃtélésén. "Amikor bekerültünk a parlamentbe, mást vártak tõlünk, senki nem gondolt arra, hogy a Jobbik szakmai javaslatokkal, komoly munkával fog elõrukkolni. Azóta sokan látják már, hogy nem azok vagyunk, akiknek 2010 elõtt gondoltak minket, azt az elõÃtéletet már sikerült levetkõzni, hogy mi csak az utcán tudunk politizálni. Lassan talán a többi is lekerül rólunk" - mondta Gyüre Csaba.
Néhány eset, amelyek miatt a Jobbikot szélsõséges pártnak nevezik
- A Jobbik egyik kevésbé ismert országgyûlési képviselõje, Baráth Zsolt tavaly tavasszal egy napirend utáni felszólalásban a tiszaeszlári Solymosi Eszterrõl emlékezett meg, aki 1882 áprilisában tûnt el. A képviselõ a beszédében felidézte a korabeli vádakat, hogy a lányt a helyi zsinagógában látták utoljára, és az ottani zsidóság gyanúsÃtható a meggyilkolásával. Baráth felszólalását a kormány és az ellenzék is elÃtélte, jobbikos képviselõtársai csendben elégedetlenkedtek, mert úgy gondolták, hogy a "zsidózásgyanús beszéd" nem tesz jót a párt megÃtélésének. Vona Gábor hibának nevezte a beszédet, de nem határolódott el a képviselõtõl, és a párton belül nem is lett következménye az ügynek.
- A Jobbik képviselõit a cigányságról szóló felszólalásaik miatt is rendszeresen kritizálják, nemegyszer elõfordult, hogy Orbán Viktor intette õket rendre napirend elõtti felszólalásaik után. "Az a kijelentés, hogy a cigányok, nem egy ember, hanem az összes, csak azért szül gyereket, mert bevételi forrásként tekintenek a gyerekekre, ez merõ rasszizmus, és olyan mélyen keresztényietlen, hogy nem is tudok mit kezdeni vele" - mondta például Dúró Dóra egyik felszólalása után márciusban Orbán.
- A párt többször szervezett már felvonulásokat azzal a felkiáltással, hogy "megálljt parancsoljanak a cigánybûnözésnek". A felvonulásokat olyan településeken tartják, ahol egy súlyos bûncselekményt - sokszor csak feltételezésük szerint - romák követtek el. A településeken a mások mellett Vona Gábor által alapÃtott Magyar Gárda utódszervezeteinek tagjai egyenruhában vonulnak fel a cigányok lakta részeken, amit a romák fenyegetésként élnek meg.
- Tavaly a Jobbik nyÃltan kiállt a háborús bûnökkel vádolt egykori gettóparancsnok, Csatáry László mellett, amikor igaztalan vádak miatt feljelentést tettek Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ igazgatója ellen. Az ügyészség Zuroff feljelentése miatt kezdett nyomozni Csatáry ellen.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
postaimre
- 2013. October 14. 17:57:38
#12 |
Geza
- 2013. October 14. 19:31:50
#13 |
mormota1968
- 2013. October 15. 04:42:50
#14 |
postaimre
- 2013. October 15. 06:22:23
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték