Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az amerikai hírszerzés bekeményített Afrikában
De hihetetlen, tán nem is igaz. Nálunk sincsen cia-mossad, vagy mégis a parlamentben és a médiában is beépültek és zsidóknak vannak álcázva?
Az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt években komoly erõfeszítéseket tett a terrorizmus felszámolása érdekében. Ennek érdekében az elmúlt években Washington kémbázisokat hozott létre Afrikában.
Miért akkor és miért ott?
A Wikileaks által kiszivárogtatott táviratokat a héten a Washington Post újságírója, Craig Whitlock dolgozta fel. Kétrészes cikksorozatából kiderül, hogy az amerikai hírszerzés központja Burkina Fasóban található, valamint hogy a közelmúlt több afrikai eseménye kapcsán rendszeresen végeztek felderítési munkálatokat.
Miután az USA meghirdette terrorellenes háborúját, egyre nyilvánvalóbbá vált a világ számára az, hogy az al-Kaida igen szoros kapcsolatot ápol több szervezettel, így kontinenseken átívelõ, nemzetközi szálakkal is rendelkezik. Az egyik legszorosabb szál az észak-afrikai.
Ezekben az észak-afrikai, úgynevezett Magreb-államokban tevékenykedõ iszlamista csoportok 2007-ben egyesültek, és létrehozták az árulkodó nevû egységszervezetüket, az al-Kaida Szervezete az Iszlám Magreb Országaiban (AQIM) nevû képzõdményt.
Burkina Faso elhelyezkedése
Forrás: Rei-artur
Az Egyesült Államok ezért partnert keresett a térségben. Washington így találta meg Burkina Fasót, a térség egyik legstabilabb államát, aminek vezetõi persze kapva kaptak az alkalmon, hiszen ezzel a kapcsolattal az al-Kaida beszivárgása gyakorlatilag lehetetlenné vált. A 2007-ben megkötött szerzõdés keretei között aztán az amerikaiak elkezdték kiépíteni bázisukat a fõvárosban, Ouagadougouban, egészen pontosan a város nemzetközi repterének katonai részén.
A felszerelés
A hírekbõl manapság jól ismert pilóta nélküli, távirányítású repülõgépek, azaz a drónok az afrikai terepen is megtalálhatók. Azonban mivel ez egy szigorúan titkos akció, ezért a hagyományos, pilóta által vezetett gépek jobban megfelelnek a célnak: a legtöbb repülõ a svájci gyártmányú Pilatus PC-12s. A turbólégcsavaros repülõk magánrepülõnek vannak álcázva, ezeket azonban csúcstechnológiás eszközökkel pakolták tele: kamerák, infravörös, elektrooptikai és lézeres nyomkövetõk, rádió- és mobiltelefon-vevõk alkotják a felszerelést.
Pilatus PC-12s
Forrás: Phillip Capper
A hírszerzést természetesen Washington irányítja, de nagymértékben támaszkodik másokra is. Civil katonai vállalkozók a gépek és a személyzet ellátásáért felelõsek, míg az afrikaiak a helyismeret szempontjából megkerülhetetlen segítséget jelentenek. Ennek megfelelõen az USA úgy alakította ki reptereit, hogy kikérte az ún. „bozótpilóták” véleményét. Ezek a pilóták – akiket egyébként a Pilatusok vezetésére is alkalmaznak – nagy tapasztalattal rendelkeznek abban, hogy az alapvetõen fedett terepen, azaz fákkal, bozótokkal borított területen hol és miként lehet leszállni.
A célok
A legfontosabb cél, azaz a terrorizmus elleni küzdelem tökéletesen látszik abból, hogy a már említett Ouagadougoun kívül hol létesítettek reptereket: apró légi bázisok egész hálózatát építették ki, melyekkel a kontinensen mûködõ katonai és terrorszervezeteket figyelik meg.
A hírszerzési központ tehát Burkina Fasóban található, de egy hasonlóan fontos bázis található Mauritániában is. Ez a két támaszpont a mali és a magrebi iszlamisták, valamint a szintén al-Kaidás kapcsolatokkal bíró nigériai Boko Haram megfigyelése szempontjából döntõ jelentõséggel bír. Alállomás található Ugandában, Etiópiában, Eritreában, Dzsibutiban, Kenyában, a Seychelles-szigeteken, és terveznek egy dél-szudánit is. Ezekbõl a bázisokból az al-Shabaab, Joseph Kony és serege, illetve a két Szudán megfigyelését végzik, de az Afrika Szarváról gyakran Jemen felé irányuló akciókat is végrehajtanak.
Az afrikai hírszerzési bázisok egyik legfontosabb fegyverténye az, hogy ezzel a módszerrel a CIA korlátozott emberi és anyagi erõforrásait kímélve sikeresen szélesíthették az USA titkosszolgálatát a kontinensen. Így tökéletesen beleilleszkedik abban a programba, melynek célja, hogy megfékezzék és ellehetetlenítsék az Afrikában tevékenykedõ, Amerika-ellenes csoportok tevékenységét.
Nem mindenki ért egyet
Hosszú ideje hatalmon az érintett országokban
Blaise Compaoré, Burkina Faso, 1987 óta
Meles Zenawi, Etiópia, 1995 óta
Yoweri Museveni, Uganda, 1986 óta
Iszmail Omar Guellah, Dzsibuti, 1999 óta
Isaias Afewrki, Eritrea, 1991 óta
Mwai Kibaki, Kenya, 2002 óta
Az Egyesült Államok külügyminisztériumán vannak olyan hangok, akik szerint ez a program felesleges. Szerintük az afrikai terroristasejtek többsége csak helyi szinten jelent veszélyt, globális kockázatot nem rejtenek magukban, így közvetlenül az USA-ra sem veszélyesek.
Az egyik legnagyobb probléma azonban az, hogy a bázisoknak otthont adó országok többségében az államfõk már több, mint egy évtizede hatalmon vannak, azaz nem feltétlenül a demokrácia bajnokairól van szó. Márpedig az USA tevékenysége révén de facto támogatja ezeket az rendszereket, amik ellentmondanak Washington egyik legfontosabb küldetésének, a demokrácia terjesztésének. Mások úgy fogalmaznak, hogy az amerikaiak csak priorizálják a célokat, amikor a béke és stabilitás megalapozását elõtérbe helyezik a demokrácia terjesztésével szemben.
Link
Az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt években komoly erõfeszítéseket tett a terrorizmus felszámolása érdekében. Ennek érdekében az elmúlt években Washington kémbázisokat hozott létre Afrikában.
Miért akkor és miért ott?
A Wikileaks által kiszivárogtatott táviratokat a héten a Washington Post újságírója, Craig Whitlock dolgozta fel. Kétrészes cikksorozatából kiderül, hogy az amerikai hírszerzés központja Burkina Fasóban található, valamint hogy a közelmúlt több afrikai eseménye kapcsán rendszeresen végeztek felderítési munkálatokat.
Miután az USA meghirdette terrorellenes háborúját, egyre nyilvánvalóbbá vált a világ számára az, hogy az al-Kaida igen szoros kapcsolatot ápol több szervezettel, így kontinenseken átívelõ, nemzetközi szálakkal is rendelkezik. Az egyik legszorosabb szál az észak-afrikai.
Ezekben az észak-afrikai, úgynevezett Magreb-államokban tevékenykedõ iszlamista csoportok 2007-ben egyesültek, és létrehozták az árulkodó nevû egységszervezetüket, az al-Kaida Szervezete az Iszlám Magreb Országaiban (AQIM) nevû képzõdményt.
Burkina Faso elhelyezkedése
Forrás: Rei-artur
Az Egyesült Államok ezért partnert keresett a térségben. Washington így találta meg Burkina Fasót, a térség egyik legstabilabb államát, aminek vezetõi persze kapva kaptak az alkalmon, hiszen ezzel a kapcsolattal az al-Kaida beszivárgása gyakorlatilag lehetetlenné vált. A 2007-ben megkötött szerzõdés keretei között aztán az amerikaiak elkezdték kiépíteni bázisukat a fõvárosban, Ouagadougouban, egészen pontosan a város nemzetközi repterének katonai részén.
A felszerelés
A hírekbõl manapság jól ismert pilóta nélküli, távirányítású repülõgépek, azaz a drónok az afrikai terepen is megtalálhatók. Azonban mivel ez egy szigorúan titkos akció, ezért a hagyományos, pilóta által vezetett gépek jobban megfelelnek a célnak: a legtöbb repülõ a svájci gyártmányú Pilatus PC-12s. A turbólégcsavaros repülõk magánrepülõnek vannak álcázva, ezeket azonban csúcstechnológiás eszközökkel pakolták tele: kamerák, infravörös, elektrooptikai és lézeres nyomkövetõk, rádió- és mobiltelefon-vevõk alkotják a felszerelést.
Pilatus PC-12s
Forrás: Phillip Capper
A hírszerzést természetesen Washington irányítja, de nagymértékben támaszkodik másokra is. Civil katonai vállalkozók a gépek és a személyzet ellátásáért felelõsek, míg az afrikaiak a helyismeret szempontjából megkerülhetetlen segítséget jelentenek. Ennek megfelelõen az USA úgy alakította ki reptereit, hogy kikérte az ún. „bozótpilóták” véleményét. Ezek a pilóták – akiket egyébként a Pilatusok vezetésére is alkalmaznak – nagy tapasztalattal rendelkeznek abban, hogy az alapvetõen fedett terepen, azaz fákkal, bozótokkal borított területen hol és miként lehet leszállni.
A célok
A legfontosabb cél, azaz a terrorizmus elleni küzdelem tökéletesen látszik abból, hogy a már említett Ouagadougoun kívül hol létesítettek reptereket: apró légi bázisok egész hálózatát építették ki, melyekkel a kontinensen mûködõ katonai és terrorszervezeteket figyelik meg.
A hírszerzési központ tehát Burkina Fasóban található, de egy hasonlóan fontos bázis található Mauritániában is. Ez a két támaszpont a mali és a magrebi iszlamisták, valamint a szintén al-Kaidás kapcsolatokkal bíró nigériai Boko Haram megfigyelése szempontjából döntõ jelentõséggel bír. Alállomás található Ugandában, Etiópiában, Eritreában, Dzsibutiban, Kenyában, a Seychelles-szigeteken, és terveznek egy dél-szudánit is. Ezekbõl a bázisokból az al-Shabaab, Joseph Kony és serege, illetve a két Szudán megfigyelését végzik, de az Afrika Szarváról gyakran Jemen felé irányuló akciókat is végrehajtanak.
Az afrikai hírszerzési bázisok egyik legfontosabb fegyverténye az, hogy ezzel a módszerrel a CIA korlátozott emberi és anyagi erõforrásait kímélve sikeresen szélesíthették az USA titkosszolgálatát a kontinensen. Így tökéletesen beleilleszkedik abban a programba, melynek célja, hogy megfékezzék és ellehetetlenítsék az Afrikában tevékenykedõ, Amerika-ellenes csoportok tevékenységét.
Nem mindenki ért egyet
Hosszú ideje hatalmon az érintett országokban
Blaise Compaoré, Burkina Faso, 1987 óta
Meles Zenawi, Etiópia, 1995 óta
Yoweri Museveni, Uganda, 1986 óta
Iszmail Omar Guellah, Dzsibuti, 1999 óta
Isaias Afewrki, Eritrea, 1991 óta
Mwai Kibaki, Kenya, 2002 óta
Az Egyesült Államok külügyminisztériumán vannak olyan hangok, akik szerint ez a program felesleges. Szerintük az afrikai terroristasejtek többsége csak helyi szinten jelent veszélyt, globális kockázatot nem rejtenek magukban, így közvetlenül az USA-ra sem veszélyesek.
Az egyik legnagyobb probléma azonban az, hogy a bázisoknak otthont adó országok többségében az államfõk már több, mint egy évtizede hatalmon vannak, azaz nem feltétlenül a demokrácia bajnokairól van szó. Márpedig az USA tevékenysége révén de facto támogatja ezeket az rendszereket, amik ellentmondanak Washington egyik legfontosabb küldetésének, a demokrácia terjesztésének. Mások úgy fogalmaznak, hogy az amerikaiak csak priorizálják a célokat, amikor a béke és stabilitás megalapozását elõtérbe helyezik a demokrácia terjesztésével szemben.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. June 17. 20:47:42
#2 |
lovagina
- 2012. June 18. 06:07:21
#3 |
Balu
- 2012. June 18. 07:59:17
#4 |
Perje
- 2012. June 18. 20:30:52
#5 |
Perje
- 2012. June 18. 21:10:25
#6 |
Perje
- 2012. June 18. 22:21:26
#7 |
Perje
- 2012. June 19. 08:13:13
#8 |
Perje
- 2012. June 19. 09:35:50
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.