Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A szülõket korlátozza az oltási rendszer
Jövõ évtõl nem dönthetnek szabadon a szülõk arról, hogy kérik-e a pneumococcus elleni védõoltást, mert a kormány tizenegyedik oltásként kötelezõvé tette. Bár kevés család száll szembe a rendszerrel, a gyerekek 99 százaléka megkapja a vakcinát, a felmérések azt mutatják, hogy a szülõk nem szívesen „tömik” oltóanyagokkal a csemetéiket. A kötelezõ jelleg ellen küzdõ szervezet szerint széleskörû vizsgálatok hiányában lehetetlen megítélni, milyen negatív hatásai vannak a vakcináknak. A minisztérium viszont büszke arra, hogy a kötelezõ oltásokkal több betegséget sikerült szinte teljesen kiszorítani Magyarországról.
„A védõnõ csupán az oltások nevét sorolta fel és támadó stílusban közölte, ha nem viszem a gyerekemet oltásra, fel fog jelenteni az ANTSZ-nél. Pedig nem mutattam semmilyen ellenállást, jeleztem a védõnõnek, gyerekem meg fogja kapni a szükséges oltást, hiszen eddig is minden gyerekkori oltást megkapott” – ezzel a panasszal fordult tavasszal az oltások kötelezõ jellege ellen tiltakozó Nebáncsvirág Egyesülethez egy szülõ, aki nem értette, miért kell mindenáron beoltani a gyerekét a pneumococcus nevû baktérium ellen.
Pedig a védõnõ határozott fellépésének nem volt alapja, ugyanis a középfülgyulladás, a baktérium okozta arcüreggyulladás, a tüdõgyulladás és agyhártyagyulladás megelõzésére szolgáló oltás beadása jelenleg nem kötelezõ, csak – ahogy a népegészségügyi szaknyelv fogalmaz – „kötelezõen ajánlott”. Azaz az orvosnak, védõnõnek jeleznie kell a két évnél fiatalabb gyerekek szüleinek, hogy az oltás mire jó és ingyenesen megkapható.
Jövõ januártól viszont a szülõknek nem lesz választási lehetõségük: az Emberi Erõforrások Minisztériuma hétfõn jelentette be, hogy a Prevenar nevû védõoltást kötelezõvé teszik, a méhnyakrák megbetegedésért felelõs HPV-vírus elleni oltás pedig kötelezõen ajánlott lesz.
Egyik szuri a másik után
Több szülõ is azt jelezte a hvg.hu-nak, hogy a „szíve szakadt meg”, amikor a babája bömbölt a tûszúrások miatt. Ráadásul nem mindig kaptak pontos tájékoztatást arról, hogy mit tartalmaz egy-egy ilyen „koktél”, komplex oltás, milyen esetleges utó- vagy mellékhatások várhatók. Ennek ellenére a hvg.hu-nak nyilatkozó, illetve a Nebáncsvirággal kapcsolatban álló szülõk többsége azt mondta, nem szegült ellen a kötelezõ oltásoknak, még ha nem is örültek neki, hogy különféle szerekkel – ahogy egy anyuka fogalmazott – „tömik” a gyerekeiket.
Szurkapiszka
Fotó: Fazekas István
Az ÁNTSZ szerint jelenleg tíz fertõzõ betegség ellen van életkorhoz kötött kötelezõ védõoltás. A gyerekek a gümõkór (tbc), a torokgyík (diftéria), a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlõ (rubeola), a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B ellen kapnak oltást. Magyarországon 99 százalékos az átoltottság – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a hvg.hu-val.
Erre közleményeiben rendszerint büszkén hivatkozik a minisztérium, az ÁNTSZ vagy a járványüggyel, fertõzõ betegségekkel foglalkozó Országos Epidemiológiai Központ (OEK): az állam ezt olyan „nemzeti értéknek” tartja, amit az oltások kötelezõ jellegének fenntartásával, újabb oltások kötelezõvé tételével „meg kell õrizni”. „Éppen a példaértékû hazai átoltottságnak köszönhetõ, hogy hazánkban csak néhány, külföldrõl behurcolt kanyaró megbetegedés fordult elõ, és a kórokozó a hazai lakosság körében nem tudott terjedni” – írta a hvg.hu-nak ÁNTSZ, miért van szükség a kanyaró elleni oltás fenntartására annak ellenére, hogy ilyen betegség 2001-ben fordult elõ utoljára.
A kényszer nagy úr
„Az egyik gyerekünk részben átoltott, a másik nem kapta meg az oltásokat. Fizetjük is a büntetést” – mondta a hvg.hu-nak Bokány Lajos, a Nebáncsvirág elnökségi tagja. A törvények szerint, ha valaki elutasítja a kötelezõ oltást, akkor szabálysértési bírság kifizetésére kötelezhetõ, amely a legsúlyosabb esetben akár az 5 millió forintot is elérheti.
Ugyanakkor a jogszabályok arra is lehetõséget biztosítanak, hogy a gyermek veszélyeztetettsége miatt a szülõk ellen eljárás induljon. 2008-ban komoly médiafigyelmet kapott, hogy a szolnoki bíróság egy apát egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, a feleségét pedig tíz hónapra, mert három kötelezõ védõoltást nem adattak be gyermeküknek. Egy másik, Pest megyei családnál – miként arról a Magyar Narancs beszámolt – pedig a gyámügy lépett fel, azzal fenyegetve a szülõket, hogy „kiemelik” a kisfiút a családból, és elviszik beoltatni.
Mindkét esetben azért utasították el a szülõk az oltást, mert utána olvastak a mellékhatásoknak. A kötelezõ jelleg, a várható büntetések sok szülõnek elveszik a kedvét az ellenállástól. Miközben 99 százalékos az átoltottság, a TNS közvélemény-kutató cég négy évvel ezelõtti felmérése szerint a férfiak 37, a nõk 27 százaléka semmilyen védõoltást nem adatna be gyermekének.
A Nebáncsvirág Egyesület több olyan, anonimizált levelet is megmutatott a hvg.hu-nak, melyekbõl kiderül, hogy sem a védõnõ, sem a háziorvos nem tudott pontos tájékoztatást adni mellékhatásokról, sõt, egyes esetekben még a koktélok összetételével, hatásaival sem voltak képben. A TNS felmérése szerint 2009-ben a szülõk jelentõs része nem ismerte a bárányhimlõ, a méhnyakrák elleni védõoltásokat vagy az ingyenesen hozzáférhetõ pneumococcus elleni vakcinát, pedig az utóbbiról pont egy évvel korábban jelentette be a kormány, hogy kötelezõen ajánlott lesz.
Ugyanakkor a neten mindenféle oldalak, fórumok mûködnek, amelyek különféle teóriákat, gyakran összeesküvés-elméleteket fogalmaznak meg, gyûjtenek össze az állítólagos mellékhatásokról. Így viszonylag gyorsan terjednek ezeken a fórumokon az olyan hírek, mint a 2011-es eset, amikor Japánban négy olyan – fél és két év közötti – kisgyermek halt meg, akik nem sokkal korábban kapták meg a Prevenar és a gennyes agyhártyagyulladás elleni ActHIB nevû oltások valamelyikét. Az ÁNTSZ rögtön tisztázta, hogy Magyarországon nem kaphatók a Japánban betiltott oltóanyagok, 2010 márciusától pedig a hatóságok már áttértek a fejlettebb Prevenar 13 használatára.
Mutáns és kiütött bacik
„A statisztikák is azt mutatják, hogy egy egyre betegebb és egyre fiatalabb korban lebetegedõ társadalmat építünk. Ennek okai messzire vezetnek, de ami biztos, hogy az egyre növekvõ számú oltások ebben a folyamatban komoly szerepet játszanak” – írta az oltások mellékhatásairól feltett kérdésünkre a Nebáncsvirág Egyesület. Az oltások kötelezõvé tétele ellen tiltakozó szervezet szerint az a legfõbb gond, hogy Magyarországon nincsenek széleskörû vizsgálatok a mellékhatásokra vonatkozóan, csak azt nézik meg, hogy az adott betegség elõfordulása csökken-e a vakcina beadása után.
Nemzetközi kampány a pneumococcus elleni oltásért
Fotó: hvg.hu
„Nehéz megállapítani, hogy miért nõ az allergia, asztma, a diabétesz elõfordulási aránya” – mondta Bokány Lajos. Az egyesület szerint ebben szerepe lehet, hogy egyre több mesterséges beavatkozás történik az oltóanyagok révén az immunrendszerbe. A civil szervezet tagjai szerint a baktériumok többsége a testünk természetes flórájának része, ha az egyiket „kiütjük”, egy agresszívabb, rosszabb léphet a helyére. Az egyesület szerint a védoltások kötelezõ tételekor azt sem veszik figyelembe, hogy egyes vakcinák legfeljebb 10-13 évig fejtik ki a hatásukat, nem adnak élethosszig tartó védettséget.
A honlapjukon több olyan tanulmányt is idéznek, melyek szerint a kórokozok – így a pneumococcus is – egyre gyorsabban válnak rezisztensé az antibiotikumokkal, oltóanyagokkal szemben azáltal, hogy mutálódnak. „Számos betegség veszélyessége vagy akár elõfordulásának esélye függ az életkörülményeinktõl, szociális-higiéniás viszonyainktól, egyéni tulajdonosainktól” – írta a kéréseinkre küldött válaszlevelében az egyesület, amely éppen ezért a kötelezõ jelleg eltörléséért harcol. Szerintük az egyénre szabott oltási rend lenne az ideális, amit az orvos és a páciens közösen dolgozz ki. A szervezet májusban feljelentést tett, mert feltételezése szerint esetenként a szülõk megkérdezése nélkül adtak be gyerekeknek pneumococcus elleni oltást. Ezt a Zala megyei kormányhivatal vizsgálta ki, azt állíptva meg, hogy a szülõk igenis aláírták a beleegyezõ nyilatkozatokat.
Ugyanakkor az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGyI) szerint a vakcináknak nagyon szigorú, rendszerint európai szintû engedélyeztetési eljáráson kell átmenniük. Az egyesületnek 2011-ben küldött tájékoztatás szerint a német Paul Ehrilch Intézet több éven keresztül vizsgált 1646 gyermeket figyelt meg 180 napig a kanyaró, mumpsz, rubeola elleni oltás beadása után. A vizsgálat szerint a beadás után azonnal a gyerekek közel 70 százalékánál volt láz, kiütés, fültõmirigy-duzzanat, de súlyos és nagyon súlyos mellékhatást, csak a kölykök 6-7, illetve 2 százalékánál tapasztaltak. Nem várható, fatális mellékhatást nem tapasztaltak.
Jobb félni, mint megijedni
A kabinet most sem magyarázta meg kielégítõen, hogy miért kell az ajánlott kategóriából a kötelezõbe átsorolni a pneumococcus elleni védõoltást. „Ma már olyan magas az átoltottsági szint, majdnem 100 százalékos, hogy teljesen indokolt volt” – ezzel indokolta Beneda Attila, az egészségügyért felelõs államtitkárság kabinetfõnöke hétfõn, miért szüntetik meg a szülõk választási lehetõségét.
Szerettük volna megtudni, milyen kockázatszámítások alapján jutott erre a döntésre a minisztérium, az ÁNTSZ viszont azt közölte, egyedül a gennyes agyhártyagyulladásban (pneumococcus meningitis) meghalt betegekre van adatgyûjtés, az OEK nem tudja, hogy a tüdõgyulladásban, vérmérgezésben hányan haltak meg. A rendelkezésre álló adatok viszont azt mutatják, hogy a vakcina 2009-es bevezetése nem volt hatástalan, az elmúlt 4 évben jelentõsen visszaesett a gennyes agyhártyagyulladásban meghaltak száma, 2011-ben egyetlen gyerek halt meg, aki nem kapta meg a vakcinát. Az ÁNTSZ közlése szerint az állam évi 2 milliárd forintot fordít az oltásra, amit közbeszerzés útján szereznek be.
Fotó: ÁNTSZ
Ugyanakkor pneumococcus meningitis a védõoltás bevezetése elõtt sem számított népbetegségnek, nem okozott járványt, 2001 és 2008 között mindössze egy alkalommal, 2005-ben közelítette meg a 30-at a halálozások száma. A vakcina hatásos, azt még a volt háziorvos által vezetett Nebáncsvirág is elismeri, hogy a Prevenar beadása után a beoltottak 90-95 százaléka valóban immunissá válik.
A „jobb félni, mint megijedni” elv alapján tart a kötelezõ kategóriában több olyan oltást is Magyarország, amely más államokban legfeljebb ajánlott vagy csak a veszélyeztetett csoportoknak, elmaradott országokba utazóknak adják be. A 2008-as adatok szerint nemcsak diftéria tûnt el hazánkból: a rubeólát a kilencvenes évek közepén, a diftériát 1983-ban tapasztaltak utoljára, ennek ellenére továbbra is kötelezõ ellenük beoltani a gyerekeket.
A hazai rendszer bírálói szerint „pártállami hagyaték”, hogy ilyen sok oltás van, illetve, hogy az állam ellentmondást nem tûrõen ragaszkodik a kötelezõ jelleg fenntartásához. Az EU járványügyi online szaklapjának 2010-es nyilvántartása szerint 29 államból 12-ben kötelezõ a diftéria elleni oltás, ebbõl 8 volt szocialista ország. A Eurosurveillance szerint három évvel ezelõtt Litvániában adják be a legtöbb oltást, Magyarország a negyedik volt a listán, elõtte három egykori szocialista állam áll. A Nebáncsvirág Egyesület szerint figyelemre méltó, hogy az Egészségügyi Világszervezetnek helyet adó Svájcban soha nem is létezett kötelezõ oltás. „Hazánk védõoltások terén elért eredményeit nem véletlenül irigylik tõlünk keletre és nyugatra fekvõ országok egyaránt” – írta válaszlevelében az ÁNTSZ, miért kell a kötelezõ jelleget fenntartani minél több
„A védõnõ csupán az oltások nevét sorolta fel és támadó stílusban közölte, ha nem viszem a gyerekemet oltásra, fel fog jelenteni az ANTSZ-nél. Pedig nem mutattam semmilyen ellenállást, jeleztem a védõnõnek, gyerekem meg fogja kapni a szükséges oltást, hiszen eddig is minden gyerekkori oltást megkapott” – ezzel a panasszal fordult tavasszal az oltások kötelezõ jellege ellen tiltakozó Nebáncsvirág Egyesülethez egy szülõ, aki nem értette, miért kell mindenáron beoltani a gyerekét a pneumococcus nevû baktérium ellen.
Pedig a védõnõ határozott fellépésének nem volt alapja, ugyanis a középfülgyulladás, a baktérium okozta arcüreggyulladás, a tüdõgyulladás és agyhártyagyulladás megelõzésére szolgáló oltás beadása jelenleg nem kötelezõ, csak – ahogy a népegészségügyi szaknyelv fogalmaz – „kötelezõen ajánlott”. Azaz az orvosnak, védõnõnek jeleznie kell a két évnél fiatalabb gyerekek szüleinek, hogy az oltás mire jó és ingyenesen megkapható.
Jövõ januártól viszont a szülõknek nem lesz választási lehetõségük: az Emberi Erõforrások Minisztériuma hétfõn jelentette be, hogy a Prevenar nevû védõoltást kötelezõvé teszik, a méhnyakrák megbetegedésért felelõs HPV-vírus elleni oltás pedig kötelezõen ajánlott lesz.
Egyik szuri a másik után
Több szülõ is azt jelezte a hvg.hu-nak, hogy a „szíve szakadt meg”, amikor a babája bömbölt a tûszúrások miatt. Ráadásul nem mindig kaptak pontos tájékoztatást arról, hogy mit tartalmaz egy-egy ilyen „koktél”, komplex oltás, milyen esetleges utó- vagy mellékhatások várhatók. Ennek ellenére a hvg.hu-nak nyilatkozó, illetve a Nebáncsvirággal kapcsolatban álló szülõk többsége azt mondta, nem szegült ellen a kötelezõ oltásoknak, még ha nem is örültek neki, hogy különféle szerekkel – ahogy egy anyuka fogalmazott – „tömik” a gyerekeiket.
Szurkapiszka
Fotó: Fazekas István
Az ÁNTSZ szerint jelenleg tíz fertõzõ betegség ellen van életkorhoz kötött kötelezõ védõoltás. A gyerekek a gümõkór (tbc), a torokgyík (diftéria), a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlõ (rubeola), a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B ellen kapnak oltást. Magyarországon 99 százalékos az átoltottság – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a hvg.hu-val.
Erre közleményeiben rendszerint büszkén hivatkozik a minisztérium, az ÁNTSZ vagy a járványüggyel, fertõzõ betegségekkel foglalkozó Országos Epidemiológiai Központ (OEK): az állam ezt olyan „nemzeti értéknek” tartja, amit az oltások kötelezõ jellegének fenntartásával, újabb oltások kötelezõvé tételével „meg kell õrizni”. „Éppen a példaértékû hazai átoltottságnak köszönhetõ, hogy hazánkban csak néhány, külföldrõl behurcolt kanyaró megbetegedés fordult elõ, és a kórokozó a hazai lakosság körében nem tudott terjedni” – írta a hvg.hu-nak ÁNTSZ, miért van szükség a kanyaró elleni oltás fenntartására annak ellenére, hogy ilyen betegség 2001-ben fordult elõ utoljára.
A kényszer nagy úr
„Az egyik gyerekünk részben átoltott, a másik nem kapta meg az oltásokat. Fizetjük is a büntetést” – mondta a hvg.hu-nak Bokány Lajos, a Nebáncsvirág elnökségi tagja. A törvények szerint, ha valaki elutasítja a kötelezõ oltást, akkor szabálysértési bírság kifizetésére kötelezhetõ, amely a legsúlyosabb esetben akár az 5 millió forintot is elérheti.
Ugyanakkor a jogszabályok arra is lehetõséget biztosítanak, hogy a gyermek veszélyeztetettsége miatt a szülõk ellen eljárás induljon. 2008-ban komoly médiafigyelmet kapott, hogy a szolnoki bíróság egy apát egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, a feleségét pedig tíz hónapra, mert három kötelezõ védõoltást nem adattak be gyermeküknek. Egy másik, Pest megyei családnál – miként arról a Magyar Narancs beszámolt – pedig a gyámügy lépett fel, azzal fenyegetve a szülõket, hogy „kiemelik” a kisfiút a családból, és elviszik beoltatni.
Mindkét esetben azért utasították el a szülõk az oltást, mert utána olvastak a mellékhatásoknak. A kötelezõ jelleg, a várható büntetések sok szülõnek elveszik a kedvét az ellenállástól. Miközben 99 százalékos az átoltottság, a TNS közvélemény-kutató cég négy évvel ezelõtti felmérése szerint a férfiak 37, a nõk 27 százaléka semmilyen védõoltást nem adatna be gyermekének.
A Nebáncsvirág Egyesület több olyan, anonimizált levelet is megmutatott a hvg.hu-nak, melyekbõl kiderül, hogy sem a védõnõ, sem a háziorvos nem tudott pontos tájékoztatást adni mellékhatásokról, sõt, egyes esetekben még a koktélok összetételével, hatásaival sem voltak képben. A TNS felmérése szerint 2009-ben a szülõk jelentõs része nem ismerte a bárányhimlõ, a méhnyakrák elleni védõoltásokat vagy az ingyenesen hozzáférhetõ pneumococcus elleni vakcinát, pedig az utóbbiról pont egy évvel korábban jelentette be a kormány, hogy kötelezõen ajánlott lesz.
Ugyanakkor a neten mindenféle oldalak, fórumok mûködnek, amelyek különféle teóriákat, gyakran összeesküvés-elméleteket fogalmaznak meg, gyûjtenek össze az állítólagos mellékhatásokról. Így viszonylag gyorsan terjednek ezeken a fórumokon az olyan hírek, mint a 2011-es eset, amikor Japánban négy olyan – fél és két év közötti – kisgyermek halt meg, akik nem sokkal korábban kapták meg a Prevenar és a gennyes agyhártyagyulladás elleni ActHIB nevû oltások valamelyikét. Az ÁNTSZ rögtön tisztázta, hogy Magyarországon nem kaphatók a Japánban betiltott oltóanyagok, 2010 márciusától pedig a hatóságok már áttértek a fejlettebb Prevenar 13 használatára.
Mutáns és kiütött bacik
„A statisztikák is azt mutatják, hogy egy egyre betegebb és egyre fiatalabb korban lebetegedõ társadalmat építünk. Ennek okai messzire vezetnek, de ami biztos, hogy az egyre növekvõ számú oltások ebben a folyamatban komoly szerepet játszanak” – írta az oltások mellékhatásairól feltett kérdésünkre a Nebáncsvirág Egyesület. Az oltások kötelezõvé tétele ellen tiltakozó szervezet szerint az a legfõbb gond, hogy Magyarországon nincsenek széleskörû vizsgálatok a mellékhatásokra vonatkozóan, csak azt nézik meg, hogy az adott betegség elõfordulása csökken-e a vakcina beadása után.
Nemzetközi kampány a pneumococcus elleni oltásért
Fotó: hvg.hu
„Nehéz megállapítani, hogy miért nõ az allergia, asztma, a diabétesz elõfordulási aránya” – mondta Bokány Lajos. Az egyesület szerint ebben szerepe lehet, hogy egyre több mesterséges beavatkozás történik az oltóanyagok révén az immunrendszerbe. A civil szervezet tagjai szerint a baktériumok többsége a testünk természetes flórájának része, ha az egyiket „kiütjük”, egy agresszívabb, rosszabb léphet a helyére. Az egyesület szerint a védoltások kötelezõ tételekor azt sem veszik figyelembe, hogy egyes vakcinák legfeljebb 10-13 évig fejtik ki a hatásukat, nem adnak élethosszig tartó védettséget.
A honlapjukon több olyan tanulmányt is idéznek, melyek szerint a kórokozok – így a pneumococcus is – egyre gyorsabban válnak rezisztensé az antibiotikumokkal, oltóanyagokkal szemben azáltal, hogy mutálódnak. „Számos betegség veszélyessége vagy akár elõfordulásának esélye függ az életkörülményeinktõl, szociális-higiéniás viszonyainktól, egyéni tulajdonosainktól” – írta a kéréseinkre küldött válaszlevelében az egyesület, amely éppen ezért a kötelezõ jelleg eltörléséért harcol. Szerintük az egyénre szabott oltási rend lenne az ideális, amit az orvos és a páciens közösen dolgozz ki. A szervezet májusban feljelentést tett, mert feltételezése szerint esetenként a szülõk megkérdezése nélkül adtak be gyerekeknek pneumococcus elleni oltást. Ezt a Zala megyei kormányhivatal vizsgálta ki, azt állíptva meg, hogy a szülõk igenis aláírták a beleegyezõ nyilatkozatokat.
Ugyanakkor az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGyI) szerint a vakcináknak nagyon szigorú, rendszerint európai szintû engedélyeztetési eljáráson kell átmenniük. Az egyesületnek 2011-ben küldött tájékoztatás szerint a német Paul Ehrilch Intézet több éven keresztül vizsgált 1646 gyermeket figyelt meg 180 napig a kanyaró, mumpsz, rubeola elleni oltás beadása után. A vizsgálat szerint a beadás után azonnal a gyerekek közel 70 százalékánál volt láz, kiütés, fültõmirigy-duzzanat, de súlyos és nagyon súlyos mellékhatást, csak a kölykök 6-7, illetve 2 százalékánál tapasztaltak. Nem várható, fatális mellékhatást nem tapasztaltak.
Jobb félni, mint megijedni
A kabinet most sem magyarázta meg kielégítõen, hogy miért kell az ajánlott kategóriából a kötelezõbe átsorolni a pneumococcus elleni védõoltást. „Ma már olyan magas az átoltottsági szint, majdnem 100 százalékos, hogy teljesen indokolt volt” – ezzel indokolta Beneda Attila, az egészségügyért felelõs államtitkárság kabinetfõnöke hétfõn, miért szüntetik meg a szülõk választási lehetõségét.
Szerettük volna megtudni, milyen kockázatszámítások alapján jutott erre a döntésre a minisztérium, az ÁNTSZ viszont azt közölte, egyedül a gennyes agyhártyagyulladásban (pneumococcus meningitis) meghalt betegekre van adatgyûjtés, az OEK nem tudja, hogy a tüdõgyulladásban, vérmérgezésben hányan haltak meg. A rendelkezésre álló adatok viszont azt mutatják, hogy a vakcina 2009-es bevezetése nem volt hatástalan, az elmúlt 4 évben jelentõsen visszaesett a gennyes agyhártyagyulladásban meghaltak száma, 2011-ben egyetlen gyerek halt meg, aki nem kapta meg a vakcinát. Az ÁNTSZ közlése szerint az állam évi 2 milliárd forintot fordít az oltásra, amit közbeszerzés útján szereznek be.
Fotó: ÁNTSZ
Ugyanakkor pneumococcus meningitis a védõoltás bevezetése elõtt sem számított népbetegségnek, nem okozott járványt, 2001 és 2008 között mindössze egy alkalommal, 2005-ben közelítette meg a 30-at a halálozások száma. A vakcina hatásos, azt még a volt háziorvos által vezetett Nebáncsvirág is elismeri, hogy a Prevenar beadása után a beoltottak 90-95 százaléka valóban immunissá válik.
A „jobb félni, mint megijedni” elv alapján tart a kötelezõ kategóriában több olyan oltást is Magyarország, amely más államokban legfeljebb ajánlott vagy csak a veszélyeztetett csoportoknak, elmaradott országokba utazóknak adják be. A 2008-as adatok szerint nemcsak diftéria tûnt el hazánkból: a rubeólát a kilencvenes évek közepén, a diftériát 1983-ban tapasztaltak utoljára, ennek ellenére továbbra is kötelezõ ellenük beoltani a gyerekeket.
A hazai rendszer bírálói szerint „pártállami hagyaték”, hogy ilyen sok oltás van, illetve, hogy az állam ellentmondást nem tûrõen ragaszkodik a kötelezõ jelleg fenntartásához. Az EU járványügyi online szaklapjának 2010-es nyilvántartása szerint 29 államból 12-ben kötelezõ a diftéria elleni oltás, ebbõl 8 volt szocialista ország. A Eurosurveillance szerint három évvel ezelõtt Litvániában adják be a legtöbb oltást, Magyarország a negyedik volt a listán, elõtte három egykori szocialista állam áll. A Nebáncsvirág Egyesület szerint figyelemre méltó, hogy az Egészségügyi Világszervezetnek helyet adó Svájcban soha nem is létezett kötelezõ oltás. „Hazánk védõoltások terén elért eredményeit nem véletlenül irigylik tõlünk keletre és nyugatra fekvõ országok egyaránt” – írta válaszlevelében az ÁNTSZ, miért kell a kötelezõ jelleget fenntartani minél több
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Balu
- 2013. November 02. 14:16:07
#12 |
Osmagyarhon
- 2013. November 02. 23:41:04
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.