Na, szĂłval a "mi atyĂĄnk" nem a "ti atyĂĄtok" ĂŠs anyĂĄnk se a tiĂŠtek, ahogy a FĂśld sem az. Lassan ĂĄtĂ­rjĂĄk az Atyaistent is, nem csak a Fiat, hanem az Alfa RomeĂłt is. MĂŠg jĂł, hogy teljesen mindegy, hogy mi az ima szĂśvege, ha valaki gonosz, vagy hĂźlye. A MiatyĂĄnk szĂśvegĂŠnek kĂśzelgĂľ javĂ­tĂĄsĂĄt, magyarul mondva teolĂłgiai kigyomlĂĄlĂĄsĂĄt szĂŠles kĂśrben ĂźdvĂśzlik a vilĂĄg egyhĂĄzi vezetĂľi, a hĂ­vek viszont egy darabig mĂŠg biztos kapaszkodni fognak az eddigi vĂĄltozathoz. Egyetlen sorrĂłl van szĂł.


FutĂłtĂťzkĂŠnt terjedt oktĂłber vĂŠgĂŠn a hĂ­r, hogy „ĂĄtĂ­rjĂĄk a MiatyĂĄnk szĂśvegĂŠt” – a talĂĄnyos, elsĂľre sokak szĂĄmĂĄra riasztĂł vagy ĂŠppen ellenkezĂľleg, izgalmas, de a lĂŠnyegrĂľl annĂĄl kevesebbet mondĂł cĂ­m mĂśgĂśtt egy francia tĂśrekvĂŠs ĂĄll, a vĂŠgĂŠn valĂłban vĂĄltozik a francia szĂśveg. LĂĄssuk csak!

A MiatyĂĄnk az egyetlen olyan imĂĄdsĂĄg, amelyet JĂŠzus sajĂĄt szavaival hagyott tanĂ­tvĂĄnyaira, a szavak pedig a Biblia kĂŠt helyĂŠn is szerepelnek, LukĂĄcs ĂŠs MĂĄtĂŠ evangĂŠliumĂĄban is – tisztĂĄzta Bernard Podvin francia pĂźspĂśkkari szĂłvivĂľ a La Croix cĂ­mĂť lapban. Innen ĂŠrthetĂľ tehĂĄt az a rĂŠsz, miĂŠrt kapja fel az ember a fejĂŠt a vilĂĄg minden tĂĄjĂĄn, ha a MiatyĂĄnk szĂśvegĂŠrĂľl van szĂł.

Nos: a kilencvenes ĂŠvek kĂśzepĂŠn egy igen nagy lĂŠtszĂĄmĂş francia bibliatudĂłs ĂŠs Ă­rĂłcsapat nekilĂĄtott a szĂśveg Ăşj liturgikus fordĂ­tĂĄsĂĄnak, rĂŠszekĂŠnt az Ăşj gyalulatĂş BibliĂĄnak. A MiatyĂĄnk szĂśvegĂŠvel kapcsolatban mindĂśssze egyetlenegy problĂŠma merĂźlt fel: az ima hatodik kĂŠrĂŠse, vagyis a „ne vĂ­gy minket kĂ­sĂŠrtĂŠsbe” (Ne nous soumets pas a la tentation). Az Ăşj vĂĄltozat Ă­gy szĂłlna: „ne engedd, hogy kĂ­sĂŠrtĂŠsbe essĂźnk” (ne nous laisse pas entrer en tentation).

A La Croix-nak nyilatkozĂł szĂłvivĂľ szerint az Ăşj fordĂ­tĂĄs nagyobb hangsĂşlyt fektet a Krisztussal valĂł kĂśzĂśssĂŠgre, aki maga is megismerte a kĂ­sĂŠrtĂŠst, ez tĂśbb szentĂ­rĂĄsi helyen szerepel, pĂŠldĂĄul a pusztĂĄban bĂśjtĂślĂľ ĂŠs a GetszemĂĄni kertben virrasztĂł KrisztusnĂĄl is.
A MiatyĂĄnk-hiba tĂśrtĂŠnete

TĂśrtĂŠnelmi okai is vannak, hogy miĂŠrt van szĂźksĂŠg a mĂłdosĂ­tĂĄsra. A „ne vĂ­gy...” formula egy 1966-os fordĂ­tĂĄsban jĂśtt lĂŠtre, amivel, mint Podvin mondja, teolĂłgiai jellegĂť problĂŠma merĂźlt fĂśl; a „ne hagyd, hogy engedjĂźnk a kĂ­sĂŠrtĂŠsnek” sorbĂłl „ne vĂ­gy minket kĂ­sĂŠrtĂŠsbe” lett. Az eisphero gĂśrĂśg ige – folytatja Podvin – szĂł szerint bevisz, bevezet jelentĂŠstartalommal bĂ­r, egy valamifĂŠle befelĂŠ irĂĄnyulĂł mozgĂĄst fejez ki. A ’66-os fordĂ­tĂĄs „vĂ­gy” igĂŠje viszont mĂĄr arra utal, hogy a kĂ­sĂŠrtĂŠsbe Isten visz minket, miatta esĂźnk bĂťnbe. Amikor a vĂŠgleges vĂĄltozatot elkĂŠszĂ­tettĂŠk, szĂĄmos fordĂ­tĂĄsvĂĄltozatot ĂĄttekintettek teolĂłgiai ĂŠs nyelvi szĂťrĂľn keresztĂźl.

Hogy mikor lesz ebbĂľl „Ăşj MiatyĂĄnk”? A Biblia rĂŠszekĂŠnt megjelenĂľ szĂśveget 2014-ben fogja jĂłvĂĄhagyni RĂłma, az olvasmĂĄnyos ĂŠs misekĂśnyvekbe 2015-ben kerĂźlhet be, mivel majd akkor nyomtatnak Ăşj misekĂśnyveket.

A fejlemĂŠnyek visszhangjĂĄval kapcsolatban kĂŠt dologrĂłl kell mĂŠg emlĂ­tĂŠst tennĂźnk: egyrĂŠszt a protestĂĄns felekezetek ĂŠs az ortodoxia (keleti keresztĂŠnysĂŠg) oldalĂĄrĂłl is jelentĂľs pozitĂ­v ĂŠrdeklĂľdĂŠs mutatkozik a javĂ­tĂĄs irĂĄnt, a pĂĄrbeszĂŠd pedig folyamatos a kezdemĂŠnyezĂľ francia katolikusokkal. A „kemĂŠny diĂł” igazĂĄbĂłl a francia hĂ­vek kĂśzĂśssĂŠge volt, ugyanis sokan ragaszkodtak megszokott szĂśvegĂźkhĂśz. Õket az egyhĂĄzi elĂśljĂĄrĂłk azzal igyekeznek most nyugtatni, hogy a hĂ­vek ĂĄltal mondott „ne vĂ­gy...” formula nem azonos a Krisztus ĂĄltal rĂĄnk hagyott szĂśvegvĂĄltozattal, ahhoz ĂŠppen ezzel a javĂ­tĂĄssal fogunk kĂśzelebb jutni.
Link