Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Korrupció és bûnpártolás - feljelentették a Legfõbb Ügyészt
2013-11-05 06:03:51
Korrupció és bûnpártolás - feljelentették a Legfõbb Ügyészt
BELSÕ ELLENÕRZÉSI ÖNÁLLÓ OSZTÁLY
Dr. Pa p p Ti b o r
osztályvezetõ
E-mail:
KIEMELT ÉS KATONAI ÜGYEK FÕOSZTÁLYA
Dr. S i n k u P á l
legfõbb ügyészségi tanácsos, fõosztályvezetõ ügyész
E-mail:
KÖZÉRDEKVÉDELMI FÕOSZTÁLY
Dr. S e e r e i n e r Imr e
fõosztályvezetõ ügyész
E-mail:
Tárgy: Feljelentés a Legfõbb Ügyész, valamint további ügyészek ellen
Tisztelt Ügyész Urak!
Sajnálom, de az április óta általam, és a Deviza Alapú Csalás Áldozatai Csoport tagjai által megküldött feljelentések hányattatását, valamint az ügyészségek elkerülõ magatartását figyelembe véve, a következõ új feljelentéseimet kénytelen vagyok ezúton megtenni:
Büntetõjogi felelõsségem teljes tudatában, erkölcsi és anyagi érdekeim feljelentést teszek dr Polt Péter legfõbb ügyész ellen (az ügyem összes iratának megküldésével az Europolnak; az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), és az Európa Tanács korrupcióellenes csoportjának (GRECO) is) korrupció gyanúja, bûnpártolás gyanúja, kötelezettségszegés és szakmaiatlanság, valamint hûtlen vagy hanyag kezelés alapos gyanúja miatt.
A legfõbb ügyész érdemi vizsgálat nélkül, mellébeszéléssel és jogtalan hivatkozással akadályozza a vizsgálatok indítását, ezzel tudatosan elvonja a független magyar bíróságok döntési jogkörét; tevékenységével jelentõs kárt okoz a magyar költségvetés mellett az adósoknak is.
Felháborító számomra, hogy a legfõbb ügyész úgy tesz, mintha egy szerzõdéses panaszt tettem volna, amikor a nála július 2-án tett feljelentésembõl egyértelmûen tudnia kell: a 3 kiemelt, csaló károkozás következtében súlyos anyagi hátrányba kerül az adós, és a számla nélkülisége folytán a magyar költségvetés is. Ezek a rejtetten elkövetett, minden esetben pontosan kiszámítható károkozások egyike sem vezethetõ le a szerzõdések aláírt szövegébõl, de a bankok szabályzataiból sem.
Polt Péter meggyalázta az ÜGYÉSZSÉG „szentségét”: a tisztességért, a jogért és igazságért való bátor kiállásból a korrupt, lélektelen maffia-ügyvédje szerepét osztja ki az általa vezetett szervezetnek. A Polt Péter vezetése alatti ügyészség szándékosan „felment” bûnösöket, amikor már a vizsgálat elkezdését is megakadályozza, s azzal utasít el, hogy a feljelentés tárgya „nem bûncselekmény”, vagy amikor a Büntetõ törvénykönyv írott szabályaitól, és íratlan szellemiségétõl eltekint.
A vádpontjaim, alátámasztására néhány konkrét eset:
1. Dr. Füzesi Mónika a XX., XXI. és XXIII. kerületi vezetõ ügyész a B.XXI. 4997/201/2-III. számú határozatában az általam a Btk. 196.§1 (1.) ütközõ, Tartás elmulasztása címen kezdeményezett bûnügyben, egyoldalú valótlan/hazug rendõri állítás tudatos (a panaszom ellenére történt) elfogadása miatt, a bûncselekmény teljes körû, valóságos felderítését megakadályozta, és ezzel gyermekemnek és nekem mintegy egymillió Ft-os közvetlen anyagi kárt, valamint még meg nem határozott mértékû nem vagyoni kárt okozott. (Dr. Füzesi M. ellen: bûnpártolás, hivatali hatalommal visszaélés, szakmaiatlanság vagy korrupció vélelmezhetõ, ezért feljelentést teszek) Kérem ezen ügy jogszerû kivizsgálását is, a mondvacsinált „határidõn túli panaszra” hivatkozás helyett.
Nem fogadható el, hogy az ügyész hazugságra alapozva meneküljön el a bûncselekmény kivizsgálása, és a teljes bûncselekmény büntetõbíróság elõtti részletes feltárása elõl. (Hiába került ugyanis bíróság elé -fellebbezés miatt- az ügy, hiszen a sokéves TÉNYEKET a bíróság az ügyész kötelességszegése miatt nem is kaphatta meg!) Nem az ügyész mentesíti a bûnöst a felelõsségre vonástól, mert az a bíróság kompetenciája. Az ügyész a TELJES CSELEKMÉNY vizsgálatára kötelezett, nem a bíróság megtévesztésére.
2. Az általam bankár-csalás ügyekben név szerint, korrupció és bûnpártolás miatt feljelentett valamennyi ügyész megkárosította a magyar költségvetést azzal, hogy a feljelentésekben pontosan leírt költségvetési csalás, mérleghamisítás kérdéskörben az elvárható minimális vizsgálatot is elutasították. A bûncselekmények elhallgatása, a magyar adófizetõk meglopása ellentétben áll a törvényes kötelezettségeivel!
3. Az 1. és a 2. pontban szereplõ ügyekben az ügyész nem látja el a neki törvény által kötelezettségként elõírt, a rendõrség felügyeletére vonatkozó kötelezettségét. Nem védheti az ügyész a „mundér becsületét” a Btk és a Be jogszabályaival ellentétben.
1. A jogalkotó egyértelmûen azért hozta a törvényt, hogy a gyermekük felnevelését TUDATOSAN, szándékos módon akadályozó szülõ, megbûnhõdjön a cselekménye miatt. Az a törvényi kitétel, mely szerint a gyanúsított mentesülhet a büntetõ eljárás következményei alól, ha az elmaradt gyermektartást kifizeti, (szemben a tehetetlen polgári joggal) egyértelmûen és kizárólag arról szól, hogy a gyermekéért SZÁNDÉKOSAN FIZETNI NEM AKARÓ, de a FIZETÉSRE KÉPES szülõ – a gyermek érdekében, rendezhesse tartozását, így javuljanak a gyermek életkörülményei.
2. Az ügyészség fõ feladatait az Alaptörvény 29. cikkének (1) és (2) bekezdése határozza meg. Eszerint a legfõbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közremûködõjeként az állam büntetõigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bûncselekményeket, fellép más jogsértõ cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elõsegíti a jogellenes cselekmények megelõzését.
3. Az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 17. §-a az ügyész nyomozással és vádemeléssel kapcsolatos feladatait az alábbiak szerint határozza meg: Az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett a) nyomozást végeztet; b) felügyeli a nyomozó hatóság önálló nyomozását; illetve c) a büntetõeljárási törvényben meghatározott esetekben a nyomozást maga végzi. A nyomozás során az ügyész a büntetõeljárás hatékony és a lehetõ leggyorsabb lefolytatása érdekében rendelkezik az ügyrõl, a nyomozás elvégzendõ feladatairól. A nyomozásra vonatkozó intézkedéseiért, az általa elvégzett eljárási cselekmények, az általa tett intézkedések és meghozott határozatok megalapozottságáért, jogszerûségéért felelõs.
4. A csalás, gazdasági csalás, költségvetési csalás, a számviteli törvény megsértése, és a többi bûncselekményi tényállás hivatalból üldözendõ lenne. Nem lehet joga az ügyészségnek a tényállás részletes, minden elemére kiterjedõ vizsgálat megakadályozása. Az ügyészségnek nem lehet joga a bíróság kompetenciájának elvonására, illetve a hanyag munkavégzése miatt az igazságszolgáltatás félrevezetésére A bíróság nem lesz képes az igazságszolgáltatásra, ha az ügyészség szándékosan NEM TÁRJA FEL a körülmények és a tényállás teljességét.
5. Felháborító, hogy a július 2.-án beadott (az egységes és egyetlen bûncselekményre vonatkozó), valamint az október 26-án beadott (a Magyar Bankszövetség terrorcselekménnyel való fenyegetésére vonatkozó) feljelentéseim sorsa máig ismeretlen.
6. Elfogadhatatlan, hogy a feljelentéseimre vonatkozó jogosulatlan jövedelemszerzés a kölcsönszerzõdések helyett (az átszámítás matematikai mûvelete transzformáció), valamint a jogalap nélküli pénzügyi szolgáltatás (konverzió) ügyében hivatalból kötelességszerûen indítandó eljárás sem indult.
7. A Legfõbb Ügyész szándékosan nem egyesíti az ügyeket – ezzel közvetlen államigazgatási károkat okoz – az elhallgatás, a nyilvánosság félrevezetése érdekében. Ehhez sorolandó, hogy a Legfõbb Ügyész helyettese Dr. Lajtár István (ellene is ezúton: bûnpártolás, hivatali hatalommal visszaélés, szakmaiatlanság vagy korrupció vélelmezhetõ, miatt feljelentést teszek) folyamatosan hazudik, és szándékosan becsapta a Magyar Országgyûlés képviselõit, amikor Vágó Gábor képviselõ kérdésére felszólalásában a következõket állította: „a hatályos jogszabályi rendelkezések arra jogosítják fel az ügyészt, hogy kérhesse a bíróságtól a tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását.” és „a feleknek a szerzõdésbõl eredõ jogait és kötelezettségeit” illetve „az ügyészség minden olyan esetben vizsgálatot folytat hivatalból, amikor a hatáskörébe tartozó konkrét törvénysértésrõl, mulasztásról, vagy törvénysértõ állapotra utaló adatról, hivatalos minõségében tudomást szerez” továbbá „hatáskör hiányában az ügyésznek vizsgálat lefolytatására, perindításra nincs jogszabályi lehetõsége, tehát az ügyész nem tehetetlen, csupán a jogszabályi lehetõségek nem adnak lehetõséget” valamint „az ügyészség csak abban az esetben folytathat vizsgálatot, indíthat pert, ha a konkrét törvénysértésrõl, mulasztásról, vagy törvénysértõ állapotra utaló adatról, hivatalos minõségében tudomást szerez. Ennek a kötelezettségének az ügyészség eddig is eleget tett, és a jövõben is eleget fog tenni.” lásd:
Ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak, hiszen július 2-a óta Polt Péter asztalán van az a feljelentésem, amibõl egyértelmûen kiderül: a deviza alapú csalás alapvetõ károkozása teljesen független az egyedi szerzõdésektõl, és megalapozza a feljelentésben megállapított Btk tényállásokat.
Furcsa, hogy egy ilyen magas pozíciójú ügyész nem tud errõl a kiemelt fontosságú bûncselekményrõl.
Dr Lajtár István Legfõbb Ügyész helyettes az országgyûlés becsapásával méltatlanná vált tisztsége betöltésére!
Vádolom Polt Péter Legfõbb Ügyészt a magyar ügyészség erkölcsi szétverésével; törvényi kötelezettségeinek sárbatiprásával.
Tisztelt ügyészség!
A korrupció alapos gyanújához egy tényt ki kell emeljek, amellyel az Európai Központi Bank Elnökét is félrevezették a csaló banktisztviselõk - hazánk védelme érdekében minden eljárás elõtt, azonnal, hivatalosan meg kell végre állapítaniuk, ki kell végre mondani: NEM BESZÉLHETNEK TÖBBET DEVIZA KÖLCSÖNRÕL !
A csalás tudatosan kidolgozott kommunikációs része, hogy a csalók mindig és mindenhol DEVIZAKÖLCSÖNRÕL beszélnek! Minden egyes szerzõdés elején a bank a kölcsön gyanánt felajánlott devizát, hivatalos kereskedelmi vételi árfolyamon teljes összegében MEGVÁSÁROLJA AZ ADÓSTÓL. Ez a tranzakció valós forint átutalással zárul, tehát a Bank, a forint utalásakor AZONNAL visszakapta az összes forrásdevizáját.
A csaló szerzõdésekben megfogalmazott devizához kötött nyilvántartás semmilyen devizát nem igényel, hiszen csupán deviza néven könyvelik el az adós által forintban befizetett törlesztõrészleteket. A csaló banktisztviselõk agresszív önteltségébõl kifolyólag, önmagában a kölcsönök is megkérdõjelezhetõek, hiszen a csalók még arra sem vették a fáradtságot, hogy az „állítólagos” devizát ténylegesen átutalják vagy átadják az adósnak.
Jelenleg az adósoktól csak „jogcím nélküli gazdagodás”, és nem a szerzõdés szerinti kölcsön jogalapján követelheti vissza a bank a pénzét. Az egyedi fogyasztási kölcsönszerzõdések mellé soha sem készült a bankot devizakereskedelmi szolgáltatásra felhatalmazó megbízás vagy szerzõdés.
Ezen tényeket egy héten belül meg lehet állapítani a következõ eljárással; Minden devizaalapú jogügyletet folytató pénzügyi szolgáltatótóül be kell kérni különbözõ években, különbözö szerzõdések, az adós által aláírt, megkapott devizaátvételi bizonylatát, valamint az adós által aláírt devizaeladásra vonatkozó bizonylatot!
Kérem, hogy fentiek alapján az eljárást megindítani szíveskedjenek.
Úgy vélem, hogy a csalók a Legfõbb Ügyész politikai-gazdasági-hatalmi befolyásolásával, korrumpálásával (Megfélemlítés? Zsarolás? Megvesztegetés?) érik el a feljelentések szabotálását, küldözgetését, szakmaiatlan elutasítását. Az értelmetlen küldözgetés – mivel az egységes bûncselekmény feljelentésem az asztalán van - az adófizetõknek, a magyar költségvetésnek kárt okoz. Ez a hûtlen vagy hanyag kezelés tétele az eddigi tapasztalatunk alapján becsülve (a feljelentést támogató 3200 személy, fejenként 2 ajánlott és 1 tértivevényes küldeményével számolva) 4.320.000.- Ft felesleges postaköltséggel (nem számolva az ügyészek erre fordított idejét) terheli közvetlenül az ügyészség büdzséjét, közvetve károsítja a magyar költségvetést.
Tisztában vagyok vele, hogy a csaló személyek az ország leggazdagabb, legbefolyásosabb emberei – ettõl függetlenül azonban „fehérgalléros” BÛNÖZÕK, AKIKET NEM LEHET MEGTÛRNI.
Ha a milliárdos bankároknak szabad adót csalni, mérleget hamisítani; becsapni, kifosztani, halálba kergetni egyszerû, tudatlan embereket, akkor ezt mindenki más megteheti. Ha Csányi Sándor és bûnbandája ellophat tõlem 340 ezer forintot, és követelhet rajtam további egymilliót büntetlenül – mert az ügyészek félne tõle, vagy korruptak – mert a határozatok szerint ez nem bûncselekmény, akkor nincs már JOG ebben az országban!
Ha Csányi Sándor büntetlenül kimenekítheti a látható részvény vagyonát láthatatlan készpénzbe, a várható vagyonelkobzás elõl, akkor ott tartunk, mint Al Capone Amerikája (bár ott legalább az adóhivatal mûködött, ellentétben a miénkkel).
Tisztelettel:
Menyhért Péter / feljelentõ polgár
Korrupció és bûnpártolás - feljelentették a Legfõbb Ügyészt
BELSÕ ELLENÕRZÉSI ÖNÁLLÓ OSZTÁLY
Dr. Pa p p Ti b o r
osztályvezetõ
E-mail:
KIEMELT ÉS KATONAI ÜGYEK FÕOSZTÁLYA
Dr. S i n k u P á l
legfõbb ügyészségi tanácsos, fõosztályvezetõ ügyész
E-mail:
KÖZÉRDEKVÉDELMI FÕOSZTÁLY
Dr. S e e r e i n e r Imr e
fõosztályvezetõ ügyész
E-mail:
Tárgy: Feljelentés a Legfõbb Ügyész, valamint további ügyészek ellen
Tisztelt Ügyész Urak!
Sajnálom, de az április óta általam, és a Deviza Alapú Csalás Áldozatai Csoport tagjai által megküldött feljelentések hányattatását, valamint az ügyészségek elkerülõ magatartását figyelembe véve, a következõ új feljelentéseimet kénytelen vagyok ezúton megtenni:
Büntetõjogi felelõsségem teljes tudatában, erkölcsi és anyagi érdekeim feljelentést teszek dr Polt Péter legfõbb ügyész ellen (az ügyem összes iratának megküldésével az Europolnak; az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), és az Európa Tanács korrupcióellenes csoportjának (GRECO) is) korrupció gyanúja, bûnpártolás gyanúja, kötelezettségszegés és szakmaiatlanság, valamint hûtlen vagy hanyag kezelés alapos gyanúja miatt.
A legfõbb ügyész érdemi vizsgálat nélkül, mellébeszéléssel és jogtalan hivatkozással akadályozza a vizsgálatok indítását, ezzel tudatosan elvonja a független magyar bíróságok döntési jogkörét; tevékenységével jelentõs kárt okoz a magyar költségvetés mellett az adósoknak is.
Felháborító számomra, hogy a legfõbb ügyész úgy tesz, mintha egy szerzõdéses panaszt tettem volna, amikor a nála július 2-án tett feljelentésembõl egyértelmûen tudnia kell: a 3 kiemelt, csaló károkozás következtében súlyos anyagi hátrányba kerül az adós, és a számla nélkülisége folytán a magyar költségvetés is. Ezek a rejtetten elkövetett, minden esetben pontosan kiszámítható károkozások egyike sem vezethetõ le a szerzõdések aláírt szövegébõl, de a bankok szabályzataiból sem.
Polt Péter meggyalázta az ÜGYÉSZSÉG „szentségét”: a tisztességért, a jogért és igazságért való bátor kiállásból a korrupt, lélektelen maffia-ügyvédje szerepét osztja ki az általa vezetett szervezetnek. A Polt Péter vezetése alatti ügyészség szándékosan „felment” bûnösöket, amikor már a vizsgálat elkezdését is megakadályozza, s azzal utasít el, hogy a feljelentés tárgya „nem bûncselekmény”, vagy amikor a Büntetõ törvénykönyv írott szabályaitól, és íratlan szellemiségétõl eltekint.
A vádpontjaim, alátámasztására néhány konkrét eset:
1. Dr. Füzesi Mónika a XX., XXI. és XXIII. kerületi vezetõ ügyész a B.XXI. 4997/201/2-III. számú határozatában az általam a Btk. 196.§1 (1.) ütközõ, Tartás elmulasztása címen kezdeményezett bûnügyben, egyoldalú valótlan/hazug rendõri állítás tudatos (a panaszom ellenére történt) elfogadása miatt, a bûncselekmény teljes körû, valóságos felderítését megakadályozta, és ezzel gyermekemnek és nekem mintegy egymillió Ft-os közvetlen anyagi kárt, valamint még meg nem határozott mértékû nem vagyoni kárt okozott. (Dr. Füzesi M. ellen: bûnpártolás, hivatali hatalommal visszaélés, szakmaiatlanság vagy korrupció vélelmezhetõ, ezért feljelentést teszek) Kérem ezen ügy jogszerû kivizsgálását is, a mondvacsinált „határidõn túli panaszra” hivatkozás helyett.
Nem fogadható el, hogy az ügyész hazugságra alapozva meneküljön el a bûncselekmény kivizsgálása, és a teljes bûncselekmény büntetõbíróság elõtti részletes feltárása elõl. (Hiába került ugyanis bíróság elé -fellebbezés miatt- az ügy, hiszen a sokéves TÉNYEKET a bíróság az ügyész kötelességszegése miatt nem is kaphatta meg!) Nem az ügyész mentesíti a bûnöst a felelõsségre vonástól, mert az a bíróság kompetenciája. Az ügyész a TELJES CSELEKMÉNY vizsgálatára kötelezett, nem a bíróság megtévesztésére.
2. Az általam bankár-csalás ügyekben név szerint, korrupció és bûnpártolás miatt feljelentett valamennyi ügyész megkárosította a magyar költségvetést azzal, hogy a feljelentésekben pontosan leírt költségvetési csalás, mérleghamisítás kérdéskörben az elvárható minimális vizsgálatot is elutasították. A bûncselekmények elhallgatása, a magyar adófizetõk meglopása ellentétben áll a törvényes kötelezettségeivel!
3. Az 1. és a 2. pontban szereplõ ügyekben az ügyész nem látja el a neki törvény által kötelezettségként elõírt, a rendõrség felügyeletére vonatkozó kötelezettségét. Nem védheti az ügyész a „mundér becsületét” a Btk és a Be jogszabályaival ellentétben.
1. A jogalkotó egyértelmûen azért hozta a törvényt, hogy a gyermekük felnevelését TUDATOSAN, szándékos módon akadályozó szülõ, megbûnhõdjön a cselekménye miatt. Az a törvényi kitétel, mely szerint a gyanúsított mentesülhet a büntetõ eljárás következményei alól, ha az elmaradt gyermektartást kifizeti, (szemben a tehetetlen polgári joggal) egyértelmûen és kizárólag arról szól, hogy a gyermekéért SZÁNDÉKOSAN FIZETNI NEM AKARÓ, de a FIZETÉSRE KÉPES szülõ – a gyermek érdekében, rendezhesse tartozását, így javuljanak a gyermek életkörülményei.
2. Az ügyészség fõ feladatait az Alaptörvény 29. cikkének (1) és (2) bekezdése határozza meg. Eszerint a legfõbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közremûködõjeként az állam büntetõigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bûncselekményeket, fellép más jogsértõ cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elõsegíti a jogellenes cselekmények megelõzését.
3. Az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 17. §-a az ügyész nyomozással és vádemeléssel kapcsolatos feladatait az alábbiak szerint határozza meg: Az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett a) nyomozást végeztet; b) felügyeli a nyomozó hatóság önálló nyomozását; illetve c) a büntetõeljárási törvényben meghatározott esetekben a nyomozást maga végzi. A nyomozás során az ügyész a büntetõeljárás hatékony és a lehetõ leggyorsabb lefolytatása érdekében rendelkezik az ügyrõl, a nyomozás elvégzendõ feladatairól. A nyomozásra vonatkozó intézkedéseiért, az általa elvégzett eljárási cselekmények, az általa tett intézkedések és meghozott határozatok megalapozottságáért, jogszerûségéért felelõs.
4. A csalás, gazdasági csalás, költségvetési csalás, a számviteli törvény megsértése, és a többi bûncselekményi tényállás hivatalból üldözendõ lenne. Nem lehet joga az ügyészségnek a tényállás részletes, minden elemére kiterjedõ vizsgálat megakadályozása. Az ügyészségnek nem lehet joga a bíróság kompetenciájának elvonására, illetve a hanyag munkavégzése miatt az igazságszolgáltatás félrevezetésére A bíróság nem lesz képes az igazságszolgáltatásra, ha az ügyészség szándékosan NEM TÁRJA FEL a körülmények és a tényállás teljességét.
5. Felháborító, hogy a július 2.-án beadott (az egységes és egyetlen bûncselekményre vonatkozó), valamint az október 26-án beadott (a Magyar Bankszövetség terrorcselekménnyel való fenyegetésére vonatkozó) feljelentéseim sorsa máig ismeretlen.
6. Elfogadhatatlan, hogy a feljelentéseimre vonatkozó jogosulatlan jövedelemszerzés a kölcsönszerzõdések helyett (az átszámítás matematikai mûvelete transzformáció), valamint a jogalap nélküli pénzügyi szolgáltatás (konverzió) ügyében hivatalból kötelességszerûen indítandó eljárás sem indult.
7. A Legfõbb Ügyész szándékosan nem egyesíti az ügyeket – ezzel közvetlen államigazgatási károkat okoz – az elhallgatás, a nyilvánosság félrevezetése érdekében. Ehhez sorolandó, hogy a Legfõbb Ügyész helyettese Dr. Lajtár István (ellene is ezúton: bûnpártolás, hivatali hatalommal visszaélés, szakmaiatlanság vagy korrupció vélelmezhetõ, miatt feljelentést teszek) folyamatosan hazudik, és szándékosan becsapta a Magyar Országgyûlés képviselõit, amikor Vágó Gábor képviselõ kérdésére felszólalásában a következõket állította: „a hatályos jogszabályi rendelkezések arra jogosítják fel az ügyészt, hogy kérhesse a bíróságtól a tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását.” és „a feleknek a szerzõdésbõl eredõ jogait és kötelezettségeit” illetve „az ügyészség minden olyan esetben vizsgálatot folytat hivatalból, amikor a hatáskörébe tartozó konkrét törvénysértésrõl, mulasztásról, vagy törvénysértõ állapotra utaló adatról, hivatalos minõségében tudomást szerez” továbbá „hatáskör hiányában az ügyésznek vizsgálat lefolytatására, perindításra nincs jogszabályi lehetõsége, tehát az ügyész nem tehetetlen, csupán a jogszabályi lehetõségek nem adnak lehetõséget” valamint „az ügyészség csak abban az esetben folytathat vizsgálatot, indíthat pert, ha a konkrét törvénysértésrõl, mulasztásról, vagy törvénysértõ állapotra utaló adatról, hivatalos minõségében tudomást szerez. Ennek a kötelezettségének az ügyészség eddig is eleget tett, és a jövõben is eleget fog tenni.” lásd:
Ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak, hiszen július 2-a óta Polt Péter asztalán van az a feljelentésem, amibõl egyértelmûen kiderül: a deviza alapú csalás alapvetõ károkozása teljesen független az egyedi szerzõdésektõl, és megalapozza a feljelentésben megállapított Btk tényállásokat.
Furcsa, hogy egy ilyen magas pozíciójú ügyész nem tud errõl a kiemelt fontosságú bûncselekményrõl.
Dr Lajtár István Legfõbb Ügyész helyettes az országgyûlés becsapásával méltatlanná vált tisztsége betöltésére!
Vádolom Polt Péter Legfõbb Ügyészt a magyar ügyészség erkölcsi szétverésével; törvényi kötelezettségeinek sárbatiprásával.
Tisztelt ügyészség!
A korrupció alapos gyanújához egy tényt ki kell emeljek, amellyel az Európai Központi Bank Elnökét is félrevezették a csaló banktisztviselõk - hazánk védelme érdekében minden eljárás elõtt, azonnal, hivatalosan meg kell végre állapítaniuk, ki kell végre mondani: NEM BESZÉLHETNEK TÖBBET DEVIZA KÖLCSÖNRÕL !
A csalás tudatosan kidolgozott kommunikációs része, hogy a csalók mindig és mindenhol DEVIZAKÖLCSÖNRÕL beszélnek! Minden egyes szerzõdés elején a bank a kölcsön gyanánt felajánlott devizát, hivatalos kereskedelmi vételi árfolyamon teljes összegében MEGVÁSÁROLJA AZ ADÓSTÓL. Ez a tranzakció valós forint átutalással zárul, tehát a Bank, a forint utalásakor AZONNAL visszakapta az összes forrásdevizáját.
A csaló szerzõdésekben megfogalmazott devizához kötött nyilvántartás semmilyen devizát nem igényel, hiszen csupán deviza néven könyvelik el az adós által forintban befizetett törlesztõrészleteket. A csaló banktisztviselõk agresszív önteltségébõl kifolyólag, önmagában a kölcsönök is megkérdõjelezhetõek, hiszen a csalók még arra sem vették a fáradtságot, hogy az „állítólagos” devizát ténylegesen átutalják vagy átadják az adósnak.
Jelenleg az adósoktól csak „jogcím nélküli gazdagodás”, és nem a szerzõdés szerinti kölcsön jogalapján követelheti vissza a bank a pénzét. Az egyedi fogyasztási kölcsönszerzõdések mellé soha sem készült a bankot devizakereskedelmi szolgáltatásra felhatalmazó megbízás vagy szerzõdés.
Ezen tényeket egy héten belül meg lehet állapítani a következõ eljárással; Minden devizaalapú jogügyletet folytató pénzügyi szolgáltatótóül be kell kérni különbözõ években, különbözö szerzõdések, az adós által aláírt, megkapott devizaátvételi bizonylatát, valamint az adós által aláírt devizaeladásra vonatkozó bizonylatot!
Kérem, hogy fentiek alapján az eljárást megindítani szíveskedjenek.
Úgy vélem, hogy a csalók a Legfõbb Ügyész politikai-gazdasági-hatalmi befolyásolásával, korrumpálásával (Megfélemlítés? Zsarolás? Megvesztegetés?) érik el a feljelentések szabotálását, küldözgetését, szakmaiatlan elutasítását. Az értelmetlen küldözgetés – mivel az egységes bûncselekmény feljelentésem az asztalán van - az adófizetõknek, a magyar költségvetésnek kárt okoz. Ez a hûtlen vagy hanyag kezelés tétele az eddigi tapasztalatunk alapján becsülve (a feljelentést támogató 3200 személy, fejenként 2 ajánlott és 1 tértivevényes küldeményével számolva) 4.320.000.- Ft felesleges postaköltséggel (nem számolva az ügyészek erre fordított idejét) terheli közvetlenül az ügyészség büdzséjét, közvetve károsítja a magyar költségvetést.
Tisztában vagyok vele, hogy a csaló személyek az ország leggazdagabb, legbefolyásosabb emberei – ettõl függetlenül azonban „fehérgalléros” BÛNÖZÕK, AKIKET NEM LEHET MEGTÛRNI.
Ha a milliárdos bankároknak szabad adót csalni, mérleget hamisítani; becsapni, kifosztani, halálba kergetni egyszerû, tudatlan embereket, akkor ezt mindenki más megteheti. Ha Csányi Sándor és bûnbandája ellophat tõlem 340 ezer forintot, és követelhet rajtam további egymilliót büntetlenül – mert az ügyészek félne tõle, vagy korruptak – mert a határozatok szerint ez nem bûncselekmény, akkor nincs már JOG ebben az országban!
Ha Csányi Sándor büntetlenül kimenekítheti a látható részvény vagyonát láthatatlan készpénzbe, a várható vagyonelkobzás elõl, akkor ott tartunk, mint Al Capone Amerikája (bár ott legalább az adóhivatal mûködött, ellentétben a miénkkel).
Tisztelettel:
Menyhért Péter / feljelentõ polgár
Hozzaszolasok
#1 |
talpi
- 2013. November 07. 20:32:50
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.