Konnyu így nyomozgatni, felderítgetni, megvádolgatni...Milyen sikeres ez a Wiesenthal -féle kutató nyomozó iroda. Egy bicikli tolvajt se tudnának feldríteni, ez nem vicc talán Auschwitz. Hogy miért sikeresek a CION mubalhézók: mert részretrol részletre mindent ok kovettek el....Van mit tanulni toluk...

Ahogy mondod, vagy "kormolod" mormolod kormos. Kész forgatókönyvbõl nem nehéz dolgozni, már csak a megfelelõ szereplõket kell összevállogatni, s a "film" mehet tovább . Mondjuk, ha majd a nagy büdös Ámerika is elkezd vadászni, ajjaj, hiszen a kiirtott benszülöttek száma,lényegesen meghaladta a "minden emberi" elképzelést felülmúló népirtást. De nagy a kuss, hiszen az ott élõk zöme, részt vállal a hazugságkampányból. Mi több,népeket, Nemzeteket igyekeznek leigázni a"demo-krácia" kit-erjesztésével.

És Shlomo Morel?

"Az elsõ Utolsó esély program" ... aha, szóval minden évben van egy utolsó esély.

Meg hát lassan elfogynak már a mosogatónõk is, nem kéne kiterjeszteni az utódaikra is? Mint ahogy a holoizé-túlélés is öröklõdik, ugyanúgy a holo-bûnös is öröklõdne. Tizenharmadíziglen... minimum.

Ha ezt Marx megélhette volna! Egybõl a Tökéhez kapott volna. A szobra elõtt gyújtják meg Moszkvában a hamukai menyórát. Mit hagy ki az orosz elnök, miközben a pápuát látogatja.
http://www.newsru.com/religy/26nov201...anuka.html

Perje, igen az "õspotkány terjeszt kórt" ketagória, de a mester elõtt leróják tiszteletüket.

Ugye rémlik:

Származása, gyerekkora
Marx szülõháza

Trier városában, a Rajna-vidéken (akkor a Porosz Királyság egy tartománya, ma Trier Németország Rajna-vidék–Pfalz szövetségi tartományának területén található) született 1818-ban,[bcolor=#990000] zsidó családban. Apja, Heschel Marx Levi Mordechai rabbik és kereskedõk leszármazottja volt, 1819-ben áttért a evangélikus vallásra,[3] Heinrich Marx-ként keresztelkedett meg, hogy ügyvédi hivatását gyakorolhassa. Anyja Nymwegen Henriette Presburg holland izraelita nõ volt, az õ felmenõi közül is számos rabbi került ki.[/bcolor] Karl Marxot és testvéreit 1824-ben, anyját 1825-ben vették fel az evangélikus egyházba, mely megóvta a családot a Rajna-vidéken ekkoriban újjáéledõ antiszemitizmustól.[4]

De a másik se maradjon ki!

Engels Friedrich
Friedrich Engels
[bcolor=#990000]
Engels Friedrich✡[1], németországi zsidó szocialista író, *1820. [/bcolor]+1895. Fiatalon Angliába került, ott bekapcsolódott a politikai mozgalmakba. 1842-ben megbarátkozott Marxszal✡; ettõl kezdve együtt dolgoztak. 1847-ben együtt szövegezték meg a "Kommunista Kiáltvány"-t. E. résztvett az 1848.-i német forradalomban, ennek bukása után Londonba ment. Rövid ideig atyja gyárában dolgozott, de az 1870-ben örökölt gyárat eladta és végleg Londonba költözött. A nem dolgozó Marxot✡ állandóan támogatta. 1883-ban, Marx✡ halála után õ lett az akkori nemzetközi munkásmozgalom legfõbb irányítója. Számos bölcseleti, katonai, gazdasági és politikai munkája jelent meg, a legtöbb magyarul is.

Hú, apucinak gyára van, õ meg forr a dalom és aztûn eltarcsa Mark-szot. Már tudo miért nevezték SZOT üdülõnek a SZOT üdülõt.

Hát, igen, Imre!

Ráadásul össze van kötve az esemény a kultúrával. Jönnek ki az emberek a Bolsos színházból és szemben velük a szobor és amenóra.

Perje ez a triumvirulánsból ki ne maradjon!

Vlagyimir Iljics Lenin

Vlagyimir Iljics Lenin (Uljanov)

1870-ben született az oroszországi Szimbirszk városában egy kormányhû tisztviselõ, Ilja Nyikolajevics Uljanov (1831–1886) és felesége, Marija Alekszandrovna Blank (1835–1916) második gyermekeként. Apja a szimbirszki kormányzóság népiskoláinak igazgatója volt, és a fontos pozícióval együtt örökletes nemesi címet is kapott, megszólítása kegyelmes úr volt és a családnak két birtoka is volt Oroszországban.[2][3] Hivatalos életrajza szerint apja egy orosz civilszervezet tisztviselõjeként a demokrácia növeléséért és a szabad és általános oktatásért küzdött, anyja szintén liberális felfogásúnak mondható. Mint sok más orosznak, Leninnek is kevert etnikai és vallási öröksége volt. Kalmük és orosz felmenõi voltak apja révén, anyai ágon ugyanakkor evangélikus vallási örökséget kapott. [bcolor=#990000](Lenin anyai nagyapja ortodox keresztény vallásra áttért zsidó volt,[4] anyai nagyanyja pedig félig volgai német, félig svéd.)[/bcolor] Lenint magát az orosz ortodox egyház szerint keresztelték. Vlagyimir a középiskolában jeles tanuló volt, különösen latinból és ógörögbõl volt kiemelkedõ.

Imi,
olan cuna dolog ez, még majd a végén azt fogod állítani, hogy Trockij, Kaganovics, Szverdlov, Kamenyev, Jagoda, Zinovjev, Litvinov is *azok* voltak! Mondjuk addig igaz, hogy azok voltak, de errõl nem szabad beszélni.

Balu, tegnap nem akartam élbõl, de Szverdlovban nem voltam biztos, hogy õ volt-e a Jákob, de õ volt. A "nagykutya" õ lehetett, de csak árnyékolástechnikával foglalkozott, Lenin meg kimondta a "tutit".

Jakov Mihajlovics Szverdlov (Nyizsnyij Novgorod, 1885. június 3. – Petrográd 1919. március 16.), szovjet bolsevik államférfi, 1918-19-ben a párt egyik legfontosabb embere.

[bcolor=#990000]Nagyapját Gauchmann Israelnek hívták, aki Szaratovban regisztrált kereskedõ volt[/bcolor]. Szverdlov apja vésnök volt; igyekezett taníttatni gyermekeit. Jakovot 1896. április 30-án felvették a nyizsnyij-novgorodi kormányzósági gimnáziumba, ahol négy évig tanult. Már gimnazistaként belépett a szociáldemokrata mozgalomba. 1900 augusztusában kilépett a gimnáziumból. Tanonc lett a kanvivi gyógyszertárban. "Ekkoriban kezdett kapcsolatba kerülni a tömegekkel." 1902 áprilisában, egy diáktársa temetése után 14 napra börtönbe csukták. 1903 októberében a rendõrség nyílt megfigyelés alá helyezte.

Az OSZMDP II. kongresszusán a bolsevikok pártján volt. Az 1905-ös forradalom alatt az urali szervezetet irányította. (Tkp. több szervezetet egyesített Jekatyerinburgban. Ez az urali szervezet.) 1906. június 10.: Permben letartóztatták. 1909-ig börtönben ült. 1910-12: többször számûzetésben volt, kétszer Narimban, egyszer a sarkkörön túl, Makszimkin Jarban. 1912: SZKP KB tagja lett a prágai konferencián. 1912 õsz: megszökött a számûzetésbõl, visszamegy Pétervárra. A Pravda szerkesztõségében dolgozott. 1913. február: a provokátor-kettõs ügynök Malinovszkij feladta. 1913-17: számûzetésben volt Szibériában. Egy darabig (Kurejkában) Sztálinnal együtt. Szverdlov úgy emlékezett vissza, hogy "Dzsugasvili a mindennapi életben túlságosan is individualista". 1917 februárjában megszökött. 1917. április: a KB tagja lett megint. A Pétervári Szovjet Forradalmi Katonai Bizottságának a tagja is. Az októberi forradalom egyik elõkészítõje. 1917. november 8.: Kamenyev után õ lett a Vé-Csé-Ká, azaz az Összoroszországi Forradalmi Végrehajtó Bizottság elnöke. Mint ilyen, részt vesz az alkotmányozó gyûlésen. 1918-ban az ország második legfontosabb embere lett, Lenin csaknem minden kérdésben vele konzultált. 1919 elején Ukrajnában, Orjolban vesz részt egy gyûlésen; megfázott, belázasodott. Pár napi betegeskedés után, március 16-án váratlanul hunyt el, 35 évesen. 1919. március 18-án Lenin mondta róla az emlékbeszédet az SZKP rendkívüli kongresszusán (amit a halála miatt hívtak össze). Megemlékezett Szverdlov szervezõképességérõl, a párt egészének kiváló ismeretérõl. „Az ilyen emberek pótolhatatlanok, helyükre egy egész csapatot kell állítani”, mondta róla. Lunacsarszkij azt írta róla az Életrajzokban, hogy: „olyan gyémántnak tûnt, amelynek azért kell kivételesen keménynek lennie, mert egy finom, örökmozgó szerkezet tengelye támaszkodik rá”.

1924-ben tiszteletére Jekatyerinburgot átkeresztelték Szverdlovszkra, ezt a nevet 1991-ig viselte a város.

Ha a Cár Atyuska tudta volna már akkor, amit nem tudott, de legalább sejthetet volna, akkor nem számûzetésbe küldte volna ezeket a pokol fajzatokat, hanem két méterre a föld alá. Hány száz millió ember megmenekülhetett volna a haláltól és a komcsi terrortól. Szeretném még azt megérni, mikor a disznó zsidó nácik ellen folyik a kegyetlen hajtóvadászat. Na jó! Megyek, álmodozom tovább.