Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
14.
Igen, pár napot késtem, de erre használható indokot most had ne mondjak. Viszont több jó hírem is van. Ha jól túráznak a „nagyok”, akkor a „rossz nyelvek” szerint az idei az utolsó „békeévünk”. Nekem ez csak annyit jelent, hogy már megint ne lesz munkám, mint eddig sem, cserébe viszont talán mégis, csak a hentes és mészáros szakmában. Másik jó hírem, hogy megvolt a 14. No nem én számoltam össze, de akik számolták, azoknál pont annyi volt.
Már nem fenekítek kereket köré, de azért az évek óta zajló események nem álltak ám le, csak annyi van, hogy sorba jönnek az igazolások. A 14. fellövési kísérlet hiúsut meg és nem hiúságból. Megváltoztak a „kinti” erõterek és az „atyai” kéz is elsült. Vatikán már tudja, hogy ez mit is jelenthet.
De mindez már más lap tartozéka. Én túl kicsi vagyunk ehhez veleTEK, viszont cserébe lehet nagy a szánkó, amit a rém-szarvasok húzatnak és nem az ion-hajtómûvek. Ugyan még Télapó nincs itt, de Tél tábornok készülõdik. Napóleonnak sikerült elmenekülnie elõle, akkor a zsidóknak miért ne sikerülne? Bár maradhatnak is, csak igyanak sok fagyállót! De hagyjuk is.
Nem volt íráskényszerem, viszont az egyik olvasóm figyelmembe ajánlotta ezt a régi írást, hogy talán még mindig aktuális. Döntsétek el, így van-e? Mi változott és mi nem? Mi nem!
"Imádkozz, hogy legyen erõd megtenni!"
Kedves Imre!
Lapozgattam a régi oldalt és erre az írásodra akadtam, ami éppen ma 3 éves. Aktuális, elgondolkodtató, helytálló, szem elõtt tartandó, mint mindegyik. Érdemes lenne újra feldobni, már csak az újak végett is?
"Tisztázzunk néhány fogalmat, csak a rend kedvéért! Békét akartok? Miért? Háború van? Érzitek, hogy háború van? Mert ha nincs béke akkor bizony, még ha annak is nevezik, de a tudatunk már felfogta, hogy közben irtanak bennünket, szeretteinket és vadidegen ismeretlen embereket, akik a rendszer áldozataiként mint „leírható veszteség” esnek áldozatul az élelmiszer-mérgezésnek, vörösiszapnak, árvizeknek, orvosi „mulasztásoknak”, szociális ínségnek, felpumpált, szított etnikai pestis-járványnak és bankár-dölyfnek, zsidó-hegemóniának...!
Deklaráljuk, hogy háború van és akkor mindjárt könnyebb lesz megérteni, mi is a különbség a hívõ és a hitetlen között. A háborút a béke zárhatja le ami az ellenségeskedés fizikai, ölészeti síkját teszi helyre. Vagyis, csak az akar békét, aki felismerte, hogy háború van. A belsõ és a külsõ béke nagyban összefügg és mindkettõnek igen súlyos önámítással is egyenértékû aspektusa is van és lényegében egymástól a két „hadszínteret” teljesen függetleníteni is lehet, amennyiben az a bizonyos belsõ béke létrejön. Ez mit is jelent pontosan? Az önmagunkkal folyatott harc, a külvilág hatásainak értékelésén keresztüli bizonyos szintû lezárása, a félelmekkel való szembenézés és azok rendezése. Ez a béke azt jelenti, hogy „nem szabad és nem kell félni”. Ez a béke nem azt üzeni, hogy nem kell a harc hanem azt, hogy ha jól csinálod és fel vagy rá készülve, akkor nyugodtan megvívhatod. A nagyon spirituális szeretetrezgõk zöme tele van félelmekkel, indulatokkal és elfojtott gyûlölettel. Valójában gyávák az élethez és érdemtelenek a békére, de a harchoz meg éretlenek. Félelmeiket úgy sugározzák ki, hogy egyre több labilis személyt beszélnek rá a passzivitásra, mert ebben látják önigazolásukat is. Az egész kiferdített bibliai legendakör ezt sugallja, a „dobd vissza kenyérrel” és a „szeresd felebarátodat” címû elmélkedésekben, melyet az ellenség, a materiális aspektusú zsidó önmagára, saját fajtársaira vonatkoztat, miközben a normális önvédelmi reflexet azzal altatja el a nemzsidókban (és a kiszsidó megvezetettekben is), hogy attól lesz neki jó, ha gyáván félreáll. Hosszú polémiának nincs értelme. A harc a béke része, s a háború lezárása is harc, ha szellemi, ha fizikai síkon (leghatékonyabb minden hadszíntéren egyszerre) is értelmezzük.
Egyet jegyezzetek egyszer, s mindenkorra. A földi szabályok szerint a legyõzött népeket nem irtották ki soha, s ez csak a zsidó-befolyásoltság alatt lett generális szokássá éppen az „úri” népekkel, az õsiekkel, akik számukra a tudásuk, genetikájuk által, az igazság élõ példájaként lettek akaratukon kívül veszélyesek.
Békét nem a legyõzöttek, hanem a gyõzõk kötnek! Békét akartok, ábrándos szeretetrezgõ hithû megvezetett báránykák? Akkor gyõzzetek! Ahhoz, viszont, hogy ez meglegyen, meg kell tanulnotok harcolni. Nekem az is rendben van, ha valaki szellemi síkon teszi hatástalanná az ellent, de legyen készen arra is, hogy közben amíg õ „szellemoperál”, addig valaki védi a fizikai valóját is és ha erre önmaga is képes, akkor ne riadjon vissza a sátánisták haza -pokolra- küldésétõl sem. Mivel békét az erõsebb köt a gyengével, azzal a szellem irányította célzattal, hogy ne kelljen kiirtani a gyengébbeket, ezért kérdezzétek már meg, hogy ha gyengébbek vagyunk, akkor hol vannak az erõsebbek, akik legyõzve bennünket békét ajánlanak? Sehol? Hol vagyunk mi, akik a nem is látható ellenségnek úgy ajánljuk fel a békét, hogy közben azt szajkózzuk, hogy gyengébbek vagyunk és le vagyunk gyõzve? Egy nem deklarált háborút nem lehet sem megnyerni, sem elveszíteni, mert csak az létezik ami a tudat számára létezik. Ha valaki kiiktatja a gondolkodás több fázisát és vakfoltokkal szórja , fertõzi meg saját agyát (vagy hagyja, hogy ezt remek módon a zsidók megtegyék), az nem beszámítható. Érezheti, hogy baj van, de butaságát gyávasággá aljasítja le szellemi és lelki renyhesége. Ha nem akarsz gyõzni, akkor nem fogsz, de ha túlzottan akarsz, akkor biztosan elvesztél. Nem akartok gyõzni, „csak” védekezni? Rendben van, de ne feledjétek azt, hogy ahhoz, hogy megvédjük kegyelembõl a ránk támadókat, ahhoz õket le kell gyõzni azáltal, hogy önnön félelmeinket gyõzzük le a harc által. Kegyelmet akartok gyakorolni és könyörületet a cigány és zsidó hordák, hazaárulók felett? Akkor készüljetek fel arra, hogy elõtte ezeket nagyon el kell verni! Annyira, amennyire még soha nem voltak és kegyelmet akkor tudtok gyakorolni, amikor a végsõ pillanat van. Az pedig a csata, a küzdelem éppen azon szakaszában a döntõ, amikor ott állsz az ellenséged felett és képes vagy megtenni, hogy kioltsd az életét. Ha idáig nem vagy képes eljuttatni a tudatodat, csak imádkozol a Szûzanyához, Jézushoz, az Úrhoz, hogy tegye meg helyetted, akkor megkapod azt a leckét, amelyet most is olvashatsz. NEKED kell tudnod döntened abban a pillanatban! A kegyelem általad érkezik és a döntés általad teljesedik be! Meg akarsz bocsátani ellenségeidnek? Nevezd nevén õket és vizsgáld meg, hogy valóban azok-e, majd hív tetemre és tisztázd velük a helyzetet. Kegyes akarsz lenni hozzájuk, mert jó a lelked? Akkor tanítsd õket a jóra s ûzd ki belõlük a gonoszt, tûzzel-vassal! Jó ember vagy, aki nem tud „rosszat” elkövetni? Akkor ne légy gyáva idióta, s ha valóban meg akarsz bizonyosodni arról, hogy van-e benned könyörület, akkor ne azt kérd a Jóistentõl, hogy ellenségeid könyörüljenek rajtad és változzanak meg, hanem azt, hogy elég erõd, eszed, lelked legyen ahhoz, hogy hatalmad legyen ellenségeid szíve, félelme fölött, hogy abba beleláthass! Hatalmad pedig csak afölött van, amit el tudsz pusztítani. Mivel minden illúzió, ezért a „pusztítás” sem egy feltétlenül negatív aspektus, mert nevezik ez még transzcendenciának is. Ha jól csinálod, akkor az alantas elmúlásával egy magasztosabb keletkezhet. Ellenséged szemében a rettegés látványa kiolthatja benned dühöd, haragod és nyugalomra inthet, s a vég elõtt a legyõzött is esélyt kap az isteni kegyelem által lelki változásra. A háború a lelkek tömeges transzformációját jelenti. Ha hatalmat szerzel önmagad felett, akkor rájöttél a titokra, s hatalmat szerzel akaratlanul is a többi – önmagán uralkodni képtelen- lélek felett is. Tudod, hogy az élet szentség és minden élet olyan értékkel bír, amelyet emberi elmével felfogni képtelenek vagyunk? Védeni szeretnéd, tanítani szeretnél másokat is erre? Akkor szerezz hatalmat ahhoz, hogy azokat, akiket a saját ostobaságuk, önzõségük az öntudatlan halálba kergetne azáltal, hogy az anyagi létben tobzódva pusztítják a teljes világunkat, képes légy kiiktatni a jelen ciklusból, s ha ennek a hatalomnak birtokába kerültél (amely alapvetõen szellemi-lelki tartomány, melynek gyökerei a fizikai léthez kötõdnek) akkor döntést hozhass, hogy ellenséged megölöd, vagy megkönyörülsz rajta. Könyörülni csak az tud, aki ölni is képes! Imádkozhatsz napestig, ha mindezt nem értetted meg! A szellemi hadosztály csak akkor véd, ha te önmagad is képes vagy a képességeid teljes repertoárját olyan mélységekben és magasságokban használni – még ha nem is tudatosan-, ahhoz, hogy a nagy EGYSÉG részét képezve a lehetõ legtöbb lelket terelj ezáltal az igazak útjára.
Jól jegyezzétek meg! A kazár-zsidó nem azért települ most éppen ide, mert azt Isten akarta így, hanem azért képes ezt megtenni, mert tisztában van mindazzal amit most nektek is leírtam, s egy jó, logikus katonai manõvert hajt már végre évezredek óta. Ha valamit Isten akar, az az, hogy ne legyünk hülyék, s cselekedjünk tudatosan, kétségek nélkül tisztán, de ehhez úgy is kell gondolkodni! A háború zajlik, s aki ilyenkor a harc gondolatáról akarja lebeszélni a felébredteket az legalább annyira fertõzött a vallás-maszlaggal, mint az, aki csak szimplán gyáva. Ha valaki a zsidókban látja a lelki üdvének megmentésének esélyét, akkor fel kell fogja, hogy a zsidók (cigányok) lelkének megmentési esélye a magyarok élet-halál harcán múlik. Ha nem harcolunk és nem kényszerítjük térdere õket, akkor elvesztek, velünk együtt. Ha a magyar lelki minõségét akarjuk prezentálni, akkor le kell gyõzzük az ellenséget ahhoz, hogy bebizonyíthassuk, hogy Isten választott népe a magyar, aki a sorsán keresztül is könyörületre tanít. Persze most azért úgy látom, hogy zömében nem lesz haszna a könyörületességnek az említett társasággal szemben, de ez lesz a puding próbája. Mindehhez kitartás, állhatatosság és sok türelem szükségeltetik, de minek is mondom, mert úgy is tudjátok!"
Link
Már nem fenekítek kereket köré, de azért az évek óta zajló események nem álltak ám le, csak annyi van, hogy sorba jönnek az igazolások. A 14. fellövési kísérlet hiúsut meg és nem hiúságból. Megváltoztak a „kinti” erõterek és az „atyai” kéz is elsült. Vatikán már tudja, hogy ez mit is jelenthet.
De mindez már más lap tartozéka. Én túl kicsi vagyunk ehhez veleTEK, viszont cserébe lehet nagy a szánkó, amit a rém-szarvasok húzatnak és nem az ion-hajtómûvek. Ugyan még Télapó nincs itt, de Tél tábornok készülõdik. Napóleonnak sikerült elmenekülnie elõle, akkor a zsidóknak miért ne sikerülne? Bár maradhatnak is, csak igyanak sok fagyállót! De hagyjuk is.
Nem volt íráskényszerem, viszont az egyik olvasóm figyelmembe ajánlotta ezt a régi írást, hogy talán még mindig aktuális. Döntsétek el, így van-e? Mi változott és mi nem? Mi nem!
"Imádkozz, hogy legyen erõd megtenni!"
Kedves Imre!
Lapozgattam a régi oldalt és erre az írásodra akadtam, ami éppen ma 3 éves. Aktuális, elgondolkodtató, helytálló, szem elõtt tartandó, mint mindegyik. Érdemes lenne újra feldobni, már csak az újak végett is?
"Tisztázzunk néhány fogalmat, csak a rend kedvéért! Békét akartok? Miért? Háború van? Érzitek, hogy háború van? Mert ha nincs béke akkor bizony, még ha annak is nevezik, de a tudatunk már felfogta, hogy közben irtanak bennünket, szeretteinket és vadidegen ismeretlen embereket, akik a rendszer áldozataiként mint „leírható veszteség” esnek áldozatul az élelmiszer-mérgezésnek, vörösiszapnak, árvizeknek, orvosi „mulasztásoknak”, szociális ínségnek, felpumpált, szított etnikai pestis-járványnak és bankár-dölyfnek, zsidó-hegemóniának...!
Deklaráljuk, hogy háború van és akkor mindjárt könnyebb lesz megérteni, mi is a különbség a hívõ és a hitetlen között. A háborút a béke zárhatja le ami az ellenségeskedés fizikai, ölészeti síkját teszi helyre. Vagyis, csak az akar békét, aki felismerte, hogy háború van. A belsõ és a külsõ béke nagyban összefügg és mindkettõnek igen súlyos önámítással is egyenértékû aspektusa is van és lényegében egymástól a két „hadszínteret” teljesen függetleníteni is lehet, amennyiben az a bizonyos belsõ béke létrejön. Ez mit is jelent pontosan? Az önmagunkkal folyatott harc, a külvilág hatásainak értékelésén keresztüli bizonyos szintû lezárása, a félelmekkel való szembenézés és azok rendezése. Ez a béke azt jelenti, hogy „nem szabad és nem kell félni”. Ez a béke nem azt üzeni, hogy nem kell a harc hanem azt, hogy ha jól csinálod és fel vagy rá készülve, akkor nyugodtan megvívhatod. A nagyon spirituális szeretetrezgõk zöme tele van félelmekkel, indulatokkal és elfojtott gyûlölettel. Valójában gyávák az élethez és érdemtelenek a békére, de a harchoz meg éretlenek. Félelmeiket úgy sugározzák ki, hogy egyre több labilis személyt beszélnek rá a passzivitásra, mert ebben látják önigazolásukat is. Az egész kiferdített bibliai legendakör ezt sugallja, a „dobd vissza kenyérrel” és a „szeresd felebarátodat” címû elmélkedésekben, melyet az ellenség, a materiális aspektusú zsidó önmagára, saját fajtársaira vonatkoztat, miközben a normális önvédelmi reflexet azzal altatja el a nemzsidókban (és a kiszsidó megvezetettekben is), hogy attól lesz neki jó, ha gyáván félreáll. Hosszú polémiának nincs értelme. A harc a béke része, s a háború lezárása is harc, ha szellemi, ha fizikai síkon (leghatékonyabb minden hadszíntéren egyszerre) is értelmezzük.
Egyet jegyezzetek egyszer, s mindenkorra. A földi szabályok szerint a legyõzött népeket nem irtották ki soha, s ez csak a zsidó-befolyásoltság alatt lett generális szokássá éppen az „úri” népekkel, az õsiekkel, akik számukra a tudásuk, genetikájuk által, az igazság élõ példájaként lettek akaratukon kívül veszélyesek.
Békét nem a legyõzöttek, hanem a gyõzõk kötnek! Békét akartok, ábrándos szeretetrezgõ hithû megvezetett báránykák? Akkor gyõzzetek! Ahhoz, viszont, hogy ez meglegyen, meg kell tanulnotok harcolni. Nekem az is rendben van, ha valaki szellemi síkon teszi hatástalanná az ellent, de legyen készen arra is, hogy közben amíg õ „szellemoperál”, addig valaki védi a fizikai valóját is és ha erre önmaga is képes, akkor ne riadjon vissza a sátánisták haza -pokolra- küldésétõl sem. Mivel békét az erõsebb köt a gyengével, azzal a szellem irányította célzattal, hogy ne kelljen kiirtani a gyengébbeket, ezért kérdezzétek már meg, hogy ha gyengébbek vagyunk, akkor hol vannak az erõsebbek, akik legyõzve bennünket békét ajánlanak? Sehol? Hol vagyunk mi, akik a nem is látható ellenségnek úgy ajánljuk fel a békét, hogy közben azt szajkózzuk, hogy gyengébbek vagyunk és le vagyunk gyõzve? Egy nem deklarált háborút nem lehet sem megnyerni, sem elveszíteni, mert csak az létezik ami a tudat számára létezik. Ha valaki kiiktatja a gondolkodás több fázisát és vakfoltokkal szórja , fertõzi meg saját agyát (vagy hagyja, hogy ezt remek módon a zsidók megtegyék), az nem beszámítható. Érezheti, hogy baj van, de butaságát gyávasággá aljasítja le szellemi és lelki renyhesége. Ha nem akarsz gyõzni, akkor nem fogsz, de ha túlzottan akarsz, akkor biztosan elvesztél. Nem akartok gyõzni, „csak” védekezni? Rendben van, de ne feledjétek azt, hogy ahhoz, hogy megvédjük kegyelembõl a ránk támadókat, ahhoz õket le kell gyõzni azáltal, hogy önnön félelmeinket gyõzzük le a harc által. Kegyelmet akartok gyakorolni és könyörületet a cigány és zsidó hordák, hazaárulók felett? Akkor készüljetek fel arra, hogy elõtte ezeket nagyon el kell verni! Annyira, amennyire még soha nem voltak és kegyelmet akkor tudtok gyakorolni, amikor a végsõ pillanat van. Az pedig a csata, a küzdelem éppen azon szakaszában a döntõ, amikor ott állsz az ellenséged felett és képes vagy megtenni, hogy kioltsd az életét. Ha idáig nem vagy képes eljuttatni a tudatodat, csak imádkozol a Szûzanyához, Jézushoz, az Úrhoz, hogy tegye meg helyetted, akkor megkapod azt a leckét, amelyet most is olvashatsz. NEKED kell tudnod döntened abban a pillanatban! A kegyelem általad érkezik és a döntés általad teljesedik be! Meg akarsz bocsátani ellenségeidnek? Nevezd nevén õket és vizsgáld meg, hogy valóban azok-e, majd hív tetemre és tisztázd velük a helyzetet. Kegyes akarsz lenni hozzájuk, mert jó a lelked? Akkor tanítsd õket a jóra s ûzd ki belõlük a gonoszt, tûzzel-vassal! Jó ember vagy, aki nem tud „rosszat” elkövetni? Akkor ne légy gyáva idióta, s ha valóban meg akarsz bizonyosodni arról, hogy van-e benned könyörület, akkor ne azt kérd a Jóistentõl, hogy ellenségeid könyörüljenek rajtad és változzanak meg, hanem azt, hogy elég erõd, eszed, lelked legyen ahhoz, hogy hatalmad legyen ellenségeid szíve, félelme fölött, hogy abba beleláthass! Hatalmad pedig csak afölött van, amit el tudsz pusztítani. Mivel minden illúzió, ezért a „pusztítás” sem egy feltétlenül negatív aspektus, mert nevezik ez még transzcendenciának is. Ha jól csinálod, akkor az alantas elmúlásával egy magasztosabb keletkezhet. Ellenséged szemében a rettegés látványa kiolthatja benned dühöd, haragod és nyugalomra inthet, s a vég elõtt a legyõzött is esélyt kap az isteni kegyelem által lelki változásra. A háború a lelkek tömeges transzformációját jelenti. Ha hatalmat szerzel önmagad felett, akkor rájöttél a titokra, s hatalmat szerzel akaratlanul is a többi – önmagán uralkodni képtelen- lélek felett is. Tudod, hogy az élet szentség és minden élet olyan értékkel bír, amelyet emberi elmével felfogni képtelenek vagyunk? Védeni szeretnéd, tanítani szeretnél másokat is erre? Akkor szerezz hatalmat ahhoz, hogy azokat, akiket a saját ostobaságuk, önzõségük az öntudatlan halálba kergetne azáltal, hogy az anyagi létben tobzódva pusztítják a teljes világunkat, képes légy kiiktatni a jelen ciklusból, s ha ennek a hatalomnak birtokába kerültél (amely alapvetõen szellemi-lelki tartomány, melynek gyökerei a fizikai léthez kötõdnek) akkor döntést hozhass, hogy ellenséged megölöd, vagy megkönyörülsz rajta. Könyörülni csak az tud, aki ölni is képes! Imádkozhatsz napestig, ha mindezt nem értetted meg! A szellemi hadosztály csak akkor véd, ha te önmagad is képes vagy a képességeid teljes repertoárját olyan mélységekben és magasságokban használni – még ha nem is tudatosan-, ahhoz, hogy a nagy EGYSÉG részét képezve a lehetõ legtöbb lelket terelj ezáltal az igazak útjára.
Jól jegyezzétek meg! A kazár-zsidó nem azért települ most éppen ide, mert azt Isten akarta így, hanem azért képes ezt megtenni, mert tisztában van mindazzal amit most nektek is leírtam, s egy jó, logikus katonai manõvert hajt már végre évezredek óta. Ha valamit Isten akar, az az, hogy ne legyünk hülyék, s cselekedjünk tudatosan, kétségek nélkül tisztán, de ehhez úgy is kell gondolkodni! A háború zajlik, s aki ilyenkor a harc gondolatáról akarja lebeszélni a felébredteket az legalább annyira fertõzött a vallás-maszlaggal, mint az, aki csak szimplán gyáva. Ha valaki a zsidókban látja a lelki üdvének megmentésének esélyét, akkor fel kell fogja, hogy a zsidók (cigányok) lelkének megmentési esélye a magyarok élet-halál harcán múlik. Ha nem harcolunk és nem kényszerítjük térdere õket, akkor elvesztek, velünk együtt. Ha a magyar lelki minõségét akarjuk prezentálni, akkor le kell gyõzzük az ellenséget ahhoz, hogy bebizonyíthassuk, hogy Isten választott népe a magyar, aki a sorsán keresztül is könyörületre tanít. Persze most azért úgy látom, hogy zömében nem lesz haszna a könyörületességnek az említett társasággal szemben, de ez lesz a puding próbája. Mindehhez kitartás, állhatatosság és sok türelem szükségeltetik, de minek is mondom, mert úgy is tudjátok!"
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 5 / 5: 12345
#41 |
szittya
- 2013. November 19. 19:28:28
#42 |
postaimre
- 2013. November 19. 20:02:27
#43 |
Perje
- 2013. November 19. 22:25:21
#44 |
postaimre
- 2013. November 20. 11:26:15
#45 |
postaimre
- 2013. November 21. 20:51:53
Oldal: 5 / 5: 12345
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.