Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

'56-ról kicsit másképpen, Berija szemszögébõl


Az tény, hogy a szabadon bocsátott köztörvényes bûnözõk sok helyen terrorizálták a lakosságot, de az ugyancsak szabadon engedett politikai foglyokat is. 1953. június 13-án még kioktathatta a pártküldöttség élén Moszkvába rendelt Rákosi Mátyást, és kifejezetten a mindenki számára váratlanul odarendelt Nagy Imrét neveztette ki miniszterelnöknek. Berija a vita során nem titkolta, hogy Nagy Imre mellett szól, hogy nem zsidó, s erõs hangon odaszólt Rákosinak, hogy "Magyarországnak még nem volt zsidó királya".[1] Azonban június végére õ lett a hatalmi harc elsõ áldozata. A kelet-berlini felkelés hatására legfõbb szövetségese, Malenkov miniszterelnök is elpártolt mellõle, így az SZKP KB 1953. június 26-ai plénumán „kapitalista ügynök”-nek titulálták, megfosztották tisztségeitõl, és Georgij Zsukov marsall, honvédelmi miniszter, más fõtisztek segítségével azonnal letartóztatta. Berija elfogását a Pravda csak 1953. július 10-én jelentette be. A hivatalos verzió szerint a letartóztatása után elítélték, majd 1953. december 23-án kivégezték.

Egyesek, többek között Berija fia Szergej Berija („Szergo”) is, azt állítják, hogy Beriját a letartóztatásakor mindenféle per nélkül azonnal agyonlõtték. Ez valószínûtlen, ugyanis elõkerültek olyanok, akik Berija decemberi tárgyalásán tanúskodtak.

Berija életének utolsó szakaszában sok a tisztázatlan kérdés, az ellentmondás. Állítólag hajlandó lett volna lemondani Kelet-Németországról (akkori NDK), és enyhíteni a kelet-európai kommunista országok ellenõrzésén, cserébe egy Marshall-segélyhez hasonló masszív nyugati gazdasági segítségért.


Történészek szerint, Nagy Imre felemelkedése 1953-ban Berija (és Malenkov) szerepének ideiglenes felértékelõdésének eredménye.


Késõbb, 1989-ben felmerült az a vád, hogy a szovjet emigráció idõszakában „Vologya” fedõnéven az OGPU, illetve az NKVD ügynökeként tevékenykedett, s az OGPU tisztjeként részt vett a cári család meggyilkolásában. Amennyiben ez igy volt, akkor Berija volt a fõnöke. [2] Azóta – ugyan forrás nélkül – állítólag bebizonyosodott, hogy az ezt „bizonyító” aktát Grósz Károly állíttatta össze Nagy Imre lejáratása érdekében.

Az viszont nem kétséges, hogy Sztálin halála után 1956-ig a magyar politikai vezetõk sorsa a moszkvai hatalmi harcoktól függött.
Link

Hozzaszolasok


#1 | Kameleon - 2013. October 19. 16:50:11
Elég beszédes!
#2 | lapaj55 - 2013. October 19. 18:52:48
Fúrcsa, fúrcsa.. Azaz, ha belegondolok a szokásos színjátékokba, nem is annyira fúrcsa.. Fúrcsának tünt eleinte Rákosi leszólása Berija által, mármint hogy 'Magyarországnak még nem volt zsidó királya'. Ez annyiban különös, mert Berija maga is köztudottan zsidó volt. Miért fékezte volna ki a másik zsidót?? Másrészt: Persze, hogy zsidók is szokták egymást gyülölni. De az is lehet, hogy Nagy Imre pártolásával valószínübbnek tartották azt, hogy nagyobb méreteket fog ölteni a magyarság függetlenségi törekvése, majd lázadásba, szabadságharcba fog torkollani és azt követöen alaposan le lehet taposni a magyarokat. Berija egy nagyon szemét jellem volt, állítólag Sztálin halálánál is döntö szerepet játszott. Sztálint elmérgezték, s ebben Berija volt a föszereplö, és amikor Sztálin röviden magához tért az ájulásból, Berija, aki elözöleg távoltartotta az orvost a beavatkozástól (mert persze Sztálin kimúlását várta), azonnal 'nyalni' kezdett kezet csókolva Sztálinnak és hüséget esküdve. Attól tartott, hogy Sztálin túléli a merényletet s azután fognának nyilván gurulni a fejek, egyebek közt a sajátja.. De rövid 'visszatérése' után Sztálin meghalt és azután mutatta Berija piszkos zsidó jellemét, amikor állítólag leköpte a halott Sztálint..
#3 | Kameleon - 2013. October 19. 19:09:05
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=N0pAW4hEpk4[/youtube]
#4 | Kedvesi - 2013. October 19. 19:30:47
De zsidó. Félig. Marschalkó is leírja a könyvében. Moszkovita amúgy is csak zsidó lehetett.
#5 | postaimre - 2013. October 19. 19:30:49
A SZUEZI VÁLSÁG
(1956. október 29. - november 7.)

Bevezetés:

Azt hiszem mindenki tisztában van azzal, hogy mit jelent 1956 októbere nemzetünk történelmében. Talán arról is sokan hallottuk, hogy a forradalomban résztvevõk mennyire bíztak abban, hogy a "nagybetûs Nyugat" segítségünkre lesz a kommunizmus elleni harcban, hogy kitörhessünk a II. világháború végeztével ránk szabadult bolsevista béklyóból és végre olyan független hazát építsünk magunknak, ami mentes minden szélsõséges politikai nézettõl. A történelem távlatából már tudjuk, hogy a "Nyugat" végülis cserbenhagyott minket, és ebben igen nagy szerepe van egy több száz kilóméterrel távolabb zajló katonai manõvernek, amit a hadtörténelem csak szuezi válságként emleget. Lássuk mi is történt.



Összeesküvés:

1956. október 22-én a franciaországi Sévresben a klasszikus összeesküvések minden kelléke adott volt: egy félreesõ, cseréptetõs, borostyánnal befuttatott falú villa, amelyet fasorok, magas sövények és persze falak rejtettek el a kíváncsi tekintetek elõl. Még a misztikus köd sem hiányzott, hiszen a környéken az is gomolygott, amikor hajnalban az összeesküvõk elsõ csoportja a Párizs melletti reptérrõl jelzés nélküli autójával odaérkezett. Valamivel késõbb ezen a hétfõ reggelen Pineau francia külügyminiszter megérkezett hivatalába, majd pár perccel késõbb haza is hajtatott. Miután elküldte sofõrjét, saját kocsijába ült, és rövidesen õ is a villában volt, ahol kezet rázott Ben Gurionnal, Izrael 70 esztendõs miniszterelnökével, Moshe Dayannal, a félszemû vezérkari fõnökkel és Shimon Peresz védelmi miniszterrel. Eközben Selwyn Lloyd brit külügyminiszter, a konspirációban részt vevõ harmadik csoport egyik kulcsfigurája telefonon beteget jelentett. A megfázásra hivatkozó diplomata röviddel késõbb elhagyta Angliát, és délután érkezett meg Sévresbe. Mire a feszült légkörû tárgyalások két nap múlva befejezõdtek, az alkudozásba bekapcsolódott Anthony Eden brit és Guy Mollet francia miniszterelnök is. A pezsgõspoharak ürítésével azt a háromoldalú szerzõdést ünnepelték, amelynek nyomán - a krónikások szerint - "a történelem legrövidebb és legfeleslegesebb háborúja" robbant ki. A célpont alapjában véve az arab nacionalizmus szimbólumává lett egyiptomi Gamal Abdel Nasszer elnök volt.

Ben Gurion

Az izraeli miniszerelnök: Ben Gurion (balra)
(jobbra Konrad Adenauer német kancellár látható, az 1960-as találkozójukon)

Anthony Eden Guy Mollet

Anthony Eden brit miniszterelnök (balra) és Guy Mollet francia miniszterelnök (jobbra)

Nasszer

Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök

A megállapodás szerint a brit és francia beavatkozás okát Izrael szolgáltatja azzal, hogy október 29-én megtámadja a 62 ezer km2-es Sínai-félszigetet. Az ellenséges arab országok közé ékelõdött zsidó állam ugyanis nyolc és fél évvel megalakulása után sem érezte magát biztonságban. Mivel katonai vezetõi fõleg Egyiptom felõli támadástól tartottak, a félsziget lerohanását megelõzõ csapásnak szánták. A Szuezi-csatorna forgalmát veszélyeztetõ "agresszióra" válaszul másnap következik Nagy-Britannia és Franciaország közös ultimátuma. Ebben felszólítják a hadviselõ feleket, hogy 24 órán belül szüntessék be a harcokat, vonuljanak vissza a létfontosságú vízi út mellõl, és fogadják el a csatorna kulcspozícióinak ideiglenes megszállását, amely kimondottan a hajóforgalom zavartalanságát biztosítaná. A jegyzéket szándékosan úgy fogalmazták, hogy abba Nasszer még véletlenül se menjen bele. Aztán október 31-én - elégséges idõt adva Egyiptomnak a visszautasításra - a brit és francia harci gépek megkezdik az ország fegyveres erõi elleni támadásokat. Az inváziós csapatok partraszállását azért idõzítették az ultimátum lejártához képest hat nappal késõbbre, hogy még az is a "békebírók" pártatlanságát bizonyítsa.
......

A nevetõ harmadik:

Mialatt Egyiptomban e harcok dúltak, onnan sok ezer kilométerre, nyugatra az amerikai választók az urnákba helyezték voksaikat. Eisenhower 57%-ot szerezve gyõzött. Elsõ dolga volt, hogy politikai és gazdasági fenyegetéssel rábírja Londont és Párizst a harcok beszüntetésére és a csapatok kivonására. A beteg Eden, nem bírván az egyre fokozódó kül- és belpolitikai nyomást, végül beadta a derekát. A parancsot, amely 6-án éjféltõl elrendelte a tûzszünetet, Stockwell 19.30-kor kapta meg. Helyi idõ szerint hajnali kettõkor megállított csapatai a 161 km hosszúságú csatorna negyedét már ellenõrizték, és szinte karnyújtásnyira voltak Nasszer elûzésétõl. Az utolsó szövetséges alakulatok karácsony elõtt hajóztak ki Port-Szaídból, Izrael 1957 márciusában ürítette ki az elfoglalt területeket. A csatornát a következõ hónapban nyitották meg, miután medrébõl eltávolították a hajózást lehetetlenné tevõ 51 akadály közül az utolsót is.

A harcba küldött 150 ezer egyiptomi katonából 1.650 halt meg, 4.900 volt a sebesültek és 6.185 fogságba esettek vagy eltûntek száma. Az izraeliek 45 ezer katonájából a százórás háborúban 189 elesett, 899 megsebesült, négy pedig fogságba került. A szárazföldi harcokban 13.500 brit és 8.500 francia vett részt, közülük 23 brit katona halt meg, míg a franciák 33 katonát vesztettek.
Az egyiptomiak minden brit vagyont elkoboztak, az USA által gyõztessé tett Nasszer pedig még szorosabbra fûzte kapcsolatait a Szovjetunióval. Moszkva - nevetõ harmadikként -csak nyert a háborúval, hiszen szabad kezet kapott Magyarországon, és a tetejébe még támaszpontokhoz is jutott a Földközi-tenger medencéjében. A háború egyértelmûvé tette a világ elõtt, hogy Nagy-Britannia és Franciaország többé már nem tartozik a szuperhatalmak közé. A NATO falán pedig megjelent az elsõ repedés, hiszen Franciaország ezt követõen gyanakvással tekintett azokra, akik Szueznél cserbenhagyták. Ez a bizalmatlanság - és a sikeres francia nukleáris fegyver fejlesztés - végül ahhoz vezetett, hogy Párizs 1966-ban kilépett a katonai szövetségbõl. (Csak 1995-ben csatlakoztak újra.)

http://crowland.uw.hu/images/csata/sz...szuez.html

Ezt is tessék átfutni hozá!

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/...zi_valsag/
#6 | gladiator07 - 2013. October 20. 05:26:59
A nagy sakjátszma egyik mozzanata. Sohasem tud6juk, ki, kivel van. Ma sem. Az érdekek öszessége, és érdekeltsége 6ároz6ja meg, az éppen szövetséges, v. ellenség képletet.
Minden esetre nincs új a nap alatt, csak a szerepek cserélõdnek!
#7 | gladiator07 - 2013. October 20. 06:03:42
....és persze ma már tiszta s világos hogy 56 - ot megrendeztették velünk. Az ok: osztrákiából kivonultában az ruszki csapatok után nem volt a dél - keleti egység.., ezért volt az amúgy is idõszerû és megindukált .."forr - a dalom". S a hely megtelt, "szuezi" irányzottakkal.
#8 | keepfargo - 2013. October 20. 12:39:42
"Az USA altal gyoztesse tett Nasszer pedig meg szorosabbra fuzte kapcsolatait a Szovjetunioval...."

Ez majdnem olyan mintha az esetben ha Moszkva segitette volna ki a bajbol, akkor Nasszer erositette volna a baratsagot az USA-val.
Magyarul: hianyzik belole a logika.
Nekem az a verzio hihetobb, hogy az orosz fenyegetesre vonulnak vissza Anglia es Franciaorszag, akik egyebkent a IIvh utani vilagrendben is az USA kozeli barati korehez sot szovetsegeseihez tartoztak, ezert nem tunik meggyozonek az USA ilyen ertelmu beavatkozasa. Ezenkivul az orosz kulpolitika ezidotajt (is) inkabb volt arab-barat, mint zsidobarat, es az USA, Anglia es Franciaorszag mindharom a zsido erdekszfera teruletei voltak, es maradtak mara is.
#9 | postaimre - 2013. October 20. 17:59:22
Eh, megint az a helyzet! Most olvasom, hogy egyiptom keresi az oroszokkal a kapcsolatot, de nagyon. Ezt tudjuk és a fegyvereladás is alakul szépen és persze az a fránya Szuez! De olyan nyiltan leírják, hogy csak a hülye nem érti, tehát nehezen érthetõ.

http://www.mignews.com/news/politic/w...78757.html

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték