Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Óriási veszélyben van az Egyesült Államok?


Négy alapvetõ területen kell megoldani az Egyesült Államok problémáit annak a széles külpolitikai konszenzusnak az elérése érdekében, melynek célja, hogy az ország a 21. század viszonyai között is megõrizze vezetõ szerepét a világban – állítja egy amerikai külpolitikai szakértõ. Kathleen H. Hicks szerint csak így lehet megállítani az USA térvesztését.

Vízválasztóhoz érkezett az amerikai külpolitika, mivel az ország egyszerre komoly pénzügyi problémákkal kénytelen szembenézni, politikailag megosztott, egy tíz éve tartó katonai konfliktus is beárnyékolja, és mindezt tetõzi a látható térvesztés a világban – olvasható Kathleen H. Hicks külpolitikai szakértõ tanulmányában. Ilyen környezetben kell az amerikai érdekeket sikeresen érvényesíteni, s mikéntjérõl mindenképpen széles körû konszenzusra van szükség – tette hozzá.

A szakértõ emlékeztetett arra, hogy a biztonságpolitika körüli megosztottság egyebek között a tervezett szíriai beavatkozás idején vált világossá, hasonlóan a vietnami háború idején tapasztalt stratégiai sodródáshoz. Úgy látja, a nemzetbiztonsági konszenzus megteremtése, mint amilyen a második világháború után jellemzõ volt, azért is szükséges, mivel az segít a szövetségeseknek eligazodni, valamint megfelelõ elrettentõ erõvel is bír.
Négy feltétel

Hicks elemzésében rámutatott arra, hogy a külpolitikai konszenzus csak négy egymásba fonódó probléma megoldása esetén teremthetõ meg az Egyesült Államokban. „Elsõ, hogy a belsõ gondok megoldását – ilyen például az oktatási rendszer és az egészségügy rendbetétele – kell a legfontosabb célnak tekinteni a tengeren túli kalandok helyett.” Ezt bizonyítja egy 2012-es felmérés is, miszerint a megkérdezettek 83 százaléka szerint kevesebb figyelmet kell fordítani az országon kívüli gondokra.

Második probléma, hogy a rendelkezésre álló erõforrások szûkülnek, ráadásul a szövetségi költségvetés egyre nagyobb hányadát teszik ki a jóléti juttatások, így kevesebb pénz jut a védelemre, a diplomáciára és a fejlesztésekre – vélekedik az elemzõ. Hicks szerint nagy kérdés, hogy mit tesz az USA a jövõben: növeli az adókat, esetleg csökkenti a jóléti juttatásokat vagy pedig megvágja a katonai költségvetést. A szakember erre a helyzetre Churchill csípõs megjegyzését tartja idõszerûnek: „Uraim kifogytunk a pénzbõl, most kell gondolkozni.”
Ami a legfontosabb az Egyesült Államoknak

„Meg kell találni a megfelelõ egyensúlyt a magánélet és a biztonság között.” A szakember írásában rámutat arra, hogy ez régóta húzódó ügy, a bizalmatlanság folyamatosan nõ az emberek és a kormány között, így meg kell találni a megfelelõ megoldást ezen a területen, hogy a kabinet lehetõségei pontosan körül legyenek határolva.

Hicks szerint mindezeken túl a legfontosabb, hogy a demokraták és a republikánusok között létrejöjjön a minimális konszenzus arról, hogy mi is az Egyesült Államok szerepe a világban. Úgy látja, egyes kérdésekben minél jobban mélyül a szakadék a rivalizáló politikai erõk között, annál nagyobbak az ellentétek a nemzetbiztonsági kérdések kapcsán is.
Nem a kulisszák mögött kell egyeztetni

Két évvel a következõ elnökválasztás elõtt, 2014-ben alapvetõ kérdésekrõl kell párbeszédet folytatni a közvéleménynek. A szerzõ ezek közé sorolta, hogy vajon mik az Egyesült Államok legfõbb érdekei a világban, a belsõ szükségletek és a külsõ viszonyok, hogyan rendezhetõk össze, hogyan lehet a szövetségesekkel jobban együttmûködni, érdemes-e beavatkozni a különbözõ kontinenseken, vagy éppen folytatni az Al-Kaida elleni harcot.

„Éppen ezek azok a felvetések, amelyekben széles körû nemzeti konszenzusra van szükség, és nem csak a washingtoni kulisszák mögött kell megállapodni, hanem közvélemény bizonyos szintû beleegyezése is szükséges a követendõ stratégiáról.” A célok és az elvek koherens egyezése hozhat létre olyan nemzetbiztonsági konszenzust, amely esetén az USA megtarthatja aktív vezetõ szerepét a világban, amit egyébként az amerikaiak is szeretnének – zárul az elemzés.
Link

Hozzaszolasok


#1 | mindannyiunknak - 2013. November 18. 05:47:46
"egy tíz éve tartó katonai konfliktus is beárnyékolja"

Melyikre gondolhatott a szerzõ?
- Afganisztán?
- Pakisztán?
- Észak Korea?
- Irak?
- Irán?
- Haiti?
- Egyiptom?
- Líbia?
- Mali?
- Grúzia?
- Szudán?

De tulajdonképpen hol nincs katonai konfliktusa?
#2 | Kore - 2013. November 18. 07:37:55
Erre utalhatott?
s_*_kukk

"Elsõ, hogy a belsõ gondok megoldását - ilyen például az oktatási rendszer és az egészségügy rendbetétele - kell a legfontosabb célnak tekinteni a tengeren túli kalandok helyett."
#3 | rozsola - 2013. November 18. 12:42:57
No , Kedves Felebarátaim eljött " az igazság pillanata "
Sokan értetlenül állnak a napokban napvilágra került információk , adatok , tények leközlése után. Sokan kérdezik , miért van ez ? Nos, ime a válasz :

Az Egyesült Államok modernizálja nukleáris arzenálját Európában

A legutóbbi STRATCOM tárgyaláson Chuck Hagel amerikai biztos elégedetlenségét fejezte ki az amerikai nukleáris arzenál állapotával kapcsolatban.
2012-ben szétbontották az utolsó B-53 atombombát amelyet még 1962-ben gyártottak a Texas állambeli Amarillo nukleáris központban. Az Európába is telepített B-53 volt az USA legerõsebb atombombája a maga 9 Megatonna erejével . Ebbõl a 4,2 tonna súlyú bombából összesen 340 darabot gyártottak le. Egy B-53 képes akár 780 négyzetkilométer terület lepusztitására.
http://i2.cdn.turner.com/cnn/2011/ima....photo.jpg
2013 augusztus 14-25-én a Nevadai Tonopah gyakorlótéren két helikopter ledobott egy-egy B-61 M12 bombát tesztelési célból. Bár a teszt sikeresnek bizonyult mégsem megnyugtató mert a bombák nem voltak nukeáris töltettel felszerelve , a célzóberendezés jól vizsgázott de a nukleáris robbantás nincs tesztelve.
A B-61 bomba több mint 30 éves technológiával készült kb 400 példányszámban lelhetõ fel a világban bár 1968 óta kb 3150 darabot gyártottak amelybõl 2002-ben még kb 1200 volt meg. A B-61 súlya 320 kg és nukleáris ereje 0,3 és 360 kilotonna között változik. A modernizált B-61 öt verzióban létezik ( M3 , M4 , M7 , M10 és M11 ) jelenleg folyik az M12 tesztelése. A B-61 hordására képes : B-1 Lancer , B-2 Spirit , B-52 Stratofortress bombázógépek és F15 , F16 és F18 vadászgépek. Az új F22 vadászgépbe nem fér be a B-61
A Pentagon tervbe vette a kb 10 milliárd dollárba kerülõ projektet amely során kb 650 darab B-83 atombombát kivánnak megsemmisiteni. A B-83 súlya 2 tonna , ereje kb 1,2 Megatonna . Mérete miatt csak a B-2 és B-52 bombázók alkalmasak szállítására.
Bár 1987 december 8-án az USA és a Szovjetunió megállapodtak az összes amerikai atombomba elszállításáról Európa területérõl , még mindig maradt kb 61 darab B-61 bomba Európa 5 országában. Nagyon valószínû , hogy a B-61 bombák modernizálása után vissza fognak kerülni az európai bázisokra. Vannak olyan hangok amelyek szerint az építendõ Deveslu -beli állomáson is lehet akár 10-15 B-61 M12. Ebben az esetben Oroszországnak komoly ellenlépésket kell tennie.
Nagyjából az a helyzet , hogy Ámerika modernizálni kényszerül. Elõször " hazaviszik " a cuccot , ellátják mindenféle modern kütyüvel majd visszahozzák. ( Itt különbözõ álcázó berendezésket és mindenféle zavarkeltõ , félrevezetõ jeleket leadó cuccról van szó )
Tévedésket elkerülendõ itt nem holmi 2. világháborús dologra kell gondolni. A B-61 " bomba " valójában egy nukleáris robbanófejekkel ellátott szerkezet amely rakétákba van beépítve.
A fejlett orosz felderítõtechnika már képes beazonosítani szinte méterre pontosan az amerikai B-61 helyzeteit , ezért nagy gond a Glonass térnyerése az USA-ban. Mivel az amerikai rakétatechnika igencsak le van maradva az oroszokhoz képest és a modern orosz mûszerek pedig játszi könnyedséggel azonosítják a nukleáris tölteteket nem okoz gondot a semlegesítésük. Ebbõl kifolyólag az USA elvesztette nukleáris erejét. Mindaddig amíg folyik a modernizálás , a Pentagonnak nincs komoly elrettentõ fegyver a kezében. Valamit mégis tenni kell alapon nem marad más mint háborús konfliktusokat generálni Európában és a Közel-Keleten. Bár az USA hivatalosan nem hajlandó megtámadni Iránt , támogatja a Szaud-Arábiai és Izraeli törekvéseket amelytõl reméli , hogy leköti majd Moszkva figyelmét. Szintén hasonló helyzetet alakítottak ki Koszovóban és ezért van az Ukrajnai bohóckodás. Kényszerhelyzetben lévén látszólag mindenben engednek az oroszoknak mert a jelenlegi helyzetben nincs olyan erõ amely képes lenne Európát megvédeni az orosz inváziótól. Bár még van B-61 európában , ez inkább átok mint áldás az európai országoknak. Ha Európát elveszti , az USA összeroppan mert akkor már csak egy arcvolnal marad a Csendes-Oceán ahol az egyre izmosodó Kína is jelen van.
Az orosz-ukrán " gázcirkusz " egy nagy akcióterv része. Ukrajna valóban tartozik Oroszországnak a leszállított gázmennyiség árával de egy kis " bohózat " eljátszásáért cserébe az adóságot " leírják ". Korábban is volt példa ilyen " gyakorlatra ". Amennyiben az EU országai nem hajlandóak garantálni az amerikai atomtöltetek minden egyes darabjának elszállítását és a modernizált töltetek
visszatelepítésének ellentállni akkor életbe lép a " Szibéria Tél " nevû hadmûvelet második és további pontja.
Ezért nem meglepõ a V4 országok összeborulása amelyhez csatlakozik Románia is. Mindent megpróbálnak , hogy elérjenek valamit. A tét nem kicsi mert hatalmas árat kell fizetni Oroszország fékentartásához.
#4 | rozsola - 2013. November 18. 21:47:31
Azt még elfgadom , hogy elõször megkérdezitek a rabbit mit is válaszoljatok , de adjatok némi életjelet. Még túlságosan korai reszelni a vénákat. Lesz ettõl még sokkal nagyobb sokk is.
Az iráni atomprogram valóban veszélyes Izráel számára mivel ha igazak a híresztelések az irániak összedolgoznak az oroszokkal. Bár korábban éppen Ámerika volt az aki elinditotta szintén kisérleti jelleggel mára megváltozott a helyzet. Állítólag az iráni tesztek egy teljesen új technikai megoldások elõfutárjai. Mivel Ámerika kissé le van maradva Izráelnek nagyon fáj a foga a " jobb cuccra ". Szaud-Arábia szintén saját atomarzenálról álmodozik mivel az ámerikai töltetek nem igazán felelnek meg az új elvárásoknak.
#5 | keepfargo - 2013. November 19. 17:59:04
Az USA erkolcsileg lett nulla a sok orszagot-vilagot athatolo hazugsag miatt. Ebbol mar ok talan sohasem es a vilag tobbi reszei is nehezen fognak kimaszni, ha egyaltalan sikerul.
A paradigma-valtast eleg kevesen es eleg ritkan emlegetik, ma is minden vezeto gazdasagban es hadaszatban gondolkodik, lasd rozsola fenti hsz.-eit is.
Az amerikai aalom; a fogyasztas altal elert boldogsag illuzioja, osszeomloban van. Lassan rajonnek, hogy sem egeszseget, sem szeretetet vagy normalis egyuttelesi formakat nem lehet penzert megvasarolni. Vilaghatalom, mint ilyen, nem letezik, csak vilag-csendorseg, vilagot atfogo kiszipolyozas - kereskedelem fedonevvel.
Ha befelee probalnanak rendet teremteni, a hegemonia feladasaval, meeg lehetne valami eselyuk, de nem ezt teszik. Ma is a vezeto szerepuk megtartasarol almodnak, amikor mar csak a vak nem latja, hogy mesterseges legzessel (dollarmilliok esz nelkuli nyomasaval) tartjak eletben a beteget, es a vezeto szerep mar regen nincs meg.


Az alapveto eletstilusuk termeszetellenes: a mindent nyeresegvagybol elkovetes beidegzodese, amitol nem lehet szabadulni.
Az egesz USA egy hatalmas illuzio lett, csak az iranyito bunszovetkezet konkret, minden mas allando valtozasban es ujraertekelesben zajlik. Amig a bunszovetkezet megvan, az orszag nem fog kimaszni a neki asott verembol. Eddig is csak ugy elhettek magasabb eletszinvonalon, hogy kizsigereltek mindenkit, akivel kapcsolatba kerultek, Latin-Amerikatol Azsiaig, Alaszkatol a Tuzfoldig, Kozel-Kelettol Tavol-Keletig. Onellato gazdalkodasra keptelenek leven, ha kulfoldi piacaik, gyarmataik, es befolyasi ovezeteik nem tarthatok fenn, szeteses, polgarhaboru es hatalmas pusztitas var rajuk.
Vagy ki tudjak takaritani verszivoikat, es rendbeteszik amit meg lehet, vagy Igor Panarin joslata valik valora. (ld. Google)

Jo kis figyelmezteto lesz ez az Orosz Birodalom es a Kinai Birodalom szamara is: csak eroszakkal tarthatok egybe ekkora egysegek, mert a Termeszet nem ezek letrehozasat es mesterseges fenntartasat sugallja. Nem ala-es folerendelest, hanem egymas melle rendelest, nem fuggoseget, hanem kis egysegek fuggetlen egymas mellett eleset. Vagy megvalositja ezt az emberiseg, vagy halomra bombazza egymast. Mas alternativa nem nagyon mutatkozik - szerintem.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték