A magyar helyesírås nÊgy jellemzþje, hogy betÝíró, a kiejtÊsbþl indul ki, szóelemzþ Ês hagyomånycentrikus
NĂŠpszabadsĂĄg - Reviczky Zsolt

A vilĂĄg nyelveinek nyomtatott ĂŠs internetes formĂĄban is elĂŠrhetĂľ katalĂłgusa, a Summer Institute szerint a FĂśldĂśn lĂŠtezĂľ mintegy 8 ezernyi nyelv kĂśzĂźl 3200-at kĂśzvetlenĂźl fenyeget a kihalĂĄs, bĂĄr mĂĄs forrĂĄsok szerint a nyelvek 90 szĂĄzalĂŠka van veszĂŠlyben. A hajdan az embercsoportok izolĂĄciĂłja folytĂĄn kialakulĂł ĂŠs egymĂĄstĂłl elvĂĄlĂł nyelvek a globalizĂĄlĂłdĂł vilĂĄg kommunikĂĄciĂłs kapcsolatai hatĂĄsĂĄra konvergĂĄlĂłdnak, megszĂťnnek. Egyre tĂśbb kis nyelvet mind kevesebben beszĂŠlnek. Kornai azonban tovĂĄbbmegy, ĂŠs becslĂŠsĂŠt nem a nyelvet beszĂŠlĂľk szĂĄma, hanem a nyelvet az interneten hasznĂĄlĂłk szĂĄma alapjĂĄn teszi. A kĂŠt kategĂłria ugyanis jelentĂľsen elvĂĄlik egymĂĄstĂłl. Itt van pĂŠldĂĄul a SzenegĂĄlban ĂŠs GambiĂĄban hivataloskĂŠnt hasznĂĄlt mandinka, mely Alex Haley GyĂśkerek cĂ­mĂť regĂŠnye, ĂŠs az abbĂłl kĂŠszĂźlt tĂŠvĂŠsorozat miatt is ismerĂľs lehet. HiĂĄba beszĂŠlik tĂśbb milliĂłan, hiĂĄba van ezen a nyelven tĂŠvĂŠ ĂŠs rĂĄdiĂładĂĄs, a digitĂĄlis tĂŠrben a mandinka nincs jelen. Vagyis Kornai AndrĂĄs szerint digitĂĄlisan halott. Ugyanez mondhatĂł el rokon nyelvĂźnkrĂľl, a szĂĄmirĂłl, amelyet SkandinĂĄvia ĂŠszaki rĂŠszĂŠn beszĂŠlnek a rĂŠnszarvasterelĂľ tĂśrzsek. IndonĂŠziĂĄban ĂŠs MalajziĂĄban ugyanakkor az olcsĂł szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpek ottani elterjedĂŠse rĂŠvĂŠn, tĂśbb kis nyelv digitĂĄlisan feljĂśvĂľben van. Sok fejlett orszĂĄgbeli kis nyelv – mint pĂŠldĂĄul az izlandi, az ĂŠszt, vagy a finn – pedig egyenesen virul az interneten ĂŠs a kĂśzĂśssĂŠgi mĂŠdiĂĄban. A kutatĂł Ăşgy vĂŠli, azok a nyelvek, melyek kimaradnak a kultĂşra fĂľ ĂĄramlatĂĄbĂłl, nem vĂĄllaljĂĄk fel a digitĂĄlis kihĂ­vĂĄst, rezervĂĄtumba kĂŠnyszerĂźlnek, ĂŠs bĂĄr lehet, hogy mĂŠg tĂśbb mint szĂĄz ĂŠv mĂşlva is lesznek, akik beszĂŠlik, nem ezek viszik a vilĂĄgot elĂľre ĂŠs ĂŠletkĂŠptelensĂŠgre vannak Ă­tĂŠlve.

A PLOS One-ban megjelent cikk egy rĂŠszletes kutatĂĄson alapul, melynek gyĂśkerei ĂŠvekre ĂŠs a szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpes nyelvĂŠszetre nyĂşlnak vissza. Kornai munkatĂĄrsaival egy speciĂĄlis szoftver segĂ­tsĂŠgĂŠvel elĂľszĂśr 15 nyelvbĂľl kezdett olyan interneten fellelhetĂľ szĂśvegeket gyĂťjteni, melyek az adott nyelv minĂŠl szĂŠlesebb szĂłkincsĂŠt reprezentĂĄltĂĄk. Matematikai modellekkel 35 paramĂŠter segĂ­tsĂŠgĂŠvel (bĂĄr a tanulĂłalgoritmusok szerint ebbĂľl a halmazbĂłl csak 6-8 ĂŠrtĂŠk volt a fontos) modelleztĂŠk az egyes nyelvekbĂľl vizsgĂĄlt szĂśvegeket. EzutĂĄn 50, majd 330 nyelvet pĂĄsztĂĄztak vĂŠgig, ĂŠs egyre nyilvĂĄnvalĂłbbĂĄ vĂĄlt, hogy vĂŠszesen kevĂŠs a digitĂĄlis tĂŠrben jelenlĂŠvĂľ nyelv. Tavaly a magyar professzor egy eurĂłpai nyelvtechnolĂłgiai fĂłrumon is beszĂŠlt felismerĂŠsĂŠrĂľl.

Mint Kornai AndrĂĄs lapunknak elmondta, a nyelveket nĂŠgy csoportra osztottĂĄk: digitĂĄlisan mozdulatlan, ĂśrĂśksĂŠgi, ĂŠlĂľ ĂŠs virulĂł nyelvekre. Az elsĂľ, harmadik ĂŠs negyedik kategĂłria kĂśnnyen ĂŠrtelmezhetĂľ, mĂ­g a mĂĄsodik csoportba azok a nyelvek tartoznak, mint pĂŠldĂĄul a latin vagy az ĂłgĂśrĂśg, amelyeket ugyan megtalĂĄlunk a neten, ĂĄm e szĂśvegek valamely, spirituszban megĂľrzĂśtt ĂĄllat maradvĂĄnyaihoz hasonlĂ­tanak.
HIRDETÉS


Kornai AndrĂĄs
Az amerikai cikkben kĂśzĂślt – mĂĄr az Ăśsszes lĂŠtezĂľ nyelvet felĂślelĂľ – ĂŠs jelentĂľs gĂŠpi erĂľforrĂĄssal kĂŠszĂźlt elemzĂŠs sokkolĂł megĂĄllapĂ­tĂĄsa szerint a korĂĄbban hitt 600-700 nyelv helyett a digitĂĄlis kort csupĂĄn 200-300 ĂŠlheti tĂşl. A PLOS-cikkben Kornai ugyan 420 nyelvrĂľl Ă­r, mint amelyeknek esĂŠlyĂźk van az internet vilĂĄgĂĄban is, ĂĄm ez a kutatĂł szerint csupĂĄn „mundĂŠrbecsĂźletet vĂŠdĂľ optimista jĂłslat”. A legkorszerĂťbb kommunikĂĄciĂłs csatornĂĄk egyikĂŠn, a twitteren pĂŠldĂĄul alig 150 nyelv szĂłlal meg. Az pedig a magyar kutatĂł szerint nagyon rossz jel, ha egy nyelv nincs jelen a kĂśzĂśssĂŠgi mĂŠdiĂĄban.

A facebookon, twitteren és a blogokon tovább élõ nyelvek között szerencsére ott a magyar is, melynek alapszinten nincs félnivalója. (A magyar wikipédia nagyságra jelenleg a 24., vagyis nyelvünk nemhogy az életképes 4-5 százalékban, de a felsõ 0,5 százalékban is bent van.) Ám az egy dolog, hogy mennyi autópályája van egy országnak, egy másik, hogy ezeken milyen autók közlekednek. És e tekintetben a magyar nem virul, csupán él. A magyar nyelvtechnológia Kornai szerint féloldalas fejlõdésû. Beszédszintézisben például nemzetközi szintû eredményekkel rendelkezünk, beszédfelismerésben (gépi fordításban) már nem annyira. Az igazából csupán a magyaroknak életfontosságú szakterület további fejlõdéséhez hazai fejlesztésû szoftverek kellenek, ezekhez pedig az eddiginél bõségesebb anyagi háttér. A csupán néhány tízmilliós támogatások csak az örökségi státusz felé vihetik nyelvünket.


InfĂł: A cikk eredeti vĂĄltozata a 2013.10.31-i NĂŠpszabadsĂĄgban olvashatĂł.
http://nol.hu/lap..._nem_virul