Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Saját "nindzsák" Európa számára?
Legyek fõninja? Van nunchakum és shurikenem, de ha nagyon hideg van, akkor ton-fázni is tudok. Mi kellhet még? Ja, Jahve-hÃvõnek kell lenni? Akkor ezt is bukom. Az európai sajtó a görög Naftemporiki újságra hivatkozva a napokban Viviane Reding, az EU jogérvényesülési biztosának kijelentéseit idézték, aki az emlÃtett kiadványnak adott interjút. A kommentátorok és szakértõk érdeklõdését leginkább az a kijelentése keltette fel, amely szerint az lehetne a hatékony válasz az amerikai titkosszolgálatok leleplezett elektronikus kémkedésére a politikai vezetõkkel és az európai országok polgáraival szemben, ha az Európai Unió keretein belül létrehoznának a CIA és NSA szervezetekhez hasonló saját titkosszolgálatot.
Viviane Reding a továbbiakban elmondta, hogy ”ellensúlyra” van szüksége az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalnak. Ezért az uniós biztos ez hosszú távú kezdeményezés mellett lép fel, mégpedig, hogy 2020-ra hozzanak létre egy saját európai titkosszolgálatot. Ezzel összefüggésben az EUobserver megjegyezte, hogy az EU-tagállamok titkosszolgálatai most is elég szorosan mûködnek együtt. Õk többek között információkat cserélnek egymással a nemzetközi terrorizmus és a fegyveres konfliktusok fenyegetéseit illetõen az EU úgynevezett HÃrszerzõ Elemzõ Központján keresztül.
Viviane Reding interjújával kapcsolatban az internetes portál hangsúlyozza, hogy az uniós biztos csupán a magánvéleményét fejtette ki. Sõt, az EUobserver emlékeztet rá, hogy elsõ alkalommal Ausztria és Belgium volt az, akik még 2004-ben megemlÃtették a saját titkosszolgálat létrehozásának az ötletét. Az akkori felvetésnek az a madridi vonatrobbantás volt, amely során közel 200 fõ vesztette életét. Akkor azonban, a portál szerint, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország nem volt hajlandó meghallani ezt a kérelmet. Idén júliusban a sajtó arról számolt be, hogy a Külügyi Szolgálat az európai hÃrszerzési és biztonsági szolgálat létrehozásáról szóló projekt sokkal részletesebb tervezetével állt elõ. E szerint az intézmény szolgálatában lennének drón jármûvek, repülõgépek és még nyomkövetõ mûholdak is. És bár az ötletet támogatja Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Lengyelország, a szakértõk többsége gazdasági okokból és a partnerek közötti nézeteltérések miatt nem tartja reálisnak a projektet. Szkeptikus Igor Korotcsenko orosz szakértõ is:
Minden hÃrszerzõ szolgálatnak rendelkeznie kell ügynökökkel, az elektronikus lehallgatást lehetõvé tévõ eszközökkel. Ebbõl a szempontból pedig nyilvánvaló, hogy az EU tagállamainak nemzeti hÃrszerzõ szolgálatai fogják ellátni ezeket a funkciókat. ValószÃnûleg, amennyiben valóban létrejön az új felderÃtõi szolgálat, úgy az tisztán analitikus és prediktÃv feladatokkal fog foglalkozni, nem pedig tényleges nyomozói munkával.
Link
Viviane Reding a továbbiakban elmondta, hogy ”ellensúlyra” van szüksége az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalnak. Ezért az uniós biztos ez hosszú távú kezdeményezés mellett lép fel, mégpedig, hogy 2020-ra hozzanak létre egy saját európai titkosszolgálatot. Ezzel összefüggésben az EUobserver megjegyezte, hogy az EU-tagállamok titkosszolgálatai most is elég szorosan mûködnek együtt. Õk többek között információkat cserélnek egymással a nemzetközi terrorizmus és a fegyveres konfliktusok fenyegetéseit illetõen az EU úgynevezett HÃrszerzõ Elemzõ Központján keresztül.
Viviane Reding interjújával kapcsolatban az internetes portál hangsúlyozza, hogy az uniós biztos csupán a magánvéleményét fejtette ki. Sõt, az EUobserver emlékeztet rá, hogy elsõ alkalommal Ausztria és Belgium volt az, akik még 2004-ben megemlÃtették a saját titkosszolgálat létrehozásának az ötletét. Az akkori felvetésnek az a madridi vonatrobbantás volt, amely során közel 200 fõ vesztette életét. Akkor azonban, a portál szerint, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország nem volt hajlandó meghallani ezt a kérelmet. Idén júliusban a sajtó arról számolt be, hogy a Külügyi Szolgálat az európai hÃrszerzési és biztonsági szolgálat létrehozásáról szóló projekt sokkal részletesebb tervezetével állt elõ. E szerint az intézmény szolgálatában lennének drón jármûvek, repülõgépek és még nyomkövetõ mûholdak is. És bár az ötletet támogatja Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Lengyelország, a szakértõk többsége gazdasági okokból és a partnerek közötti nézeteltérések miatt nem tartja reálisnak a projektet. Szkeptikus Igor Korotcsenko orosz szakértõ is:
Minden hÃrszerzõ szolgálatnak rendelkeznie kell ügynökökkel, az elektronikus lehallgatást lehetõvé tévõ eszközökkel. Ebbõl a szempontból pedig nyilvánvaló, hogy az EU tagállamainak nemzeti hÃrszerzõ szolgálatai fogják ellátni ezeket a funkciókat. ValószÃnûleg, amennyiben valóban létrejön az új felderÃtõi szolgálat, úgy az tisztán analitikus és prediktÃv feladatokkal fog foglalkozni, nem pedig tényleges nyomozói munkával.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. November 06. 14:18:41
#2 |
Kameleon
- 2013. November 06. 14:28:19
#3 |
Kameleon
- 2013. November 06. 14:41:29
#4 |
Perje
- 2013. November 06. 17:46:20
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték