Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Megtört a bizalom Amerikával
Lehallgatás: Francia–német misszió igyekszik hírszerzési megállapodást kötni Washingtonnal
Németország és Franciaország az év végéig megállapodást dolgoz ki a nemzetbiztonsági szolgálatok együttmûködésének kereteirõl az Egyesült Államokkal – derült ki Angela Merkel német kancellár pénteken, a brüsszeli EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján
Merkel német kancellár és David Cameron brit kormányfõ (háttal) a brüsszeli EU-csúcson
A kancellár, akinek mobiltelefonját minden jel szerint lehallgatta az amerikai nemzetbiztonság (NSA), azt is közölte, radikális változás kell a jövõben. A lehallgatási botránnyal kapcsolatban kiadott közös nyilatkozatban a 28 tagállam vezetõi leszögezték: a bizalom hiánya akadályozhatja a közös hírszerzési tevékenységet. Azonban kérdéses, hogy ilyen rövid idõ alatt lehet-e érdemi keretmegállapodásra jutni az Egyesült Államokkal.
Olaszország és Belgium már jelezte, hogy csatlakozna a francia–német kezdeményezéshez. Orbán Viktor magyar kormányfõ a tanácskozás után pénteken újságíróknak elmondta, megvárjuk, hogy a franciák és németek mit csinálnak, és utána döntjük el, csatlakozunk-e. A francia–német kezdeményezésen túl azonban az uniós vezetõk semmit nem léptek az adatvédelem érdekében. Merkel szerint a csúcson nem merült fel, hogy az USA és az EU közti szabad kereskedelmi tárgyalásokat felfüggesszék, ahogy azt az Európai Parlament és az EP német elnöke, Martin Schulz is javasolta.
A kancellár szerint ilyen feszült idõkben még fontosabb, hogy ne álljanak fel a tárgyalóasztaltól. Az új uniós adatvédelmi jogszabályt 2015-re ígérik, miközben a tervezett konklúziókban még a jövõ év szerepelt. Az EP és az Európai Bizottság szerette volna elérni, hogy az európai választások elõtt véglegesítsék a jogszabályt. A vezetõk nem kezdeményezték az amerikaiakkal életben lévõ adatcserérõl szóló megállapodások felfüggesztését sem.
szövegkép „Kolosszálisan nagy hiba volt”
Sõt, David Cameron brit kormányfõ közölte, a lehallgatásokról információt közlõ Edward Snowden és sajtóorgánumok nem biztonságosabbá, hanem veszélyesebbé teszik a világot. A tanácskozáson állítólag Jean-Claude Juncker, luxemburgi ügyvivõ kormányfõ – akinek pont azért kellett lemondania nemrég, mert nem tudott elszámolni a nemzetbiztonsági szolgálatok törvénytelen tetteivel – arra figyelmeztette kollégáit, egyáltalán nem biztos, hogy a saját szolgálataik nem figyelik meg a mellettük ülõ uniós vezetõt.
Merkel a sajtótájékoztatón nem válaszolt arra a kérdésre, vár-e bocsánatkérést az Egyesült Államoktól. Kis gondolkozás után kifejtette, a bizalmat újra kell építeni, és megfelelõ alapot kell találni a jövõbeni együttmûködésre. – A szavak nem lesznek elegendõk – szögezte le Merkel, hozzátéve, az volt a benyomása, hogy ezt Barack Obama amerikai elnök is megértette. Részleteket nem volt hajlandó elárulni az Obamával folytatott szerdai beszélgetésrõl. Viszont azt elárulta, két mobiltelefont használ, az egyiket pártja, a CDU finanszírozza, a másik egy kódolt készülék és a kormányzati ügyek intézésére szolgál. Azt is közölte, nem változtat telefonálási szokásain.
Ez utóbbiról Orbán Viktort is faggatták az újságírók. – A francia–német munkaterv is sokat segít, de a legjobb, ha az ember nem használja a mobiltelefonját – mondta a miniszterelnök. – Nem szoktam telefonon olyan kérdésekrõl beszélgetni, amelyek az ország szempontjából fontosak, hanem odabattyogok ahhoz, akivel beszélnivalóm van, vagy megkérem, hogy jöjjön el hozzám – fejtette ki a kormányfõ, aki szerint nem létezik abszolút biztonság. Leszögezte: „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben szövetségesei vagyunk egymásnak, ilyen típusú bizonytalanságban éljünk, ez gyengíti a transzatlanti együttmûködést.”
Orbán Brüsszelben: Nem akarunk olyan országgá válni, amit ellepnek a menekültek
Orbán Viktor a szintén az EU-csúcs napirendjén lévõ a menekültkérdésrõl elmondta, szárazföldön is érezhetõ a menekültek részérõl érkezõ nyomás, ami Magyarországot különösen súlyosan érinti. Közölte, a legutolsó negyedévben Máltában, Svédországban, és Magyarországon növekedtek legnagyobb mértékben a menekültkérelmek.
– Akik életveszélyben vannak, és politikai okokból kérnek menedékjogot, azoknak meg kell adni, a többieket pedig nem kell befogadni – közölte, hozzátéve: „nem akarunk olyan országgá válni, amit ellepnek a menekültek”. Lapunk kérdésére, beszélt-e Zoran Milanovics horvát kormányfõvel a Mol-vezérrõl, Orbán Viktor elmondta: „Nem politikai szinten kell kezelni ezt a kérdést, hanem gazdasági és jogi tárgyalások révén lehet rendezni.” – Ha nem tudunk együttmûködni, akkor jobb, ha békésen, tisztességesen elszámolva, elválunk egymástól – mondta. (Z. E.)
Infó: A cikk eredeti változata a 2013.10.26-i Népszabadságban olvasható.
Link
Németország és Franciaország az év végéig megállapodást dolgoz ki a nemzetbiztonsági szolgálatok együttmûködésének kereteirõl az Egyesült Államokkal – derült ki Angela Merkel német kancellár pénteken, a brüsszeli EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján
Merkel német kancellár és David Cameron brit kormányfõ (háttal) a brüsszeli EU-csúcson
A kancellár, akinek mobiltelefonját minden jel szerint lehallgatta az amerikai nemzetbiztonság (NSA), azt is közölte, radikális változás kell a jövõben. A lehallgatási botránnyal kapcsolatban kiadott közös nyilatkozatban a 28 tagállam vezetõi leszögezték: a bizalom hiánya akadályozhatja a közös hírszerzési tevékenységet. Azonban kérdéses, hogy ilyen rövid idõ alatt lehet-e érdemi keretmegállapodásra jutni az Egyesült Államokkal.
Olaszország és Belgium már jelezte, hogy csatlakozna a francia–német kezdeményezéshez. Orbán Viktor magyar kormányfõ a tanácskozás után pénteken újságíróknak elmondta, megvárjuk, hogy a franciák és németek mit csinálnak, és utána döntjük el, csatlakozunk-e. A francia–német kezdeményezésen túl azonban az uniós vezetõk semmit nem léptek az adatvédelem érdekében. Merkel szerint a csúcson nem merült fel, hogy az USA és az EU közti szabad kereskedelmi tárgyalásokat felfüggesszék, ahogy azt az Európai Parlament és az EP német elnöke, Martin Schulz is javasolta.
A kancellár szerint ilyen feszült idõkben még fontosabb, hogy ne álljanak fel a tárgyalóasztaltól. Az új uniós adatvédelmi jogszabályt 2015-re ígérik, miközben a tervezett konklúziókban még a jövõ év szerepelt. Az EP és az Európai Bizottság szerette volna elérni, hogy az európai választások elõtt véglegesítsék a jogszabályt. A vezetõk nem kezdeményezték az amerikaiakkal életben lévõ adatcserérõl szóló megállapodások felfüggesztését sem.
szövegkép „Kolosszálisan nagy hiba volt”
Sõt, David Cameron brit kormányfõ közölte, a lehallgatásokról információt közlõ Edward Snowden és sajtóorgánumok nem biztonságosabbá, hanem veszélyesebbé teszik a világot. A tanácskozáson állítólag Jean-Claude Juncker, luxemburgi ügyvivõ kormányfõ – akinek pont azért kellett lemondania nemrég, mert nem tudott elszámolni a nemzetbiztonsági szolgálatok törvénytelen tetteivel – arra figyelmeztette kollégáit, egyáltalán nem biztos, hogy a saját szolgálataik nem figyelik meg a mellettük ülõ uniós vezetõt.
Merkel a sajtótájékoztatón nem válaszolt arra a kérdésre, vár-e bocsánatkérést az Egyesült Államoktól. Kis gondolkozás után kifejtette, a bizalmat újra kell építeni, és megfelelõ alapot kell találni a jövõbeni együttmûködésre. – A szavak nem lesznek elegendõk – szögezte le Merkel, hozzátéve, az volt a benyomása, hogy ezt Barack Obama amerikai elnök is megértette. Részleteket nem volt hajlandó elárulni az Obamával folytatott szerdai beszélgetésrõl. Viszont azt elárulta, két mobiltelefont használ, az egyiket pártja, a CDU finanszírozza, a másik egy kódolt készülék és a kormányzati ügyek intézésére szolgál. Azt is közölte, nem változtat telefonálási szokásain.
Ez utóbbiról Orbán Viktort is faggatták az újságírók. – A francia–német munkaterv is sokat segít, de a legjobb, ha az ember nem használja a mobiltelefonját – mondta a miniszterelnök. – Nem szoktam telefonon olyan kérdésekrõl beszélgetni, amelyek az ország szempontjából fontosak, hanem odabattyogok ahhoz, akivel beszélnivalóm van, vagy megkérem, hogy jöjjön el hozzám – fejtette ki a kormányfõ, aki szerint nem létezik abszolút biztonság. Leszögezte: „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben szövetségesei vagyunk egymásnak, ilyen típusú bizonytalanságban éljünk, ez gyengíti a transzatlanti együttmûködést.”
Orbán Brüsszelben: Nem akarunk olyan országgá válni, amit ellepnek a menekültek
Orbán Viktor a szintén az EU-csúcs napirendjén lévõ a menekültkérdésrõl elmondta, szárazföldön is érezhetõ a menekültek részérõl érkezõ nyomás, ami Magyarországot különösen súlyosan érinti. Közölte, a legutolsó negyedévben Máltában, Svédországban, és Magyarországon növekedtek legnagyobb mértékben a menekültkérelmek.
– Akik életveszélyben vannak, és politikai okokból kérnek menedékjogot, azoknak meg kell adni, a többieket pedig nem kell befogadni – közölte, hozzátéve: „nem akarunk olyan országgá válni, amit ellepnek a menekültek”. Lapunk kérdésére, beszélt-e Zoran Milanovics horvát kormányfõvel a Mol-vezérrõl, Orbán Viktor elmondta: „Nem politikai szinten kell kezelni ezt a kérdést, hanem gazdasági és jogi tárgyalások révén lehet rendezni.” – Ha nem tudunk együttmûködni, akkor jobb, ha békésen, tisztességesen elszámolva, elválunk egymástól – mondta. (Z. E.)
Infó: A cikk eredeti változata a 2013.10.26-i Népszabadságban olvasható.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. October 27. 13:19:23
#2 |
Vizilo
- 2013. October 27. 16:09:20
#3 |
Kedvesi
- 2013. October 27. 17:12:42
#4 |
Perje
- 2013. October 27. 19:54:18
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.