Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Így menekültek meg az albán zsidók
Az albán kormányok és a lakosság egy emberként segítette a zsidóságot a második világháború alatt. A gyengék és elesettek védelme nemzeti hitvallás volt, mindent felülírt.
Albánia volt az egyetlen ország Európában, ahol több zsidó élt a második világháború végén, mint elõtte. Az országot 1939-ben az olasz fasiszták szállták meg. Amikor Európa más részein már millió számra deportálták a zsidókat, nagyüzemben mûködtek a náci halálgyárak, Albániában az olasz megszállók és a kollaboráns fasisztabarát tiranai kormányok megkímélték a zsidókat. Problémamentesen élhettek, dolgozhattak, megtarthatták ünnepeiket, nem voltak kitéve semmiféle erõszaknak - írja a Múlt-kor.hu.
A világháború elõestéjén az Albániában élõ zsidó közösség létszáma nagyjából 600 fõ volt, közülük megközelítõleg 400-an menekültként érkeztek, fõként Németországból és Ausztriából. Minden megváltozott 1943. szeptember 8. után, amikor az új kormány a németekkel mûködött együtt. Házkutatások, razziák kezdõdtek, ám ezek a lakosság magatartása miatt kudarcot vallottak. A városokban és falvakban keresztények és muzulmánok zsidók százait bújtatták el, de segítették õket a partizánok is.
Az albán zsidóság a nemzeti hitvallásnak is nevezhetõ besa-nak köszönheti életét. Ez egyfajta becsületkódexet jelent, a szó eredete pedig Lekë Dukagjini albán herceg az albánok társadalmi, gazdasági, vallási és kulturális életét a 15. századtól meghatározó szokásjogi kánonjára vezethetõ vissza. A besa egyik alapvetése az elesettek és a gyengék védelme, amely a menedéket keresõkre is vonatkozott különösen, ha az illetõ erre ígéretet is kapott. Ennek megtartása becsületbeli ügy volt, akár az élete árán is.
Számos zsidómentõ akció Koszovóban játszódott - Koszovót 1941 tavaszán, Jugoszlávia eleste után csatolták az olasz megszállás alatt álló Albániához. Arif Alickaj decani tisztviselõ például – népszerû muzulmán neveket használva – hamis személyi okmányokat állított ki a zsidók számára, akik így szabadon utazhattak az országban. Az õ fûszeresként dolgozó barátja, Arsllan Rezniqi több száz zsidó kimenekítését szervezte meg Decanba, kertjében pedig egy külön házat épített a menekültek számára. Persze errõl a környéken mindenki tudott, szomszédai mégsem jelentették fel, hogy zsidókat bújtat a birtokán.
Link
Albánia volt az egyetlen ország Európában, ahol több zsidó élt a második világháború végén, mint elõtte. Az országot 1939-ben az olasz fasiszták szállták meg. Amikor Európa más részein már millió számra deportálták a zsidókat, nagyüzemben mûködtek a náci halálgyárak, Albániában az olasz megszállók és a kollaboráns fasisztabarát tiranai kormányok megkímélték a zsidókat. Problémamentesen élhettek, dolgozhattak, megtarthatták ünnepeiket, nem voltak kitéve semmiféle erõszaknak - írja a Múlt-kor.hu.
A világháború elõestéjén az Albániában élõ zsidó közösség létszáma nagyjából 600 fõ volt, közülük megközelítõleg 400-an menekültként érkeztek, fõként Németországból és Ausztriából. Minden megváltozott 1943. szeptember 8. után, amikor az új kormány a németekkel mûködött együtt. Házkutatások, razziák kezdõdtek, ám ezek a lakosság magatartása miatt kudarcot vallottak. A városokban és falvakban keresztények és muzulmánok zsidók százait bújtatták el, de segítették õket a partizánok is.
Az albán zsidóság a nemzeti hitvallásnak is nevezhetõ besa-nak köszönheti életét. Ez egyfajta becsületkódexet jelent, a szó eredete pedig Lekë Dukagjini albán herceg az albánok társadalmi, gazdasági, vallási és kulturális életét a 15. századtól meghatározó szokásjogi kánonjára vezethetõ vissza. A besa egyik alapvetése az elesettek és a gyengék védelme, amely a menedéket keresõkre is vonatkozott különösen, ha az illetõ erre ígéretet is kapott. Ennek megtartása becsületbeli ügy volt, akár az élete árán is.
Számos zsidómentõ akció Koszovóban játszódott - Koszovót 1941 tavaszán, Jugoszlávia eleste után csatolták az olasz megszállás alatt álló Albániához. Arif Alickaj decani tisztviselõ például – népszerû muzulmán neveket használva – hamis személyi okmányokat állított ki a zsidók számára, akik így szabadon utazhattak az országban. Az õ fûszeresként dolgozó barátja, Arsllan Rezniqi több száz zsidó kimenekítését szervezte meg Decanba, kertjében pedig egy külön házat épített a menekültek számára. Persze errõl a környéken mindenki tudott, szomszédai mégsem jelentették fel, hogy zsidókat bújtat a birtokán.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2013. November 22. 19:34:05
#2 |
Kormos
- 2013. November 22. 20:20:49
#3 |
Perje
- 2013. November 22. 20:26:00
#4 |
mormota1968
- 2013. November 23. 11:55:26
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.