Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Hogyan is kezdõdött 1956-ban a forradalom?
KÁR, HOGY CAMUS-nek FOGALMA SEM VOLT ARRÓL HOGYAN IS KEZDÕDÖTT 1956-BAN AZ A BIZONYOS "TÖRTÉNELMI LECKE"!
Mert, valójában a Magyar Néphadsereg repülõgépeirõl - bálaszám - hullottak azok a RÖPCÉDULÁK a beavatottak portáira, melyek terjesztésével forradalmat lehetett kiprovokálni. Ami "csak" ürügy volt késõbb arra, hogy az Ausztriából kivont SZU hadserege (hadosztályai) bevonuljon Magyarországra.
ÜRÜGY volt, mint a II. világháborúba való belépésünket kiprovokáló kassai bombázás!!! ÜRÜGY volt... Én láttam azokat a röpcédulákat, már 1956 augusztusában, mert a nagybátyám feleségének a testvér-bátyja vezette azt a repülõgépet, amelyikrõl nagybátyámék portájára hullottak azok a röpcédulákat tartalmazó bálák. Ezek egyike kiszakadt és szanaszét keringtek a nyomtatványok a levegõben... AZÓTA ÉLEK CÉLKERESZTBEN ÉS TELJES ELSZIGETELTSÉGBEN - NEHOGY KIBESZÉLJEM A NAGY TITKOT!!!
Mert 1956 novemberétõl – a forradalom leverését követõen - gyerekek - "pesti srácok" - százait csukták le v. ítélték tíz évi börtönre ezeknek a röpcéduláknak a terjesztéséért!!! Kósa Csaba: ALHATTÁL-E KISFIAM? címû könyvébõl ide másolok egy oldalt, ami errõl szól...
Link
(folyt.köv.)
Bóna Mária Ilona
Albert Camus
A magyarok vére
Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésbe - a nyugati világ szeme láttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal, sem könnyel, hanem hazamenne, felvenné házi papucsát, mint a futball-szurkolók a vasárnapi kupamérkõzés után.
Túl sok a halott már a magyar történelemben, és az ember csak saját vérével takarékoskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.
Azok közé sem tartozom, akik úgy hiszik, alkalmazkodni kell, ha átmenetileg is, bele kell törõdni a rémuralomba. Ez a rémuralom szocialistának nevezi magát, nem több jogon, mint ahogyan az inkvizíció hóhérai keresztényeknek mondták magukat.
Ebben a jubileumi évben, a magyar szabadságharc 20-ik évfordulóján kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erõsödjék, és mindenünnen támadó kiáltásaink visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú elutasítását az elnyomókkal szemben.
És ha ez a közvélemény nagyon is erõtlen és önzõ ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek, ha a mi hangunk túlságosan gyenge, kívánom, hogy a magyar ellenállás megmaradjon addig a pillanatig, amíg keleten az ellenforradalmi államok mindenütt összeomlanak ellentmondásaik és hazugságaik súlya alatt.
A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendõben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömõ, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.
A megmaradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol - még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat.
Nehéz minekünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsokszorozva erõfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülõ Európában.
Hisszük, hogy valami bontakozik a világban, párhuzamosan az ellentmondás és halál erõivel, amelyek elhomályosítják a történelmet - bontakozik az élet és a meggyõzés ereje, az emberi felemelkedés hatalmas mozgalma, melyet kultúrának nevezünk, s amely a szabad alkotás és a szabad munka termése.
A magyar fiatalok, munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s õk azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha balsorsukban osztozunk - miénk a reményük is. Nyomorúságuk láncai és számûzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: A szabadságot, amelyet õk nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk!
(A Nobel-díjas francia író a forradalom huszadik évfordulóján emlékezett a magyarok harcára.)
Molnár Gizella
Mert, valójában a Magyar Néphadsereg repülõgépeirõl - bálaszám - hullottak azok a RÖPCÉDULÁK a beavatottak portáira, melyek terjesztésével forradalmat lehetett kiprovokálni. Ami "csak" ürügy volt késõbb arra, hogy az Ausztriából kivont SZU hadserege (hadosztályai) bevonuljon Magyarországra.
ÜRÜGY volt, mint a II. világháborúba való belépésünket kiprovokáló kassai bombázás!!! ÜRÜGY volt... Én láttam azokat a röpcédulákat, már 1956 augusztusában, mert a nagybátyám feleségének a testvér-bátyja vezette azt a repülõgépet, amelyikrõl nagybátyámék portájára hullottak azok a röpcédulákat tartalmazó bálák. Ezek egyike kiszakadt és szanaszét keringtek a nyomtatványok a levegõben... AZÓTA ÉLEK CÉLKERESZTBEN ÉS TELJES ELSZIGETELTSÉGBEN - NEHOGY KIBESZÉLJEM A NAGY TITKOT!!!
Mert 1956 novemberétõl – a forradalom leverését követõen - gyerekek - "pesti srácok" - százait csukták le v. ítélték tíz évi börtönre ezeknek a röpcéduláknak a terjesztéséért!!! Kósa Csaba: ALHATTÁL-E KISFIAM? címû könyvébõl ide másolok egy oldalt, ami errõl szól...
Link
(folyt.köv.)
Bóna Mária Ilona
Albert Camus
A magyarok vére
Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésbe - a nyugati világ szeme láttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal, sem könnyel, hanem hazamenne, felvenné házi papucsát, mint a futball-szurkolók a vasárnapi kupamérkõzés után.
Túl sok a halott már a magyar történelemben, és az ember csak saját vérével takarékoskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.
Azok közé sem tartozom, akik úgy hiszik, alkalmazkodni kell, ha átmenetileg is, bele kell törõdni a rémuralomba. Ez a rémuralom szocialistának nevezi magát, nem több jogon, mint ahogyan az inkvizíció hóhérai keresztényeknek mondták magukat.
Ebben a jubileumi évben, a magyar szabadságharc 20-ik évfordulóján kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erõsödjék, és mindenünnen támadó kiáltásaink visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú elutasítását az elnyomókkal szemben.
És ha ez a közvélemény nagyon is erõtlen és önzõ ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek, ha a mi hangunk túlságosan gyenge, kívánom, hogy a magyar ellenállás megmaradjon addig a pillanatig, amíg keleten az ellenforradalmi államok mindenütt összeomlanak ellentmondásaik és hazugságaik súlya alatt.
A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendõben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömõ, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.
A megmaradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol - még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat.
Nehéz minekünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsokszorozva erõfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülõ Európában.
Hisszük, hogy valami bontakozik a világban, párhuzamosan az ellentmondás és halál erõivel, amelyek elhomályosítják a történelmet - bontakozik az élet és a meggyõzés ereje, az emberi felemelkedés hatalmas mozgalma, melyet kultúrának nevezünk, s amely a szabad alkotás és a szabad munka termése.
A magyar fiatalok, munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s õk azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha balsorsukban osztozunk - miénk a reményük is. Nyomorúságuk láncai és számûzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: A szabadságot, amelyet õk nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk!
(A Nobel-díjas francia író a forradalom huszadik évfordulóján emlékezett a magyarok harcára.)
Molnár Gizella
Hozzaszolasok
#1 |
keepfargo
- 2013. October 16. 11:30:28
#2 |
Gutai Zub
- 2013. October 16. 12:36:30
#3 |
Kedvesi
- 2013. October 16. 13:10:10
#4 |
Kameleon
- 2013. October 16. 16:33:20
#5 |
Kameleon
- 2013. October 16. 16:49:31
#6 |
Kameleon
- 2013. October 16. 16:57:07
#7 |
Kameleon
- 2013. October 16. 23:52:09
#8 |
Kameleon
- 2013. October 16. 23:56:38
#9 |
Kameleon
- 2013. October 17. 00:33:21
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.