A Wall Street titkai, 2. rĂŠsz. Sidney Warburg titokzatos emlĂŠkiratai - A szerzĂľ 1933-ban fedte fĂśl, hogyan pĂŠnzelte 1929-tĂľl, ĂŠs segĂ­tette hatalomra jutni a nemzeti szocialista nĂŠmet munkĂĄspĂĄrtot, annak vezetĂľjĂŠt: Adolf Hitlert, ĂŠs rohamosztagait: az SA-t a Wall Street ĂŠs a vilĂĄgot uralĂł nĂŠhĂĄny bankhĂĄz, amelyek egyben az amerikai jegybankot: a FED-et is birtokoltĂĄk, birtokoljĂĄk a mai napig. TanulsĂĄgos tĂśrtĂŠnetet fed fĂśl Sidney Warburg – aki lelkiismeretĂŠtĂľl vezettetve leleplezte az aljassĂĄgot, s ezĂŠrt vĂŠlhetĂľen az ĂŠletĂŠvel fizetett.

A brit politika egĂŠszen 1940-ig kĂśzvetve-kĂśzvetlenĂźl Hitler pĂĄrti volt: 1936-ban az angolok engedtĂŠk, hogy a nĂŠmetek kiszorĂ­tsĂĄk az amĂşgy brit szĂśvetsĂŠges franciĂĄkat a nĂŠmet iparvidĂŠkekrĂľl. 1938-ban az angolok MĂźnchenben engedtĂŠk, hogy a nĂŠmetek visszavegyĂŠk csehszlovĂĄkiai terĂźleteiket – megint csak a franciĂĄk rovĂĄsĂĄra. És 1939-ben is csak formĂĄlis hadĂźzenetet intĂŠztek Hitlernek az angolok LengyelorszĂĄg megtĂĄmadĂĄsa miatt. Hadba nem lĂŠptek. Focizgattak a nĂŠmetekkel a francia Maginot-vonal mentĂŠn.
HasonlĂłan viselkedett az USA is.

Ami Churchillnek esetleg nem, az Sidney Warburgnak sikerült. Õ találkozott Hitlerrel. Nem is egyszer. Folyamatosan. Legközelebb errõl beszélünk. Tanulságos ez, elvégre a dolgok nem történtek, történnek másképpen sem azelõtt, sem az óta: mondjuk 1789-ben, 1848-ban, 1914-ben, 1939-ben, vagy 1989-ben, 2001-ben. Nem politikusok irányítanak, hanem bankok, multik, s nem eszmék, hanem a pénz.
Link