Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Bekavar a magyar jövõbe az idõjárás: fajok halhatnak ki
Jé, hát minden rendben van, nem? Hamarosan a kormány elé kerülhet a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezete. A fejlesztési tárca klímapolitikáért felelõs államtitkársága a Nemzeti Alkalmazkodási Központ közremûködésével végezte el a 2008-ban elfogadott elsõ stratégia felülvizsgálatát.
A szakpolitikai vitaanyag riasztó képet vázol. „A jövõben a felmelegedés várhatóan nyáron lesz a legnagyobb mértékû, egyes modellszimulációk jelzése szerint a jelenleginél átlagosan akár 6 °C-kal melegebb nyarak is elõfordulhatnak Magyarországon.” Egy másik megállapítás szerint „2050-ig kitekintve több mint 30 nappal növekedhet a hõségriadós napok száma”. Ha ez nem lenne elég, akkor századunk végére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedését, nyáron 0-30 százalékos csökkenését vetíti elõre a csaknem 200 oldalas dokumentum.
Új kártevõk, kórokozók jönnek
A szakpolitikai vitaanyag szerint az éghajlatváltozás az élet minden területére kihat, a mezõgazdaság például kényszerû paradigmaváltás elõtt áll. Az intenzívebb, hosszabb aszály, belvíz mellett ugyanis számolni kell az éghajlatváltozás hatására megjelenõ új és könnyen terjedõ kártevõk, kórokozók, gyomok terjedésével.
Az éghajlatváltozás egyik legnagyobb kockázata lehet ugyanis már a közeljövõben a közösségek átrendezõdése, ami számos faj kihalásával, illetve új fajok (köztük károkozók) megjelenésével fog együttjárni. Mindez hat az egészségre is, olyan szúnyogok, kullancsok, rágcsálók terjedhetnek el, amelyek korábban nem jellemzõ betegséget terjesztenek. „Azzal is célszerû számolni, hogy az állatok víz-és árnyékigénye egyaránt nõni fog. Az állatfajták nemesítése során a teljesítmény és a minõség mellett a klímaváltozás várható hatásait jobban tûrõ tulajdonságok figyelembe vétele, másrészt a tartási feltételek várható hatásoknak megfelelõ változtatása is egyre inkább elõtérbe kerül.”
Komoly viták lehetnek
Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetõje korábban azt mondta, környezetvédelmi stratégia helyett az éghajlatváltozás egymásba simuló természeti – társadalmi – gazdasági alrendszerekre gyakorolt hatásait, hatásláncait akarták feltérképezni azért, hogy a különbözõ térségek, társadalmi csoportok, ágazatok sérülékenységét elviselhetõ mértékûre lehessen csökkenteni.
Az államtitkárságról lemondott fideszes képviselõ szerint az egymásnak feszülõ részérdekek közös nevezõre hozása nem konfliktusmentes, ezért jó, ha idõben elfogadják az érintettek, hogy a fenntarthatóság felé keskeny és rögös út vezet. Korábban Bencsik is az éves csapadékeloszlásban bekövetkezõ változásokat emelte ki. Szerinte a vegetációs idõszakban kiesõ csapadék pótlása nélkül nemcsak versenyképességi, foglalkoztatási, hanem élelmezési kockázatok is jöhetnek.
Link
A szakpolitikai vitaanyag riasztó képet vázol. „A jövõben a felmelegedés várhatóan nyáron lesz a legnagyobb mértékû, egyes modellszimulációk jelzése szerint a jelenleginél átlagosan akár 6 °C-kal melegebb nyarak is elõfordulhatnak Magyarországon.” Egy másik megállapítás szerint „2050-ig kitekintve több mint 30 nappal növekedhet a hõségriadós napok száma”. Ha ez nem lenne elég, akkor századunk végére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedését, nyáron 0-30 százalékos csökkenését vetíti elõre a csaknem 200 oldalas dokumentum.
Új kártevõk, kórokozók jönnek
A szakpolitikai vitaanyag szerint az éghajlatváltozás az élet minden területére kihat, a mezõgazdaság például kényszerû paradigmaváltás elõtt áll. Az intenzívebb, hosszabb aszály, belvíz mellett ugyanis számolni kell az éghajlatváltozás hatására megjelenõ új és könnyen terjedõ kártevõk, kórokozók, gyomok terjedésével.
Az éghajlatváltozás egyik legnagyobb kockázata lehet ugyanis már a közeljövõben a közösségek átrendezõdése, ami számos faj kihalásával, illetve új fajok (köztük károkozók) megjelenésével fog együttjárni. Mindez hat az egészségre is, olyan szúnyogok, kullancsok, rágcsálók terjedhetnek el, amelyek korábban nem jellemzõ betegséget terjesztenek. „Azzal is célszerû számolni, hogy az állatok víz-és árnyékigénye egyaránt nõni fog. Az állatfajták nemesítése során a teljesítmény és a minõség mellett a klímaváltozás várható hatásait jobban tûrõ tulajdonságok figyelembe vétele, másrészt a tartási feltételek várható hatásoknak megfelelõ változtatása is egyre inkább elõtérbe kerül.”
Komoly viták lehetnek
Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetõje korábban azt mondta, környezetvédelmi stratégia helyett az éghajlatváltozás egymásba simuló természeti – társadalmi – gazdasági alrendszerekre gyakorolt hatásait, hatásláncait akarták feltérképezni azért, hogy a különbözõ térségek, társadalmi csoportok, ágazatok sérülékenységét elviselhetõ mértékûre lehessen csökkenteni.
Az államtitkárságról lemondott fideszes képviselõ szerint az egymásnak feszülõ részérdekek közös nevezõre hozása nem konfliktusmentes, ezért jó, ha idõben elfogadják az érintettek, hogy a fenntarthatóság felé keskeny és rögös út vezet. Korábban Bencsik is az éves csapadékeloszlásban bekövetkezõ változásokat emelte ki. Szerinte a vegetációs idõszakban kiesõ csapadék pótlása nélkül nemcsak versenyképességi, foglalkoztatási, hanem élelmezési kockázatok is jöhetnek.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
vesterhagen
- 2013. November 06. 20:07:58
#2 |
vesterhagen
- 2013. November 06. 20:10:55
#3 |
Tibor
- 2013. November 07. 06:45:25
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.