Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Titokzatos híve miatt fizet rá Magyarország?
Fokozatosan növeli zászlóshajó kötvényalapjában a magyar eszközök súlyát az ország egyik legnagyobb külföldi hitelezõje, a Franklin Templeton alapkezelõ. Egyes piaci vélemények szerint ügyleteivel hozzájárul a magas szinten beragadó hozamszinthez, ám a Napi Gazdaság által megkérdezett szakemberek szerint ennek kicsi a valószínûsége.
Beleült magyar államkötvényeibe a Templeton, az elsõ negyedév végi adatok alapján a legnagyobb alapja, a csaknem 43 milliárd dolláros luxemburgi Global Bond Fund március végén 5,99 százalékos súllyal szerepeltette Magyarországot, szemben a december 31-i 5,84, illetve a február végi 5,93 százalékkal. Az alap tizedik legnagyobb befektetése egy 6,375 százalékos kuponú tízéves magyar kötvény 1,46 százalékos súllyal, amely hat bázispontos csökkenést jelent a február végi állapothoz képest. Igaz, a két másik nagyobb kötvényalapban is jelentõs Magyarország súlya, a 24,27 milliárd dolláros Global Total Return Fundban 7,53 százalékos, míg a 6,74 milliárdos Emerging Markets kötvényalapban 6,12 százalék. Így a külföldiek kezében lévõ 4264 milliárd forintnyi állampapír-állományt figyelembe véve a három alap együtt − a csak forintban denominált kötvényeket alapul véve − annak mintegy negyedét kitevõ mennyiséggel rendelkezett, igaz, ez a számolás figyelmen kívül hagyja a devizában denominált papírokat.
Kapcsolódó cikkek
* Nem vonzó a napenergia-pályázat
* Sárga csekk: megtiltanák a külön díj felszámítását
* Élesen csökkent a magyar csõdkockázat
* Hajszálnyit nõttek a hozamok
* Nem fizetnek a rendõrök, kormányhivatalok – lesz ez még rosszabb
* Hol bukhat meg a kormány adóterve? – itt vannak a szakértõi vélemények
A végfelhasználó nem ismert
Egyes piaci szereplõk szerint a tavaly nyárihoz hasonlóan az utóbbi idõben is egy nagyobb szereplõ viszi el rendre a hosszabb kötvényeket az aukciókon, s bár a végfelhasználó nem ismert, elképzelhetõ, hogy ugyanaz a vevõ áll mögötte. Ezt követõen a másodpiacon folyamatos kisebb eladásokkal tarthatja magasabb szinten a hozamokat − amelyet az utóbbi idõben a hangulat is támogat −, a következõ aukción pedig így számára kedvezõ áron vásárolhat be ismét. (Az elmúlt hónapban folyamatosan 9 százalék környékén tartózkodott a hozam.)
Erre elméletben meg is lenne a lehetõség, Michael Hasenstab, a Franklin Templeton befektetési igazgatója és a kötvényalapok kezelõje a Bloomberg tudósítása szerint a múlt héten szögezte le, hogy − a kedvezõ irányba mutató fundamentumok mellett − azért szeretik a magyar kötvényeket, mert mindenki más utálja õket. Azaz a magánnyugdíjpénztárak eltûnésével és az IMF-tárgyalások megkezdésének elhúzódásával kevés az igazán nagy külföldi vevõ a piacon.
Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelõ kötvényportfólió-menedzsere azonban nem tartja valószínûnek, hogy egy szereplõ, adott esetben a Templeton energiát fecsérelne egy ilyen megoldásra. Ráadásul annak komoly kockázatai is vannak, hiszen ha elviszi is az aukciót, ám közben negatív változás áll be a piacon, nehezen tud kihátrálni a helyzetbõl. A szakember szerint a hozamok a fõleg short pozicionáltságú piac miatt ragadtak be magasabb szinten. Érdemi csökkenésükhöz viszont arra lenne szükség, hogy a konvergenciaprogram elegendõnek bizonyuljon arra, hogy az EU megszüntesse a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárást, illetve hogy a kormány vállalásai alapján megkezdõdhessenek az EU/IMF párossal a hitelkeretrõl szóló tárgyalások. Utóbbira a szakember szerint akár heteken belül sor kerülhet.
Másképp mûködik a stratégia
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelõ befektetési igazgatója sem hallott még errõl az elméletrõl. Tudomása szerint azonban a Templeton befektetési stratégiája is kicsit másként mûködik. Az alapkezelõ ugyanis a hozamgörbe átlagtól elmaradó rövid (jellemzõen 2-3-4 éves) szegmensében aktív és hozamainak nagy része a nyitott devizapozíciókból adódik, ami igaz a többi feltörekvõ piaci befektetései esetében is. A rövid oldali kitettségnek több elõnye is van. Egyrészt kisebb a portfólió kamatláb-érzékenysége, másrészt likviditási szempontból is jobban menedzselhetõ. Az állandó lejáratok miatt ugyanis a befektetõk visszaváltásait is jobban tudja kezelni, így nem szükséges az állampapírok értékesítése a piacon (ez a magyar másodpiaci viszonyokat ismerve nagyobb tételben eleve nehézkes lenne). Az alapkezelõ így Duronelly tudomása szerint nem is kereskedik nagyon aktívan, inkább kifuttatja papírjait, a befolyó forintot pedig igény szerint vagy visszakonvertálja dollárra, esetleg euróra, vagy újra befekteti állampapírokba.
A magyar hozamok minden bizonnyal azért ragadtak ilyen magasan, mert bár a feltörekvõ piaci eszközökbe folyamatos a pénzbeáramlás, ebbõl a piaci szereplõk a korábbi évekhez képest alacsonyabb arányt fektetnek be. A friss pénz ráadásul az állam részérõl folyamatos kínálattal találkozik, a hazai megtakarítások növekedése pedig túlságosan alacsony ahhoz, hogy komoly keresletet teremtsen a magyar állampapírok iránt.
Link
Beleült magyar államkötvényeibe a Templeton, az elsõ negyedév végi adatok alapján a legnagyobb alapja, a csaknem 43 milliárd dolláros luxemburgi Global Bond Fund március végén 5,99 százalékos súllyal szerepeltette Magyarországot, szemben a december 31-i 5,84, illetve a február végi 5,93 százalékkal. Az alap tizedik legnagyobb befektetése egy 6,375 százalékos kuponú tízéves magyar kötvény 1,46 százalékos súllyal, amely hat bázispontos csökkenést jelent a február végi állapothoz képest. Igaz, a két másik nagyobb kötvényalapban is jelentõs Magyarország súlya, a 24,27 milliárd dolláros Global Total Return Fundban 7,53 százalékos, míg a 6,74 milliárdos Emerging Markets kötvényalapban 6,12 százalék. Így a külföldiek kezében lévõ 4264 milliárd forintnyi állampapír-állományt figyelembe véve a három alap együtt − a csak forintban denominált kötvényeket alapul véve − annak mintegy negyedét kitevõ mennyiséggel rendelkezett, igaz, ez a számolás figyelmen kívül hagyja a devizában denominált papírokat.
Kapcsolódó cikkek
* Nem vonzó a napenergia-pályázat
* Sárga csekk: megtiltanák a külön díj felszámítását
* Élesen csökkent a magyar csõdkockázat
* Hajszálnyit nõttek a hozamok
* Nem fizetnek a rendõrök, kormányhivatalok – lesz ez még rosszabb
* Hol bukhat meg a kormány adóterve? – itt vannak a szakértõi vélemények
A végfelhasználó nem ismert
Egyes piaci szereplõk szerint a tavaly nyárihoz hasonlóan az utóbbi idõben is egy nagyobb szereplõ viszi el rendre a hosszabb kötvényeket az aukciókon, s bár a végfelhasználó nem ismert, elképzelhetõ, hogy ugyanaz a vevõ áll mögötte. Ezt követõen a másodpiacon folyamatos kisebb eladásokkal tarthatja magasabb szinten a hozamokat − amelyet az utóbbi idõben a hangulat is támogat −, a következõ aukción pedig így számára kedvezõ áron vásárolhat be ismét. (Az elmúlt hónapban folyamatosan 9 százalék környékén tartózkodott a hozam.)
Erre elméletben meg is lenne a lehetõség, Michael Hasenstab, a Franklin Templeton befektetési igazgatója és a kötvényalapok kezelõje a Bloomberg tudósítása szerint a múlt héten szögezte le, hogy − a kedvezõ irányba mutató fundamentumok mellett − azért szeretik a magyar kötvényeket, mert mindenki más utálja õket. Azaz a magánnyugdíjpénztárak eltûnésével és az IMF-tárgyalások megkezdésének elhúzódásával kevés az igazán nagy külföldi vevõ a piacon.
Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelõ kötvényportfólió-menedzsere azonban nem tartja valószínûnek, hogy egy szereplõ, adott esetben a Templeton energiát fecsérelne egy ilyen megoldásra. Ráadásul annak komoly kockázatai is vannak, hiszen ha elviszi is az aukciót, ám közben negatív változás áll be a piacon, nehezen tud kihátrálni a helyzetbõl. A szakember szerint a hozamok a fõleg short pozicionáltságú piac miatt ragadtak be magasabb szinten. Érdemi csökkenésükhöz viszont arra lenne szükség, hogy a konvergenciaprogram elegendõnek bizonyuljon arra, hogy az EU megszüntesse a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárást, illetve hogy a kormány vállalásai alapján megkezdõdhessenek az EU/IMF párossal a hitelkeretrõl szóló tárgyalások. Utóbbira a szakember szerint akár heteken belül sor kerülhet.
Másképp mûködik a stratégia
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelõ befektetési igazgatója sem hallott még errõl az elméletrõl. Tudomása szerint azonban a Templeton befektetési stratégiája is kicsit másként mûködik. Az alapkezelõ ugyanis a hozamgörbe átlagtól elmaradó rövid (jellemzõen 2-3-4 éves) szegmensében aktív és hozamainak nagy része a nyitott devizapozíciókból adódik, ami igaz a többi feltörekvõ piaci befektetései esetében is. A rövid oldali kitettségnek több elõnye is van. Egyrészt kisebb a portfólió kamatláb-érzékenysége, másrészt likviditási szempontból is jobban menedzselhetõ. Az állandó lejáratok miatt ugyanis a befektetõk visszaváltásait is jobban tudja kezelni, így nem szükséges az állampapírok értékesítése a piacon (ez a magyar másodpiaci viszonyokat ismerve nagyobb tételben eleve nehézkes lenne). Az alapkezelõ így Duronelly tudomása szerint nem is kereskedik nagyon aktívan, inkább kifuttatja papírjait, a befolyó forintot pedig igény szerint vagy visszakonvertálja dollárra, esetleg euróra, vagy újra befekteti állampapírokba.
A magyar hozamok minden bizonnyal azért ragadtak ilyen magasan, mert bár a feltörekvõ piaci eszközökbe folyamatos a pénzbeáramlás, ebbõl a piaci szereplõk a korábbi évekhez képest alacsonyabb arányt fektetnek be. A friss pénz ráadásul az állam részérõl folyamatos kínálattal találkozik, a hazai megtakarítások növekedése pedig túlságosan alacsony ahhoz, hogy komoly keresletet teremtsen a magyar állampapírok iránt.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. April 25. 08:40:47
#2 |
Zea
- 2012. April 25. 09:14:21
#3 |
torokgyik
- 2012. April 25. 09:16:44
#4 |
kukackac
- 2012. April 25. 09:40:23
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.