Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
EU jelentés az európai zsidó közhangulatról
Már nem a hangulatról, hanem a zsidó hilla-hegyekrõl, holokosztról kellene jelentsenek, de kezdetnek nem rossz! Orosz?
Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) ma délelõtt tette közzé azt a dokumentumot, amelynek hivatalos neve: Zsidók hátrányos megkülönböztetéssel és gyûlölet-bûncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatai az Európai Unió tagállamaiban. A jelentés készítõi nyolc európai országban tudakolták a zsidó lakosok véleményét arról, mekkora problémának érzik hazájukban az antiszemitizmust.
A felmérést 2012 szeptemberében és októberében végezték 5900, saját bevallása szerint zsidó személy közremûködésével. Az interneten készült felmérés ugyanakkor – jegyzik meg a kutatásról készült beszámolóban – nem nyújt olyan véletlenszerû valószínûségi mintát, amely megfelelne a reprezentativitás statisztikai kritériumainak.
A válaszadók 66 százaléka szerint országában nagy probléma az antiszemitizmus, 76 százalék pedig azt mondta, hogy az utóbbi öt évben akutabb lett a helyzet.A felmérést megelõzõ 12 hónapban az összes válaszadó 21 százaléka tapasztalt verbális sértéssel, zaklatással, illetve fizikai támadással járó antiszemita esetet vagy eseteket. Az elmúlt évben a válaszadók 2 százaléka volt áldozata antiszemita indíttatású személyes támadásnak. A bejelentések száma elmarad a valóságtól: az antiszemita zaklatás áldozatainak 76 százaléka a legsúlyosabb esetet nem jelentette be a rendõrségnek vagy más szervezetnek.
A vizsgált országokban az antiszemitizmust tartották a negyedik legégetõbb társadalmi vagy politikai kérdésnek.A válaszadók háromnegyede tartja problémának az online antiszemitizmust.
A felmérés alapján az országok között is jelentõs különbségek vannak, ami gyakran a történelmük és hagyományaik különbözõségét, illetve az elmúlt évtizedek bevándorlási mintáinak eltérõ alakulását mutatja. Az Egyesült Királyságban a válaszadók 9 százaléka nyilatkozta, hogy gyakran hallja „a zsidók tehetnek a jelenlegi gazdasági válságról” kijelentést, ezzel szemben Magyarországon ez az arány elérte az 59 százalékot.Lettországban csak a válaszadók 8 százaléka állította, hogy az izraeli–arab konfliktus nagymértékben befolyásolja a biztonságérzetét, Németországban viszont 28 százalék, Franciaországban pedig már 73 százalék volt ez az arány.
A válaszadók kétharmada (66 százalék) szerint az antiszemitizmus problémát jelent a felmérésben szereplõ uniós tagállamokban. A válaszadók háromnegyedének (76 százalék) meglátása szerint az elmúlt öt évben az antiszemitizmus súlyosbodott a lakóhelye szerinti országban.A válaszadók közel fele tart attól, hogy antiszemita szóbeli bántalmazás vagy zaklatás áldozata lehet a következõ 12 hónapban, és egyharmaduk (33 százalék) fél a fizikai erõszaktól ugyanezen idõtartam alatt.
A válaszadók közel egynegyede mondta, hogy legalább esetenként nem látogat el zsidó eseményekre vagy helyszínekre, mert zsidóként nem érezné biztonságban magát ott vagy útban odafelé. Az összes válaszadó több mint egynegyede legalább esetenként elkerül bizonyos helyeket lakóhelye környékén, mert zsidóként nem érezné biztonságban magát ott. A megkérdezettek azt mondták, hogy a felmérést megelõzõ 12 hónapban antiszemita megkülönböztetéssel leginkább a munkahelyen (az adott idõszakban munkahellyel rendelkezõ válaszadók 11 százaléka, illetve munkakeresés közben (a munkakeresõ válaszadók 10 százaléka), valamint az iskolában, illetve képzésen tapasztaltak (ezek a területen a válaszadók az õket személyesen és szülõként ért hátrányos megkülönböztetést is ide vehették – az iskolában tanuló vagy képzésen részt vevõ válaszadók – illetve azok, akiknek gyermeke iskolában tanul vagy képzésben vesz részt – 8 százaléka érezte úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés érte az ezen a területen dolgozók részérõl.
A fizikai erõszakot vagy erõszakkal való fenyegetést tapasztalt válaszadók közel kétharmada nem jelentette a legsúlyosabb esetet a rendõrségnek vagy bármilyen más szervezetnek. Az elmúlt öt évben antiszemita zaklatást tapasztalt válaszadók háromnegyede nem jelentette a legsúlyosabb esetet. Több mint négyötöde azoknak, akik úgy érezték, az elmúlt 12 hónapban hátrányos megkülönböztetésben részesültek zsidó származásuk miatt, nem jelentették a legsúlyosabb esetet.
A válaszadók körülbelül fele, térségtõl függõen 43–53 százaléka nem ismeri a zsidókat a hátrányos megkülönböztetés ellen védõ jogszabályokat. A válaszadók leginkább a foglalkoztatás terén ismerik a megkülönböztetés elleni jogszabályokat, és az áruk és szolgáltatások esetében, például egy üzlet, étterem, bár vagy szórakozóhely felkeresésekor biztosított védelemrõl tudnak a legkevesebbet.
Magyarországon a válaszolók 57 százaléka tart attól, hogy a következõ 12 hónapban szóbeli inzultus érheti és 33 százalék tart fizikai agressziótól. A nyolc ország között – Franciaország és Belgium után - ez a harmadik legrosszabb arány. Ami pedig az antiszemita zaklatásokkal kapcsolatos eddig tapasztalatokat illeti, a magyarországi válaszolók 35 százaléka számolt be ilyenrõl az elmúlt egy évre visszatekintve, és 43 százaléka az elmúlt öt évre visszanézve. (Itt zaklatásnak minõsül az internetes zsidózás is.) Ez a legrosszabb arány a nyolc ország között.
Kovács András, a CEU professzora, aki részt vesz a vizsgálatban, a magyar adatokhoz a következõt fûzte hozzá: azokban az államokban, ahol erõs az iszlám szélsõségesek oldaláról a fizikai fenyegetés, más a veszélyérzet, mint ott – ilyen Magyarország –, ahol elsõsorban a verbális erõszak dúl. A politika szerepe az antiszemitizmus erõsödésében kiemelkedõ Magyarországon a felmérés szerint. Ennek Kovács András szerint az oka az, hogy egyedül nálunk van parlamenti frakciója egy nyilvánvalóan antiszemita pártnak. Ez erõs félelmeket gerjeszt.
Zsido.com/MIX
http://zsido.com/cikkek/EU_jelentes_az_europai_zsido_kozhangulatrol/10/3800
Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) ma délelõtt tette közzé azt a dokumentumot, amelynek hivatalos neve: Zsidók hátrányos megkülönböztetéssel és gyûlölet-bûncselekményekkel kapcsolatos tapasztalatai az Európai Unió tagállamaiban. A jelentés készítõi nyolc európai országban tudakolták a zsidó lakosok véleményét arról, mekkora problémának érzik hazájukban az antiszemitizmust.
A felmérést 2012 szeptemberében és októberében végezték 5900, saját bevallása szerint zsidó személy közremûködésével. Az interneten készült felmérés ugyanakkor – jegyzik meg a kutatásról készült beszámolóban – nem nyújt olyan véletlenszerû valószínûségi mintát, amely megfelelne a reprezentativitás statisztikai kritériumainak.
A válaszadók 66 százaléka szerint országában nagy probléma az antiszemitizmus, 76 százalék pedig azt mondta, hogy az utóbbi öt évben akutabb lett a helyzet.A felmérést megelõzõ 12 hónapban az összes válaszadó 21 százaléka tapasztalt verbális sértéssel, zaklatással, illetve fizikai támadással járó antiszemita esetet vagy eseteket. Az elmúlt évben a válaszadók 2 százaléka volt áldozata antiszemita indíttatású személyes támadásnak. A bejelentések száma elmarad a valóságtól: az antiszemita zaklatás áldozatainak 76 százaléka a legsúlyosabb esetet nem jelentette be a rendõrségnek vagy más szervezetnek.
A vizsgált országokban az antiszemitizmust tartották a negyedik legégetõbb társadalmi vagy politikai kérdésnek.A válaszadók háromnegyede tartja problémának az online antiszemitizmust.
A felmérés alapján az országok között is jelentõs különbségek vannak, ami gyakran a történelmük és hagyományaik különbözõségét, illetve az elmúlt évtizedek bevándorlási mintáinak eltérõ alakulását mutatja. Az Egyesült Királyságban a válaszadók 9 százaléka nyilatkozta, hogy gyakran hallja „a zsidók tehetnek a jelenlegi gazdasági válságról” kijelentést, ezzel szemben Magyarországon ez az arány elérte az 59 százalékot.Lettországban csak a válaszadók 8 százaléka állította, hogy az izraeli–arab konfliktus nagymértékben befolyásolja a biztonságérzetét, Németországban viszont 28 százalék, Franciaországban pedig már 73 százalék volt ez az arány.
A válaszadók kétharmada (66 százalék) szerint az antiszemitizmus problémát jelent a felmérésben szereplõ uniós tagállamokban. A válaszadók háromnegyedének (76 százalék) meglátása szerint az elmúlt öt évben az antiszemitizmus súlyosbodott a lakóhelye szerinti országban.A válaszadók közel fele tart attól, hogy antiszemita szóbeli bántalmazás vagy zaklatás áldozata lehet a következõ 12 hónapban, és egyharmaduk (33 százalék) fél a fizikai erõszaktól ugyanezen idõtartam alatt.
A válaszadók közel egynegyede mondta, hogy legalább esetenként nem látogat el zsidó eseményekre vagy helyszínekre, mert zsidóként nem érezné biztonságban magát ott vagy útban odafelé. Az összes válaszadó több mint egynegyede legalább esetenként elkerül bizonyos helyeket lakóhelye környékén, mert zsidóként nem érezné biztonságban magát ott. A megkérdezettek azt mondták, hogy a felmérést megelõzõ 12 hónapban antiszemita megkülönböztetéssel leginkább a munkahelyen (az adott idõszakban munkahellyel rendelkezõ válaszadók 11 százaléka, illetve munkakeresés közben (a munkakeresõ válaszadók 10 százaléka), valamint az iskolában, illetve képzésen tapasztaltak (ezek a területen a válaszadók az õket személyesen és szülõként ért hátrányos megkülönböztetést is ide vehették – az iskolában tanuló vagy képzésen részt vevõ válaszadók – illetve azok, akiknek gyermeke iskolában tanul vagy képzésben vesz részt – 8 százaléka érezte úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés érte az ezen a területen dolgozók részérõl.
A fizikai erõszakot vagy erõszakkal való fenyegetést tapasztalt válaszadók közel kétharmada nem jelentette a legsúlyosabb esetet a rendõrségnek vagy bármilyen más szervezetnek. Az elmúlt öt évben antiszemita zaklatást tapasztalt válaszadók háromnegyede nem jelentette a legsúlyosabb esetet. Több mint négyötöde azoknak, akik úgy érezték, az elmúlt 12 hónapban hátrányos megkülönböztetésben részesültek zsidó származásuk miatt, nem jelentették a legsúlyosabb esetet.
A válaszadók körülbelül fele, térségtõl függõen 43–53 százaléka nem ismeri a zsidókat a hátrányos megkülönböztetés ellen védõ jogszabályokat. A válaszadók leginkább a foglalkoztatás terén ismerik a megkülönböztetés elleni jogszabályokat, és az áruk és szolgáltatások esetében, például egy üzlet, étterem, bár vagy szórakozóhely felkeresésekor biztosított védelemrõl tudnak a legkevesebbet.
Magyarországon a válaszolók 57 százaléka tart attól, hogy a következõ 12 hónapban szóbeli inzultus érheti és 33 százalék tart fizikai agressziótól. A nyolc ország között – Franciaország és Belgium után - ez a harmadik legrosszabb arány. Ami pedig az antiszemita zaklatásokkal kapcsolatos eddig tapasztalatokat illeti, a magyarországi válaszolók 35 százaléka számolt be ilyenrõl az elmúlt egy évre visszatekintve, és 43 százaléka az elmúlt öt évre visszanézve. (Itt zaklatásnak minõsül az internetes zsidózás is.) Ez a legrosszabb arány a nyolc ország között.
Kovács András, a CEU professzora, aki részt vesz a vizsgálatban, a magyar adatokhoz a következõt fûzte hozzá: azokban az államokban, ahol erõs az iszlám szélsõségesek oldaláról a fizikai fenyegetés, más a veszélyérzet, mint ott – ilyen Magyarország –, ahol elsõsorban a verbális erõszak dúl. A politika szerepe az antiszemitizmus erõsödésében kiemelkedõ Magyarországon a felmérés szerint. Ennek Kovács András szerint az oka az, hogy egyedül nálunk van parlamenti frakciója egy nyilvánvalóan antiszemita pártnak. Ez erõs félelmeket gerjeszt.
Zsido.com/MIX
http://zsido.com/cikkek/EU_jelentes_az_europai_zsido_kozhangulatrol/10/3800
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2013. November 13. 12:08:24
#2 |
Vizilo
- 2013. November 13. 15:44:38
#3 |
mormota1968
- 2013. November 13. 17:57:19
#4 |
Kedvesi
- 2013. November 13. 19:16:20
#5 |
Perje
- 2013. November 13. 19:23:13
#6 |
Perje
- 2013. November 13. 20:45:33
#7 |
Perje
- 2013. November 13. 22:52:28
#8 |
Perje
- 2013. November 14. 20:35:50
#9 |
Perje
- 2013. November 17. 14:02:40
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.