Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Szükség van a közös Európára


A közös Európa eszményének megõrzésére hívott fel az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) elnöke Brüsszelben, a testület õszi plenáris ülésének megnyitóján gazdasági válságról, migrációról és munkanélküliségrõl szóló beszédében.

Reinhard Marx bíboros megítélése szerint egyre növekszik a meggyõzõdés, hogy az Európai Unióban nem mûködnek a hagyományos megoldások a jelenlegi válság esetében - olvasható a Vatikáni Rádió tudósításában.

A pénteken véget érõ, kétnapos ülés megnyitóján a bíboros úgy vélekedett: sem az államok vezetõi, sem a politikusok, sem az európai tisztviselõk nem tudják, hogy milyen irányba kellene lépni, és nincs megfelelõen "kreatív gondolkodás", amely számításba venné azokat az etikai elveket, amelyek egy szabad, demokratikus, virágzó társadalom alapját képezik. "El kell gondolkozni azon, hogy hozzá tudna-e járulni az egyház a megoldáshoz ezen a területen" - jelentette ki a bíboros.
Figyelmeztetett arra, hogy öt év elteltével még mindig erõsen érezhetõk a válság következményei. Maga a közös Európa eszménye kérdõjelezõdött meg - mondta. Marx bíboros arra intett, hogy nem szabad lemondani errõl az eszményrõl, "Európaiabbnak" kell lenni annak érdekében, hogy egy igazságosabb, egyenlõbb és az egyházi tanítások alapelveit tiszteletben tartó Európa jöjjön létre - jelentette a Vatikáni Rádió.

A tanácskozás központi témája a migráció. Ezzel kapcsolatban a részt vevõ püspökök mellett szakértõk és migránsok hozzászólásait is meghallgatják.

A SIR nevû, egyházi híreket közlõ hírportál kitért arra is, hogy a bíboros méltatta az "Egy közülünk" elnevezésû európai polgári kezdeményezést. A polgári kezdeményezés keretében 1,8 millió aláírás gyûlt össze a magzati élet védelmében.

A kezdeményezéssel azt akarják elérni, hogy az EU ne támogasson olyan kutatásokat, melyekben megfogant életeket pusztítanak el.Link
-> postaimre - 2013. November 16. 12:44 · 3 hozzaszolas · 906 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok


#1 | Vizilo - 2013. November 16. 14:11:23
Ezt tanitjak minden vasarnap a temlomokban es megis a legtöbb buzi meg gyerek ronto mind közülük kerül ki hogy is van ez ?? Arra kezdek rajönni hogy az egesz europai uniot politikus bünözök vezetik ! Talan azert valasztunk egy politikust hogy 5-evenkent ha nem is javul a helyzetünk de roszabb ne legyen es ha figyelitek mindenhol a töbseg ellen hoznak rosz törvenyeket !
#2 | rozsola - 2013. November 16. 15:49:59
Há' ez is Marx ! Engels " püspök " nem szólalt fel ?
#3 | soveg - 2013. November 17. 08:27:26
Brüsszel beleszólt néhány ország jövõ évi büdzséjébe
A valutaövezet egyetlen tagjának sem dobta vissza a költségvetési terveit pénteken az Európai Bizottság.
2013. november 16. 15:16
Share on email Share on print Share on favorites Share on twitter Share on facebook
Share on myspace Share on iwiw Share on googlereader More Sharing Services

Ugyanakkor több ország esetében is korrigálást tart szükségesnek.

Horvátországgal szemben hamarosan megindulhat a deficiteljárás, miközben a tanácsi ajánlásokat nem teljesítõ lengyelek pénzügyi szankciók helyett még egy év haladékot kaphatnak.

Új szintre emelkedett pénteken a valutaövezeten belüli költségvetési felügyelet, amikor az Európai Bizottság az idén májusban hatályba lépett új szabályokkal összhangban közzétette véleményét több mint féltucat eurózóna-tagállam költségvetési terveirõl.

A gazdasági és monetáris unió létrehozása óta elõször fordul elõ, hogy Brüsszel még azelõtt véleményezheti és elvileg módosíttathatja is a tagállamok következõ évre vonatkozó költségvetési terveit, hogy azokról érdemi vita folyt volna a nemzeti parlamentekben.

Az idén májusban hatályba lépett „kettes (gazdaságkormányzási) csomag tovább szigorítja az eurózóna tagállamaira, illetve a pénzügyi támogatásokra szoruló országokra érvényes költségvetési szabályokat, amelyeknek legmarkánsabb eleme, hogy a kormányoknak legkésõbb október közepéig be kell nyújtaniuk véleményezésre Brüsszelnek jövõ évi költségvetési terveiket. A testület összesen 13 büdzsétervezetet véleményezett, Ciprust, Portugáliát, Írországot és Görögországot, vagyis az eleve erõs ellenõrzés alatt álló programországokat nem.

Ahogy arra számítani lehetett, a Bizottság egyik tagállam költségvetési terveit sem dobta vissza (értsd ezalatt: nem küldte vissza átdolgozásra) amiatt, mert azok megítélése szerint nem állnak összhangban a stabilitási és növekedési paktum rendelkezéseivel, illetve az azok alapján a tagállamokhoz intézett ajánlásokkal. Miközben a túlzott mértékû államháztartási hiány miatt eljárás alá vont tagállamok esetében a deficit kiigazítása a mérce, addig az eljárás preventív szakaszában lévõ országoknál a Bizottság mindenekelõtt azt nézi, hogy a költségvetési terveik összhangban vannak-e a középtávú egyensúlyi céljaikkal, illetve a hozzájuk intézett országspecifikus ajánlásokkal.

Noha a Bizottság egyik esetben sem mutatta fel a „piros lapot”, a sárga lapot azért belengette öt vizsgált országnak, amelyek esetében véleménye szerint fennáll a szabályok megsértésének kockázata. Ezek: Spanyolország, Olaszország, Málta, Luxemburg és Finnország. Ezekkel a tagállamokkal szemben elvárás, hogy a 2014-es költségvetés véglegesítése során vegyék figyelembe a Brüsszel által említett kifogásokat.

A következõ kategóriába azok a tagállamok kerültek, amelyek 2014-es költségvetési tervei - a testület megítélése szerint - nem biztosítják a paktum által megkövetelt kiigazítást a középtávú makrogazdasági célokkal összhangban. Ezért ezek az országok csak „nagyjából felelnek meg”, és esetükben a Bizottság nem zárja ki a nagyfokú kilengést a deficiteljárás preventív ágában, ami elvileg már pénzügyi szankciókat is vonhat maga után. Ezért Belgiumnak, Ausztriának és Szlovákiának is a Bizottság észrevételeinek megfelelõen kell módosítania a jövõ évi költségvetésen.

Egy fokkal kedvezõbbnek ítéli a helyzetet a testület Franciaországban, Hollandiában és Szlovéniában, ahol a 2014-es büdzsére vonatkozó tervek szavatolni fogják a stabilitási és növekedési paktum elõírásainak való megfelelést. Ezért velük szemben nem elvárás pótlólagos intézkedéseket tenni a költségvetésben. Ugyanakkor a Bizottság arra is figyelmeztet, hogy a költségvetés olyannyira ki van feszítve ezekben az országokban, hogy a tervektõl való legkisebb eltérés is nem megfelelést eredményezhet.

Brüsszel mindössze két tagállam, Németország és Észtország esetében nem lát okot a költségvetési tervek módosítására. Érdekes módon ugyanakkor Berlint is kritikával illette a Bizottság amiatt, mert megítélése szerint a németek nem értek el elõrehaladást a 2013-ban hozzájuk intézett országspecifikus ajánlások strukturális részének (például a szolgáltatási szektor megnyitása, fõleg a legalacsonyabb bérek felemelése és a belsõ kereslet élénkítése).

Az Európai Bizottság a nyáron a túlzott mértékû hiány megszüntetésére egy vagy két éves haladékot kapott tagállamokkal is külön jelentésben foglalkozott, utánajárva annak, hogy indokolt lehet-e további lépéseket tenni a velük szemben folyó deficiteljárás keretében.

Brüsszel egyetlen ország esetében sem látja indokoltnak az azonnali szankciókat, jóllehet a BruxInfónak néhány napja jól értesült források még elismerték, hogy a tanácsi ajánlások teljesítését egyértelmûen elmulasztó lengyelek esetében a testület komolyan mérlegelte a kohéziós alapok egy része felfüggesztésének kezdeményezését.

A Bizottság végül bár megállapította, hogy Varsó a pénzügyminiszteri tanács ajánlásainak teljesítésére nem hozott hathatós intézkedéseket 2013-ban (amikor is el fogja mulasztani a javasolt hiánycélt és nem hozta meg az elvárt konszolidációs intézkedéseket), pénzügyi szankciók helyett a túlzott mértékû hiány kijavítására adott, nyáron már egyszer módosított 2014-es határidõ 2015-re való kitolását javasolta most a pénzügyminiszteri Tanácsnak.

Horvátországgal szemben ugyanakkor a túlzott mértékû hiány megállapítását javasolta pénteken a pénzügyminisztereknek Brüsszel, amely Olli Rehn szavai szerint még idén megindítja az eljárást Zágrábbal szemben, amelynek a hiánya és az államadóssága is magasabb az elfogadható szintnél.

Egyelõre nem lát okot viszont a deficiteljárás megindítására a Bizottság Litvániával és Finnországgal szemben, noha különösen utóbbinál komoly aggodalmakat fogalmazott meg amiatt, hogy jövõre az államadósság várhatóan túllépi a GDP-arányosan 60 százalékos küszöbértéket.

„A folyamat a Bizottság számára sokkal inkább a partnerségrõl, mint a fegyelmezésrõl szól” – válaszolta Olli Rehn egy arra vonatkozó kérdésre, hogy Brüsszel egyes esetekben miért nem lépett fel erélyesebben tagállamokkal szemben.

A pénteki fiskális csomag alapvetõen az eurózóna tagjait érintette, továbbá három olyan nem euróövezeti EU-tagot (Lengyelország, Litvánia és Horvátország), amelyek esetében vagy felmerült a deficiteljárás elindítása, vagy mérlegre került a túlzott mértékû hiány korrigálásában elért teljesítményük. Magyarország – amely nyáron szabadult a deficiteljárás alól – egyik jelentésben sem volt érintett.
BruxInfo.eu
http://gondola.hu/cikkek/87696-Brussz...ejebe.html

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.
Még nem értékelték