Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Küzdjünk-e a globális felmelegedés ellen?
Egy videón valaki amellett érvel, hogy akkor is meg kell próbálni felvenni a harcot a globális felmelegedés ellen, ha azt nem ember okozza. De vajon meggyõzõek-e az érvei?
Egy fiatalember még 2007-ben tett fel egy videót a YouTube-ra. Amellett érvel, hogy akár igaz, hogy van globális felmelegedés, és az emberi tevékenység az okozója, akár nem, az az ésszerû, ha úgy viselkedünk, mintha ez igaz volna. Lássuk, mik az érvei!
Az elõadó táblázatba foglalja, hogy mik a lehetõségek. A vÃzszintes sorok azt a két lehetõséget mutatják, hogy feltételezésünk – miszerint emberi tevékenység vezet a globális felmelegedéshez – igaz-e vagy sem. A függõleges két oszlop azt mutatja, hogy mi történik, ha a feltételezésünknek megfelelõen cselekszünk, illetve nem cselekszünk. A videóban a férfi úgy tölti ki a táblázatot, hogy mindig a lehetõ legrosszabb eshetõséggel számol.
A cikk az ajánló után folytatódik
Úgy véli, ha nem az ember okozza a globális felmelegedést, de megtesszük azokat a lépéseket, amelyeket akkor kellene megtennünk, ha a az ember okozná, akkor a legrosszabb esetben kidobunk az ablakon egy halom pénzt, és ismét válságba kerül a világgazdaság. Ha viszont nem az ember okozza a felmelegedést, és nem teszünk semmit, akkor nem történik semmi, és boldogok leszünk.
Ezzel szemben ha az ember okozza a felmelegedést, és megtesszük a megfelelõ lépéseket, akkor jól fektettük be a pénzünket, és jöhet a boldogság. Viszont ha az ember okozza a felmelegedést, és Ãgy folytatjuk tovább, az katasztrófához vezet: gazdasági, politikai, szociális, környezetvédelmi és egészségügyi válsághoz egyszerre.
Az ember okozza
a felmelegedést
Cselekszünk Nem cselekszünk
Hamis
Kiadások $
Világgazdasági válság
:)
Igaz
Kiadások $
:)
Katasztrófa:
gazdasági, politikai,
szociális, környezetvédelmi
és egészségügyi válság
A fiatalember úgy érvel, hogy sokan a vÃzszintes sorok között között próbálnak választani, holott ez nem a mi választásunk: a feltételezés vagy igaz, vagy nem, ezen a tudósok vitatkozhatnak, de senki nem választhat közülük. Választásunk abban van, hogy cselekszünk-e vagy sem. Az érvelés szerint ha nem cselekszünk, két szélsõséges következménye lehet: vagy minden nagyon jó lesz, vagy minden összeomlik. Ha cselekszünk, lehet, hogy rosszul járunk, de semmiképpen sem annyira, mint amennyire rosszul járhatunk, ha nem cselekszünk – igaz, nem is járhatunk annyira jól, mint ha nem cselekszünk. Azért célszerû a cselekvést választani, mert ezáltal megóvjuk magunkat a szélsõséges lehetõségektõl – elsõsorban persze a szélsõséges rossztól.
Meleg helyzet
Meleg helyzet
(Forrás: Wikimedia Commons / Jackl / GNU-FDL 1.2)
Bár az érvelés tetszetõs, természetesen felfedezhetjük buktatóit is. Ezek szerint a felesleges pénzkidobással legfeljebb gazdasági válságot idézhetünk elõ. Ez nem igaz: a gazdasági válság tovább gyûrûzhet szociális és politikai válságba, melynek egészségügyi következményei is lehetnek stb. Egyáltalán nem biztos, hogy a környezeti katasztrófák által elõidézett válság sokkal súlyosabb lenne, mint egy gazdasági összeomlás.
A környezetvédelmi programok sikerei sokkal összetettebb változásokat indÃthatnának el, mint gondolnánk. Ha például sikerülne olyan megújuló energiaforrásokat találni, melyek teljes egészében kiválthatnák a fosszilis energiahordozókat (kõolajat, földgázt, szenet stb.), az kétségkÃvül nem csupán a környezet számára lenne hasznos, hanem gazdaságilag is – legalábbis az energiafüggõ gazdaságok számára. Ugyanakkor vannak a világnak olyan államai (pl. Oroszország, a közel-keleti arab országok vagy egyes latin-amerikai országok), melyeknek fõ bevételi forrását a fosszilis energiahordozók exportja jelenti. Ezen országok gazdasága kártyavárként omlana össze, és a szociális katasztrófa – pl. a menekülteken keresztül – más államokat is érintene.
Természetesen semmiképpen sem szeretnénk amellett érvelni, hogy felesleges küzdeni a globális felmelegedés ellen. Ez a kérdés sokkal összetettebb, mint hogy egy rövid cikkben elintézhetnénk – ráadásul kétségtelen, hogy az energiakibocsátás csökkentése energiatakarékoskodást is jelent, amely a fogyasztók szempontjából mindenképpen hasznos. Arra azonban mindenképpen fel szeretnénk hÃvni a figyelmet, hogy a leegyszerûsÃtett érvelés, bármilyen meggyõzõnek is tûnik, gyakran torz, és olyan lényegi problémákat hagy figyelmen kÃvül, melyek nélkül nem értékelhetjük objektÃven a helyzetet.
Link
Egy fiatalember még 2007-ben tett fel egy videót a YouTube-ra. Amellett érvel, hogy akár igaz, hogy van globális felmelegedés, és az emberi tevékenység az okozója, akár nem, az az ésszerû, ha úgy viselkedünk, mintha ez igaz volna. Lássuk, mik az érvei!
Az elõadó táblázatba foglalja, hogy mik a lehetõségek. A vÃzszintes sorok azt a két lehetõséget mutatják, hogy feltételezésünk – miszerint emberi tevékenység vezet a globális felmelegedéshez – igaz-e vagy sem. A függõleges két oszlop azt mutatja, hogy mi történik, ha a feltételezésünknek megfelelõen cselekszünk, illetve nem cselekszünk. A videóban a férfi úgy tölti ki a táblázatot, hogy mindig a lehetõ legrosszabb eshetõséggel számol.
A cikk az ajánló után folytatódik
Úgy véli, ha nem az ember okozza a globális felmelegedést, de megtesszük azokat a lépéseket, amelyeket akkor kellene megtennünk, ha a az ember okozná, akkor a legrosszabb esetben kidobunk az ablakon egy halom pénzt, és ismét válságba kerül a világgazdaság. Ha viszont nem az ember okozza a felmelegedést, és nem teszünk semmit, akkor nem történik semmi, és boldogok leszünk.
Ezzel szemben ha az ember okozza a felmelegedést, és megtesszük a megfelelõ lépéseket, akkor jól fektettük be a pénzünket, és jöhet a boldogság. Viszont ha az ember okozza a felmelegedést, és Ãgy folytatjuk tovább, az katasztrófához vezet: gazdasági, politikai, szociális, környezetvédelmi és egészségügyi válsághoz egyszerre.
Az ember okozza
a felmelegedést
Cselekszünk Nem cselekszünk
Hamis
Kiadások $
Világgazdasági válság
:)
Igaz
Kiadások $
:)
Katasztrófa:
gazdasági, politikai,
szociális, környezetvédelmi
és egészségügyi válság
A fiatalember úgy érvel, hogy sokan a vÃzszintes sorok között között próbálnak választani, holott ez nem a mi választásunk: a feltételezés vagy igaz, vagy nem, ezen a tudósok vitatkozhatnak, de senki nem választhat közülük. Választásunk abban van, hogy cselekszünk-e vagy sem. Az érvelés szerint ha nem cselekszünk, két szélsõséges következménye lehet: vagy minden nagyon jó lesz, vagy minden összeomlik. Ha cselekszünk, lehet, hogy rosszul járunk, de semmiképpen sem annyira, mint amennyire rosszul járhatunk, ha nem cselekszünk – igaz, nem is járhatunk annyira jól, mint ha nem cselekszünk. Azért célszerû a cselekvést választani, mert ezáltal megóvjuk magunkat a szélsõséges lehetõségektõl – elsõsorban persze a szélsõséges rossztól.
Meleg helyzet
Meleg helyzet
(Forrás: Wikimedia Commons / Jackl / GNU-FDL 1.2)
Bár az érvelés tetszetõs, természetesen felfedezhetjük buktatóit is. Ezek szerint a felesleges pénzkidobással legfeljebb gazdasági válságot idézhetünk elõ. Ez nem igaz: a gazdasági válság tovább gyûrûzhet szociális és politikai válságba, melynek egészségügyi következményei is lehetnek stb. Egyáltalán nem biztos, hogy a környezeti katasztrófák által elõidézett válság sokkal súlyosabb lenne, mint egy gazdasági összeomlás.
A környezetvédelmi programok sikerei sokkal összetettebb változásokat indÃthatnának el, mint gondolnánk. Ha például sikerülne olyan megújuló energiaforrásokat találni, melyek teljes egészében kiválthatnák a fosszilis energiahordozókat (kõolajat, földgázt, szenet stb.), az kétségkÃvül nem csupán a környezet számára lenne hasznos, hanem gazdaságilag is – legalábbis az energiafüggõ gazdaságok számára. Ugyanakkor vannak a világnak olyan államai (pl. Oroszország, a közel-keleti arab országok vagy egyes latin-amerikai országok), melyeknek fõ bevételi forrását a fosszilis energiahordozók exportja jelenti. Ezen országok gazdasága kártyavárként omlana össze, és a szociális katasztrófa – pl. a menekülteken keresztül – más államokat is érintene.
Természetesen semmiképpen sem szeretnénk amellett érvelni, hogy felesleges küzdeni a globális felmelegedés ellen. Ez a kérdés sokkal összetettebb, mint hogy egy rövid cikkben elintézhetnénk – ráadásul kétségtelen, hogy az energiakibocsátás csökkentése energiatakarékoskodást is jelent, amely a fogyasztók szempontjából mindenképpen hasznos. Arra azonban mindenképpen fel szeretnénk hÃvni a figyelmet, hogy a leegyszerûsÃtett érvelés, bármilyen meggyõzõnek is tûnik, gyakran torz, és olyan lényegi problémákat hagy figyelmen kÃvül, melyek nélkül nem értékelhetjük objektÃven a helyzetet.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kontroll88
- 2013. October 24. 15:16:41
#2 |
mormota1968
- 2013. October 24. 20:13:13
#3 |
spartakusz
- 2013. October 25. 00:13:42
#4 |
tudatlanka
- 2013. October 25. 13:26:56
#5 |
Perje
- 2013. October 28. 14:42:23
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték