Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Tényleg polgárháború lesz? Fegyveres bandák tûntek fel
Növekvõ feszültség Koszovóban
Tovább nõ a feszültség Koszovóban, ahol a szerbek a május 6-án esedékes szerbiai választásra, mÃg az albánok annak megakadályozására készülnek. Közben két észak-koszovói járás már nemcsak Pristinával, de a belgrádi kormánnyal is hajlandó lenne szembeszegülni. Az új szereplõ megjelenése a térségben azonban súlyos kérdéseket vet föl. Ezalatt a polgárokat egy rejtélyes albán szabadcsapat állÃtólagos megjelenése tartja izgalomban.
Úgy tûnik, Koszovóban az idõ melegebbre fordulásával sem köszönt be a politikai „uborkaszezon”. Az elmúlt hetekben tovább folytatódott a Belgrád és Pristina közötti csatározás, melynek oka a május 6-i szerbiai választások kérdésében keresendõ. Bár Szerbia kénytelen-kelletlen egyre visszafogottabban nyilatkozik, a helyi indulatok tovább forrnak. Ennek bizonyÃtéka egy rejtélyes albán fegyveres alakulat felbukkanása és két észak-koszovói szerb járás „lázadása” a belgrádi kormány ellen.
Kattintson és jöjjön velünk Koszovóba!
Ismert, Szerbia május 6-ára háromszintû választásokat Ãrt ki. Ennek keretében a szerb állampolgárok elnököt, országgyûlést és helyi önkormányzatot fognak választani. A kérdés azonban korántsem ilyen egyszerû, hiszen Szerbia, el nem ismerve annak függetlenségét, Koszovó területén is meg kÃvánta tartani a voksolást. Nem meglepõ módon Pristina azonnal szuverenitása megsértésének tekintette a szerbek szándékát és éles hangú kirohanásokkal válaszolt. A koszovói vezetõk akár a választások erõszakos megakadályozását sem tartották kizártnak.
A feszültség azóta sem tért nyugovópontra, bár Belgrád bizonyos kérdésekben visszavonulót fújt. Múlt vasárnap Oliver Bogdanoviæ, a szerb kormány Koszovó-ügyi minisztere bejelentette, a helyhatósági választásokat nem fogják megtartani a kérdéses területen. A miniszter azzal indokolta a visszalépést, hogy nem szeretnék megsérteni az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú rendeletét és veszélybe sodorni az Ibar folyótól délre, „enklávékban” élõ szerbeket. Bogdanoviæ egyúttal arra is emlékeztetett, az önkormányzati választások lebonyolÃtását Koszovó területén a nemzetközi szervezet ideiglenes hatósága, az ún. UNMIK-adminisztráció feladatának tartják Belgrádban.
A politikus igyekezett megnyugtatni a radikálisabb polgárokat is. Kijelentette, hogy a helyhatósági választások elmaradása nem jelenti az önkormányzatok megszûnését. Indoklásként kifejtette, máskor is maradt már el szerb önkormányzati választás Koszovóban, az intézmények léte mégsem került veszélybe. Hozzáfûzte, a szerb állam nem véglegesen mond le a helyhatósági választások megtartásáról Koszovóban, mindössze elhalasztja azokat.
Lázadás Belgrád ellen?
Deèani középkori szerb kolostora, mely albán több-
ségû területen fekszik. Belgrád érte is aggódik?
A belgrádi kormány bejelentése ellenére két észak-koszovói szerb járás, Zveèan/Zveqan és Zubin Potok vezetése nyilvánvalóvá tette, akár önhatalmúlag is megtartják a helyi választást. Oliver Bogdanoviæ azonban a hÃrt kommentálva leszögezte, hogy Belgrád ezt a voksolást és eredményét nem fogja elismerni. Jelenleg még nem lehet biztosan tudni, hogy az észak-koszovói vezetõk magatartása csupán egy gyenge próbálkozás, avagy a belgrádi vezetés és Észak-Koszovó közötti szakÃtás elsõ állomása. Az utóbbi forgatókönyv megvalósulása számos igen súlyos kérdést vetne föl. Ezzel ugyanis még egy szereplõ kapcsolódna be a jelenlegi Pristina-Belgrád-nemzetközi közösség hármasának játékába.
Nem ismert, hogy ez az észak-koszovói szerb tényezõ milyen irányÃtás alatt állna és hogy ki lenne képes ellenõrizni? Egyelõre nem látható az sem, Belgrádra milyen hatással lenne egy ilyen nyÃlt lázadás. Az elmúlt napok visszafogott belgrádi nyilatkozatait ismerve kérdéses az is, hogy vajon a szerb kormány a konfliktusból való kihátrálásának elsõ lépéseit látjuk? Az európai integráció felé történõ vezetésnek nyilvánvalóan egyre kellemetlenebb Koszovó kérdése. Egy „autonóm” észak-koszovói szerb közösség azonban nem biztos, hogy Szerbiát kevésbé tenné zsarolhatóvá a csatlakozási tárgyalások során.
Kattintson és nézze meg koszovói albumunkat!
Rejtélyes fegyveres civilek
Ami biztosan látható, hogy a feszültség növekvõben van a térségben. Az elmúlt héten egy, a Top Channel albán csatornán bemutatott videó borzolta a kedélyeket. A felvételen fegyveres albán civilek voltak láthatók, akik állÃtólag Koszovó északi részén „tevékenykednek”. Bár a fegyverrel rendelkezõ civil fogalma korántsem nevezhetõ szokatlannak a térségben, Belgrád és Pristina között azonnal beindult a szóbeli adok-kapok. A szerb kormány a KFOR békefenntartó erõit az albánok lefegyverzésére szólÃtotta föl és Pristina felelõsségét hangsúlyozta. Hashim Thaçi koszovói miniszterelnök kijelentette, nem érdekeltek az erõszakos megoldásban, de a helyzetért mindenképp a szerbek a felelõsek. Belgrád erre a koszovói kormány kalandorpolitikáját kárhoztatta, mÃg Thaçi nyilatkozatában leszögezte, Koszovó már lezártnak tekinti az erõszakot és nem fog vele élni, ám nem fogja engedni, hogy területének akár egy milliméterét is fenyegetés érje.
Az EU által Koszovóba delegált rendõri misszió, az EULEX nem kÃvánta kommentálni az esetet, mÃg a KFOR a szerb választásokat tartotta a feszültség okozójának és „a bevett szófordulattal élve” a béke megõrzésére szólÃtotta fel a feleket. Erhard Drews, a KFOR szóvivõje kijelentette, meg fogják õrizni a polgárok békéjét Észak-Koszovóban. Mark Stimmler, a szóvivõ helyettese késõbb bejelentette, nincsen semmilyen jele annak, hogy a térségben több, vagy kevesebb fegyveres személy lenne, mint általában és arra sem, hogy Koszovóban fegyveres szabadcsapatok mûködnének.
Német erõsÃtés
Bár kommunikációjában a nyugalmat hangsúlyozza, a KFOR katonai erõsÃtéssel készül a május 6-án esedékes választásokra. Hogy minden lehetséges biztonsági problémára megfelelõ választ adhassanak, Németország a NATO körülbelül 550, mÃg Ausztria 130 katonát vezényel a fiatal balkáni államba, ahol jelenleg összesen 5800 fegyveres szolgál a nemzetközi erõk keretében.
Link
Tovább nõ a feszültség Koszovóban, ahol a szerbek a május 6-án esedékes szerbiai választásra, mÃg az albánok annak megakadályozására készülnek. Közben két észak-koszovói járás már nemcsak Pristinával, de a belgrádi kormánnyal is hajlandó lenne szembeszegülni. Az új szereplõ megjelenése a térségben azonban súlyos kérdéseket vet föl. Ezalatt a polgárokat egy rejtélyes albán szabadcsapat állÃtólagos megjelenése tartja izgalomban.
Úgy tûnik, Koszovóban az idõ melegebbre fordulásával sem köszönt be a politikai „uborkaszezon”. Az elmúlt hetekben tovább folytatódott a Belgrád és Pristina közötti csatározás, melynek oka a május 6-i szerbiai választások kérdésében keresendõ. Bár Szerbia kénytelen-kelletlen egyre visszafogottabban nyilatkozik, a helyi indulatok tovább forrnak. Ennek bizonyÃtéka egy rejtélyes albán fegyveres alakulat felbukkanása és két észak-koszovói szerb járás „lázadása” a belgrádi kormány ellen.
Kattintson és jöjjön velünk Koszovóba!
Ismert, Szerbia május 6-ára háromszintû választásokat Ãrt ki. Ennek keretében a szerb állampolgárok elnököt, országgyûlést és helyi önkormányzatot fognak választani. A kérdés azonban korántsem ilyen egyszerû, hiszen Szerbia, el nem ismerve annak függetlenségét, Koszovó területén is meg kÃvánta tartani a voksolást. Nem meglepõ módon Pristina azonnal szuverenitása megsértésének tekintette a szerbek szándékát és éles hangú kirohanásokkal válaszolt. A koszovói vezetõk akár a választások erõszakos megakadályozását sem tartották kizártnak.
A feszültség azóta sem tért nyugovópontra, bár Belgrád bizonyos kérdésekben visszavonulót fújt. Múlt vasárnap Oliver Bogdanoviæ, a szerb kormány Koszovó-ügyi minisztere bejelentette, a helyhatósági választásokat nem fogják megtartani a kérdéses területen. A miniszter azzal indokolta a visszalépést, hogy nem szeretnék megsérteni az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú rendeletét és veszélybe sodorni az Ibar folyótól délre, „enklávékban” élõ szerbeket. Bogdanoviæ egyúttal arra is emlékeztetett, az önkormányzati választások lebonyolÃtását Koszovó területén a nemzetközi szervezet ideiglenes hatósága, az ún. UNMIK-adminisztráció feladatának tartják Belgrádban.
A politikus igyekezett megnyugtatni a radikálisabb polgárokat is. Kijelentette, hogy a helyhatósági választások elmaradása nem jelenti az önkormányzatok megszûnését. Indoklásként kifejtette, máskor is maradt már el szerb önkormányzati választás Koszovóban, az intézmények léte mégsem került veszélybe. Hozzáfûzte, a szerb állam nem véglegesen mond le a helyhatósági választások megtartásáról Koszovóban, mindössze elhalasztja azokat.
Lázadás Belgrád ellen?
Deèani középkori szerb kolostora, mely albán több-
ségû területen fekszik. Belgrád érte is aggódik?
A belgrádi kormány bejelentése ellenére két észak-koszovói szerb járás, Zveèan/Zveqan és Zubin Potok vezetése nyilvánvalóvá tette, akár önhatalmúlag is megtartják a helyi választást. Oliver Bogdanoviæ azonban a hÃrt kommentálva leszögezte, hogy Belgrád ezt a voksolást és eredményét nem fogja elismerni. Jelenleg még nem lehet biztosan tudni, hogy az észak-koszovói vezetõk magatartása csupán egy gyenge próbálkozás, avagy a belgrádi vezetés és Észak-Koszovó közötti szakÃtás elsõ állomása. Az utóbbi forgatókönyv megvalósulása számos igen súlyos kérdést vetne föl. Ezzel ugyanis még egy szereplõ kapcsolódna be a jelenlegi Pristina-Belgrád-nemzetközi közösség hármasának játékába.
Nem ismert, hogy ez az észak-koszovói szerb tényezõ milyen irányÃtás alatt állna és hogy ki lenne képes ellenõrizni? Egyelõre nem látható az sem, Belgrádra milyen hatással lenne egy ilyen nyÃlt lázadás. Az elmúlt napok visszafogott belgrádi nyilatkozatait ismerve kérdéses az is, hogy vajon a szerb kormány a konfliktusból való kihátrálásának elsõ lépéseit látjuk? Az európai integráció felé történõ vezetésnek nyilvánvalóan egyre kellemetlenebb Koszovó kérdése. Egy „autonóm” észak-koszovói szerb közösség azonban nem biztos, hogy Szerbiát kevésbé tenné zsarolhatóvá a csatlakozási tárgyalások során.
Kattintson és nézze meg koszovói albumunkat!
Rejtélyes fegyveres civilek
Ami biztosan látható, hogy a feszültség növekvõben van a térségben. Az elmúlt héten egy, a Top Channel albán csatornán bemutatott videó borzolta a kedélyeket. A felvételen fegyveres albán civilek voltak láthatók, akik állÃtólag Koszovó északi részén „tevékenykednek”. Bár a fegyverrel rendelkezõ civil fogalma korántsem nevezhetõ szokatlannak a térségben, Belgrád és Pristina között azonnal beindult a szóbeli adok-kapok. A szerb kormány a KFOR békefenntartó erõit az albánok lefegyverzésére szólÃtotta föl és Pristina felelõsségét hangsúlyozta. Hashim Thaçi koszovói miniszterelnök kijelentette, nem érdekeltek az erõszakos megoldásban, de a helyzetért mindenképp a szerbek a felelõsek. Belgrád erre a koszovói kormány kalandorpolitikáját kárhoztatta, mÃg Thaçi nyilatkozatában leszögezte, Koszovó már lezártnak tekinti az erõszakot és nem fog vele élni, ám nem fogja engedni, hogy területének akár egy milliméterét is fenyegetés érje.
Az EU által Koszovóba delegált rendõri misszió, az EULEX nem kÃvánta kommentálni az esetet, mÃg a KFOR a szerb választásokat tartotta a feszültség okozójának és „a bevett szófordulattal élve” a béke megõrzésére szólÃtotta fel a feleket. Erhard Drews, a KFOR szóvivõje kijelentette, meg fogják õrizni a polgárok békéjét Észak-Koszovóban. Mark Stimmler, a szóvivõ helyettese késõbb bejelentette, nincsen semmilyen jele annak, hogy a térségben több, vagy kevesebb fegyveres személy lenne, mint általában és arra sem, hogy Koszovóban fegyveres szabadcsapatok mûködnének.
Német erõsÃtés
Bár kommunikációjában a nyugalmat hangsúlyozza, a KFOR katonai erõsÃtéssel készül a május 6-án esedékes választásokra. Hogy minden lehetséges biztonsági problémára megfelelõ választ adhassanak, Németország a NATO körülbelül 550, mÃg Ausztria 130 katonát vezényel a fiatal balkáni államba, ahol jelenleg összesen 5800 fegyveres szolgál a nemzetközi erõk keretében.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. April 25. 11:43:03
#2 |
csillagosvenyen
- 2012. April 25. 14:28:04
#3 |
Perje
- 2012. April 25. 20:12:23
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték