Na ez egy egĂŠsz jĂł cikk! A jelenlegi ukrajnai helyzet kĂŠt ĂŠvtizedes intenzĂ­v agymosĂĄs eredmĂŠnye. A SzovjetuniĂł szĂŠthullĂĄsĂĄt kĂśvetĂľen UkrajnĂĄban felnĂľtt egy nemzedĂŠk, amely szentĂźl hiszi, hogy az EurĂłpai UniĂł jĂłtĂŠkonysĂĄgi szervezet, az eurĂłpai politikusok pedig varĂĄzslĂłk, ĂŠs egy tollvonĂĄssal Provence-szĂĄ vĂĄltoztatjĂĄk UkrajnĂĄt.
MĂĄsrĂŠszt felnĂľtt az eurĂłpai politikusok nemzedĂŠke, amelyik azt gondolja, hogy bĂĄrmely ĂĄldozatot megĂŠr az „egyesĂźlt EurĂłpa nagyszabĂĄsĂş projektjĂŠhez” valĂł csatlakozĂĄs. Ugyanakkor a konkrĂŠt gazdasĂĄgi tĂĄmogatĂĄs minden kĂśvetelmĂŠnyĂŠt pimaszsĂĄgnak tartjĂĄk.

Janukovics ukrĂĄn elnĂśk Ăşgy dĂśntĂśtt, hogy nem Ă­rja alĂĄ a tĂĄrsulĂĄsi szerzĂľdĂŠst. Erre a vĂĄlasz az eurĂłpai politikusok rĂŠszĂŠrĂľl – az emĂłciĂłkat leszĂĄmĂ­tva - nagyjĂĄbĂłl Ă­gy foglalhatĂł Ăśssze: „Nem kell a pĂŠnzt szĂĄmolni!” Merkantilizmussal vĂĄdoljĂĄk az ukrĂĄn vezetĂŠst, emlĂŠkeztetnek bizonyos „gazdasĂĄgi elĂľnyĂśkre”, amelyeket Ukrajna ĂĄllĂ­tĂłlag a tĂĄrsulĂĄssal kaphat. Ugyanakkor senki sem ajĂĄnl pĂŠnzt UkrajnĂĄnak gazdasĂĄga modernizĂĄlĂĄsĂĄhoz.

Itt persze ĂŠrdemes szĂłlni Kelet-EurĂłpa tapasztalatĂĄrĂłl. Az uniĂłs integrĂĄciĂłt kĂśvetĂľen a reĂĄlgazdasĂĄg ĂśsszeomlĂĄsĂĄnak negatĂ­v kihatĂĄsĂĄt kezdetben sikerĂźlt enyhĂ­teni a nyugat-eurĂłpai bankok nyĂşjtotta olcsĂł ĂŠs elĂŠrhetĂľ fogyasztĂłi hitelekkel. Mindez egyfajta eufĂłriĂĄt vĂĄltott ki. Most azonban bekĂśvetkezett a kijĂłzanodĂĄs. A rĂŠgi Ăźzemek lepusztultak, romlik az infrastruktura, lezĂĄrult a "gazdasĂĄgi csoda".

FigyelemremĂŠltĂł a kĂśzĂśssĂŠgi oldalak romĂĄniai felhasznĂĄlĂłinak a vĂŠlemĂŠnye is. Akadnak, akik irigylik az ukrĂĄnokat, mert RomĂĄniĂĄban nem voltak olyan politikusok, akik kĂŠpesek lettek volna ĂŠrtĂŠkelni az EU-hoz valĂł kĂśzeledĂŠs kĂśvetkezmĂŠnyeit.

BrĂźsszel nem siet hĂťsĂŠges kelet-eurĂłpai vazallusainak megsegĂ­tĂŠsĂŠvel, akik KĂ­nĂĄban ĂŠs OroszorszĂĄgban kezdenek lehetĂľsĂŠget lĂĄtni. Ugyanakkor a ruszofĂłb lengyel, baltikumi ĂŠs svĂŠdorszĂĄgi rendszerek mindent megtesznek annak ĂŠrdekĂŠben, hogy Ukrajna kimaradjon ebbĂľl a folyamatbĂłl.
Az eurĂłpai ruszofĂłboknak egĂŠsz sor geopolitikai veresĂŠggel kell szembenĂŠzniĂźk. Ukrajna „fordulata” mellett talĂĄn a legĂŠrzĂŠkenyebb pont a KĂ­na / Kelet-KĂśzĂŠp-EurĂłpa csĂşcstalĂĄlkozĂł volt, amelyet Bukarestben tartottak. BrĂźsszelben dĂźhĂśdten fogadtĂĄk KĂ­nĂĄnak azt az ĂłhajĂĄt, hogy nĂŠlkĂźle ĂĄllapodjon meg a befektetĂŠsekrĂľl a kĂśzĂŠp-eurĂłpai orszĂĄgokkal. Az EurĂłpai BizottsĂĄg a 15 rĂŠsztvevĂľ orszĂĄgnak megkĂźldte az utasĂ­tĂĄst, amely tiltja, hogy szeparatĂ­v egyezemĂŠnyeket Ă­rjanak alĂĄ KĂ­nĂĄval. A nyomĂĄsnak azonban nem volt eredmĂŠnye. A kelet-kĂśzĂŠp-eurĂłpai orszĂĄgok szĂĄmos egyezmĂŠnyt Ă­rtak alĂĄ, ezzel is megmutatva BrĂźsszelnek, hogy az eurĂłpai ĂŠrtĂŠkekrĂľl szĂłlĂł beszĂŠdek nem helyettesĂ­tik a reĂĄlis pĂŠnzt.
Link