Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kelendõ a magyar vér: "Két nap múlva ez már valaki másban lesz"
Szokott ön vért adni? Száz emberbõl legfeljebb 3 válaszolhat erre a kérdésre igennel Magyarországon. A donorok zömét azok az ötvenes-hatvanasok adják, akik még emlékeznek a rendszerváltás elõtti nagy véradásokra, õk viszont éppen a koruk miatt tömegesen esnek ki a körbõl. A magyar véradókat leginkább az emberszeretet motiválja, nem csoda, hogy a stresszes budapestiek a legkevésbé lelkes adakozók. A fesztiválok közül a Szigetre idén már ki se ment a vérellátó. A csökkendõ donorbázist racionalizálással próbálja kompenzálni az egészségügy, egyelõre nincs kritikus vérhiány.
"Szerdára ez a vér valószínûleg már valaki másban lesz" – mondta az asszisztens egy hétfõi céges véradáson egy B+ típusú donornak. Évi 270 ezer donor évi 420-430 ezer egység vért adományoz Magyarországon, pedig a véradók száma lehetne akár egymillió is. "Amikor adni kell, akkor mindenki arra gondol, hogy majd valaki más elmegy, amikor viszont szüksége lenne rá, akkor meg csodálkozik, hogy nincs" - jegyezte meg egy, a vérellátást közelrõl figyelõ szakértõ a hvg.hu-nak.
Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) szakmai fõigazgató-helyettese szerint viszont nincs semmi drámai az asszisztens szavaiban; ha optimális a készlet, valóban 2-3 napon belül felhasználják a levett vért, de még nagyon optimális esetben is legfeljebb csak 5-6 napig tárolják – mondta Nagy Sándor.
Ettõl függetlenül valóban trend Magyarországon, hogy egyre kevesebben adnak vért: idén közel 4 százalékkal csökkent a donorok száma a tavalyi év hasonló idõszakához képest. Ennek elsõdleges oka, hogy öregszik a lakosság, a véradók egészségi állapota is romlik. Ezt kezelendõ a vérellátó igyekszik racionálisabban gazdálkodni a vérrel: egyre szorosabb kapcsolatot tartanak a készlet felhasználóival, a kórházakban pedig vértakarékosabb módszereket helyeznek elõtérbe.
3-4 éve történt egy komoly elakadás a vérellátásban, "volt pár nagyon rossz napunk" – fogalmazott Nagy Sándor. A helyzet megoldása érdekében akkor televíziós, rádiós, internetes felhívásokban toboroztak véradókat, de ezzel is vigyázni kell, mert az sem jó, ha túl nagy vérkészlet halmozódik fel – tette hozzá a fõigazgató-helyettes. A felesleget ugyanis egyszerûen megsemmisítik, a véradók pedig 56 napig nem adhatnak vért.
A cél tehát a vérellátás rendkívül törékeny egyensúlyának fenntartása. Idén éppen az okosabb gazdálkodásnak köszönhetõen nem közelítette meg a kritikus szintet a vér hiánya. Azért kimondott vérbõség sincs: elõfordulhat például, hogy 2-5 napot várni kell az ütemezhetõ transzfúziókra.
Érzelmes magyarok, racionális északiak
Törvény rögzíti, hogy nincs határokon átnyúló véradás, minden ország maga gondoskodik a vérellátásáról. Létezik Európában a ritka vérek bankja, ahol a lehetõ legritkább vértípusokat tárolják, de Magyarország utoljára a kilencvenes évek második felében jutott onnan származó vérkészítményhez.
A leggyakoribb vértípus Magyarországon az A+, amely az emberek 38 százalékára jellemzõ, de ebbõl a vérfajtából a legnagyobb a felhasználás is, ezért néha ebbõl a csoportból kell véradókat toborozni. A legritkább az AB-, 100 emberbõl csak 1-2-nek van ilyen vére, de kevesebben is igénylik. Ám mivel kevés van belõle, egy kisebb fogyatkozás is érzékenyen érintheti a készletet.
Északnyugat-Magyarország a leglelkesebb véradó régió Magyarországon. Utána Csongrád, Bács-Kiskun és Békés következik. Budapest és Pest megye kullog leghátul: ahol rohanósabb az életmód, ott – úgy tûnik – kevesebb embernek fér bele az idejébe a véradás.
A fesztiválok közül a véradás szempontjából a VOLT Fesztivál az, amely "nagyon szép, elképesztõ eredményeket produkál", a Szigetre viszont idén már ki se ment a vérellátó, mert nem volt értelme. Nagy Sándor szerint a véradás iránti szigetes közöny oka, hogy sok a külföldi fesztiválozó, akik nem azért jöttek, hogy vért adjanak, hanem hogy szórakozzanak. A fesztiválokon a drogveszély, alkoholos befolyásoltság kizárására alaposabb elõszûrési módszereket használnak.
Fotó: Fazekas István
A legnagyobb véradási aktivitás Európában a Benelux államokra jellemzõ. Más ott a hozzáállás, nem nemesebb, hanem inkább pragmatikusabb –mondta a fõigazgató-helyettes. Itthon a véradók döntõ többségét a betegen való segítés, a szeretet motiválja, míg a Benelux országokban egyfajta állampolgári öntudat: "nekem ez kötelességem: az állam ad nekem, én pedig adok az államnak". Északról dél felé haladva egyre inkább az érzelmek dominálnak a véradás motivációi között. Magyarországnak mindazonáltal nincs miért szégyenkeznie, mert a nemzetközi listán a felsõ középmezõnyben van a véradási hajlandóságot tekintve.
Nincs már virsli, meleg tea
Nagyot változott a véradási kultúra is. A rendszerváltás elõtt szervezetten adakozott együtt sok ember: a vérellátó kiment a katonasághoz, nagy munkahelyekre. A nagyvállalatok azonban megszûntek, a kisebb munkahelyeken pedig sok kicsi vérgyûjtést kell szervezni. Egy-egy kiszállással 30-40 egység vért tudnak begyûjteni, „gondoljunk bele, hányszor kell kimenniük egy nap, hogy a napi 1400-1700 egység összegyûljön”. A vérgyûjtés nemcsak emiatt jóval költségesebb, mint egykor: a vér szûrése is érzékenyebb, drágább eszközökkel történik.
Régen élelmiszercsomag járt a donoroknak, „fõzhettünk teát, adhattunk virslit”, de mára szigorodtak a szabályok, így az egykori kajapakk helyett maradt az 500 forintos melegétel-utalvány, amelyet a vérellátó köteles minden véradónak átadni.
A véradásra jelentkezõk közül az elõzetes szûréseken 60-65 ezer embert veszítenek el. További néhány ezret a levett vérminta alapján szûrnek ki. Ez az arány egyébként Magyarországon igen kicsi, a transzfúziós kockázatot jelentõ betegségek aránya igen kedvezõ. A lemorzsolódások után évente átlagosan 420-430 ezer felhasználható vérkészítmény marad, amelyet körülbelül 270 ezer donortól jön össze. A nõk négyszer, a férfiak ötször adhatnak vért egy évben. Egy egység vérbõl kettõ, de néha háromféle készítmény nyerhetõ: a vörösvérsejt-koncentrátum, tehát maga a vér a szervezet oxigéntároló kapacitását támogatja. A friss fagyasztott plazmát véralvadási problémáknál, erõs vérzéseknél adják, a trombocitakészítmény szintén a vérzéscsillapításban játszik szerepet.
Bár a felhasználói és adakozói oldal egyensúlya jelenleg fennáll, mégis folyamatosan biztatni kell az embereket a véradásra. Évente 4-5 ezer donort zárnak ki a rendszerbõl a koruk miatt. A véradók zöme éppen abból a korosztályból kerül ki, amelyik már közel van a 65 évhez, azaz a véradás felsõ korhatárához. A fiatalokat kell tehát bevonni, jelenleg ugyanis 100 lakosra 3 véradó jut.
"Szerdára ez a vér valószínûleg már valaki másban lesz" – mondta az asszisztens egy hétfõi céges véradáson egy B+ típusú donornak. Évi 270 ezer donor évi 420-430 ezer egység vért adományoz Magyarországon, pedig a véradók száma lehetne akár egymillió is. "Amikor adni kell, akkor mindenki arra gondol, hogy majd valaki más elmegy, amikor viszont szüksége lenne rá, akkor meg csodálkozik, hogy nincs" - jegyezte meg egy, a vérellátást közelrõl figyelõ szakértõ a hvg.hu-nak.
Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) szakmai fõigazgató-helyettese szerint viszont nincs semmi drámai az asszisztens szavaiban; ha optimális a készlet, valóban 2-3 napon belül felhasználják a levett vért, de még nagyon optimális esetben is legfeljebb csak 5-6 napig tárolják – mondta Nagy Sándor.
Ettõl függetlenül valóban trend Magyarországon, hogy egyre kevesebben adnak vért: idén közel 4 százalékkal csökkent a donorok száma a tavalyi év hasonló idõszakához képest. Ennek elsõdleges oka, hogy öregszik a lakosság, a véradók egészségi állapota is romlik. Ezt kezelendõ a vérellátó igyekszik racionálisabban gazdálkodni a vérrel: egyre szorosabb kapcsolatot tartanak a készlet felhasználóival, a kórházakban pedig vértakarékosabb módszereket helyeznek elõtérbe.
3-4 éve történt egy komoly elakadás a vérellátásban, "volt pár nagyon rossz napunk" – fogalmazott Nagy Sándor. A helyzet megoldása érdekében akkor televíziós, rádiós, internetes felhívásokban toboroztak véradókat, de ezzel is vigyázni kell, mert az sem jó, ha túl nagy vérkészlet halmozódik fel – tette hozzá a fõigazgató-helyettes. A felesleget ugyanis egyszerûen megsemmisítik, a véradók pedig 56 napig nem adhatnak vért.
A cél tehát a vérellátás rendkívül törékeny egyensúlyának fenntartása. Idén éppen az okosabb gazdálkodásnak köszönhetõen nem közelítette meg a kritikus szintet a vér hiánya. Azért kimondott vérbõség sincs: elõfordulhat például, hogy 2-5 napot várni kell az ütemezhetõ transzfúziókra.
Érzelmes magyarok, racionális északiak
Törvény rögzíti, hogy nincs határokon átnyúló véradás, minden ország maga gondoskodik a vérellátásáról. Létezik Európában a ritka vérek bankja, ahol a lehetõ legritkább vértípusokat tárolják, de Magyarország utoljára a kilencvenes évek második felében jutott onnan származó vérkészítményhez.
A leggyakoribb vértípus Magyarországon az A+, amely az emberek 38 százalékára jellemzõ, de ebbõl a vérfajtából a legnagyobb a felhasználás is, ezért néha ebbõl a csoportból kell véradókat toborozni. A legritkább az AB-, 100 emberbõl csak 1-2-nek van ilyen vére, de kevesebben is igénylik. Ám mivel kevés van belõle, egy kisebb fogyatkozás is érzékenyen érintheti a készletet.
Északnyugat-Magyarország a leglelkesebb véradó régió Magyarországon. Utána Csongrád, Bács-Kiskun és Békés következik. Budapest és Pest megye kullog leghátul: ahol rohanósabb az életmód, ott – úgy tûnik – kevesebb embernek fér bele az idejébe a véradás.
A fesztiválok közül a véradás szempontjából a VOLT Fesztivál az, amely "nagyon szép, elképesztõ eredményeket produkál", a Szigetre viszont idén már ki se ment a vérellátó, mert nem volt értelme. Nagy Sándor szerint a véradás iránti szigetes közöny oka, hogy sok a külföldi fesztiválozó, akik nem azért jöttek, hogy vért adjanak, hanem hogy szórakozzanak. A fesztiválokon a drogveszély, alkoholos befolyásoltság kizárására alaposabb elõszûrési módszereket használnak.
Fotó: Fazekas István
A legnagyobb véradási aktivitás Európában a Benelux államokra jellemzõ. Más ott a hozzáállás, nem nemesebb, hanem inkább pragmatikusabb –mondta a fõigazgató-helyettes. Itthon a véradók döntõ többségét a betegen való segítés, a szeretet motiválja, míg a Benelux országokban egyfajta állampolgári öntudat: "nekem ez kötelességem: az állam ad nekem, én pedig adok az államnak". Északról dél felé haladva egyre inkább az érzelmek dominálnak a véradás motivációi között. Magyarországnak mindazonáltal nincs miért szégyenkeznie, mert a nemzetközi listán a felsõ középmezõnyben van a véradási hajlandóságot tekintve.
Nincs már virsli, meleg tea
Nagyot változott a véradási kultúra is. A rendszerváltás elõtt szervezetten adakozott együtt sok ember: a vérellátó kiment a katonasághoz, nagy munkahelyekre. A nagyvállalatok azonban megszûntek, a kisebb munkahelyeken pedig sok kicsi vérgyûjtést kell szervezni. Egy-egy kiszállással 30-40 egység vért tudnak begyûjteni, „gondoljunk bele, hányszor kell kimenniük egy nap, hogy a napi 1400-1700 egység összegyûljön”. A vérgyûjtés nemcsak emiatt jóval költségesebb, mint egykor: a vér szûrése is érzékenyebb, drágább eszközökkel történik.
Régen élelmiszercsomag járt a donoroknak, „fõzhettünk teát, adhattunk virslit”, de mára szigorodtak a szabályok, így az egykori kajapakk helyett maradt az 500 forintos melegétel-utalvány, amelyet a vérellátó köteles minden véradónak átadni.
A véradásra jelentkezõk közül az elõzetes szûréseken 60-65 ezer embert veszítenek el. További néhány ezret a levett vérminta alapján szûrnek ki. Ez az arány egyébként Magyarországon igen kicsi, a transzfúziós kockázatot jelentõ betegségek aránya igen kedvezõ. A lemorzsolódások után évente átlagosan 420-430 ezer felhasználható vérkészítmény marad, amelyet körülbelül 270 ezer donortól jön össze. A nõk négyszer, a férfiak ötször adhatnak vért egy évben. Egy egység vérbõl kettõ, de néha háromféle készítmény nyerhetõ: a vörösvérsejt-koncentrátum, tehát maga a vér a szervezet oxigéntároló kapacitását támogatja. A friss fagyasztott plazmát véralvadási problémáknál, erõs vérzéseknél adják, a trombocitakészítmény szintén a vérzéscsillapításban játszik szerepet.
Bár a felhasználói és adakozói oldal egyensúlya jelenleg fennáll, mégis folyamatosan biztatni kell az embereket a véradásra. Évente 4-5 ezer donort zárnak ki a rendszerbõl a koruk miatt. A véradók zöme éppen abból a korosztályból kerül ki, amelyik már közel van a 65 évhez, azaz a véradás felsõ korhatárához. A fiatalokat kell tehát bevonni, jelenleg ugyanis 100 lakosra 3 véradó jut.
Hozzaszolasok
#1 |
mormota1968
- 2013. October 21. 01:55:07
#2 |
postaimre
- 2013. October 21. 07:04:26
#3 |
porcica
- 2013. October 21. 07:27:54
#4 |
mester
- 2013. October 21. 07:33:11
#5 |
postaimre
- 2013. October 21. 07:43:22
#6 |
kissferenc
- 2013. October 21. 08:24:04
#7 |
monguzking
- 2013. October 21. 18:31:26
#8 |
vizeloszto
- 2013. October 21. 19:12:40
#9 |
Osmagyarhon
- 2013. October 21. 21:01:29
#10 |
von Dorlatosch
- 2013. October 22. 14:52:11
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.