Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Szûr, kutat, lehallgat; korlátlanul figyel a TEK
Neve-t-hetek? Teve-hetek? A rendõrség és a titkosszolgálatok közt félúton, valódi külsõ kontroll nélkül végzi titkos tevékenységét a Terrorelhárítási Központ. Bár nem verik nagydobra, a bûnözõk elfogásán és Orbán Viktor védelmén kívül a TEK-nek joga van például telefont lehallgatni vagy lakásokba behatolni. Az Alkotmánybíróság a múlt héten úgy találta, a szabályozás nem szorul korrekcióra, elég, ha a miniszter megindokolja, miért ad engedélyt ilyesmire, õt majd a parlamenti bizottság ellenõrzi. De a gyakorlatban ez nem mûködik. Már csak magyar Snowden kerestetik: a hvg.hu mindenesetre kikért adatokat a TEK-nek kiadott minisztériumi engedélyek számáról.
„A Terrorelhárítási Központ (TEK) vizsgálatot indított a Magyar Szigeten elhangzott gyûlölködõ kijelentések miatt” – írta 2011 augusztusában a Magyar Nemzet, miután a verõcei rendezvényen Tyirityán Zsolt, a Betyársereg nevû szervezet vezetõje faji háborúról és a zsidók lelövésérõl szónokolt. A hírnek, utólag olvasva van némi érdekessége: a TEK a törvény szerint nem végezhet bûnügyi nyomozást, legfeljebb operatív felderítést, de maga a lap is azt írja, ennek még „a ténye sem nyilvános”.
Bár a világ legújabban Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiugrott informatikusának kiszivárogtatása miatt kezdett el foglalkozni a titkosszolgálatok tevékenységével, ezek a szervezetek régóta léteznek. Tevékenységük pedig nemcsak külföldre irányul, hanem az államok saját polgárainak megfigyelésére is kiterjed. Mûködésük igazi kihívás elé állítja a demokratikus jogállamokat, amelyeknek egyszerre kellene garantálniuk a polgárok jogait, és gondoskodni az állam biztonságáról, márpedig ez a kettõ együtt igen nehezen megy.
„A titkos eszközök és módszerek igénybevétele súlyos beavatkozást jelent az egyén életébe, alkalmazásuknak csupán kivételesen, átmeneti, nem végsõ megoldásként lehet helye” – állapította meg a magyar Alkotmánybíróság (Ab) már 2007-ben. Ezt a régi határozatot a múlt héten némileg továbbfejlesztették az alkotmánybírók, mikor egy, a TEK jogköreit érintõ panasz elbírálásakor kimondták: az igazságügyért felelõs miniszter – jelenleg Navracsics Tibor – a hatékony külsõ kontroll érdekében indokolni köteles, ha úgynevezett titkos információgyûjtésre ad engedélyt a terrorelhárításnak.
Hajdu János r. vezérõrnagy, a TEK fõigazgatója
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
A kormány még 2010-ben hozta létre a TEK-et Hajdu János nyugalmazott, majd reaktivált rendõrtiszt (a Fidesz korábbi biztonsági igazgatója, Orbán Viktor pártelnök testõre) vezetésével. A TEK a kezdetektõl furcsa helyet foglalt el a rendszerben: elvileg a rendõrség része (a rendõrségi törvényben találhatók meg a mûködésének fõbb szabályai), de az országos fõkapitánytól független, közvetlenül a belügyminiszter alá rendelt szervezet, és a klasszikus testõri (a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelme) és bevetési (veszélyes, fegyveres bûnözõk elfogása, ártalmatlanítása) munka mellett egyfajta titkosszolgálatként is mûködik.
Benéz a TEK a szekrénybe
Bár a TEK leginkább a veszélyesnek kikiáltott bûnözõk elfogását propagálja, a rendõrségi, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény párhuzamos olvasásából látható, hogy miniszteri engedéllyel egy sor „titkos információgyûjtésre” adhat engedélyt, annak érdekében, hogy megelõzze, felderítse és elhárítsa az esetleges terrorfenyegetést. Ezek a törvény szerint:
• lakások titkos átkutatása, az észleltek rögzítése,
• lehallgatás vagy rejtett kamerás megfigyelés magánlakásokban,
• levelek felbontása, az olvasottak rögzítése,
• telefonlehallgatás,
• internetes adatforgalmat megfigyelése, behatolás számítógépekbe.
A TEK-nek emellett felhatalmazása van arra, hogy „bármely adatkezelési rendszerbõl” adatokat kérjen le, illetve külsõ engedély nélkül, bármikor bekérheti a bankok, biztosítók és telefontársaságok által tárolt adatokat is.
Mindenki érintett
Épp ezt kifogásolták az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet (EKINT) munkatársai, akik az Alkotmánybíróságon támadták meg a rendõrségi törvénynek a TEK titkos információgyûjtésére vonatkozó rendelkezéseit. Konkrétan azt kifogásolták, hogy a törvény szerint a terrorelhárítóknak nincs szükségük bírói engedélyre a titkos információgyûjtéshez, elég a miniszteri engedély. Igazából az EKINT nem csak a TEK ilyen jellegû felhatalmazását kifogásolta, általában törölték volna a nemzetbiztonsági törvénybõl a miniszteri engedéllyel végzett megfigyelést, de ezt formai okokból (több mint 180 napja hatályban van a törvény) nem tehették.
A TEK páncélozott jármûve a márciusi havazás idején
Fotó: Terrorelhárítási Központ
Bár az Ab elutasította a beadványt, a határozat mégis több szempontból érdekes. Egyrészt önmagában eredmény, hogy foglalkoztak vele, hiszen az új alaptörvény és az alkotmánybírósági törvény alapján ma már nem fordulhat bárki a testülethez. Az Ab úgy találta, hogy az indítványozókat érintettnek tekinti: bár a megfigyelés titkos jellegére tekintettel ez nem bizonyítható, nem is kizárt, hogy kapcsolatban állnak valakivel, akit a TEK megfigyel, így elvileg róluk is gyûjthetnek adatokat. Az indoklás hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságára, amely egy német ügyben megállapította, hogy a titkosszolgálatok tevékenységének potenciálisan mindenki érintettje.
A határozathoz különvéleményt csatolt Paczolay Péter, az Ab elnöke, amelyben azt írta: bár ezt a kérdést nem vizsgálták, szerinte nem áll összhangban az alaptörvénnyel, hogy a TEK-nek rendõrségi és nemzetbiztonsági jogosítványai is vannak. A bûnüldözési célú információgyûjtés ugyanis – érvelt Paczolay – az alaptörvény szerint a rendõrség feladata, míg az ország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése a nemzetbiztonsági szolgálatoké: elõbbihez bírói, utóbbihoz miniszteri engedély szükséges. Szerinte a TEK különleges helyzete „ezt a viszonylagos elkülönítést megszünteti”.
„Szûrõ-kutató titkos információgyûjtés”
Az Ab elnöke által említett probléma eredetileg nem állt fenn, a 2011. janiár 1-tõl érvényes rendõrségi törvény még különválasztotta a TEK bûnüldözési célú (bírói engedélyhez kötött) és nemzetbiztonsági (miniszteri engedéllyel végezhetõ) titkos információgyûjtõ tevékenységét. A parlament azonban módosította a törvényt, így 2012. január 5-tõl a TEK-re már nem a rendõrségi, hanem egységesen a nemzetbiztonsági törvény az érvényes: vagyis szabadon igényelhet adatokat például a bankoktól, a titkos információgyûjtéshez pedig elég az igazságügyért felelõs miniszter engedélye.
A belügyminiszteri elõterjesztés indoklása szerint a TEK „feladatainak hatékony ellátásához szükséges az ún. szûrõ-kutató titkos információgyûjtõ tevékenység végzése, amely garanciális okokból az igazságügyért felelõs miniszter engedélyéhez kötött”. Mivel ezt a feladatot a nemzetbiztonsági szolgálattól vették át – írta az indoklás –, a kormány szerint logikus, hogy a TEK „szûrõ-kutató információgyûjtõ tevékenységére” is ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a nemzetbiztonsági szolgálatokra.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Bár a TEK titkosszolgálati munkájáról keveset lehet tudni, az látszik, hogy komoly erõket fordítanak erre. A Magyar Narancs múlt heti cikke szerint a felderítési igazgatóságán 300-350 ember dolgozhat (a pontos létszám titkos), amihez idén még egy 18 fõs internetfigyelõ részleg is csatlakozott. Kiszivárgott hírek szerint egyebek mellett az Orbán Viktor miniszterelnököt idõnként megfenyegetõ, nem feltétlenül épelméjû emberek adnak munkát a terrorelhárítóknak, illetve – ahogy ezt a fentebb idézett cikk is jelzi – valószínûleg kiemelt figyelmet fordítanak a szélsõjobboldali szervezetekre is.
Hajdu János tavaly a kõszegi Tranzit fesztiválon el is szólta magát, mikor arról beszélt, hogy „meglehetõsen erõre kapott a szélsõjobboldal”, de Magyarországon nincsenek olyan fegyveres csoportok, amelyek képesek lennének megdönteni a kormányt. Jobbikos politikusok a TEK-et sejtik a mögött is, hogy tavaly augusztus végén a rendõrség teljesen megszállta a Fejér megyei Csókakõ községet. Az okokat nem árulták el, de valószínûleg a betiltott Magyar Gárda avatási ünnepségét akarták megakadályozni – sikertelenül, hiszen azt a Tolna megyei Dunaföldváron tartották.
Elszabotált ellenõrzés
A múlt heti Ab-határozat szerint azért elegendõ a – megindokolt – miniszteri határozat, mert e fölött létezik parlamenti ellenõrzés: az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottsága a törvény szerint bármikor tájékoztatást kérhet a minisztertõl. Paczolay különvéleményében viszont azt írta: „a miniszter nem tekinthetõ külsõ ellenõrzõ szervnek”, a határozatai egyébként is titkosak, így nincs rá garancia, hogy egy információgyûjtés jogszerûségét utólag bárki ellenõrizze. „Az állított nemzetbiztonsági érdek és az egyéni alapjogok ütközésének jogállami feloldása nem politikai értékelést igényel” – írta az Ab elnöke, aki szerint igenis szükség lenne a bírósági kontrollra.
Navracsics Tibor ad engedélyt
Fotó: Stiller Ákos
A zárt ülések miatt lehetetlen ellenõrizni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság foglalkozott-e érdemben a TEK titkos információgyûjtési gyakorlatával, de a hvg.hu által megkérdezett tagok nem emlékeztek rá, hogy Hajdu János bármikor beszámolt-e nekik ilyesmirõl (a Magyar Szigeten történtek után Vadai Ágnes, a testület akkori elnöke azt mondta: csak nagyvonalakban kaptak tájékoztatást). A Jobbik a kõszegi elõadás után kezdeményezte a fõigazgató meghallgatását, de erre végül nem került sor. A helyzetet bonyolítja, hogy a TEK elvileg rendõri szerv, így a testület egyes tagjai szerint nem õk az illetékesek, hanem a honvédelmi és rendészeti bizottság.
Ebben a bizottságban viszont szándékosan nem került napirendre a kérdés. Mint minden parlamenti bizottságnak, ennek a testületnek is van egy az ellenõrzõ albizottsága, amelyet a szocialista Harangozó Tamás elnököl. Õ 2010 végén, az ügyrend megállapításánál felvetette, hogy szívesen meghallgatnák majd a TEK fõigazgatóját, de a fideszes Borbély Lénárd azt javasolta, halasszák ezt 2011 májusára, hogy „engedjünk több idõt a Terrorelhárítási Központ mûködésére, és utána vizsgáljuk”. A képviselõk ebben maradtak, de a meghallgatásra végül soha nem került sor.
Az albizottság ugyanis 2011 áprilisában ülésezett utoljára, azóta kétszer is határozatképtelen volt, mivel a kormánypárti tagok (Borbély mellett Simon Miklós, Básthy Tamás és Földi László) nem jelentek meg. Legutóbb 2013. október 9-dikén lett volna ülés, amelyen az elõzetes letartóztatás problémáiról lett volna szó, de csak az MSZP-s tagok jelentek meg, így határozatképtelen volt a testület. Pedig a témára tekintettel elment az ülésre Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, egy ügyészségi fõosztályvezetõ és egy belügyminisztériumi helyettes államtitkár is.
Kikérjük az adatokat
A hvg.hu a múlt héten közérdekû adatigényléssel fordult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM), hogy megtudjuk, Navracsics Tibor miniszter hány alkalommal élt a törvény által biztosított joggal, és adott engedélyt a TEK-nek titkos információgyûjtésre. Természetesen elismerjük, hogy a miniszteri határozatok minõsített adatnak számítanak, de úgy véljük, azok száma nem lehet titkos. Sõt, közérdekû adatnak minõsülnek, hiszen az egy állami feladatot ellátó szerv közfeladatának ellátásával összefüggésben, a miniszter törvényben rögzített hatáskörének gyakorlása során keletkezett adat.
Link
„A Terrorelhárítási Központ (TEK) vizsgálatot indított a Magyar Szigeten elhangzott gyûlölködõ kijelentések miatt” – írta 2011 augusztusában a Magyar Nemzet, miután a verõcei rendezvényen Tyirityán Zsolt, a Betyársereg nevû szervezet vezetõje faji háborúról és a zsidók lelövésérõl szónokolt. A hírnek, utólag olvasva van némi érdekessége: a TEK a törvény szerint nem végezhet bûnügyi nyomozást, legfeljebb operatív felderítést, de maga a lap is azt írja, ennek még „a ténye sem nyilvános”.
Bár a világ legújabban Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiugrott informatikusának kiszivárogtatása miatt kezdett el foglalkozni a titkosszolgálatok tevékenységével, ezek a szervezetek régóta léteznek. Tevékenységük pedig nemcsak külföldre irányul, hanem az államok saját polgárainak megfigyelésére is kiterjed. Mûködésük igazi kihívás elé állítja a demokratikus jogállamokat, amelyeknek egyszerre kellene garantálniuk a polgárok jogait, és gondoskodni az állam biztonságáról, márpedig ez a kettõ együtt igen nehezen megy.
„A titkos eszközök és módszerek igénybevétele súlyos beavatkozást jelent az egyén életébe, alkalmazásuknak csupán kivételesen, átmeneti, nem végsõ megoldásként lehet helye” – állapította meg a magyar Alkotmánybíróság (Ab) már 2007-ben. Ezt a régi határozatot a múlt héten némileg továbbfejlesztették az alkotmánybírók, mikor egy, a TEK jogköreit érintõ panasz elbírálásakor kimondták: az igazságügyért felelõs miniszter – jelenleg Navracsics Tibor – a hatékony külsõ kontroll érdekében indokolni köteles, ha úgynevezett titkos információgyûjtésre ad engedélyt a terrorelhárításnak.
Hajdu János r. vezérõrnagy, a TEK fõigazgatója
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
A kormány még 2010-ben hozta létre a TEK-et Hajdu János nyugalmazott, majd reaktivált rendõrtiszt (a Fidesz korábbi biztonsági igazgatója, Orbán Viktor pártelnök testõre) vezetésével. A TEK a kezdetektõl furcsa helyet foglalt el a rendszerben: elvileg a rendõrség része (a rendõrségi törvényben találhatók meg a mûködésének fõbb szabályai), de az országos fõkapitánytól független, közvetlenül a belügyminiszter alá rendelt szervezet, és a klasszikus testõri (a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelme) és bevetési (veszélyes, fegyveres bûnözõk elfogása, ártalmatlanítása) munka mellett egyfajta titkosszolgálatként is mûködik.
Benéz a TEK a szekrénybe
Bár a TEK leginkább a veszélyesnek kikiáltott bûnözõk elfogását propagálja, a rendõrségi, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény párhuzamos olvasásából látható, hogy miniszteri engedéllyel egy sor „titkos információgyûjtésre” adhat engedélyt, annak érdekében, hogy megelõzze, felderítse és elhárítsa az esetleges terrorfenyegetést. Ezek a törvény szerint:
• lakások titkos átkutatása, az észleltek rögzítése,
• lehallgatás vagy rejtett kamerás megfigyelés magánlakásokban,
• levelek felbontása, az olvasottak rögzítése,
• telefonlehallgatás,
• internetes adatforgalmat megfigyelése, behatolás számítógépekbe.
A TEK-nek emellett felhatalmazása van arra, hogy „bármely adatkezelési rendszerbõl” adatokat kérjen le, illetve külsõ engedély nélkül, bármikor bekérheti a bankok, biztosítók és telefontársaságok által tárolt adatokat is.
Mindenki érintett
Épp ezt kifogásolták az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet (EKINT) munkatársai, akik az Alkotmánybíróságon támadták meg a rendõrségi törvénynek a TEK titkos információgyûjtésére vonatkozó rendelkezéseit. Konkrétan azt kifogásolták, hogy a törvény szerint a terrorelhárítóknak nincs szükségük bírói engedélyre a titkos információgyûjtéshez, elég a miniszteri engedély. Igazából az EKINT nem csak a TEK ilyen jellegû felhatalmazását kifogásolta, általában törölték volna a nemzetbiztonsági törvénybõl a miniszteri engedéllyel végzett megfigyelést, de ezt formai okokból (több mint 180 napja hatályban van a törvény) nem tehették.
A TEK páncélozott jármûve a márciusi havazás idején
Fotó: Terrorelhárítási Központ
Bár az Ab elutasította a beadványt, a határozat mégis több szempontból érdekes. Egyrészt önmagában eredmény, hogy foglalkoztak vele, hiszen az új alaptörvény és az alkotmánybírósági törvény alapján ma már nem fordulhat bárki a testülethez. Az Ab úgy találta, hogy az indítványozókat érintettnek tekinti: bár a megfigyelés titkos jellegére tekintettel ez nem bizonyítható, nem is kizárt, hogy kapcsolatban állnak valakivel, akit a TEK megfigyel, így elvileg róluk is gyûjthetnek adatokat. Az indoklás hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságára, amely egy német ügyben megállapította, hogy a titkosszolgálatok tevékenységének potenciálisan mindenki érintettje.
A határozathoz különvéleményt csatolt Paczolay Péter, az Ab elnöke, amelyben azt írta: bár ezt a kérdést nem vizsgálták, szerinte nem áll összhangban az alaptörvénnyel, hogy a TEK-nek rendõrségi és nemzetbiztonsági jogosítványai is vannak. A bûnüldözési célú információgyûjtés ugyanis – érvelt Paczolay – az alaptörvény szerint a rendõrség feladata, míg az ország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése a nemzetbiztonsági szolgálatoké: elõbbihez bírói, utóbbihoz miniszteri engedély szükséges. Szerinte a TEK különleges helyzete „ezt a viszonylagos elkülönítést megszünteti”.
„Szûrõ-kutató titkos információgyûjtés”
Az Ab elnöke által említett probléma eredetileg nem állt fenn, a 2011. janiár 1-tõl érvényes rendõrségi törvény még különválasztotta a TEK bûnüldözési célú (bírói engedélyhez kötött) és nemzetbiztonsági (miniszteri engedéllyel végezhetõ) titkos információgyûjtõ tevékenységét. A parlament azonban módosította a törvényt, így 2012. január 5-tõl a TEK-re már nem a rendõrségi, hanem egységesen a nemzetbiztonsági törvény az érvényes: vagyis szabadon igényelhet adatokat például a bankoktól, a titkos információgyûjtéshez pedig elég az igazságügyért felelõs miniszter engedélye.
A belügyminiszteri elõterjesztés indoklása szerint a TEK „feladatainak hatékony ellátásához szükséges az ún. szûrõ-kutató titkos információgyûjtõ tevékenység végzése, amely garanciális okokból az igazságügyért felelõs miniszter engedélyéhez kötött”. Mivel ezt a feladatot a nemzetbiztonsági szolgálattól vették át – írta az indoklás –, a kormány szerint logikus, hogy a TEK „szûrõ-kutató információgyûjtõ tevékenységére” is ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a nemzetbiztonsági szolgálatokra.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Bár a TEK titkosszolgálati munkájáról keveset lehet tudni, az látszik, hogy komoly erõket fordítanak erre. A Magyar Narancs múlt heti cikke szerint a felderítési igazgatóságán 300-350 ember dolgozhat (a pontos létszám titkos), amihez idén még egy 18 fõs internetfigyelõ részleg is csatlakozott. Kiszivárgott hírek szerint egyebek mellett az Orbán Viktor miniszterelnököt idõnként megfenyegetõ, nem feltétlenül épelméjû emberek adnak munkát a terrorelhárítóknak, illetve – ahogy ezt a fentebb idézett cikk is jelzi – valószínûleg kiemelt figyelmet fordítanak a szélsõjobboldali szervezetekre is.
Hajdu János tavaly a kõszegi Tranzit fesztiválon el is szólta magát, mikor arról beszélt, hogy „meglehetõsen erõre kapott a szélsõjobboldal”, de Magyarországon nincsenek olyan fegyveres csoportok, amelyek képesek lennének megdönteni a kormányt. Jobbikos politikusok a TEK-et sejtik a mögött is, hogy tavaly augusztus végén a rendõrség teljesen megszállta a Fejér megyei Csókakõ községet. Az okokat nem árulták el, de valószínûleg a betiltott Magyar Gárda avatási ünnepségét akarták megakadályozni – sikertelenül, hiszen azt a Tolna megyei Dunaföldváron tartották.
Elszabotált ellenõrzés
A múlt heti Ab-határozat szerint azért elegendõ a – megindokolt – miniszteri határozat, mert e fölött létezik parlamenti ellenõrzés: az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottsága a törvény szerint bármikor tájékoztatást kérhet a minisztertõl. Paczolay különvéleményében viszont azt írta: „a miniszter nem tekinthetõ külsõ ellenõrzõ szervnek”, a határozatai egyébként is titkosak, így nincs rá garancia, hogy egy információgyûjtés jogszerûségét utólag bárki ellenõrizze. „Az állított nemzetbiztonsági érdek és az egyéni alapjogok ütközésének jogállami feloldása nem politikai értékelést igényel” – írta az Ab elnöke, aki szerint igenis szükség lenne a bírósági kontrollra.
Navracsics Tibor ad engedélyt
Fotó: Stiller Ákos
A zárt ülések miatt lehetetlen ellenõrizni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság foglalkozott-e érdemben a TEK titkos információgyûjtési gyakorlatával, de a hvg.hu által megkérdezett tagok nem emlékeztek rá, hogy Hajdu János bármikor beszámolt-e nekik ilyesmirõl (a Magyar Szigeten történtek után Vadai Ágnes, a testület akkori elnöke azt mondta: csak nagyvonalakban kaptak tájékoztatást). A Jobbik a kõszegi elõadás után kezdeményezte a fõigazgató meghallgatását, de erre végül nem került sor. A helyzetet bonyolítja, hogy a TEK elvileg rendõri szerv, így a testület egyes tagjai szerint nem õk az illetékesek, hanem a honvédelmi és rendészeti bizottság.
Ebben a bizottságban viszont szándékosan nem került napirendre a kérdés. Mint minden parlamenti bizottságnak, ennek a testületnek is van egy az ellenõrzõ albizottsága, amelyet a szocialista Harangozó Tamás elnököl. Õ 2010 végén, az ügyrend megállapításánál felvetette, hogy szívesen meghallgatnák majd a TEK fõigazgatóját, de a fideszes Borbély Lénárd azt javasolta, halasszák ezt 2011 májusára, hogy „engedjünk több idõt a Terrorelhárítási Központ mûködésére, és utána vizsgáljuk”. A képviselõk ebben maradtak, de a meghallgatásra végül soha nem került sor.
Az albizottság ugyanis 2011 áprilisában ülésezett utoljára, azóta kétszer is határozatképtelen volt, mivel a kormánypárti tagok (Borbély mellett Simon Miklós, Básthy Tamás és Földi László) nem jelentek meg. Legutóbb 2013. október 9-dikén lett volna ülés, amelyen az elõzetes letartóztatás problémáiról lett volna szó, de csak az MSZP-s tagok jelentek meg, így határozatképtelen volt a testület. Pedig a témára tekintettel elment az ülésre Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, egy ügyészségi fõosztályvezetõ és egy belügyminisztériumi helyettes államtitkár is.
Kikérjük az adatokat
A hvg.hu a múlt héten közérdekû adatigényléssel fordult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM), hogy megtudjuk, Navracsics Tibor miniszter hány alkalommal élt a törvény által biztosított joggal, és adott engedélyt a TEK-nek titkos információgyûjtésre. Természetesen elismerjük, hogy a miniszteri határozatok minõsített adatnak számítanak, de úgy véljük, azok száma nem lehet titkos. Sõt, közérdekû adatnak minõsülnek, hiszen az egy állami feladatot ellátó szerv közfeladatának ellátásával összefüggésben, a miniszter törvényben rögzített hatáskörének gyakorlása során keletkezett adat.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Tibor
- 2013. November 26. 11:28:12
#12 |
Tibor
- 2013. November 26. 11:28:12
#13 |
Kedvesi
- 2013. November 26. 11:30:28
#14 |
Kameleon
- 2013. November 26. 14:07:05
#15 |
atya
- 2013. November 26. 16:32:22
#16 |
postaimre
- 2013. November 27. 16:50:41
#17 |
GERRY
- 2013. November 27. 18:13:43
#18 |
mormota1968
- 2013. November 28. 21:01:42
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.