Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A CIA keze a Kennedy-gyilkosságban
Nem is foglalkoznék vele, de a rádióban is ragozták és elsõ ízben hallottam az illuminátust megnevezni, mint háttérhatalmi és a FED-et irányító szervezetet...mint potens elkövetõi kört. Persze úgy tálalták, hogy marhaság, mert Osvald egyedül lõtt, mind a 3-szor telibe! Ezerkilencszázhatvanhárom novemberében gyilkosai már vadásztak John F. Kennedy elnökre. November 2-án lefújták chicagói utazását. Az FBI kubai emigránsokat és egy tengerészgyalogost kapcsolt le, akit a CIA használt kubaiak Castro elleni kiképzésére.
November 9-én a miami rendõrség beszélgetést hallgatott le, amely szerint magas épület tetejérõl, távcsöves puskával fogják lelõni JFK-t. November 18-án Tampában a tervezõk – így Santo Trafficante maffiafõnök – lefújták a merényletet, mert a hatóságok megtudták, mi készül. Ott is egy kubai emigráns került képbe, aki élt a Szovjetunióban, és Castro-barátnak álcázta magát.
Az elnöki pár november 22-én Dallasba látogatott. Nyitott limuzinban hajtottak át a texasi városon. 12.30-kor dördültek el a lövések a Dealey téren. Az elnök és az elõtte ülõ Connally kormányzó sebesült meg. Kennedy menthetetlen volt: 13 órakor kórházban hunyt el, három golyó találta el. Az egyik a torkába hatolt: az orvosok bemeneti nyílást találtak, e golyó szembõl érkezett. Egy másik a hátába, a gerinctõl jobbra. A halált a koponyát szétroncsoló lövedék okozta. Ez is szembõl, jobbról érkezhetett: balra, hátra repültek szét szövetek. A kormányzó golyót kapott a hátába, megsérült a combja és a csuklója is. Hat lövéssel számolhatunk: pár másodperc alatt két-három lövész fogta kereszttûzbe a célt.
Hirdetés
A Kennedy elnököt szállító konvoj a merénylet elõtt
A Kennedy elnököt szállító konvoj a merénylet elõtt
Fotó: Europress/AFP
A szemtanúk kétharmada azt állította, hogy a kocsi haladási iránya szerint jobbról, elölrõl érzékelte a lövéseket. Az úttól jobbra lankás, füves emelkedõ van, rajta léckerítés, mögötte parkoló és sínek. Vasutasok észleltek dörrenést, villanást, felszálló füstöt, lõporszagot. Láttak a lövöldözés elõtt három személyautót is, amelyek a parkolóban köröztek. A tankönyvraktár ablakában egy sötétebb bõrû férfit láttak puskával. Egy fiatalabb, fehér bõrû, világosabb hajú férfi is tartott puskát a kezében. Egy harmadik embert is észrevettek a tanúk a hatodik emeleten: testesebb, szemüveges, idõsebb, fehér férfit. Ez a három férfi futva szállt be a tankönyvraktár elõtt abba a kubai sofõr által vezetett furgonba, amibe késõbb Oswald is.
Hallottak lövést az elnöki konvoj mögül, a Dal-Tex épületbõl is. A rendõrök ott elkaptak (majd elengedtek) egy férfit, aki azokban a napokban találkozhatott Jack Rubyval, a merénylet elõtti hetekben pedig Carlos Marcellóval. A hatóságok 1963-ban csak Lee H. Oswaldot vádolták meg a gyilkossággal. Õ katonaidejében gyatra lövésznek bizonyult, viszont oroszul tanult, azaz valamelyik hírszerzõ szervezet alkalmazhatta. 1959-ben, a hidegháború mélypontján a Szovjetunióba utazott, két évet ott élt, elvett egy orosz lányt feleségül, majd visszaköltöztek az Államokba. Ott nyílt politikai tevékenységbe kezdett: Castro mellett agitált. Tanúktól tudjuk, hogy ugyanakkor Castro ellen szervezkedõ kubai emigránsokkal mûködött együtt. A CIA mozgathatta. November 22-én a dallasi tankönyvraktárban dolgozott. 12.30-kor az I. emeleten lehetett. 12.45 körül beszállt egy furgonba, amelyet egy sötét bõrû, spanyolul beszélõ férfi vezetett. 12.59 táján albérletébe érkezett, és magához vette pisztolyát. A ház elõtt megállt egy rendõrautó, és dudálással jelzett neki. A rendõrök elhajtottak, Oswald pedig 13.04 körül elsétált otthonról. 13.45-kor egy moziban tartóztatták le.
Két napon át hallgatták ki, de jegyzõkönyv nem készült. A rajta elvégzett nitrátpróba arra utal, hogy nem sütött el puskát. Éjfélkor sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem ölt meg senkit, és jogi segítséget kért. Állította, hogy csupán bûnbak. A rendõrség november 24-én akarta börtönbe szállítani. A garázsban egy Jack Ruby nevû bártulajdonos a rendõrök szeme láttára, élõ adásban hasba lõtte, a kórházban meghalt. Ruby egyaránt barátkozott a rendõrséggel és az alvilággal is. 1959 körül a maffia megbízásából járt Kubában, késõbb pénzt vitt egy találkozóra, ahol egy amerikai ezredes tárgyalt kubai menekültekkel Castróék elleni akciókról.
1963. november elsõ napjaiban egy dallasi lány elmondta, hogy Rubynak csempészett heroint, de kidobták egy kocsiból, mert nem volt hajlandó részt venni azok következõ akciójában, az elnök megölésében. A lányt november 22-e után halálra gázolták.
Novemberben Ruby telefonon és személyesen megbeszéléseket folytatott alvilági figurákkal. Szemtanú szerint õ vezette a kisteherautót, amelybõl november 22-én, a merénylet elõtt egy puskát vitt fel egy fiatalember a füves emelkedõn, a léckerítés mögé. Az elnökre 12.30-kor lõttek rá. Ruby vélhetõen jelen volt a lövöldözéskor a tankönyvraktár környékén. Egy órával késõbb biztosan a kórházban hallgatta az elnök halálának bejelentését. A következõ napokban kereste a lehetõséget (a rendõrség épületében) az Oswalddal való találkozásra. Vasárnap pontosan akkor sétált le a garázsba, amikor lehozták a gyanúsítottat, akit így dallasi rendõrök segítségével ölhetett meg.
A bíróság tettéért halálra ítélte, 1967-ben börtönben hunyt el, rákban. 1964 júniusában Warren fõbíró oda szállt ki, hogy meghallgassa õt, miután a bártulajdonos saját maga kérte, hogy vallomást tehessen. Szinte könyörgött, hogy vigyék el Washingtonba, mert ott sok mindent fel tudna tárni. (Kérését elutasították.) Rejtett utalásokat fogalmazott meg az alvilágról, és összeesküvést emlegetett. 1963. november 29-én Johnson elnök megparancsolta egy politikusokból álló bizottság létrehozását, hivatalosan azért, hogy kivizsgálják JFK halálát. A vezetésre a legfelsõbb bíróság elnökét, Earl Warrent kérte fel. A tagok közé bejutott Allen Dulles, a CIA egykori igazgatója. A bizottság december elején átvette az FBI gyorsan elkészített jelentését, amely szerint „Oswald magányosan gyilkolt”.
1964 szeptemberében nyilvánosságra hozták saját jelentésüket, amely szerint „Oswald és Ruby is magányosan cselekedett.” A Warren-bizottság igazi célja nem az igazság kiderítése volt, hanem a „magányos õrült” teória sulykolása. Így szerelte le Johnson a héják részérõl érkezõ nyomást, mely ki akarta kényszeríteni Kuba megtámadását. Végzetes hasadást okozott volna a lakosságban, ha kiderül, hogy a CIA együttmûködött maffiózókkal, valamint amerikai ügynökök és befogadott emigránsok szövetkeztek az elnök megölésére. Castróék 1959-tõl bezárták a kaszinókat, az ültetvényeket államosították, több maffiózó börtönbe került, megindult az emigránsok áradata. A kubai kommunista vezetés eltávolítására szövetkezett a CIA, az alvilág és az emigránsok.
A kormányzati ügynökségek 1960-ban három maffiafõnökkel léptek kapcsolatba a kérdésben: John Roselli (Las Vegas), Sam Giancana (Chicago) és Santo Trafficante (Florida). A CIA az együttmûködést elhallgatta az 1961 januárjában hivatalba lépett új elnök, JFK elõl. A disznó-öbölbeli partraszállásra a CIA képzett ki kubai emigránsokat. Az akció kudarcot vallott, mert Kennedy elnök nem vetette be a légierõt. Késõbb leváltotta a CIA vezetõjét, Allen Dullest. Richard Helms lehetett a legmagasabb szintû CIA-vezetõ, aki utasításokat adott a Castro meggyilkolását célzó akciókra és maffiózók bevonására. Õ Dulles kirúgásakor is a Cégnél maradt, sõt 1966 és 1973 között igazgatta is azt.
A Kennedy-kormányzat késõbb le akarta állítani ezeket a mûveleteket: 1963-ban bezáratták a CIA által vezetett, az Egyesült Államok déli részén található kiképzõtáborokat. Helms már 1963 végétõl akadályozta a Kennedy-gyilkosság kivizsgálását. Johnson elnöknek is hazudott, mikor letagadta, hogy a CIA valaha is külföldi államfõk meggyilkolására készült. Az 1970-es évtized közepétõl kongresszusi vizsgálóbizottságok jöttek létre a CIA tevékenységének és gyilkossági ügyeknek a felülvizsgálatára.
Egyiknek birtokába jutott a magnószalag, amely egy november 22-én szolgálatban lévõ motoros rendõr rádiójának hangfelvételét tartalmazta. A mûszeres vizsgálat 1978-ban kimutatta, hogy legalább egy lövést szembõl, a léckerítés mögül adtak le. Meghallgattak sok, az FBI által lehallgatott beszélgetést. A maffiavezérek beszéltek a Kennedy fivérek elleni gyûlöletükrõl, rebesgették az elnök és öccse „kiütését”, emlegették Rubyt. Marcello vethette fel, hogy Bobby Kennedy igazságügyi miniszter kikapcsolásához az elnök likvidálásán keresztül vezet az út. Viszont nem nagyon emlegették elõzetesen Dallast, sem pedig Oswaldot.
A Las Vegas-i fõnök, John Roselli a hatvanas évek második felében újságíróknak Santo Trafficantét nevezte meg a november 22-i események egyik fõ szervezõjének. Szerinte Trafficante tette meg Oswaldot csaléteknek. Ugyanõ 1975–76-ban beszélt a kongresszusi bizottságnak a maffia és a CIA közti kapcsolatról is. Vallomása után két héttel meggyilkolták. A Santo Trafficantéval Kubában együttmûködõ amerikai ügynök özvegye azt állítja, hogy férje már 1963. november 22-e elõtt közölte feleségével: Kennedyt le fogják lõni Texasban. A bizottság meg akarta hallgatni a chicagói Sam Giancanát is. Pár nappal a kitûzött idõpont elõtt otthonában szitává lõtték. Lánya azt vallotta, hogy apját azok ölték meg, akik a Kennedy-merényletet is megszervezték.
1963 körül egy David Phillips nevû CIA-ügynök irányította a dallasi merénylet körüli dezinformációs akciót. 1963 szeptemberében Oswalddal is találkozott. Késõbb kifejtette gyanúját, hogy amerikai hírszerzõk is részt vettek a gyilkosságban, majd halála elõtt elárulta családjának, hogy november 22-én õ maga is Dallasban járt. 1978-ban berendelték kongresszusi vizsgálatra David Morales CIA-ügynököt, aki hirtelen meghalt. Errõl az agresszív, bérgyilkosként jellemzett férfiról tudjuk, hogy a hatvanas években részt vett Castro-ellenes félkatonai mûveletekben, amelyek során a CIA alvilági összekötõként is alkalmazta. Õ többször eldicsekedett vele, hogy CIA-s kollégáival együtt õk „kapták” el Kennedy elnököt, majd késõbb öccsét, Bobbyt is. Howard Hunt egykori CIA-ügynök fiának mesélte el késõbb, hogy 1963-ban Miamiban részt vett egy találkozón, ahol David Morales és társai Kennedy megölését tervezgették. Egy Garett Underhill nevû egykori CIA-ügynök még 1963. november 22-e után mesélte barátainak, hogy CIA-sok kis csoportja ölte meg az elnököt.
Összegzésként megállapítható, hogy J. F. Kennedyt jól szervezett csapat gyilkolta meg. Az akció kivitelezése és az utalások egyértelmûvé teszik, hogy a merényletben CIA-ügynökök is részt vettek. A közvetlen végrehajtók Castro-ellenes, kubai emigránsok lehettek. A gyilkosság tehát a CIA–kubaiak–maffia zavaros kapcsolati hálójára és a Kennedy-kormány által a hatvanas évek elején még támogatott, Kuba elleni mûveletekre vezethetõ vissza. A Cégnél talán Richard Helms hagyta jóvá az akciót. Az alvilág részérõl elsõsorban Santo Trafficantét érheti gyanú. Oswald a CIA és a maffia közös bûnbakja volt. Rubyt a maffia bízhatta meg a gyilkossággal.
Lehet, hogy a CIA–maffia–kubaiak háromszög invázióval akarta visszaszerezni Kubát: egy Castro-barátnak álcázott balekra ráfogva a merényletet gyõzte volna meg a közvéleményt a „vörös sziget” elleni támadás jogosságáról.
Szengáli Zsolt
A szerzõ történész
Link
November 9-én a miami rendõrség beszélgetést hallgatott le, amely szerint magas épület tetejérõl, távcsöves puskával fogják lelõni JFK-t. November 18-án Tampában a tervezõk – így Santo Trafficante maffiafõnök – lefújták a merényletet, mert a hatóságok megtudták, mi készül. Ott is egy kubai emigráns került képbe, aki élt a Szovjetunióban, és Castro-barátnak álcázta magát.
Az elnöki pár november 22-én Dallasba látogatott. Nyitott limuzinban hajtottak át a texasi városon. 12.30-kor dördültek el a lövések a Dealey téren. Az elnök és az elõtte ülõ Connally kormányzó sebesült meg. Kennedy menthetetlen volt: 13 órakor kórházban hunyt el, három golyó találta el. Az egyik a torkába hatolt: az orvosok bemeneti nyílást találtak, e golyó szembõl érkezett. Egy másik a hátába, a gerinctõl jobbra. A halált a koponyát szétroncsoló lövedék okozta. Ez is szembõl, jobbról érkezhetett: balra, hátra repültek szét szövetek. A kormányzó golyót kapott a hátába, megsérült a combja és a csuklója is. Hat lövéssel számolhatunk: pár másodperc alatt két-három lövész fogta kereszttûzbe a célt.
Hirdetés
A Kennedy elnököt szállító konvoj a merénylet elõtt
A Kennedy elnököt szállító konvoj a merénylet elõtt
Fotó: Europress/AFP
A szemtanúk kétharmada azt állította, hogy a kocsi haladási iránya szerint jobbról, elölrõl érzékelte a lövéseket. Az úttól jobbra lankás, füves emelkedõ van, rajta léckerítés, mögötte parkoló és sínek. Vasutasok észleltek dörrenést, villanást, felszálló füstöt, lõporszagot. Láttak a lövöldözés elõtt három személyautót is, amelyek a parkolóban köröztek. A tankönyvraktár ablakában egy sötétebb bõrû férfit láttak puskával. Egy fiatalabb, fehér bõrû, világosabb hajú férfi is tartott puskát a kezében. Egy harmadik embert is észrevettek a tanúk a hatodik emeleten: testesebb, szemüveges, idõsebb, fehér férfit. Ez a három férfi futva szállt be a tankönyvraktár elõtt abba a kubai sofõr által vezetett furgonba, amibe késõbb Oswald is.
Hallottak lövést az elnöki konvoj mögül, a Dal-Tex épületbõl is. A rendõrök ott elkaptak (majd elengedtek) egy férfit, aki azokban a napokban találkozhatott Jack Rubyval, a merénylet elõtti hetekben pedig Carlos Marcellóval. A hatóságok 1963-ban csak Lee H. Oswaldot vádolták meg a gyilkossággal. Õ katonaidejében gyatra lövésznek bizonyult, viszont oroszul tanult, azaz valamelyik hírszerzõ szervezet alkalmazhatta. 1959-ben, a hidegháború mélypontján a Szovjetunióba utazott, két évet ott élt, elvett egy orosz lányt feleségül, majd visszaköltöztek az Államokba. Ott nyílt politikai tevékenységbe kezdett: Castro mellett agitált. Tanúktól tudjuk, hogy ugyanakkor Castro ellen szervezkedõ kubai emigránsokkal mûködött együtt. A CIA mozgathatta. November 22-én a dallasi tankönyvraktárban dolgozott. 12.30-kor az I. emeleten lehetett. 12.45 körül beszállt egy furgonba, amelyet egy sötét bõrû, spanyolul beszélõ férfi vezetett. 12.59 táján albérletébe érkezett, és magához vette pisztolyát. A ház elõtt megállt egy rendõrautó, és dudálással jelzett neki. A rendõrök elhajtottak, Oswald pedig 13.04 körül elsétált otthonról. 13.45-kor egy moziban tartóztatták le.
Két napon át hallgatták ki, de jegyzõkönyv nem készült. A rajta elvégzett nitrátpróba arra utal, hogy nem sütött el puskát. Éjfélkor sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem ölt meg senkit, és jogi segítséget kért. Állította, hogy csupán bûnbak. A rendõrség november 24-én akarta börtönbe szállítani. A garázsban egy Jack Ruby nevû bártulajdonos a rendõrök szeme láttára, élõ adásban hasba lõtte, a kórházban meghalt. Ruby egyaránt barátkozott a rendõrséggel és az alvilággal is. 1959 körül a maffia megbízásából járt Kubában, késõbb pénzt vitt egy találkozóra, ahol egy amerikai ezredes tárgyalt kubai menekültekkel Castróék elleni akciókról.
1963. november elsõ napjaiban egy dallasi lány elmondta, hogy Rubynak csempészett heroint, de kidobták egy kocsiból, mert nem volt hajlandó részt venni azok következõ akciójában, az elnök megölésében. A lányt november 22-e után halálra gázolták.
Novemberben Ruby telefonon és személyesen megbeszéléseket folytatott alvilági figurákkal. Szemtanú szerint õ vezette a kisteherautót, amelybõl november 22-én, a merénylet elõtt egy puskát vitt fel egy fiatalember a füves emelkedõn, a léckerítés mögé. Az elnökre 12.30-kor lõttek rá. Ruby vélhetõen jelen volt a lövöldözéskor a tankönyvraktár környékén. Egy órával késõbb biztosan a kórházban hallgatta az elnök halálának bejelentését. A következõ napokban kereste a lehetõséget (a rendõrség épületében) az Oswalddal való találkozásra. Vasárnap pontosan akkor sétált le a garázsba, amikor lehozták a gyanúsítottat, akit így dallasi rendõrök segítségével ölhetett meg.
A bíróság tettéért halálra ítélte, 1967-ben börtönben hunyt el, rákban. 1964 júniusában Warren fõbíró oda szállt ki, hogy meghallgassa õt, miután a bártulajdonos saját maga kérte, hogy vallomást tehessen. Szinte könyörgött, hogy vigyék el Washingtonba, mert ott sok mindent fel tudna tárni. (Kérését elutasították.) Rejtett utalásokat fogalmazott meg az alvilágról, és összeesküvést emlegetett. 1963. november 29-én Johnson elnök megparancsolta egy politikusokból álló bizottság létrehozását, hivatalosan azért, hogy kivizsgálják JFK halálát. A vezetésre a legfelsõbb bíróság elnökét, Earl Warrent kérte fel. A tagok közé bejutott Allen Dulles, a CIA egykori igazgatója. A bizottság december elején átvette az FBI gyorsan elkészített jelentését, amely szerint „Oswald magányosan gyilkolt”.
1964 szeptemberében nyilvánosságra hozták saját jelentésüket, amely szerint „Oswald és Ruby is magányosan cselekedett.” A Warren-bizottság igazi célja nem az igazság kiderítése volt, hanem a „magányos õrült” teória sulykolása. Így szerelte le Johnson a héják részérõl érkezõ nyomást, mely ki akarta kényszeríteni Kuba megtámadását. Végzetes hasadást okozott volna a lakosságban, ha kiderül, hogy a CIA együttmûködött maffiózókkal, valamint amerikai ügynökök és befogadott emigránsok szövetkeztek az elnök megölésére. Castróék 1959-tõl bezárták a kaszinókat, az ültetvényeket államosították, több maffiózó börtönbe került, megindult az emigránsok áradata. A kubai kommunista vezetés eltávolítására szövetkezett a CIA, az alvilág és az emigránsok.
A kormányzati ügynökségek 1960-ban három maffiafõnökkel léptek kapcsolatba a kérdésben: John Roselli (Las Vegas), Sam Giancana (Chicago) és Santo Trafficante (Florida). A CIA az együttmûködést elhallgatta az 1961 januárjában hivatalba lépett új elnök, JFK elõl. A disznó-öbölbeli partraszállásra a CIA képzett ki kubai emigránsokat. Az akció kudarcot vallott, mert Kennedy elnök nem vetette be a légierõt. Késõbb leváltotta a CIA vezetõjét, Allen Dullest. Richard Helms lehetett a legmagasabb szintû CIA-vezetõ, aki utasításokat adott a Castro meggyilkolását célzó akciókra és maffiózók bevonására. Õ Dulles kirúgásakor is a Cégnél maradt, sõt 1966 és 1973 között igazgatta is azt.
A Kennedy-kormányzat késõbb le akarta állítani ezeket a mûveleteket: 1963-ban bezáratták a CIA által vezetett, az Egyesült Államok déli részén található kiképzõtáborokat. Helms már 1963 végétõl akadályozta a Kennedy-gyilkosság kivizsgálását. Johnson elnöknek is hazudott, mikor letagadta, hogy a CIA valaha is külföldi államfõk meggyilkolására készült. Az 1970-es évtized közepétõl kongresszusi vizsgálóbizottságok jöttek létre a CIA tevékenységének és gyilkossági ügyeknek a felülvizsgálatára.
Egyiknek birtokába jutott a magnószalag, amely egy november 22-én szolgálatban lévõ motoros rendõr rádiójának hangfelvételét tartalmazta. A mûszeres vizsgálat 1978-ban kimutatta, hogy legalább egy lövést szembõl, a léckerítés mögül adtak le. Meghallgattak sok, az FBI által lehallgatott beszélgetést. A maffiavezérek beszéltek a Kennedy fivérek elleni gyûlöletükrõl, rebesgették az elnök és öccse „kiütését”, emlegették Rubyt. Marcello vethette fel, hogy Bobby Kennedy igazságügyi miniszter kikapcsolásához az elnök likvidálásán keresztül vezet az út. Viszont nem nagyon emlegették elõzetesen Dallast, sem pedig Oswaldot.
A Las Vegas-i fõnök, John Roselli a hatvanas évek második felében újságíróknak Santo Trafficantét nevezte meg a november 22-i események egyik fõ szervezõjének. Szerinte Trafficante tette meg Oswaldot csaléteknek. Ugyanõ 1975–76-ban beszélt a kongresszusi bizottságnak a maffia és a CIA közti kapcsolatról is. Vallomása után két héttel meggyilkolták. A Santo Trafficantéval Kubában együttmûködõ amerikai ügynök özvegye azt állítja, hogy férje már 1963. november 22-e elõtt közölte feleségével: Kennedyt le fogják lõni Texasban. A bizottság meg akarta hallgatni a chicagói Sam Giancanát is. Pár nappal a kitûzött idõpont elõtt otthonában szitává lõtték. Lánya azt vallotta, hogy apját azok ölték meg, akik a Kennedy-merényletet is megszervezték.
1963 körül egy David Phillips nevû CIA-ügynök irányította a dallasi merénylet körüli dezinformációs akciót. 1963 szeptemberében Oswalddal is találkozott. Késõbb kifejtette gyanúját, hogy amerikai hírszerzõk is részt vettek a gyilkosságban, majd halála elõtt elárulta családjának, hogy november 22-én õ maga is Dallasban járt. 1978-ban berendelték kongresszusi vizsgálatra David Morales CIA-ügynököt, aki hirtelen meghalt. Errõl az agresszív, bérgyilkosként jellemzett férfiról tudjuk, hogy a hatvanas években részt vett Castro-ellenes félkatonai mûveletekben, amelyek során a CIA alvilági összekötõként is alkalmazta. Õ többször eldicsekedett vele, hogy CIA-s kollégáival együtt õk „kapták” el Kennedy elnököt, majd késõbb öccsét, Bobbyt is. Howard Hunt egykori CIA-ügynök fiának mesélte el késõbb, hogy 1963-ban Miamiban részt vett egy találkozón, ahol David Morales és társai Kennedy megölését tervezgették. Egy Garett Underhill nevû egykori CIA-ügynök még 1963. november 22-e után mesélte barátainak, hogy CIA-sok kis csoportja ölte meg az elnököt.
Összegzésként megállapítható, hogy J. F. Kennedyt jól szervezett csapat gyilkolta meg. Az akció kivitelezése és az utalások egyértelmûvé teszik, hogy a merényletben CIA-ügynökök is részt vettek. A közvetlen végrehajtók Castro-ellenes, kubai emigránsok lehettek. A gyilkosság tehát a CIA–kubaiak–maffia zavaros kapcsolati hálójára és a Kennedy-kormány által a hatvanas évek elején még támogatott, Kuba elleni mûveletekre vezethetõ vissza. A Cégnél talán Richard Helms hagyta jóvá az akciót. Az alvilág részérõl elsõsorban Santo Trafficantét érheti gyanú. Oswald a CIA és a maffia közös bûnbakja volt. Rubyt a maffia bízhatta meg a gyilkossággal.
Lehet, hogy a CIA–maffia–kubaiak háromszög invázióval akarta visszaszerezni Kubát: egy Castro-barátnak álcázott balekra ráfogva a merényletet gyõzte volna meg a közvéleményt a „vörös sziget” elleni támadás jogosságáról.
Szengáli Zsolt
A szerzõ történész
Link
Hozzaszolasok
#1 |
talpi
- 2013. November 23. 19:34:24
#2 |
postaimre
- 2013. November 23. 20:37:54
#3 |
Maguskacska
- 2013. November 24. 03:04:35
#4 |
satu
- 2013. November 24. 08:10:57
#5 |
Surgyelan
- 2013. November 24. 10:11:30
#6 |
Surgyelan
- 2013. November 25. 06:45:23
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.