Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az óvóhelyen nem szabad beszélgetni
Elképesztõ könyvgyûjteményt tártak fel tavasszal a Rabbiképzõ könyvtárában. A 200 ezer könyv és több mint 150 ezer folyóirat egy része a második világháború alatt és közvetlenül utána került raktárba vidéki zsinagógákból és hagyatékokból, azóta nem nyúlt hozzájuk érdemben senki. A dokumentumok megváltoztathatják, amit a magyar zsidóság történetérõl gondolnak a történészek. Az anyag elsõ részét szeptember végére dolgozták fel.
Az érdeklõdés elõterében álló zsidókérdés – különösen a törvényhozás rendezés során – a napi sajtó, a jogi és a politikai irodalom erõteljes hozzászólását váltotta ki. (…) Ennek a munkának a célja az érvényben lévõ szabályok gyakorlati alkalmazásának a megkönnyítése. (…) Ennek a pártatlanságnak és politikamentességnek a hangsúlyozása jelentkezik a szerzõk személyében is, akik közül az egyik egy vitathatatlanul keresztény bíró, a másik zsidó ügyvéd.
Ez a szöveg az 1939-ben megjelent “A zsidókra vonatkozó jogszabályok” címû kézikönyv elõszava.
A két szerzõ teljességgel szenvtelenül, külön táblázatokat és formanyomtatvány-mintákat is mellékelve 450 oldalban részletezi a zsidótörvényeket, hogy minden munkáltató kényelmesen ki tudja számolni, hogy milyen arányban alkalmazhat zsidó állampolgárokat, illetve hogyan kell bejelentenie õket.
zsido1Ilyen ábrák segítettek eldönteni, hogy ki zsidó, és ki nem az.
A zsidók figyelték az antiszemitákat
A könyvek között megtalálható jelentõs mennyiségû antiszemita irodalom fõleg hagyatékokból került a Rabbiképzõ raktárába.
Az 1930-es évektõl ugyanis a magyarországi Társadalomtudományi Társaság tagjai, mint például Varró István és Vámbéry Rusztem, (a Magyar Iparkamara egykori titkára) kifejezetten gyûjtötték a korabeli sajtóban megjelenõ zsidóellenes cikkeket, kiadványokat, A sajtófigyelésük kicsit a ma mûködõ Tett és Védelem alapítvány tevékenységére hasonlít.
Az elõkerült iratokból például egy eddig viszonylag ismeretlen magyar náci pártot is sikerült azonosítani. A Nemzeti Szocialista Magyar Dolgozók Pártjának üzenetei ugyan nyersebbek, de drámaian nem különböznek a ma bevett náci szövegektõl. Cigányozás mondjuk akkor még nem volt.
naci1
Céltáblát csak Talmudból
A könyvek állapota elég változó, és ez nem csak azért van, mert 70 éve ládákban tárolták egy részüket. A gyûjteményben van olyan Talmud, amire valószínûleg a német katonák lõttek célba 1944-ben, és olyan francia zsidó újság is, amibõl egy gránát repeszeit kellett kioperálni.
talmud1Céltáblának használták.
A raktárban találtak rá arra a 4000 könyvbõl álló gyûjteményre is, amit Adolf Eichmann, a magyarországi deportálásokat szervezõ fõnáci vitetett el 1944-ben a könyvtárból. Eichmann állítólag kész listával érkezett, és máig nem világos, hogy mit akart a zsidó könyvekkel. A szállítmány Prágáig jutott, onnan került vissza a 90-es évek elején Magyarországra.
Óvóhelyen nem beszélgetünk
Az 1944-ben, nem sokkal a deportálások elõtt megjelent Zsidó háziasszony kézikönyve címû munkában az olvasó praktikus tanácsokat kap azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell például hús nélkül háztartást vezetni, hol találni jó cselédet, mi a megfelelõ etikett egy óvóhelyen, vagy hogy hol lehet csokoládét szerezni a bombázás után.
Az óvóhelyen nyugodtan ülve, nem sokat beszélve, minden felesleges mozgást kerülve, csendben tartózkodjunk. (…) Az óvóhelyre jól felöltözve, tartós, jó ruhában, kabátban, cipõben menjünk le, elõrelátóan gondolva arra az eshetõségre, hogy talán nem térhetünk többé vissza a lakásunkba.
Ez a könyv szintén most került elõ, és kicsit hasonlít az ausztriai lichtenwörthi táborba deportált magyar nõk emlékezetbõl írt szakácskönyvére.
Elmenekült a nácik elõl, de visszajött segíteni zsidókat szöktetni
A raktárban, fõleg a hagyatékok között rengeteg levelezés is fennmaradt.
Így derült ki például Goldstein Perecnek, egy erdélyi, magyar zsidó fiúnak a története. Õ 1941-ben indult Palesztinába, 1942-ben belépett az angol hadsereg zsidó biztonsági alakulatába, 44-ben Jugoszláviába küldték, hogy segítse az ellenállást. Beépült a partizánokhoz, majd nyáron visszaszökött Magyarországra, hogy segítsen társainak kijutni az országból. A németek egy hónappal késõbb elfogták Budapesten, deportálták, majd eltûnt. Ezekrõl az eseményekrõl számol be az egyik barátja, akivel együtt együtt harcolt partizánként majd együtt raboskodott a Gestapo börtönében.
Az 1944 és 46 közötti idõszakról eddig keveset lehetett tudni
Olyan könyveket találtunk, olyan történetekkel, amikrõl eddig senki sem tudott. Zsidó tudósok elveszettnek hitt könyvgyûjteményei és tudományos munkái. Olyan dokumentumok, melyek teljesen új megvilágításba helyezik a magyarországi zsidóság történetének egyes kérdéseit, és megváltoztathatják, amit eddig gondoltunk. Hogy 44-ben még milyen aktív zsidó kulturális élet volt, hogy 45-ben, amikor a Balatonnál még folynak a harcok, Budapesten már könyvet ad ki a zsidó közösség. Hogy milyen aktív volt itthon a cionista mozgalom, kik voltak a tagjai és hogy mivel járult hozzá a hazai cionista mozgalom Izrael építéséhez. Ez a gyûjtemény egy történésznek olyan, mint egy gyereknek az édességbolt.
Ezt Ledniczky Lívia, a gyûjteményt feldolgozó egyik történész mondta. Tavasz óta 150 ezer folyóirat feldolgozásával végeztek, és azt remélik, hogy egy éven belül látogatható és kutatható anyag lesz a most még hegyekben álló könyvekbõl is.
Link
Az érdeklõdés elõterében álló zsidókérdés – különösen a törvényhozás rendezés során – a napi sajtó, a jogi és a politikai irodalom erõteljes hozzászólását váltotta ki. (…) Ennek a munkának a célja az érvényben lévõ szabályok gyakorlati alkalmazásának a megkönnyítése. (…) Ennek a pártatlanságnak és politikamentességnek a hangsúlyozása jelentkezik a szerzõk személyében is, akik közül az egyik egy vitathatatlanul keresztény bíró, a másik zsidó ügyvéd.
Ez a szöveg az 1939-ben megjelent “A zsidókra vonatkozó jogszabályok” címû kézikönyv elõszava.
A két szerzõ teljességgel szenvtelenül, külön táblázatokat és formanyomtatvány-mintákat is mellékelve 450 oldalban részletezi a zsidótörvényeket, hogy minden munkáltató kényelmesen ki tudja számolni, hogy milyen arányban alkalmazhat zsidó állampolgárokat, illetve hogyan kell bejelentenie õket.
zsido1Ilyen ábrák segítettek eldönteni, hogy ki zsidó, és ki nem az.
A zsidók figyelték az antiszemitákat
A könyvek között megtalálható jelentõs mennyiségû antiszemita irodalom fõleg hagyatékokból került a Rabbiképzõ raktárába.
Az 1930-es évektõl ugyanis a magyarországi Társadalomtudományi Társaság tagjai, mint például Varró István és Vámbéry Rusztem, (a Magyar Iparkamara egykori titkára) kifejezetten gyûjtötték a korabeli sajtóban megjelenõ zsidóellenes cikkeket, kiadványokat, A sajtófigyelésük kicsit a ma mûködõ Tett és Védelem alapítvány tevékenységére hasonlít.
Az elõkerült iratokból például egy eddig viszonylag ismeretlen magyar náci pártot is sikerült azonosítani. A Nemzeti Szocialista Magyar Dolgozók Pártjának üzenetei ugyan nyersebbek, de drámaian nem különböznek a ma bevett náci szövegektõl. Cigányozás mondjuk akkor még nem volt.
naci1
Céltáblát csak Talmudból
A könyvek állapota elég változó, és ez nem csak azért van, mert 70 éve ládákban tárolták egy részüket. A gyûjteményben van olyan Talmud, amire valószínûleg a német katonák lõttek célba 1944-ben, és olyan francia zsidó újság is, amibõl egy gránát repeszeit kellett kioperálni.
talmud1Céltáblának használták.
A raktárban találtak rá arra a 4000 könyvbõl álló gyûjteményre is, amit Adolf Eichmann, a magyarországi deportálásokat szervezõ fõnáci vitetett el 1944-ben a könyvtárból. Eichmann állítólag kész listával érkezett, és máig nem világos, hogy mit akart a zsidó könyvekkel. A szállítmány Prágáig jutott, onnan került vissza a 90-es évek elején Magyarországra.
Óvóhelyen nem beszélgetünk
Az 1944-ben, nem sokkal a deportálások elõtt megjelent Zsidó háziasszony kézikönyve címû munkában az olvasó praktikus tanácsokat kap azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell például hús nélkül háztartást vezetni, hol találni jó cselédet, mi a megfelelõ etikett egy óvóhelyen, vagy hogy hol lehet csokoládét szerezni a bombázás után.
Az óvóhelyen nyugodtan ülve, nem sokat beszélve, minden felesleges mozgást kerülve, csendben tartózkodjunk. (…) Az óvóhelyre jól felöltözve, tartós, jó ruhában, kabátban, cipõben menjünk le, elõrelátóan gondolva arra az eshetõségre, hogy talán nem térhetünk többé vissza a lakásunkba.
Ez a könyv szintén most került elõ, és kicsit hasonlít az ausztriai lichtenwörthi táborba deportált magyar nõk emlékezetbõl írt szakácskönyvére.
Elmenekült a nácik elõl, de visszajött segíteni zsidókat szöktetni
A raktárban, fõleg a hagyatékok között rengeteg levelezés is fennmaradt.
Így derült ki például Goldstein Perecnek, egy erdélyi, magyar zsidó fiúnak a története. Õ 1941-ben indult Palesztinába, 1942-ben belépett az angol hadsereg zsidó biztonsági alakulatába, 44-ben Jugoszláviába küldték, hogy segítse az ellenállást. Beépült a partizánokhoz, majd nyáron visszaszökött Magyarországra, hogy segítsen társainak kijutni az országból. A németek egy hónappal késõbb elfogták Budapesten, deportálták, majd eltûnt. Ezekrõl az eseményekrõl számol be az egyik barátja, akivel együtt együtt harcolt partizánként majd együtt raboskodott a Gestapo börtönében.
Az 1944 és 46 közötti idõszakról eddig keveset lehetett tudni
Olyan könyveket találtunk, olyan történetekkel, amikrõl eddig senki sem tudott. Zsidó tudósok elveszettnek hitt könyvgyûjteményei és tudományos munkái. Olyan dokumentumok, melyek teljesen új megvilágításba helyezik a magyarországi zsidóság történetének egyes kérdéseit, és megváltoztathatják, amit eddig gondoltunk. Hogy 44-ben még milyen aktív zsidó kulturális élet volt, hogy 45-ben, amikor a Balatonnál még folynak a harcok, Budapesten már könyvet ad ki a zsidó közösség. Hogy milyen aktív volt itthon a cionista mozgalom, kik voltak a tagjai és hogy mivel járult hozzá a hazai cionista mozgalom Izrael építéséhez. Ez a gyûjtemény egy történésznek olyan, mint egy gyereknek az édességbolt.
Ezt Ledniczky Lívia, a gyûjteményt feldolgozó egyik történész mondta. Tavasz óta 150 ezer folyóirat feldolgozásával végeztek, és azt remélik, hogy egy éven belül látogatható és kutatható anyag lesz a most még hegyekben álló könyvekbõl is.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
szabir
- 2013. October 15. 07:05:08
#2 |
Balu
- 2013. October 15. 08:37:16
#3 |
postaimre
- 2013. October 15. 08:41:13
#4 |
Balu
- 2013. October 15. 10:19:29
#5 |
postaimre
- 2013. October 15. 10:22:37
#6 |
kontroll88
- 2013. October 15. 14:06:33
#7 |
kissferenc
- 2013. October 16. 08:02:03
#8 |
kissferenc
- 2013. October 16. 08:03:51
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.