Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Áfát csal a magyar
Meg a büdös zsidó q-va anyádat, hogy finom legyek és nõies. Az áfa maga a csalás és azzal tovább csaltok, de mindegy is. Agyonlõni mind egy szálig ezt a nonim-klaturát!
Tavaly 356 milliárd forint áfahiányt állapított meg az adóhatóság, emellett a pénzügyi nyomozók további 110 milliárd forintnyi adócsalást is felderítettek.
Tavaly 356 milliárd forint áfahiányt állapított meg az adóhatóság, emellett a pénzügyi nyomozók még 110 milliárd forintnyi adócsalást is felderítettek; mindez több mint a bevallott forgalmi adó 10 százaléka - számolt be az MTI-nek Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bûnügyi elnökhelyettese.
A szakember úgy látja, reális az a becslés, amelyet a Reuters hírügynökség közölt a Bunge amerikai cég számításaira hivatkozva. Eszerint az egyes élelmiszertermékekkel kapcsolatos adócsalás mértéke eléri az évi egymilliárd eurót, jelenlegi árfolyamon a 296 milliárd forintot Magyarországon. Az összes áfacsalás Sors László szerint ennél nagyobb is lehet.
A NAV Bûnügyi Fõigazgatóságának tapasztalatai alapján a legtöbb visszaélés valóban a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmazásánál történik, miután a nagy mennyiségû, egyedileg nem azonosítható áru esetében könnyebb kijátszani az áfaszabályokat, de más területekre, például az elektronikai cikkek kereskedelmére is jellemzõek az ilyen típusú csalások.
Sors László szerint az áfacsalás nem új jelenség, de mindig vannak új módszerek. Az uniós csatlakozás után vált gyakorivá, hogy a külföldrõl behozott termékeket a csalásra szervezõdött cégek értékesítik a magyarországi kereskedõknek, de nem fizetik be a forgalmi adót a költségvetésbe.
Az általános forgalmi adóval kapcsolatos visszaélések az EU minden országában gyakoriak, de arányuk a nemzetgazdaságok méretéhez képest általában nem akkorák, mint Magyarországon. A többi országhoz képest magasabb, 27 százalékos áfakulcs miatt a szabályokkal visszaélõ hazai és külföldi bûnszervezetek vállalják a kockázatot - mondta az elnökhelyettes.
Magyarországon az adóval kapcsolatos bûncselekmények többsége áfacsalás. Ezek nemcsak a költségvetést károsítják, hanem azért is veszélyesek, mert így a tisztességes gazdálkodók kiszorulnak a piacról - közölte Sors László. Úgy fogalmazott, az adóhatóságnak mindenképpen gyanús, amikor áruházláncok nagyon olcsón, nyilvánvalóan elõállítási költség alatti áron kínálnak külföldrõl behozott termékeket, ilyen esetekben rendszeresek az adóellenõrzések. Ez nem azt jelenti, hogy az áruházláncok csalnak, de az ellenõrzések így tudnak elindulni visszafelé a beszerzési láncon - tette hozzá.
A bûnügyi elnökhelyettes szerint a NAV 2011-es létrehozása óta az adóigazgatás, a vám és jövedéki, valamint a bûnügyi szakterület szorosabb együttmûködése miatt gyorsabban és hatékonyabban tudnak fellépni az adócsalókkal szemben. 2010-ben a megállapított áfahiány 407 milliárd forint volt, 51 milliárddal több, mint 2011-ben. A nyomozók 83 milliárd forint adócsalást derítettek fel tavalyelõtt, 2011-ben ennél 27 milliárddal többet.
Tavaly 76 ezer adóellenõrzést végzett a NAV, ebbõl 45 ezret kifejezetten az általános forgalmi adóval kapcsolatosan. A csalásra szakosodott cégek gyakran eltûnnek, emiatt tavaly 17 ezer vizsgálat hiúsult meg.
Sors László elmondta: az idén is több olyan jogszabály lépett életbe, amelyek segítenek abban, hogy a visszaéléseket kiszûrhesse a NAV. Július 1-jétõl vezetik be a fordított áfát egyes mezõgazdasági termékekre, ami javítja a tisztességes gazdálkodók helyzetét és növeli a költségvetés bevételeit. Ugyanakkor a szakember szerint az áfacsalásokkal kapcsolatos problémákat önmagában hatósági intézkedésekkel nem lehet megoldani, komplex fellépésre, illetve egyes jogszabályok módosítására lenne szükség uniós szinten is.
Link
Tavaly 356 milliárd forint áfahiányt állapított meg az adóhatóság, emellett a pénzügyi nyomozók további 110 milliárd forintnyi adócsalást is felderítettek.
Tavaly 356 milliárd forint áfahiányt állapított meg az adóhatóság, emellett a pénzügyi nyomozók még 110 milliárd forintnyi adócsalást is felderítettek; mindez több mint a bevallott forgalmi adó 10 százaléka - számolt be az MTI-nek Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bûnügyi elnökhelyettese.
A szakember úgy látja, reális az a becslés, amelyet a Reuters hírügynökség közölt a Bunge amerikai cég számításaira hivatkozva. Eszerint az egyes élelmiszertermékekkel kapcsolatos adócsalás mértéke eléri az évi egymilliárd eurót, jelenlegi árfolyamon a 296 milliárd forintot Magyarországon. Az összes áfacsalás Sors László szerint ennél nagyobb is lehet.
A NAV Bûnügyi Fõigazgatóságának tapasztalatai alapján a legtöbb visszaélés valóban a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmazásánál történik, miután a nagy mennyiségû, egyedileg nem azonosítható áru esetében könnyebb kijátszani az áfaszabályokat, de más területekre, például az elektronikai cikkek kereskedelmére is jellemzõek az ilyen típusú csalások.
Sors László szerint az áfacsalás nem új jelenség, de mindig vannak új módszerek. Az uniós csatlakozás után vált gyakorivá, hogy a külföldrõl behozott termékeket a csalásra szervezõdött cégek értékesítik a magyarországi kereskedõknek, de nem fizetik be a forgalmi adót a költségvetésbe.
Az általános forgalmi adóval kapcsolatos visszaélések az EU minden országában gyakoriak, de arányuk a nemzetgazdaságok méretéhez képest általában nem akkorák, mint Magyarországon. A többi országhoz képest magasabb, 27 százalékos áfakulcs miatt a szabályokkal visszaélõ hazai és külföldi bûnszervezetek vállalják a kockázatot - mondta az elnökhelyettes.
Magyarországon az adóval kapcsolatos bûncselekmények többsége áfacsalás. Ezek nemcsak a költségvetést károsítják, hanem azért is veszélyesek, mert így a tisztességes gazdálkodók kiszorulnak a piacról - közölte Sors László. Úgy fogalmazott, az adóhatóságnak mindenképpen gyanús, amikor áruházláncok nagyon olcsón, nyilvánvalóan elõállítási költség alatti áron kínálnak külföldrõl behozott termékeket, ilyen esetekben rendszeresek az adóellenõrzések. Ez nem azt jelenti, hogy az áruházláncok csalnak, de az ellenõrzések így tudnak elindulni visszafelé a beszerzési láncon - tette hozzá.
A bûnügyi elnökhelyettes szerint a NAV 2011-es létrehozása óta az adóigazgatás, a vám és jövedéki, valamint a bûnügyi szakterület szorosabb együttmûködése miatt gyorsabban és hatékonyabban tudnak fellépni az adócsalókkal szemben. 2010-ben a megállapított áfahiány 407 milliárd forint volt, 51 milliárddal több, mint 2011-ben. A nyomozók 83 milliárd forint adócsalást derítettek fel tavalyelõtt, 2011-ben ennél 27 milliárddal többet.
Tavaly 76 ezer adóellenõrzést végzett a NAV, ebbõl 45 ezret kifejezetten az általános forgalmi adóval kapcsolatosan. A csalásra szakosodott cégek gyakran eltûnnek, emiatt tavaly 17 ezer vizsgálat hiúsult meg.
Sors László elmondta: az idén is több olyan jogszabály lépett életbe, amelyek segítenek abban, hogy a visszaéléseket kiszûrhesse a NAV. Július 1-jétõl vezetik be a fordított áfát egyes mezõgazdasági termékekre, ami javítja a tisztességes gazdálkodók helyzetét és növeli a költségvetés bevételeit. Ugyanakkor a szakember szerint az áfacsalásokkal kapcsolatos problémákat önmagában hatósági intézkedésekkel nem lehet megoldani, komplex fellépésre, illetve egyes jogszabályok módosítására lenne szükség uniós szinten is.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
lovagina
- 2012. June 16. 08:52:23
#2 |
Perje
- 2012. June 16. 08:52:59
#3 |
postaimre
- 2012. June 16. 09:33:18
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.