Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Itt a Kúria hét kérdése devizahitel-ügyben
Hû, de sok "intelligens" kúró lett, de sok idõ is kellett hozzá! Független gazság-szolgáltatás? Egyelõre a kötéltõl még függetlenek, de tililják már azt a kendert is, nem csak szívják. Minden szem a Kúriára vetül, hiszen várhatóan ma teszik közzé a devizahiteles ügy kapcsán a jogegységi határozatuk tervezetét, ami már idén életbe léphet. Itt a hét kérdés, amiben a bíráknak állást kell foglalniuk.
„A deviza alapú kölcsönszerzõdések több százezres száma, a bennük megtestesülõ tartozás nagyságrendje, a nem teljesítõ adósok egyre növekvõ aránya, a szerzõdések érvényességét vitató perek számának emelkedése már társadalmi méretû problémát jelent. Az ügyek gyors és lehetõség szerint egységes szempontok szerinti elbírálásához fûzõdõ kiemelkedõ társadalmi és igazságszolgáltatási érdek azt indokolja, hogy a Kúria állást foglaljon az e perekben felmerült elvi kérdésekrõl” – írta a jogegységi határozatot kérõ indítványában Dr. Wellmann György a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetõje.
Az idõ rövidsége miatt a piaci szereplõk csak formai útmutatásra számítanak, ezért meglepetést inkább az jelentene, ha minden kapcsolódó kérdésben iránytûként funkcionáló javaslatok látnának napvilágot a Kúria mai állásfoglalásában.
Dr. Wellmann György indítványa alapján ezekben a kérdésekben foglalhatnak ma állást a bírák.
1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?
2. A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerzõdések érvényes vagy érvénytelen szerzõdések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerzõdések-e, uzsorás szerzõdések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerzõdések- e)?
3. A pénzügyi intézményt milyen jellegû tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerzõdés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
4. Milyen jogi lehetõségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerzõdéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerzõdõ fél lényeges jogos érdekét sértõ hatását orvosolják?
5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerzõdések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?
6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerzõdés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerzõdési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?
7. Az egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ szerzõdési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetõvé az idõközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerzõdésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?
A Kúria azt követõen juttatott el közleményt csütörtökön az MTI-hez, hogy Darák Péter elnök, valamint a Kúria Polgári Kollégiumának vezetõje, a Kúria Gazdasági Szakágának vezetõje és tanácselnöke részt vett a Szegedi Ítélõtábla Polgári Kollégiumának ülésén, amelynek tárgya – az ezen a bírósági szinten az országban elsõként – a deviza alapú kölcsönszerzõdések érvényességi kérdései voltak.
Közölték, hogy a Kúria az elmúlt hetekben az alsó fokú bíróságoktól kért adatokat a folyamatban lévõ perek számáról, és beszerezte az eddig jogerõsen lezárult ügyekben hozott ítéleteket, illetve elemezte az azokban felmerülõ többrétegû és összetett jogi problémákat.
“A szegedi kollégiumi ülésen lezajlott vita és a Kúria által elvégzett elemzés alapján egyértelmûvé vált, hogy szükséges a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében jogegységi határozat meghozatala” – írták.
Napi Gazdaság / Equilor / MTI
Link
„A deviza alapú kölcsönszerzõdések több százezres száma, a bennük megtestesülõ tartozás nagyságrendje, a nem teljesítõ adósok egyre növekvõ aránya, a szerzõdések érvényességét vitató perek számának emelkedése már társadalmi méretû problémát jelent. Az ügyek gyors és lehetõség szerint egységes szempontok szerinti elbírálásához fûzõdõ kiemelkedõ társadalmi és igazságszolgáltatási érdek azt indokolja, hogy a Kúria állást foglaljon az e perekben felmerült elvi kérdésekrõl” – írta a jogegységi határozatot kérõ indítványában Dr. Wellmann György a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetõje.
Az idõ rövidsége miatt a piaci szereplõk csak formai útmutatásra számítanak, ezért meglepetést inkább az jelentene, ha minden kapcsolódó kérdésben iránytûként funkcionáló javaslatok látnának napvilágot a Kúria mai állásfoglalásában.
Dr. Wellmann György indítványa alapján ezekben a kérdésekben foglalhatnak ma állást a bírák.
1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?
2. A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerzõdések érvényes vagy érvénytelen szerzõdések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerzõdések-e, uzsorás szerzõdések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerzõdések- e)?
3. A pénzügyi intézményt milyen jellegû tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerzõdés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
4. Milyen jogi lehetõségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerzõdéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerzõdõ fél lényeges jogos érdekét sértõ hatását orvosolják?
5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerzõdések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?
6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerzõdés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerzõdési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?
7. Az egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ szerzõdési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetõvé az idõközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerzõdésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?
A Kúria azt követõen juttatott el közleményt csütörtökön az MTI-hez, hogy Darák Péter elnök, valamint a Kúria Polgári Kollégiumának vezetõje, a Kúria Gazdasági Szakágának vezetõje és tanácselnöke részt vett a Szegedi Ítélõtábla Polgári Kollégiumának ülésén, amelynek tárgya – az ezen a bírósági szinten az országban elsõként – a deviza alapú kölcsönszerzõdések érvényességi kérdései voltak.
Közölték, hogy a Kúria az elmúlt hetekben az alsó fokú bíróságoktól kért adatokat a folyamatban lévõ perek számáról, és beszerezte az eddig jogerõsen lezárult ügyekben hozott ítéleteket, illetve elemezte az azokban felmerülõ többrétegû és összetett jogi problémákat.
“A szegedi kollégiumi ülésen lezajlott vita és a Kúria által elvégzett elemzés alapján egyértelmûvé vált, hogy szükséges a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében jogegységi határozat meghozatala” – írták.
Napi Gazdaság / Equilor / MTI
Link
Hozzaszolasok
#1 |
talpi
- 2013. November 25. 09:48:28
#2 |
spartakusz
- 2013. November 25. 10:19:07
#3 |
GERRY
- 2013. November 25. 14:17:25
#4 |
Kormos
- 2013. November 25. 15:02:11
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.